Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-08 / 32. szám

Mai számból: Hírek a nemzetközi ciciből (2. oldal) — Hajdú-Bihar eleiéből (3. oldal) — A Körös körül (3. oldal.) — Uj belépők a Rákóczi Termelőszövetkezetben (3. oldal) — A szerződéses sertéshizla­lás újabb előnyöket biztosít a termelőknek (4. oldal) — Ma­gyar—szovjet barátsági béke-est Debrecenben (4. oldal) ARA 51) FILLÉR KEDD, 1555. FEBRUÁR 8. Óvjuk, védjük a társadalmi tulajdont Huszonkét traktor kezdte meg a szántást a biharkeresztesi járásban Az üzemek és a műhelyek gé­pei, berendezési tárgyai, a ter­meléshez szükséges anyagok, az összes szállítóeszközök mind a mit közös kincsünk, dolgozó ne­jűink tulajdona. Megóvni és meg­védeni minden dolgozó számára ''cesületbeli kötelesség. Pártunk ill. kongresszusa határozatba iiozta, hogy harcot kell folytatni mindennemű pazarlás, korrupció is a közvagyon hűtlen kezeiét« ellen. Ezért sokkal következete­sebben kell fellépnünk a közva­gyon kezelésében mutatkozó min­den hanyagság, nemtörődömség és közömbösség ellen. ITa óvjuk és megvédjük gépeinket a rom­lás ellen, ha a közvagyon min­den megsértését igyekszünk meg­akadályozni, erősödik ezzel egész gazdasági rendszerünk és termé­szetesen csökkennek az önköltsé­gek, tehát nő a dolgozók élet- színvonala is. Sokszor liberálisak és elné­zőek voltak üzemvezetőink és bí­róságaink is a tolvajokkal, a kö­zös vagyon megkárosítóival szem­ben. Igen gyakran feddéssel, dor­gálással próbáltak elintézni sok ügyet, vagy feltűnően enyhe pénzbüntetéssel büntették a kö­zös vagyon •megkárosítóit, e'.tu- lajdonítóit a tolvajokat Rész- tóén bíróságaink és üzemveze- tőink, igazgatóink liberális felfo­gása oka annak, hogy a pazar­lás sok helyen nőtt és a tolvaj­ig sok száma gyarapodott. Bár az eddigi helytelen liberális gyakor­laton változtattunk, továbbra is lontos feladat, hogy a közös va­gyon megkárosítóivá", s tolvajok­kal, a kártevőkkel és mind­azokkal szemben, akik a nép va­gyonát nem a kellő gondossággal kezelik, sehol se legyenek elné­zőek. Ha nem elegendőek a ne­velő módszerek és ha szükséges, igazgatóink, bíróságaink a tör­vény teljes szigorát kell, hegy alkalmazzák a tolvajokkal szem­ben. Az utóbbi három hónap ta­pasztalatai alapjáh meg lehet ál­lapítani, hogy egyes üzemünk­ben sok a lopás, nagy a pazar­lás, hűtlenül, felelőtlenül keze­lik a gépeket, berendezéseket. A népvagyoa fosztogatói rendesen notórius doiogkerülők. zavaros­ban halászó konjunktúralovagok, láncolok és spekulánsok, akik nem tisztelik a közös vagyon erintihe tétlenségének, sérthetet­lenségének elvét. Nem régen'tár­gyalta a bíróság például Váczi Miklós és társai bűnügyét. Vá- cziék hosszabb .időn át lopkod­ták a Gördülocsapágygyár vil­lanymotorjait és. még falbontás­tól sem riadtak vissza, hogy ki­lopják a motorokat. Az Orvosi' Muszergyárban Kovács Sándor csiszoló és Szabó Lajos TMK dol­gozó többszáz körömcsipeszt loptak el és nevetségesen olcsó áron hoztak forgalomba. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy üze­meink vezetői maguk sem fordí­tanak kellő gondot a közös va­gyon védelmére, és nem tesznek meg minden szükséges intézke­dést. hogy a tolvajok garázdálko­dását megakadályozzák. Az építőiparban is sok a ki- sebb-nagyobb lopás, amit előse­gít az is, hogy sok anyagot őri­zetlenül és gazdátlanul hagynak heverni — ezt népgazdaságunk kisebb-nagyobb ellenségei ki­használják. A társadalmi tulajdon védel­méért folyó harc nem. csupán igazságügyi feladat. A harcot már az üzemekben meg kell kéz- I deni. mégpedig elsősorban a 8 munkafegyelem megsziíárditá-1 savai, tervszerű ellenőrzés meg-1 szervezésével, pontos és lelkik- 8 meretes leltározással és az anyag- 1 készletek ésszerű felhasználásá­val. Ugyanis a rendetlenség, az anyagfelhasználásnál mutatkozó gondatlanság szinte ösztönöz a tolvajlasra, a közös vagyon meg­károsítására. Hozzátartozik a kö­zös vagyon megvédéséhez a tár­sadalmi ellenőrzés és bírálat megszervezése. Ugyancsak fel kell venni a harcot a nemtörő­dömség és közömbösség ellen, bárhol üti is fel fejét. Társadalmi tulajdon sérthetet­lenségének biztosításáért és meg­óvásáért igen sokat tehetnek igazgatóink, művezetőink, az el­lenőrzés megszervezésével. Sem­miféle 'hanyagságot nem tűrő, erélyes vezetésre van szükség a közös vagyon védelménél Nőm lehet elnézés és megalkuvás a pazarlókkal és a tolvajokkal szemben. Bizonyos, hogy sok visszaélés és .bűncselekmény nem történt • volna meg, ha igaz­gatóink jól megszervezik az ellen­őrzést az anyagok felhasználásá­nál és kezelésénél. Természetesen az üzemek ve­zetőinek ellenőrzése, előrelátása, gondossága a társadalmi vagyon kezelésében sokat segíthet, de nem elegendő. Bizonyos, hogy a társadalmi vagyon ellen elköve­tett hanyagság és bűncselekmé­nyek korét csak akkor szűkít­hetjük le az eddiginél sokkal «zűkebb körre, ha az üzem min­den dolgozója elsőrendű felada­tának tartja a társadalmi vagyon mindennemű védelmét. Tömeg­mozgalom kell hogy kifejlődjék a gépek. berendezések, nyers­anyagok, építkezési anyagok le­hető legnagyobb mértékű meg­óvására és megőrzésére. Vált- szervezeteink feladata,' hogy el­sősorban a kommunisták példa- mutatásán keresztül mozgósítsak a dolgozók tömegeit a társadal­mi vagyon minden irányú meg­védésére és vegyék fel a harcot a dolgozók tömegeivel együtt a közös vagyon megsértői ellen. Bírálat útján teremtsenek meg olyan légkört, amelyben szinte lehetetlen legyen akár a gépek, berendezések gondatlan kezelése, akár a lpgkisebb vagyontárgy el­tulajdonítása. ellopása. Nem ele­gendő, nem lehet elegendő az, hogy elítélik és "hosszabb-rövi- debb időre börtönbe dugják a tolvajokat. Szükséges az is. hogy az egé.-z társadalom megvetése és elítélése rájuk zuhanjon. Mindenkinek tudnia kell, hogy a társadalmi tulajdon védelme egyben a szocializmus építésé­nek védelme, közös ügyünk, kö­zös munkánk védelme. Ezért érezze mindenki egyik legfonto­sabb feladatának a közös va­gyon minden irányú megvédését, minden hanyagság, minden nern- törődöjltség, minden vofnlás és minden tolvaj ellen. A kedvező időjárás lehetővé teile, hogy a biharKeresztesi já- "á.sban az elmaradt téli szántást í-iktassák. A, Biharkeresztesi Gépállomáson január 22-én be­fejezte* a télií gépjavítást Nem ültek le pihenni a jó munka után. \ gépállomás mezőgazdá­szai megállapították, hogy a ta­laj alkalmas téli szántás végzé­sére. Feldübörögtek tehát a trak­torok és 22 gép már hasította is a barázdát Told és Bihar keresz­tes termelőszövetkezeteinek föld­jén. Veres Gyula, Kéri ésigmoncl, Varai Gyula, Puskár Miklós és a többi traktorosok jó munkáját figyelték az egyénileg dolgozó parasztok, akik eleinte kétked­ve nézték a traktoruk munkába indulását. Megnézték a -szántást, s amikor látták, hogy a munka j 5, a talaj valóban alkalmas a művelésre, egymásűtán keret fék lel a gépállomás irodáját és szer­ződést kötöttek szántásra. A Biharkeresztesi Gépállomás jó munkáját érdemes követni mindenütt, ahol már kijavított traktorok állnak a e»oallomas udvarán. Ahol alkalmas a talaj, ott nyomban szántani kell, így kívánja ezt a dolgozó oaroszlok érdeke. Az álmosdi Táncsics Termelőszövetkezet már szeiektorozta a tavaszi búza vetőmagot A megye egyik legjobb ter­melőszövetkezete, az álmosdi Tán­csics. Úgy ismerik ezt a termelő­szövetkezetet, mint ahol mindent idejében végeznek eí a tagok, itt nem várják a sühgakvmbot, nem tétienkednfek. Ennek köszön­trágya legyen a fejtrágyázáshoz. Nem mulasztjuk el, hoay ne ja­vítsuk a búzát, megéri a lmun­kat, több mázsával fizeti vissza a gondoskodást. Az állattenyésztés fejlesztésére is gondunk van. A kocák már fiának, újadig hetes az átlag. Meghatóink 280 darab”.. Ebből if) mázsa kövér sertés lesz a be­adás. 100 kövér disznv pedig szabadon értékesítünk. Fokozó­' uik ezzel a tagság lövadelme. JS Darvasi Állami Gazdaságban emelkedik a tejhazam hetik, hogy egyre fokozódik jö­vedelmük. virágzik gazdaságuk. Még nincs itt a. tavasz, csak be\ bekopog ablakunkon üd.? nap- s'lig'iraval, de a Táncsics már n/ielcktorozta tavaszi búza vető­magját és felles,zült a .taVc.sz; m r karé. Révész Ferenc, a , ter- ewlc-zie. érkezet „Munka Voróí- zéízló Érdemrend“-jéve 1 kitünte­tő:/. elnöke így mondí^-- Várjuk a tavaszt e.s nem öl- ■ ,’iptt kézzel. Már bejártuk a te­rületet. Megnéztem, 170 holdas ó/ i búza vetésünket. Örömmel iilaoitottam meg, hogy a legtöbb bemen igen jól telelt a viza. Szé­pen bekrosodik. Gondoskodtunk mar a-tói is. hogy elegendő mü­"A íeis/.ybadulasi verseny a Darvasi Állami Gazdaságban is érezteti kedvező hatását. Teljesen kijavították már a traktoros vs- tögépeket, fogalos vetogépoket, sima és gyűrűs hengereket, sze­lektorokat, kultivátorokat és tárcsásboronákat. A gépjavítók jó munkáján kí­vül az állattenyésztés is ered­ményt ért már el, mert az .istálló­élni akarnak és gyönyörködni, munkájuk O lyan a vasárnap Ha jduböszörmény- ben is, mint másutt. A reggeli órákban még alig van forgalom, in­kább délután elevened­nek meg az utcák. Ün­neplőbe öltözött jiúk és lányok sétálnak a főut­cán s térnek be egy-egy ízletes sütemény elfo­gyasztására a cukrász­dába. Békés, nyugodt nap ez. Valami varázsos nyugodtság, a munka utáni pihenés jóleső örö­me telíti meg különös ízzel. $ Milyen szép is az élei! Kimondltatlanul is ezt latom iáragyogni Faze­kas Éva melegen tű­ző szemeiből, akaratla­nul az élet szépségéről beszél Ökrös Ma­ri e nn e, Kovács Róza kedves, kislányos mosolya. ' Mindhárman piros nyakkendős úttö­rők s ott ülnék Cse­es ö di Mi h ály né, Varga Antal, idős Dombi Márton — egyszóval az idősebb korosztály között, mert osztályuk békeharcosait ők 'képviselik a böször­ményi béke-küldött érte­kezleten. A tanácsháza nagyter­mében kétszázötven bé­ke-küldött gyűli össze. Valamennyien az elő­adó, M ihály János gimnáziumi igazgató be­szédét figyelik. De hir­telen valami borzongás rázza meg a jelenlévő­ket. A kis úttörők arca már nem mosolyog. A termet mcgulő csend­ben egy-két asszony hal­kan felszipog, s lopva törli meg szeméi. M iért éz a hirtelen csendesseg, ez a mélabú, mire gondolnak az őszbecsavarodott ha­jú aggastyánok s az ifjú úttörőit? — Atomhábo­rú! Ez a szó az, ami any- nyira megrázta az em­beréltet. Az új gyilkos fegyver, amely immár tíz évvel ezelőtt óriási emberáldozatot köve­telt Japán egyik városá­ban, Hirosimában, ahol az amerikaiak kipró­bálták e pusztító fegy­vert. A jelenlevők az elő­adó beszédéből megtud­ják, hogy az új háború kovácsolói atomhábo­rút, tömeg gyilkos súgót akarnak, azt akarják, hogy a. volt SS táborno­kok ezzel a fegyverrel irtsák ki az emberiség nagy részét. Gyilkolni, gyilkolta tnl akarnak a profitért, aranyra alkar­jók váltani a szenve­dést, a nyomort, a 1köny- nyékét és a halált. A beszéd bejejező- dött. Az emberek fel­rázzák magukat. Az ar­cokra egymásután egy új kifejezés rajzolódik. Az elszántság, az aka­rat, az erejükbe vetett hit kifejezése ez. Nem! Nem engedjük.! Ez 'kiált az arcókról s az egy­másután szólásra emel­kedők szavakkal is kife­jezik ez akaratot. S zabó Pálné beszél. Az első kér mon­datnál még remeg a hangja. A torkát sírás fojtogatja, amikor az elmúlt háborúra emlé­kezik. Kis fiával együtt a bodai szölőslceriben, bunkerben bújtak meg. hogy rájuk ne találja­nak a németek, hogy megmentsék magukat az életnek. Azóta tíz esz­tendő telt el, amelynek minden évében szebbé vált az élet. — Szabómé hangja, már nem remeg, amikor folytatja. A hoj- dúböszörményi asszo­nyok nevében beszél, de úgy gondolkozik a szov­jet, a belga, a lengyel, a francia édesanya is, mint Szabotté, aki arány­ló kalász-ökot, virágos gyümölcsé ben kerteket álmodik, a ma­gyar rónára, nem pedig sirhantokat. Rá ez Gyula tanár, Molnár Sándor dolgozó paraszt beszel ezután, majd Lova s Márton reformál u r, lelkész szólal fel. Az c - ső világháborúban el­veszítette édesapját s emiatt sokat szenvedeti, különösen gyermekkora - ban. Nem! Nincs olyan ember, aki - áldozatul küldené testvérét, édes­apját, embertársát egy új világháború vágóhid- jára. Nincs és nem is le­hel olyan ember, aki ne szeretné az egyre viru- lóbbá váló életet. Az em­berek élni akarnak és gyönyörködni munká­juk gyümölcsében. M unJm! Ez az, ami értelmet ad az életnek, ezért beszéltek erről a hajdúböszörmé­nyiek. Ezért készülnek munkával a IV. béke- kongresszusra, meri szá­mukra, minden ember számára a béke — az élet! Ezt üzenik megválasz­tott küldötteiktől — Mi­hály Jánostól és Rövid Lajosáétól — a IV. ma­gyar békekongresszus- ra n hajdúltöszörnié- ryidk. N. £, XII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM átlag 6,8-ról már 7 literre emel­kedett. A gazdaságban lévő ve­tőmagvak tisztítását befejezték és a vetőmagvak csiráztatását is megkezdték. A gazdaság jó! ké­szült a tavaszi munkára, szeke­rek és egyéb felszerelések javí­tását teljes erővel végzik. A ju­hászaiban az elletés most folyik, és a jó áilatápolóst bizonyítja, hogy elhullás nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents