Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-23 / 19. szám
i NIP LAP U&5 január £1, vasárnap + NYÍRBÁTOR MŰEMLÉKEI Bator a Nyírség legrégibb településéhez tartozik, a XIII .században a tájon leghatalmasabb család a i.Guth-Keled nemzetségből származó Báthoriak birtoka volt. A. XIII. század végén a nemzetség Szabolcs megye leggazdagabb főurai közzé | tartozott, az uradalom középpontja Bátor lett. Mivel a falu az Erdélyből Tokaj felé vezető kereskedelmi útvonalon feküdt, a XIV. század első felében jelentős hellyé fejlődött. I, Károly vásártartási és árumegállító jogot adományozott részére. Az egykorú oklevelek tanúsága szerint a vásárok már ebben az időben igen jelentősek vclság kisebb része iparral és j kereskedelemmel foglaiko-! zott. A XVII. szazad második felében a Báthori-család kihalása után az ecsedi várral együtt- Bátor is a Rá- kócziak birtokába került ts ott is maradt a szatmári békéig. A Rákócziak a várak szabadalmait • és adó-' mányleveleit nemcsak megerősítették, hanem bővítették is. A Rákóczi-szabad- ságharc befejezése után a birtokot a Károlyiak elzálogosítás folytán vették meg, azonban a város lakossága nagyösszegű bérfizetés ellenében a jobbágy szolgálattól mente« maradt. Bátort környékével rom oldalával záródik, a i rete is latszik, szintén rene- 1 déli oldalt ablakok törik át, i szánsz jellegű, melyet egy- ezen az oldalon található a j szerű erősen kiálló párrer>~ szánsz főbejárat az fkán? koronáz bs m'Hen ' Stallum részlet. V nyírbátori vár maradvány-épülete. utólag hozzáépített- porti- 1 cussal. A nyugati oldalon négyszögű torony emelkedik. A templom nyu- , gáti oldalán gótikus-stilu- .;ú ajtót és egy befalazott | mérműves ablakot láiha- ' junk. A templom [eltűnő arányai miatt első helyet foglalja el a hazai egyhajós I falusi templomok között, ; -12.20 m. hosszú, szélessége 11.35 m, magassága 20 m. Csúcsíves jellegét az abla- ; kok (mérműves) és a nyu- I gáti főkapu tartották meg különösebb díszítés nélkül. Ez az ajtó a szentélyt és a i sekrestyét kötötte össze. A templom szentélyének északi falában egy pasztofóriu- mot, szentségtartó fülkét találunk. amely, meglep, formáinak finomságaival, szépségeivel. — A szentségtartó fülkével szemben lévő három üléses faragott fülke ugyanannak a. mesternek a műve. A j templomban egyébként> Báthori István vajda már- ványképét és Báthori István zsoltáríró tumbáját tok, s megkezdődött a helyi [ szükségletre dolgozó kisipar kialakulása is. A XV. században a Báthori-csaléd legtöbb tagja országos méltóságokat viselt. Az uradalom központja és a család temetkező helye a mai ref. templom környékén volt. — Báthori István erdélyi vajda 1749-ben Kenyérmezőn a törökök felett aratott győzelem hadizsákmányából kezdte építeni a mai ref. templomot. Az építkezéshez 1484-ben fogtak hozzá és utódai 1511-ben fejezték be. A templomot és kastélyt közös vízárokkal körülvett .-palánk zárta körül. A jelenleg is fennálló magtár az egykorú Báthori-kastély udvarán állott és a mohácsi vész után megerősített palánk vár alkotó része volt. A mohácsi vész után há- [borús idők következtében a Báthoriak inkább a jobban védhető ecsedi várukat erősítettek meg. Az uradalom középpontja is inkább Ecsed lett. Bátor gazdasági fejlődését azonban ez nem akadályozta még. A város laran feldűlfftk á törökök. A j templomok is áldozataikká i lettek, A pusztításoknak I Szinán váradi basa 1683. évi j oltalomlevele vetett vé- ! get. Az ipari és kereskedelmi j életben jelentős helyet foglaltak el a céhek. Nyírbá-1 torban a kézművesek 1581. évben kaptak céh-alapitás- j ra jogosítványt. A céhekbe szabók, szürszabók, szű-1 csők, csizmadiák, borbé-! lyok, kovácsok, lakatosok és I tímárok tömörültek. A kéz- i művesek szakmák szerint | külön pecsétet használtak, i A csizmadiák pecsétje 1628.1 évből való. A céh-szervezet a múlt század vége felé szűnt meg. A nyírbátori templomok országos viszonylatban is j jelentős művészi emlékeket! képviselnek. A ref. templom J dombon áll, melyet palánk j vár- vett körül és vár-kas- j tély épült közelében. Ma ! már a várkastélynak n. o- I mát sem lehet találni, de I hogy a templom mellett ál- | lőtt, azt történelmi adatokon kívül a gimnázium j Amerikai „művészeti“ kiállítód Irta: L. CVETAJEVA templom > ;U liat-vlmas harangi crony emclke i.X A tető alatt ksrxr.t fut végig, mind a négy szögletén egy fiaiét láthatunk. j legtiszíábban. Az ablakok | 1 nagysága meglepően nagy- j méretűek, a magyarországi j tea plomokon nemigen ta- j ’átkozunk ilyenekkel. Az [ ablakot egész magasságban j rét ablakszárny három! i egyenlő mezőre osztja. A j j szárakat fél-körívek kötik I össze. Mind a nyugati, mind pc- j a déli ajtó fölött a. JMhori-esalád címere lát- j itató. Ezek az emléktáblák j nvitják meg a nyírbátori j .. ... reneszánsz műemlékek so- j Református templom nyugati oldala. , rát Keneszánsz jzlésü, mint kői legnagyobb részt koto- i építkezése közben talált te- j már említettem, a déli honinál szolgálatot teljesítettek ! neszánsz kövek igazolja!;;. lokzat ajtaja is, melyet az az udvarház körül, s emiatt A ref. templom gót-sti-1 elé épített pitvar föd el. A a jobbágyi szolgáltatásoktól j lusban épült. Egyhajós j szentély északi oldalán még mentesek voltak. A lakos- szentélye a nvolcszög hé-! egy másít- ajtónak a ;.őkeszemlélhetjük. S végül az északi oldalon későgótikus ajtót, korareneszánsz második felében (1530—1540) világi főurak támogatásával mesteriskolák, műhelyek alakultuk az ország különböző részeiben. Ilyen olasz mesterekből álló műhelyből került ki az 1511. évben készített nyírbátori stallum. melyet 1933. évben került át a Nemzeti Múzeumba. Ez a világviszonylatban is! egyedülálló templomi padok valósággal fémjelezték Nyírbátort és koronái a nyírbátori műemlékeknek. A stallumokból a Nemzeti és a debreceni Déri-múzeum állított ki. ' Szaiontai Barnabás. 1954 végén Párizsban, a modern művészet múzeumában amerikai rajzkiállítást rendeztek. Jean Cassoux, a múzeum igazgatója a kiállítási katalógushoz írt bevezető cikkében azt a jól ismert igazságot hangoztatta, hogy „ha megismerjük a művész rajzait, megismerjük rejtett gondolatait is''. De a legtöbb látogató hiába nézegette a kiállított rajzokat és vázlatokat, jel nem foghatta, milyen gondolatok irányították e „művek'“ szerzőit. A kiállítási terem bejáratánál mementóként — „ember, ki ide belépsz, tégy le minden reményről“ — fagyökerekre, közelebbről nézve pedig inkább emberi csontvázra emlékeztető rajz tűnik a látogató szemébe. Állítólag ... nőt ábrázol. Ugyanez a „mű“ látható a kiállítás katalógusának címlapján is. De gondolja az olvasó, hogy ez csupán amolyan szerencsétlen kezdet, s majd csak talál emberi ésszel felfogj ható rajzokat is. Egy másik rajz üvegedényt ábrázol, amelyben valami meggörbült, alaktalan tömeg látható. A kép címe: „Alchimia". Mellette alaktalan tárgyak halmaza: „Csendélet elnyűtt bakancsokkal“. Teljesen érthetetlen az a rajzsorozat, amelynek szerzői még címeket sem tudtak kigondolni képeikhez. Nem■ is lehet csodálkozni, hogy a. ,,művészek" nem tudták minek elnevezni a rajzokon ábrázolt alaktalan testek, megtört. i'onalak és foltok zűrzavarát: valóban, emberi szóval nehéz kifejezni, hogy mi is látható ezeken a képeken. — A sorozat egyik mesterében volt legalább annyi találékonyság, hogy képeit „kompo-\ zíciók“-nak nevezte el. De ezeken sem lehet felfedezni semmit, ami józan észre' vallana. James Worker „Atomszázad“ című rajzán rózsaszín füstfelhők formájában ábrázolja az atomrobbanást.1 Ez a kép hűen tükrözi,' hogy a militarista propaganda mennyire behatolt as amerikai művészetbe. A festő nem leplezi le a háborús készülődést, nem emeli fel szavát a tömeges emberirtás fenyegető veszélye ellen. Passzívan, borúlátóan veti papírra színes ceruzájával az atom-\ bomba robbantásáról alkotót elképzelését. Ezeknek az „alkotásokr nak“ a sötét hátteréből kiemelkedik néhány vitatha-' tatlanul tehetséges szerző-, tői eredő rajz, amely azon-1 ban tartalmilag, sajnosj egytől-egyig szintén igen szegény. A kiállítás rendkívül nyomasztó hatást kelt. A kiállítás rendezői azt állítják, hogy az amerikai művészek rajzai „életigenlő, reálista alkotások". Ha ők az atomrobbánást, a kicsavart emberi testeket és az „Alchimiá“-t „életigenlő kezdetnek" tekintik, akkor mi joggal mondhatjuk, hogyI [az amerikai művészeknek ! roppant különös elképzelé- j seik vannak az életörömről I és az optimizmusról. Párizsba a kiállítást igen-’ I igen kevesen látogatják. A burzsoá művészetet jellem- I ző pesszimizmus, hanyatlás és szellemi sivárság természetesen nem kelthet rokon- j szenvet a francia hazafiak- ban, a francia népben. Jto d dl o rtt . flíwpSKet JCritika Ratkó József: 3 vers cAk eJhjö szeretem Olyan volt, mint egy kedves költemény Amit az ember már öreg korára lassan elfelejt és nem emlékszik, csak szépségére és néhány sorára . . . Töaoas mezíut Havas mezon járok Szívem regi kedvét borúsan keresem Nem kínál virágot Kedvesem szerelmét az utam nem lelem. őtdou-mezófi Erdön-mezőn szomorúan járok Kedvesemre sehol sem találok. Mint a riadt őz, a tág mezőben Ha vadászt lát, elszökött előlem. Sűrű erdőn hogyha rája lelnék megnyugtatnám galambszelid lelket, megkérlelném, hogy ne féljen tőlem, se erdőben, se pedig mezőben. Ha találnám füvein a rétnek, megkérdeném: mitől ijedtél meg? Teli szívvel melléje leülnék s be örülnék, be nagyon örülnék!
