Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-09 / 33. szám
1 FLH.I AH . a. SZÜP.üA .....................................-, um NÉPLAP TEJ KOMBI NAT a Btitütyá pactián A, Berettyó part újfalui oldalún különös zaj veri fel a csendet április 20-a óta. Búgnak a betonkeverők. köpködik a írissen kevert betont, a szállító tszalagok meg vígan futtatják a mos' húzott..faiakra. A faiak árnyékában hatalmas kocsi .sódert pakolnak. Odébb szinte 'égíaerdö bástyázza ltörül az alig harmadában álló épület- csoportokét, Szinte zsúfolásig megtelt már anyaggal az alig 700 négyszögölnyi terület, s még .újabb és újabb kocsik érkeznek megrakodva. U ország legnagyobb lelspari üzeme Szinte megihökken az ember ettől u tömörségtől és vizsgálódása közben megsejti az ide tervezett alkotásnak is rrtég iapangó erejét. Az alapok itt-ott már megmintázásukban is árulkodóak, egy-egy felében kész épületcsoport pedig egyenesen csodáikoztató. Kezdetben a berettyóújfaluiak is igv voltak. Csodálkoztak és ámuldoztak. Csóválták a fejüket, s elképedtek a széthordott hírektől. Es igaz.uk volt, amikor csodálkoztak. A hírek szerint a Berettyó part mellé, az állomás szomszédságába tervezték Magyarország legmodernebb és legnagyobb tejipari kombinátját. Egy olyan üzemet, amely naponta 35 ezer liter tejet fog feldolgozni és frissen készült tejtermékkel fogja ellátni a vidéket és az országot. Nagy port vert ez fei akkoriban n Berettyó körüliek életében, akik valaha a Tisza birtokokon, a Ló- nvi uradalmakban és a • Balogh tanyákon lesték az élet változását. Talán tehenük sem volt soha és rogyásig voltak jókedvvel, ha néha sikerült a Berettyóból egy- egy odatévedt halat kirántani. Tej? Az. csak ábránd volt, amit az élet és a Tisza urak mindig megesúfoltak. Ma pedig itt épül a Berettyó parti lapályon egyik legmodernebbül megtervezett üzemünk, a tejipari kombinát. Épül, nnert április 20-án a (hírek kezdtek valósággá nőni. Mérnökök, munkások jelentek meg, s máról holnapra megszaporodtak a vasút melletti telken az apró épületek. Mint a gombák nőttek ki az irodaházak, műhelyek, munkás lakások, hogy neki kezdhessenek a nagy épületek megalapozásának. Azóta a munka,egyetlen icnöíi- lettel folyik. Télen is, ha csökkentett munkásletszánw.al is, de megállás nélkül. Szabó Ferenc építésvezető mindenütt ott, van, ahol segíteni .kell, irányítani, vagy tanácsot adni. Az egész nagy épít- (_ kezés terve szinte a tenyerében van. vagy még inkább a fejében, •szivében. Már „öreg“ szakember, bár még alig 30 éves. Az építkezés . egyetlen irányítója és vezetője. Minden telefoncsengésre 0 ugrik, anyagért veszekszik, elmaradt fizetés után nyomoz. G. Nagy József fuvaros illetményéért épp a napokban verte az asztalt — már csak telefonban —, mert január 1—10-ig nem fizették ki neki r járandóságát. Mm 35 000 liter fejel dolgoznak fel De talán nézzünk szét az építkezés körül. Szabó Ferenc tervek és rajzok nélkül is pontos számé ' adatokkal tájékoztat bennünket, míg a frissen rakott falak és betonoszlopok között .apossuk sz arasznyi sarat. Az üzem felépítése 16 millió forintba kerül. Első lesz az országban, a legmodernebb hazai és külföldi gépekkel felszerelve. A Csehszlovákiából küldött gépek már meg is érkeztek, a raktárban várják üzembe helyezésüket. Csupán a gépi berendezés 5 millió forint beruházást. igényel, de aztán biztosítani fogja a napi 35 ezer liter tej feldolgozását. — Csak egy probléma — váltja át gondolatát Szabó Ferenc. — Eléggé lapos és csúszós helyen folytatjuk az építkezést, > addig patikához . sem foghattunk, míg fel nem töltöttük az épületek alatti részt. Csak a feltöltéshez 6IJOO köbméter földet használtunk fel, o ezenkívül még rengeteg vasbetont és cementet dolgoztunk bele az építkezésije.-» Ma itt épül a tejipari kombinát. amelynek 35 ezer liter napi tejszükségletét az itt éU cselédek és zsellérek unokái biztosítják. Gondoskodás az emberről Hatalmas épület sarjadó falához érkezünk. — A szociál épület — magyarázza Szabó Ferenc. Emeletesen hosszú falak húzódoznak, a falakon Léptéik János háromtagú kőműves brigádja serénykedik. Napi teljesítményük 130—140 százalék, s a minőség ellen sem lehet panaszt emelni. A szociál épület 51 méter hosszú, s ebben az épületcsoportban lesznek elhelyezve az Irodaházak, munkáslakások. közös konyha, és társalgó. Közös fürdő működik majd az épületben, de lesz minden lakásnak külön fürdője is. Ez az épület készül majd el legkorábban. Már salakolják is, március 31-ig pedig tető alá kerül. Az üzemi épület az. egész építkezés középpontja. T(* működik majd a gépezet, transzformátorokkal, szivattyúkkal. Itt dolgozzák fel a tejet és itt készítik a tejport is. A háromemeletes épület, a gépi berendezés hatalmas súlyt ■képvisel majd s így az alapnak is jól megtervezettnek, megépítettnek kell lenni. Ahogy megtekintjük az alapozást, szinte elénk nő az egész épület hatalmas gépeivel. apró szerkezeteivel. Az épület 80 centiméter vasbetonon nyugszik, és négyszeresen van szigetelve. A vasbeton elkészítéséhez 82 vagon cementet és vasbetont dolgoztak fel. Az épület alá van pineézve, s ahogy bujkálunk a sűrű deszkaállványok között, úgy érezzük, mintha egy roppant kar feszülne fölénk, s rendületlen nyugalommal tartaná a tömör falakat. Jövőre már működni fog De az ember mégis csak szabadabban lélegzik a falak hosz- szában, mint a hatalmas pince csepegő mélyében. Többet iát az építkezésből is, s nyugtatóbb is, há hallja a téglák apró roppanását. A pincéből nem 'dini a ka- zánházat sem, amit pedig ugyancsak érdemes megnézni. Igaz. még etek énnek Is az. alapjait tapinthat julc, de az éppen eleget ínund. ha tudjuk, hogy a három kazán pontosan egy millióba kerül majd. De ’érdemes -megnézni a széntárolót is. amely 40 méter hosszú lesz, vagy a 15 méter magas hűtő torony alapjait 's. Még körül sem jártuk az épületeket, S már kezdtük érteni, hogy miért ésodiállfoztak úgy kezdetben a Berettyó környékiek. Ennél a ..kisméretű“ építkezésnél is az. életnek olyan tempóját sejti meg az ember, ami egy kicsit meghökkentő. Itt, ezen az alig 700 négyszögölnyi területen szinte óráról órára nő, változik az élet, új épületek dicsérik az emberi értelmet. Villanyhuzalok hozzák aj magasfeszültségű áramot, s a telepnek megfelelő transzformátora osztja el megfelelő adagokban. A munkások pedig? Igaz. a téli műszakban csak 40 munkás dolgozik. de ha a Berettyó körül is kipattannak a fűzfák. 200- -300 munkás is kell ide, az építkezéshez. A munkások közt nem egy van, aki 160 százalékot is teljesít. A Boros Mátyás brigádja — Haszon Sándor, Veres IrnrKulcsár István, ifj. ,Haszon Sándor, id. Ónodi Lajos. Jákab János — pedig egytől egyig mind sztahanovisták. A munkásszállások jól berendezettek, 7,30-ért naponta bő és jó étkezést kapnak. Van fürdőjük, közös ebédlőjük, de saját hizlalásuk is. Tavaly 40 disznót öltek s az idén is már három visított a kések alatt. A berettyóújfaluiak büszkék is erre az építkezésre, s az igazat megvallva, valamit csak cseppent is a házhoz, fuvarozási lehetőséget, s akinek kedve és ideje lesz. tavasszal kőműves munkát is. Ma még csak a vázai látszanak a tej- komtbmátnEik, de már az alap is mutatja, hogy milyen lesz az épület. Mire rálép a tavasz a Berettyó vizére, a tejkombinátnál is megkezdődik a munka dandárja, hogy jövőre már ide hordhassák a gazdáik a teier, s itt készüljenek a jobbnál jobb tejtermékek. A Berettyó pedig nemcsak vízimalomról. de egy :gazi tejkombinát- ról is hírt visz a Tiszának, Dunának, az egész országnak. SODA ISTVÁN Tavaszi búza vetőmagot igényelhetnek a termelők A dolgozó nép kenyérrel való ellátása megköveteli, hogy a megyében minden termelő maradéktalanul teljesítse gabona vetési tervét. A jelentések arról számolnak be, hogy a megye több helyén az őszi búza vetési tervét nem teljesítették, Hajdúböszörményben is több, mint kétszázan nem tettek eleget gabona vetési tervüknek. A vetési terv teljesítése törvény, és aki ezt megszegi, bím- tetést kap. A községek és városok mezőgazdasági előadóim k légsürgősebb feladata legyen most. hogy pontosan ellenőrizzék. kik azok. akik még nem teljesítették a vetési tervüket. Ahol hiány van a vetésben, ott haladéktalanul gondoskodni kell; hogy tavaszi búzával vessék majd be a még vetetlen területet. A termelők tavaszi búzát igényelhetnek es er«te rrtiénye kért ' a tanácsoknál. Azok a termelők, akik cSeretennényt nem tudnak adni a tavaszi búzáért, és ezt igazolják. kölcsönbe is kmífaatnak tavaszi búza vetőmagot. A megye minden községében thaladéktela- nul gondoskodjanak a .szükséges tavaszi búza igényléséről, beszerzéséről. A búza vetéstervből egy négyzetméternyi sem engedhető el. D búza lejlrágyázásához megkezdik a nitrogén műtrágyák szállítását A jobb termés érdekében a rosszul telelt őszi gabonákat mindenütt fej trágyázni kell. hogy több termést adjanak. A polgári járás termelőszövetkezeteiben eddig négy vagon nitrogén műtrágyát rendeltek a tavaszi fejtrágyázás elvégzéséhez. A bib ar- keresztesi járás termelőszövetkezeteiben már 9 vagon nitrogén műtrágyára adtak rendelést. Nem mondható el tz a jó igyekezet a debreceni járásról és a berettyóújfalui járásról, ahol bizony még mindig elmaradtak a fejlrágyázáshoz, szükséges nitrogén mennyiség igénylésével. Az idén az elmúlt év gyakorlatától ‘ eltérően a tejtrágyázást nem általában alkalmazzák, hanem előzetes, gondos helyszíni vizsgálat alapján. A mezőgazdászok kijelölik a rosszul telelt kenyérgabona területét és csali azokon alkalmazzák a fej trágyázást. Ott, ahol ritka az állomány, szüksége*, hogy vörösherével vessék felül. Ilyen módon értékes takarmányhoz jutnak, amiben bizony még szűkén van megyénk. A megrendelt nitrogén Műtrágya szállítását azonnal megkezdik. Hewnine év, a tyty&hfoavi Pfe ohányszagú, poros helyiség- ben a lemérőnél dolgozik a Dohánygyár egyik legrégibb munkása, Cseke János. A termelőmunkában már nem vesz részt, élete mégis érdekel bennünket, főképpen az. milyenek voltak a gyárban eltöltött évek. Huszonhárom éves, erős, izmos fiatalember volt akkor Cseke János, amikor dohánygyári munkás lett. Két évig az általános kezelésnél dolgozott. Közben kereste- kutatta munkatársai között a kommunistákat. A Tanácsköztársaság idején ismerkedett meg az eszmével, ez melengeti szívét mind a mai napig. Veszélyes és nehéz volt ilyen környezetben társakat találni, hisz a magyar királyi dohányjövedék vezetői, vidéki irányítói mind a kapitalizmust hűen kiszolgáló emberek voltak, akik árgus szemekkel lesTöbb mint harminc éve halott Bródi Sándor, akinek .,.4 tanítónő“ című drámái remekművét Pest után műsorára tűzte a Csokonai Színház is. Jogtalanul és oktalanul porosodott hosszú időn keresztül a külföldön is jól ismert és tisztelt íré értékes hagyatéka, anélkül, hogy színházaink elő vették volna. Értelmetlen és bosszantó tartózkodás volt ez a színpadtechnika olyan tökéletes ismerőjével, a drámai szerkesztés olyan kiváló mesterével, a ferencjózsefi idők korrupt és tespeieg szellemű társadalmának olyan bátorhangú bírálójával szemben, mint Bródi Sándor. Ezért tölt el bennünket-jogos örömmel az a lény, hogy rövid időn belül Debrecenben is megismerkedhetünk a kiváló író egyik legsikerültebb és legnépszerűbb alkotásával, e. „A taní- tónő“-vel. A fojtó, nehéz atmoszférája, dráma arról szól, hogy miképpen akarják megvenni Tóth Flóra fiatal tanítónő lelkét és testét egy alföldi magyar falu urai. Egymással versengve harBEMUTATÁS ELŐTT —■ ....* A TANÍTÓNÓ col kegyeiért többek között a főszolgabíró és a káplán. Harci módszereik különböznék. A szolgabírö főként pénzével, hatalmával operál, a káplán a lány lelki szüzességéi venne meg, hogy így férkőzzön a testéhez. Tóth Flóra minden ostrom ellenére kiállja a próbát. Hőssé magasztosul előttünk. Nem, adja el magát, hogy tisztán, egészséges lélekkel taníthassa érdelemre a falvak kis magyarjait. A darabot, melynek 1908-ban játszódik a cselekménye és ugyanebben az évben írta is Bródi — szombaton mutatja be a Csokonai Színház. A bemutató előtti utolsó napok lázas munkatempója tölti meg a színpadot. Kezdődnék a főpróbák. A szereplők a nyilvános előadások igényességével mozognak a színpadon. Lovas Edit, a darab fiatal rendezője csak a jegyzetfüzeibe osztogatja ihstrukcióil, mm közvetlenül a színészeknek. Most már nem szabad leállítani a színészek akcióit. Majd a felvonások végén gyűlnek össze megbeszélésre, hogy megismerkedjenek r. jegyzetfüzet tanulságaival. Egyre szerveseUbé, egyre teljesebbé válik a színpadi élet... .4r olvasó persze nemcsak arra kíváncsi, hogy mit játszik a színház, hanem arra is, hogy kik játsszak azt. Nvizünk végig a színpadon és állítsuk ösz- sze a szereplők névsorát: A tanítónő: Szende Besszi, öreg Nagy: Solti Bertalan, ifj. Nagy: Angyal S á n d o r, Nagyasszony: S imo r Erzsi, Tanító: Bángyörgyi Károly. Főúr: T h u r ó c z y O y u- l a. Káplán: T y 11. Attila... Ök a főszereplők, de még a kisebb szerepekben is olyan kiváló színészeket ismerhetünk fel, mint Sei :ne c zy M i- hály, vagy K ó r ö s zt ös István. A színpadi cselekmény már egyre erőteljesebben viszi, sodorja magával a nézőt. Nehéz felkelni. Egyébként sem köny- nyű feladat ez ... Elég indiszkrétek azok a nézőtéri székek. Belevisítanak a színházi világ áhitatos csendjébe. Búcsúzunk a színháztól ős a Tanítónőtől. Viszont1'diáira' szombaton este. ték a munkások minden megmozdulását, Cseke János is inkább a gyáron kívül' tájékozódott, a ..Margitban“ találkozott a kam- munistákikal. 1927-ben a nikotingyártásnál került kapcsolatba a kommunistákkal. Velük együtt az illegális pártszervezet alakításáért harcolt, a szervezkedésre azonban rájöttek, elfojtották, Cseke Jánost ezután a Margitban figyolmeztet- téS, hogy mértékkel, okosan beszéljen, mert a pártnak nem az a célja, hogy embereit elveszítse. Ipséké János csendesebb lett. de lelkében harag, keserűség forrt. Szeretett volna kirobbanni, akár a vulkán. De tudta, hogy még várni kell? Erősödni kell a munkásosztálynak és ha van elég erő akkor kell támadni 1944-ben eljött az az Wő, Cseke elvtárs is, míg idáig jutott népi baleset érte, 16 évet húzott le egyfolytában a nikotingyártásnál. Testben meggyötörve, de lélekben megerősödve a dohánygyári munkásokat harcba vitte, bérkövetelésekért, a bombázások idején: az üzem leállításáért. A felszabadító szovjet csapatok megérkezése után pár nap mulv * ismét teljes üzemmel megindult a gyár. Éjjel nappal dolgoztak a szivarkagyártök. Naponta 220 mázsa dohányt dolgoztak fel. Cseke elvtárs régi munkahelyéről könnyebb munkára ment. A gyárban lábrakapott nézetekkel, ellenséges elemekkel vette fel most a harcot. A termelőmunkában is élen járt. Négy újítást vezetett be, a versenyek élharcosa lett. Felesége 1950-ig dolgozott kommunista férje mellett, akkor nyugdíjba ment. il felszabadulás óta tíz év telt Mel. Sok harc, munka eredményeképpen' a Dohánygyár egyike a legjobb üzemeknek. S a fiatalok, akik most veszik . át a sz, r- számokat az idősebbektől,' hálásan gondolnak az öreg munkásokra. Azokra is akik nyugdíjba merjek már. Elismerés, tisztelet övezi Cseke János elvtársat, hogy az eszméhez »hűen, harminc éve dolgozik már a gyárban ma is. Mert nagy szó ez: kitartani mind viharos, mind nabfényes időben! P, h 3
