Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-04 / 2. szám

NtPLIiP

J955 január 4, kedd

2

xzasm

dtz ana,az ember, a párti) iz ölni i

SŰRŰ PELYHEKBEN HULLT A HŰ. Batári Ferenc kilépett a konykaajtón, nagyot szippantott a leg, tiszta, téli levegőből. Megállt egy pillanatra, c~fán elindult a községi tanácsház felé. Büszkén, felelteit fejjel lépdelt. Szemei köré a kétnapos virraszkarikákat festett, de ott csillogott szemében az tóm. Boldogságát szerette volna világgá kiáltani.

— Fiam született.

Az alacsony, barátságos külsejű emberen a fáradtság jelei már nem is mutatkoztak. Néhány perc múlva az egész tanácsházán tudták az örömhírt. Sorra gr atuláltak neki. Kora reggel Mészáros elvtárs, a ssö- rstkeeet elnöke, meg a könyvelő, most meg Nagy

■ ndor, a záhonyi tanács új elnöke szorította meg ke■ H. Aztán Rubóczki elvtárs, az Űj Föld elnökhelyettese gratulált,

— Csakugyan megvan? — ütött a váltára barátságosan Rubóczki Batárinak.

— Hát meg. Rendben — sóhajtott nagyot a kerékgyártó.

— Nem történt semmi baj?

— Nem, De hallod, jobban kifáradtam e két nap alatt, mintha dolgoztam volna, — mondta nagyhomokján fejével bólogatva Batári. — No, de megyek is már, mert sok a dolgom.

Es elköszönt.

A hólepte úton most már nagyobb nyugalommal ballagott. Ahogy az utca sarkára ért, ahol elkanyarodik az út a szövetkezet épületei felé. egy pillanatra megállt. Aztán vette is az irányt egyenesen az istálló felé.

Ügy lát szik, éppen jókor érkezett, mert Hajdú Pista bácsival alig, hogy üdvözölték egymást, máris kérelemmel fordult Batárihoz.

— Jó, hogy jöttél, fiam. Nagy szükségem van most

rád.

— No, mi a baj, Pista bácsi, mondja csak.

— Meg kellene csinálni a borjúkarámot, mert ez a nyavalyás Samu, — mutatott rá az egyik növendék bikára, — állandóéin kiugrik belőle. Aztán meg 9 lóetető roes is hiányzik.

Batári türelmesen végighallgatta az öreg panasz- kodásait, aztán megkérdezte.

— Hát aztán mikorra csináljam meg, Pista bácsi?

— Most kellene, fiam.

— Estére meglesz, — nyugtatta meg az öreget. — A lóetető rácsot meg a két ünnep között csinálom meg. Megígértem én maguknak egy targoncát is, — emlékezett Batári, mielőtt elköszönt volna az öregtől. *— Az is kész lesz egy hét múlva, — kiáltotta vissza.

FERIRE MINDIG LEflfET SZÁMÍTANI, — mondotta a 70 év körüli Hajdú István. — A vetés, a szántáé idején már kora hajnalban felkelt. Reggel 7-ig a •műhelyben dolgozott. A fogatokat javította. Dehogy akarta, hogy megálljon a munka egy pillanatra is. Nagy szükség volt ekkor a munkaerőre.

Az egyik reggelen a íss-elnök állt kéréssel Batári

elé.

— Nagy szükség volna rád, Ferenc, — szólt Mészáros elvtirs.

— Megyeit, elnök elvtárs, — volt a rövid wélass. Es a pártcsoport bizalmi megfogta az eke szómét. Vetette a magot napestig. De azért a kocsisok sem panaszkodtak, hogy rossz a szekerük. Ügy ápolta ő az Üj Föld 13 fogatát, mint a legjobb orvos a betegeit, fia kellett, kocsis volt, trágyát hordott. „Nem tudtunk olyan dolgot mondani neki, ami a szövetkezetiek

mára válik, hogy meg ne csinálta volna" — magyarázta Mészáros elvtárs.

— Segít az emberen, >— vélekedett Jakab János, a raktáros. — Egyszer bementem hozzá a műhelybe. Azt mondom neki; Feri, nem segítenél nekem? Egy

: napraforgót kellene zsákolni. Egy szóra eljött. 30 mázsát zsákoltunk fel ketten.

— Nekem meg a fejőszéket csinálta meg, — mondotta Béres Miklós. — Egyszóval olyan ember, mint

amilyennek lenni kell Törődik a pártcsoport tagjaival is, a szövetkezettel is.

— En minden reggel korán kelek, de igencsak Batárival találkozom először, — magyarázta az elnök. — Vagy az istállóban, vagy a raktárban találom meg. Ami ebben a szövetkezetben történik, minden érdekli.

A napokban a minisztériumból volt kint egy elvtárs. A tsz. állatállománya felől érdeklődött.

— Hol találhatnám meg az állattenyésztési bri- gádvezetőt? — fordut Batárihoz. — A szarvasmarha után szeretnék érdeklődni, amelyik az ősz folyamán elpusztult.

—- Most azzal nem tud beszélni az elvtárs, — válaszolta, — de ha megfelel az én véleményem, elmondom, hogy is történt.

—. Mondja csak el.

— Hát a szarvasmarha felfúvódás következtében pusztult el. — Sorra elmondta, hogyan is történt az eset.

Űgyiátszili, szakszerűen, mert az idegen csak bólogatta a fejét, jelezvén azt, hogy 6 t3 egyetért Batári elvtárs véleményével.

DE MASOK IS ELFOGADJÁK A SZAVAT.

— Nemcsak akkor látogat meg bennünket, amikor a pártbélyeget hozza, — mondja Hajdú Pista bácsi. — Havonta többször eljön, érdeklődik hogylétünk felől.

— Van úgy, hogy kétszer, háromszor is összejön pártcsoportunk, — vélekedik Varga Géza. — Ilyenkor aztán több mindenről esik szó. Egyszer a szövetkezetről, másszor a nemzetközi helyzetről.

Mostanában a pártcsoport tagjait a háború és a béke kérdése foglalkoztatja, A napokban Hajdú elv- társ házánál gyülekeztünk. Ott volt e pártcsoport többsége. Varga Gáza, Béres Károly, Pokol Péter, meg a többiek.

Béres Károly szólt közbe:

Tervezgettünk, beszélgettünk az Űj Föld jövőjéről. Batári elvtárs azt javasolta, hogy a gyümölcsre több gondot kell fordítanunk. És igaza van. Hiss ez adja a szövetkezeti tagságnak a legtöbb jövedelmet. Aztán a nemzetközi kérdésekről esett szó. Az öreg Hajdú Pista bácsi Németország kettészakítottságáról beszélt.

Bizony, nagy baj az, hogy Németország ketté ven szakítva. Ez okozza a háborús veszélyt, — magyarázta. — De én hiszek a Szovjetunióban, a népi demokráciákban, a békeszerető emberiségben.

— Bíaife ebben minden becsületes ember, — válaszolta a pártbizalmi. — Nemcsak az igazság van mellettünk, hanem as erő is. Már pedig a kettő együttesen nagy dolog.

A pártcsoport tagjai meg figyelmesen hallgatták Batári elvtárs szavait. Hallgatnak rá, mert becsületes ember, aki igazat mond és ott segít, ahol szükség van r £.

A BATÁRI CSALÁD LEGIFJABB SARJA, Sanyika ma 12 napos. Az egész család szeretete övezi a kis újszülöttet. Szombaton boldog újesztendőt kívánt édesapja legifjabb gyermekének. Mi is ezt kívánjuk az egész Batári családnak. Neveljék békében újszülött gyermeküket, valósítsanak meg száméra boldog, fényes jövőt.

FARKAS KÁLMÁN.

Az új esztendő küszöbén if jabb reményekkel a nyírségi homokon!

Wegitih Vilmos Kossuth-dijós tndomnmyos munkutárs újévi előadása «, nyíregyházi rádióban

Az uj év küszöbár), tehát 1955. év első napján, köszöntőm valamennyi munkatársamat, akik kitartó szorgalommal művelik a nyírségi homokot és igyekeznek rajta az adott lehetőségekhez mérten minél többet termelni. Hozzájuk küldöm őszinte szerencsekí- vánataimat az új esztendőben: legyen sikere« és jó eredményt adó minden fáradozásuk.

A szerencsekívánat az emher lelki egyensúlyának kedvező megalapozója, amely rugalmasságot kölcsönöz az ember gondolat- menetének és így lelki rú- gója sok hasznos cselekedetnek. Ezt a természeti jelenséget tartom szem előtt, midőn szerencsekívánataimat küldöm az új esztendőben minden munkatársamnak

és Szabolcs-Szatmár megye minden dolgozó parasztjának.

De nem szabad mtgi'e- ledkeznünk az emberi élet ama sarkalatos tantételéről sem, hogy minden ember a maga szerencséjének kovácsa. Tehát a magunk ténykedése megalapozza sikereinket és ennek révén a szerencsés évben csak fokozódnak termelési eredményeink, ha mi is arra törekszünk. Mindezt pedig akkor érjük el, ha minden ténykedésünket ama gondolat vezérli, hogy a jó termések elérésének legjobb biztosítéka az a tudás, amely feltárja előttünk a korszerű gazdálkodás szakismereteit.

Ezen okből az új év küszöbén igyekszem néhány irányelvet elmondani,

amely alapja az eredményes korszerű gazdálkodás gyakorlati keresztülvitelének.

A nyírségi homokon legelsősorban arra lseit törekednünk, hogy szántóföldi területünket helyes vetésforgókba osszuk be. Ez az alapja a korszerű gazdálkodásnak. Helyes vetésforgók bevezetése nélkül nem lehet sikeres sem a korszerű talajművelé3, sem a trágyázás, sem pedig a nemesítés, a jó vetőmag használata, de még a korszerű növényvédelem sem. Tehát helyes vetésforgók nélkül nem tudhatunk sikeresen védekezni a különféle növényi betegségekkel és rovar- kárakkal szemben.

A vetésforgó nem más, mint helyes növénytermelési beosztás, amely megszabja, hogy egyes növények milyen sorrendben kövessék egymást.

A vetésforgók beosztásánál mindig azt tartsuk szem előtt, hogy évente mennyi istállótrágyát tudunk kitermelni? Tehát meg kell állapítanunk azt, hegy az évente kitermelt istállótrágyával a szántóföld területének hányad részét tudjuk beteríteni? Vannak ugyanis gazdaságok, tehát a mai szakkifejezés szerint vannak üzemegységek, amelyek évente a szántóföld területének egyhstod, egyheted, egy nyolcad részét képesek istállótrágyával beteríteni. Ezek szerencsés helyzetben vannak. Az ilyen üzemegységek bevezethetik a fi, 7, és 8 szakaszos vetésforgókat. Ezzel szemben vannak olyan üzemegységeink is, amelyek csupán annyi istállótrágyát termelnek, hogy évente a szántóföld területének csupán egykilenced, egytized, egytizenegyed, sőt csupán egytizenkeíted részére jut. Ilyen üsemegyséAkik az idén születtek

I

A nyíregyházi kórház szülészetén az 1955-ös év első napján 0 óra 10 perckor Olasz Gyurika köszönt boldog újévet.

— Oóó—oáá!

Az újszülött édesanyja boldogságtól sugárzó szemekkel ölelte ''magához kicsinyét. Dr. Darvas Klára orvosnő újságolta: „Fia született. Súlya 4 kiló 15 deka, hossza 52 centiméter. Ez aztán a nagy fiú."

— Tessék elhinni, nem akartam a fülemnek hinni addig, míg meg nem mutatták, hogy valóban fiam született. Otthon a kis Évikémmel állandóan arról beszélgettünk, hogy klshúaa lesz Évikének, hallani sem akart arról, hogy az új családtag fiú legyen. Most már örömmel várja haza a kis öcsikét, mindent rendezget otthon, testvérkéje fogadására. Nagyon boldog voltam ebben az órában és még ma is, amikor hallom,

\hogy egyre többen leszünk, | akik nem akarunk háborút, 1 akik azt akarjuk, hogy békében és napsvgaras jövő- j ben neveljük gyermekeinket.

1 Ezen a napon reggel 4 óra 25-kor Joskovics Mi- i hályka is kipirulva, selymes arcocskájával köszön- | tötte az újesztendőt. Itt is épp olyan örömmel fagad- ! ták a kicsinyt mint Olasz ! mo.máéknál, hiszen a kis i Mihályka is második gyermek.

Köszöntjük mi is az év első- szülötteit, a kis Gyurikát, Misikét és a többieket, akik a legszebbet adják az édesanyáknak, akik boldogságukban is arra gondolnak, | hogy minél szebb életet biztosítsanak gyermekeik- ' nek. Itt köszöntjük azokat '• az orvosokat és madámokat : is, alcifc Szilveszter éjjelén fehér köpenyben, gumikesztyűvel álltak helyt és segítették az újszülöttek első 1 útját. (PETÉNYINÉ.)

Vidáman szórakozva búcsúztak az óévtől

a nyíregyházi dolgozók

Nyíregyházán is vidám Szilveszter-esttel búcsúzott az óévtől a város apraja- nagyja. Az úttörőházban már a délutáni órákban megkezdődtek az ünnepségek. Hat órakor kürtszó jelezte, hogy feldíszített hintóján az úttörőház elé érkezett Karnevál-herceg.

A festői ruhába öltözött bálkirályt és bálkirálynőt 200 úttörő fogadta színpompás jelmezekben. A lampionokkal és színes léggömbökkel díszített teremben a Kék Duna keringő nyitotta meg az úttörők ssilveseteresti bálját. Az est folyamán tombolák, keringő és csárdásversenyek szórakoztatták a gyermekeket.

Városszerte mintegy S0 szórakozóhelyen rendeztek vidám ezilveszteresti ünnepélyeket, amelyeken közel 10.000 nyíregyházi dolgozo vett részt. A pincérek számát ez alkalommal megkétszerezték, de így is alig győzték a vendégek kiszolgálását A város régi híres szórakozóhelyét, az ünnepi

díszbe öltözött Kossuth-éttermet mintegy ezren keresték fel Szilveszter este. Az étterem színpadán aj Faluszínház művészei is felléptek. A nagy sikert! aratott tombolán egy élő malacot és több üveg pezsgőt sorsoltak ki a vendégek között. A nyíregyházi széL rakozóhelyeken az óév utol-i só napján több mint 2000 palackozott bor, mintegy 200 üveg pezsgő és többezer liter különféle ital fogyott el.

A. közönség? ügyeimébe

A nyíregyházi Fénykép pész Szövetkezet értesíti a város lakosságát, hogy a kötelező személyi igazolvány-«' fényképeket a korábban közölt határidőtől eltérően^ (technikai okok miatt) esato január fr—15-ig fogja kiosztani a József Aüila-kul- túrház földszinti termében.

gek csalás olyan vetésforgókat alkalmazhatnak, amelyek 9, 10, 11 vagy 12 szakaszból állnak. Az eddig elmondottakból tehát kiviláglik, hogy minden vetésforgót a rendelkezésre álló istállótrágya mennyiségébe» mérten kell kiszabnunk és ennek figyelembevételével állapítjuk azt meg, hogy a vetésforgó hány szakaszból álljon? így tehát ezen irányelv szerint állhat a vetésforgó C, 7, 8 szakaszból, ha azonban a szükség úgy kívánja, állhat 9, 10, 11, 12 szakaszból is. Nyilvánvaló, hogy helytelen beosztás az, ha egy vetésforgót 4, vagy 5 szakaszra osztunk be, de nincsen több istállótrágyánk, mint arneny- nyi a szántóföld egyhato- dára, vagy egy tizedére juthat.

Ha búzát termő, tehát jobb talajokon az évi istállótrágya mennyiségéhez mérten indokolt a 9, 10, 11 és 12 szakaszos vetésforgó, akkor leghelyesebb füves- vetésfergókat bevezetni, mert ezek jó eredményt adnak akkor is, ha a szántóföldünket csak 9, 10, lljl 12 évenkint tudjuk megtréJ gyáznj,

A laza homoktalajokon aJ

korszerű vetésforgók 6—8 szakasznál hosszabbak nem lehetnek és ezeket vegyes szervestrágyázásra kell alak pítanunk. Ez annyit jelent,« hogy a vetésforgó 8—8 szakaszából évente 1 szakasaí kap istáilótrágy ázást, 1« szakasz pedig zöld trágyák zást. Ezeken kívül alkab| máznunk kell szakszerű műtrágyázást is. -^mennyik ben laza homoktalajunkat beosztottuk vegyes szerk veatrágyázáson alapuló 6—8 szakaszos vetésforgókba é* ezen beosztás után azt JáM iuk, hogy még mindig kik maradt a szántóföld egy része, amelyre egyáltalán nem jut istállótrágya, akkor ezt a kimaradt részt1 beosztjuk önálló zöldferá-! gyás vetésforgókra. Ez a] kifejezés annyit jelent,! hogy a vetésforgó szerves-' trágyázása csakis a mag» erejére, a zöldtrágyára táJ maszkodik, tehát az istálló« trágya minden kisegít (Folytatás a 3. oldalon;