Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-25 / 20. szám
üi*. Gerley Ferenc kórházi («orvos békeuylIatJkozata Nyíregyházán, a Megyei Kórházban béketalálkozóra készülnek az orvosok. Ez alkalommal baráti levelet küldenek a párizsi Szent Anna-kórház orvosainak. A bizottság, amely a levelet összeállítja, beszámol arról, milyen nehézségekkel küzdöttek orvosaink a felszabadulás előtt és hogyan fejlődött a magyar orvos- tudomány az elmúlt 10 békés esztendő alatt. A kórház orvosai nagy figyelemmel kísérik a nemzetközi politika eseményeit és most élénken tárgyalják a Bcke-VHágtanács irodájának felhívását. Dr. Gerley Ferenc orvos, a megyei békebizottság tagja a következőkben mondta el véleményét a felhívással kapcsolatban: — Magam is mély megrendüléssel olvastam a felihívást, amely drámai módon teljes egészében feltárta és egészen közel hozta minden emberhez annak a borzalmas pusztulásnak a képét, amelyet az atomháború kirobbantása okozhatna. Hirosima borzalmairól eleget tudunk, pedig akkori alkalmazása idején az atombomba még csak kísérleti, kipróbálási állapotában volt. De a Bckc-Világtanács irodájának felhívása meg is mutatja az utat a cselekvésre. — A Megyei Kórház dolgozói a közeljövőben béketalálkozón beszélik meg a Béke-Világtanács felhívását és — hiszem, — hogy egyhangúlag foglalnak majd állást nemcsak az atomfegyverek alkalmazása, hanem egyáltalán minden háborús törekvés ellen. Békében akarunk élni, hogy nyugodtan, biztonságban cs félelem nélkül folytathassuk tudományos kutatómunkánkat és küzdelmünket a betegségek ellen, az emberek megmentéséért. Nekünk, egészségügyi dolgozóknak, minden egyes emberélet drága és mélységes fájdalommal tölt el, ha egy-egy életet minden tudásunk és lelkiismeretes erőfeszítésünk ellenére is elveszítünk. r — Mi értelme lenne tehát ennek az áldozatos, életmenö küzdelemnek, ha Az elmúlt héten 99 taggal gyarapodtak szövetkezeteink ugyanakkor egy új háború j emberek millióit pusztítaná; el. Én, mint békére vágyó j ember és mint orvos is, aki I egész életemet, munkámat j a gyógyítás, az emberi éle- i tek megmentésének szén-1 teltem, tiltakozom, hogy az j atomenergiát háborús cé- lókra használják fel cs új- j bál fegyvert adjanak a náci ■ gyilkosok kezébe. Meggyő-1 ződésem — mondotta vége- ! zetül dr. Gerley Ferenc. -— I hogy a Szovjetuniónak a világbéke fenntartására irányuló törekvése és az s atomenergia békés felhasználásáról szóló nyilatkozata új alapot teremt a békés tárgyalásokra. Megyénk területén 1955 január 17-től 23-ig terjedő hét folyamán összesen 85 család 99 taggal és 57 hold földdel választotta a szövetkezeti gazdálkodás nagyobb jövedelmet biztosító útját. A belépések 45 termelőszövetkezetünket érintették. A fehérgyarmati járás kivételével minden járásban voltak belépések. A kisvárdai járásban 12 termelőszövetkezetbe 18 család 21 tagját vették fel. A nyíregyházi járásban 8 szövetkezetbe 15 család 19 taggal és 7 hold földdel lépett be. A vásárosnaményi járás területén 7 termelőszövetkezet nyitotta meg kapuját 12 család tagja előtt, akik 11 hold földet vittek be állatokkal és gazdasági eszközökkel együtt, A mátészalkai járás 5 szövetkezete összesen 11' taggal és 5 hold földdel gyarapodott. Anyák gyűlése Nyugat-Németország felfegyverzése ellen A mátészalkai MNDSZ- szervezet január 20-án este az anyák részére gyűlést tartott. • Ezen az összejövetelen több mint 200 asszony vett részt és fejezte ki mélységes felháborodását Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A gyűlésen több asszony hallatta tiltakozó szavát. Kóródi Mária óvónő arra kérte a szülőket, hogy mindent tegyenek meg gyermekük békés jövőjének biztosítása érdekében. Javasolta, hogy küldjön az asszonyok gyűlése az Országos Béketanácshoz táv- ■'?* !, melyb n ’ytta-súk kifejezésre tiltakozásukat a német milítarizmus feltámasztása ellen. Kretenmacher Istvánná, tíz gyermekes édesanya felszólalásában kifejezte, hogy még nem felejtette el a háború borzalmait. ,,Az anyák ezrei, tízezrei nevében követelem, hogy fog-« ják le a háborúra spekulálók kezét1“. — mondotta többek között. Máhdok 6 9 Nagykálló 15 13 Tyükod 7 21 Tiszaszalka 16 19 Nyírtelek 8 17 Kölese 17 8 Encsencs 9 4 Nagyvarsány 18 14 Nyírbátor 10 15 Tiszavasvári 19 20 Demecser 11 3 Fehérgyarmat 20 5 Vencsellő 12 23 Csaholc 21 2 Üjfehértó 13 22 Nagyecsed 22 11 Nyírmada 14 16 Mátészalka 23 10 Egy a 147 hadiözvegy közül Balkány 1 1 Öfehértó 2 18 Kisléta 3 6 Kisvárda 4 7 Nagyhalász 5 12 Aláírások a békéért legidősebb 14 éves. A kicsi János az ölében sírt, ő maga is zokogott. Sándor csak ment, ment a vonat felé. A szerelvény már elindult amikor Sándor fellépett a lépcsőre. Nézett visz- szafelé s integetett. Így látta utoljára az asszony. Tíz év telt el azóta s Lánczi Sándorné, mint legkedvesebb emlékét őrzi férjétől kapott utolsó levelét. Legkedvesebb emlék ez, amelyet őrizhet egy asz- szony, egy ötgyermekes anya. Nyírmihálydiban nem Lánczi Sándorné az egyedüli, aki ilyen vagy hasonló emlékeket őriz, Ványi Elekná 5 gyermekes anya, Tyetyik Jánosné, Kéne Andrásné, Balogh Józsefné, M. Szilágyi Sándorné. Bodnár Jánosné, Papp György- né és még lehetne sorolni a hadiözvegyek - nevét éppen 147-ig. A második világháború rabolta el férjüket. Tíz év óta sokat változót az életül; ezeknek az özvegyeknek. Megnőttek a gyermekek. Földet kaptak, házát építettek, lovat, tehenet kerítettek. Különben boldogan élnek, de a háborús emlékek kitörölhetetle- TUik. Január elején, az . egyik zste Lánczi Sándorné a munka befejezése után ki- rétté a szekrény fiókjából ,az utolsó levelet" és olvasgatni kezdte. A pajkos kis János, aki már 13 éves, beszaladt és bekapcsolta a rádiót. Szórakozni akart. Édesanyja, aki az asztalon betűzgette a levelet, felfigyelt s hallja, hogy valami fegyverkezésről van szó. Most már odafigyelt, mert nagyon kíváncsi, vajon ki. ho'l akar már megint háborúzni? Nem kellett sokáig várakozni, csakhamar megtudta, hogy Nyugat-Németországot akarják megint felfegyverezni. A felszakadó seb szokott olyan fájdalmat okozni, 1 amilyet Láncziné érzétt. Megint háborút akarnak, és még hozzá azok, akik elrabolták az ő drága férjét is. Hát ezt nem! Nem lehet megengedni! Nemrégiben gyűlésre jött össze a falu apraja-nagyja. Ott emelték fel. szavukat az újabb háború ellen. S Lánczi Sándorné, meg a 147 nyír- mihálydi hadiözvegy a falu népével együtt követelték, hogy tárgyalások útján oldják meg a vitás nemzetközi kérdéseket. GÁBOR ISTVÁN, Alig néhány napja, hogy megjelent a Béke-Világtanács irodájának-felhívása a világméretű aláírásgyűjtési kampányról, s máris ezrek és tízezrek írták alá a békeíveket, s tiltakoztak Nyugat-Németország felfegyverzése, az atomháború ellen. A mi megyénk területén is megkezdték az aláírások gyűjtését: Ópályi, Barabás, Ujfe- hértó és más községek számtalan dolgozója tiltakozott aláírásával is Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Alig hangzott el az Országos Béketanács elnökségének felhívása, aláírással telt békeíveket küldtek be a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezetből, a Nyomdaipari Vállalattól. A sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet békeívét a betegen fekvő Kapás Andrásné is aláírta. A következőket mondotta: „A II. világháború elrabolta tőlünk azt, ami a legdrágább volt számunkra: gyermekünket. Ilyet nem szabad még egyszer megengedni!” így harcolunk a békéért. A körzetemben lakó dolgozó parasztokkal egyetemben Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozunk. Egyben vállaltuk, hogy az állam iránti kötelezettségeinknek határidő előtt maradéktalanul eleget teszünk. Ehhez a vállaláshoz csatlakoztak: Kiss Kálmán, Kovács György, id. Harsányi Lajos, özv. Sipos Albertné, Sípos Endre, Sípos László, Tisza István és Takács György dolgozó parasztok. Örömmel jelenthetem, hogy 1955. évi sertésbeadá- Süiaat teljes egészében juár teljesítettem. Adómat, tojás-, baromfi- és tejbeadásomat pedig január 31-én egész esztendőre teljesítem. Ugyanez a szándéka a felsorolt dolgozó társaimnak is. Ezt a vállalást azért tettük, mert tudjuk, hogy termelni, nyugodtan munkálkodni csak békességben lehet. Biztosak vagyunk abban, hogy ha valamennyien összefogva így fejezzük ki eltökélt békeakaratunkat, ez csak győzelmünket eredményezheti. Tisza Bernát, a vajai mezőgazdasági állandó bizottság elnöke, Lánczi Sándorné nyírmi- hálydi hadiözvegy sokáig reménykedett. Ha hírét vette, hogy hadifogoly érkezett Mihálydiba, vagy a szomszéd faluba, a legsürgősebb munkáját is félre tette és a többi falubeli asszonyokkal együtt elment, felkereste az érkezőt. / Negyvenhétben már nagyot csappant bizakodása, de hitét mégsem vesztette el. Még ebben az időben is jött egy-egy későre maradt fogoly a faluba. Fel-fellob- bant benne a reménység, i Hitegette magát. Megérkezhet még Sándor is egyszer, váratlan. A fogságból jött j emberek majd mindenkiről; hoztak valami hírt, csak éppen Sándorról nem. Teljesen nyoma veszett. Negyvennyolcban aztán már hadifoglyok se jöttek, ő pedig végleg megbizonyo- sodot arról, hogy egyedül maradt élete legszebb idejében, 32 éves fejjel. Most ' már az öt gyermeket sem biztatta azzal, hogy: Majd, ha hazajön ’ apátok, minden másképpen lesz. 1944 júliusában, amikor utoljára kísérte ki Sándort az állomásra, még nem tudhatta, hogy örökre elveszti. A legkisebbik gyerek, János két éves volt akkor, A dójának- felhívását. .Ezekben a hetekben valamennyi középiskolában — a fizikaórák keretében — előadásokon ismertetik a tanárok az ifjúsággal az atomenergia felhasználásának mai problémáit és megemlékeznek a világ béke erőinek az atomfegyverek eltiltásáért folytatott harcáról is. Készülődnek a könyvtárak dolgozói is. Nyíregyházán a megyei könyvtárban és több községi könyvtár olvasótermében kiállítást rendeznek a béketárgyú kiadványokból, könyvekből. Számos könyvtárban az olvasók megbeszélik az aktuális nemzetközi eseményeket. A TTIT szabolcsmegyei szervezetének munkatársai is bekapcsolódtak a békekongresszus előkészületeibe. A megye különböző részeiben eddig tíz alkalommal tartottak előadást „Atomháború vagy béke”- címmel. Legutóbb Nyíregyházán a III. kerületben hangzott el ez az előadás, s ennek során 80 nyíregyházi asszony tiltakozott az atomfegyver alkalmazása ellen. A következő hetekben mintegy 30 alkalommal rendeznek hasonló előadásokat. — Több helyen — mint például Kisvárdán, Mátészalkán — februárban az értelmiségi dolgozók vitaesten beszélik meg a szovjet /kormány nyilatkozatai folytán előállt helyzetet az' atomenergia kérdésében. — Nyíregyházán már a napokban sor kerül az értel-j miségiek vitaestjére. Erre meghívják Lontai Lászlót, az „Értelem a vádlottak padján” c. kiadvány szerzőjét. Már is igen sok nyíregyházi jogász, orvos, pedagógus és tisztviselő közölte, hogy részt vesz a vitaesten. Világ pjioletátjai egyesüljetek! SpOrt (4. OldaLl 1955 január 25, kedd ^ jf VIBIEIYB í BABO a gépjavításról es oz idOnijlerv icitesfíéséröl A megyei tanács mező- gazdasági igazgatóságának január 20-i értékelése alapján gépállomásaink a gépjavítási terv 66.6 százalékát teljesítették. Különösen szépen előrehaladt Kisvárda. amely előbb a 12. helyről I a 6-ra, majd utóbb a 4. j helyre került. Feljebb ha- j ladtak még: Kölese, Mán-j dók, Kisléta és Nyírmada. Vannak azonban hátrafelé j menők is, mint például Csa- béle lés Nagyecsed. Máté- szalka pedig arról nevezetes, hogy az utolsó helyről nem képes elmozdulni. Az egyes gépállomások rangsorolása egyébként a téli gépjavításban és a tavaszi idényterv teljesítésében a következő: gép- idény- javítás: terv: Értelmiségi dolgozók százai kapcsolódnak be a békekongresszus előkészületeibe Szabolcs megyében Orvosok és pedagógusok, jogászok és tisztviselők j százai kapcsolódnak be a békekongresszus előkészületeibe Nyíregyházán és a nyírségi falvakban. A pe- iagógusok megyeszerte k.s- gyüléseken, békebeszélgetéseken ismertetik a dolgosokkal a szovjet kormány nyilatkozatát az atomenergia békés felhasználásáról is a Béke-Világtanács iro-
