Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

Ä társadalmi tulajdon védelmében Az elmúlt hónapban amikor Gaál és sik­kasztó, tolvaj bűnszövetkezetének pere nyilvános­ságra jutott, levelekben és sok más módon juttatták kifejezésre tiltakozásukat, akaratukat megyénk dolgozói, hogy a bíróság, — népünk ítélőszerve — szolgáltasson igazságot, sújtson le keményen ezekre az elvetemült bűnösökre. Tudunk arról is, ha akár­melyik járásbíróság sikkasztási, államot megkárosító ügyet tárgyal, zúg a tárgyalóterem hallgatósága, és példás ítéletet követel. így volt ez Nyírbátorban, amikor a kislétai gépállomás igazgatójának ügyét tárgyalták, így van ez Kisvárdán, amikor a több­százezer forintot sikkasztó burgonyafelvásárló pere folyik. így van ez minden leleplezett bandánál, amely csorbítani igyekszik a társadalmi tulajdont, lopja a nép, mindnyájunk vagyonát. Nyugodtan el­mondhatjuk: ezek az emberek közutálatnak örven­denek. Miért a dolgozók utálata, haragja? Mert magukénak érzik és tudják a közvagyont. Azért, mert tudják, hogy a társadalmi tulajdon \edelme nélkül elképzelhetetlen a népjólét program­jának megvalósítása. Hadd idézzünk erre vonatko­zólag az egyik hozzánk érkezett levélből. Báthori István földművesszövstkezeti főkönyvelő írja: ,.A sikkasztás és visszaélés nem fizikai törvénysze­rűség, amelyet nem lehet megakadályozni, meggá­tolni. Legtöbb esetben a felületes ellenőrzésnek, a 'mulasztásnak fanyar gyümölcsei ezek.” Evek óta mienk a föld, a gyár, a bank. Mienk íi kereskedelem, mienk minden, ami az ország vagyo­nát képezi. A dolgozók ezt soha nem tévesztik szem­étől és ha valamikor, most állandóan bennük él ez a gondolat. S van igazságérzetük. A lopott úton szextett pénzből dologtalanul igye­keznek élősködni társadalmunk megkárosítói. A mi szocializmust építő társadalmunk nem tűrhet meg 'ilyet, nem tűrheti meg magában a kapitalizmus gyá­szos örökségét. Mennél ésszerűbben, mennél termelé­kenyebb munkával gyarapítjuk a nép közös javait, annál inkább erősödik egész gazdasági rendszerünk. Ezek a tolvajok, ahol alkalmuk és módjuk nyílik rá, megtalálják a rést és megkárosítják az államot, a népet. Nem régen ítélte el a kisvárdai járásbíró­ság Kovác.. Béláné volt szeszforgalmi vállalati el­lenőrt, aki a vállalattól lopott csekkek felhasználá­sával 37.500 forintot sikkasztott. Négy évi börtönt kapott érte. A nyírbátori járásbíróság 8 hónapi bör­tönre ítélte Ivánku Péter középparasztot, és a 4.100 forint kár megtérítésére kötelezte, mert a vádlott a nyírbogáti Hunyadi tsz. erdejéből 75 szál élőfát ki­vágott és azt pajtájába beépítette. Méltán kérdezhetjük, hogyan fordulhatnak elő ezek és hasonló bűncselekmények? VERSENYBEN 1 FALI Jól iuduff a serf esb egy iij lés Patronáltból patronáló így késaiilnek a bakonyi dolgosa Fehérggya r maion Nemcsak jobb munkával, hanem a beadási kötele­zettségük pontos teljesítésé­vel is felkészülnek felsza­badulásunk évfordulójára a fehérgyarmati dolgozó pa­rasztok. A sertésbeadási ter­vük január hónapra 23 da­rab és eddig már beadtak 18 darabot. Ebben az évben az első sertést Korponai Ferenc adta be. aki egész évi sertésbeadását, barom­fiból pedig félévi kötele­zettségét rendezte. Gacsályi István hét hol­das gazdálkodó szintén egész évi sertésbeadását, Kajdi József pedig barom­fiból egész évi beadását tel­jesítette. Az eredményeik még job­bak is lehetnének, ha a begyűjtési állandó bizottság tagjait a végrehajtó bizott­ság rendszeresen tájékoz­tatná. A nagykulloi gépállomás dolgozói eddig már kijaví­tottak 11 darab erőgépet, 12 vetőgépet, 22 ekét, 6 da­rab tárcsát, 12 cséplőt és egy kombájnt. Félő azonban, hogy ha­marosan elsekélvesedik a Lázas munka folyik ezek­ben a" apókban gépállomá­saink legtöbbjénél. A fel- szabadulási verseny nagy lendületet adott az erőgé­pek és munkagépek gyors és jóminőségű javítási mun­káihoz. Az a cél lebeg gépállo- j másaink előtt, hogy az évi tervfeladatok telje­sítésénél műszaki hiba folytán gépkiesés lehe­tőleg ne forduljon elő. A verseny során egyes gépállomásokon jó eredmé­nyek születnek. így a tyu- kedi, az encsencsi, a nagy­halászi és a demecseri gép­állomáson. Ritka azonban az olyan gépállomás, mint a balkányi gépállomás, amely január 15-én be­fejezte a február 25-ig beütemezett erő- cs verseny lendülete, mivel a gépállomás vezetői és a szakszervezet nem értékeli 10 naponkint helyesen az elvégzett munkát. A hibát még ki lehet és ki is kell javítani! munkagépek kijavítá­sát. A gépállomás dolgozói fá­radságot nem ismérvé har­coltak minden perc kihasz­nálásáért. E jó eredményhez nagy­ban elősegítette a bal- kányiakat patronáló vállalatának, az Ikarusz vállalatnak a lelkes se­gítsége is. Nemcsak kitűnő szaktané-* csaikkal, hanem értékes javító anyagokkal, alkatré­szekkel és nem utolsó sor­ban gyakorlati munkájuk­kal járultak hozzá patro­náltjuk sikeréhez. A balkányi gépállomás dolgozói még sem elégedet­tek sikerük ellenére «c-m. Jól tudják, hogy ez évi jobb és többtermelésünkhöz nem elegendő egy gépállo­más jó felkészültsége. Az kell ehhez, hogy valameny- nyi gépállomásunk felké­szülten várja a tavaszi munkák megkezdését. Ép­pen ezért a vezetőség és a dolgo­zók elhatározták, hogy megyei tervünk mielőb­bi teljesítése érdeké­ben más elmaradott gépállomásnak segítsé­get nyújtanak. A felszabadulás tiszteletére tett vállalásaikat megteté­zik azzal, hogy több gépál­lomástól még 6 darab erő­gép kijavítására vállalkoz­nak. Barczi Olga körzeti agronómus. parasztok április 4re Amikor a bökönyi dol­gozó parasztok értesültek az érpatakiak versenyfel­híváséról, azonnal gazda- I köri gyűlést hívtak össze, amelyen részéveit a falu ! vezetőivel együtt mintegy 200 dolgozó paraszt. Egy- j hangúlag és lelkesen csat- | lakoztak a felszabadulási versenyhez, mert azt látták, hogy annak nyomán jobban fel tudnak készülni a tava­szi munkák elvégzésére. Á jó felkészülés pedig már fél siker a nagyobb eredmé­nyek elérésére. Amint a versenyvállalás­ból kiderül, a bökönyi pa­rasztok azt is belátják, hogy kézi- és fogaterővel nem tudják olyan jól meg­munkálni d talajt, mint & nagyüzemeink gépi felsze­reléseikkel. Ezért fogadták meg többek között, hogy új- telepítésű. szőlőik alá m talajfelforgatási munkát a gépállomás traktorával vé­geztetik el. A szőlő véde­kező munkáihoz szükséges porozógépeket pedig közös társulás útján szerzik be. amelyeket aztán konyha­kerti és szántóföldi védeke­zésnél is eredményesen használhatnak majd. A mostani csapadékbősé­ges időkben különös gon­dossággal törekednek nz árkok, hidak, átjárók és ku­tak rendbehozására, vala­mint a földek végén húzódó fasorok akácfával való ki­egészítésére. Szloboda Jenő versenyre hívta Hrenkú István mintagazdát Szloboda Jenő nyíregyházi tanácstag, egyéni gaz­dálkodó, párosversenyre hívta a Vajda-bokorban lakó Hrenkó István mintagazdát. A következőket vállalta: Április négyig teljesíti egész évi sertés, baromfi, tojás és vágómarha beadását. Felszabadulásunk ünne­pére «gabonával ez évi kenyérgabona beadását is teljesíti. Adóból április 4-ig az első félévi tartozását rendezi. Szloboda Jenő várja Hrenkó István válaszát! * Értékeljük helyesen a versenyt! Vaiicsisín István kamílvesiirigádja építi az Állami Gyógypedagógiai Intézetet Nagyrészük abból adódik, hogy a gazdasági ve­zetők egyrésze félreértelmezte a kormányprogramot. Az ébertelenség, a felelőtlenség, a liberalizmus ka­pott szárnyra igen sok állami vállalatnál, gépállo­máson, állami gazdaságban, termelőszövetkezetben. A hatóság, az igazságügyi szervek nem léptek fel i Léggé határozottan a felelőtlen vezetőkkel szemben. Ez a helyzet ma már megváltozott. De mindez kevés. Nem elég ha a hatóságok és igazságügyi szer­vek leleplezik, illetve megbüntetik az ilyen kárte­vőket. A bűncselekményeket meg kell előzni, éspe­dig azzal, hogy gazdasági vezetőink nagyobb fele- lősségérzéttel lássák el a rájuk bízott teendőket. Komolyabb ellenőrzést kell gyakorolniok felsőbb gazdasági szerveinknek. Ha a Gépállomások Me­gyei Igazgatósága nemcsak futó ellenőrzést gyako­rol a kislétai gépállomáson, nem történhetett volna meg. hogy ezreket lopnak a gépállomás felelőtlen vezetői és beosztottjai. Ugyanez a helyzet a földmű­vesszövetkezeteknél, vagy másutt. Mi tehát a teendő? Ellenőrizni! Es ezer. a téren igen nagy szükség van a tár­sadalmi ellenőrzésre. Nemcsak személyes érdek, ha­nem egyúttal kötelesség js. Törvény kötelez min- Aenkit a bejelentésre. Érthető ez a törvény, mert csak akkor emelhetjük még jobban a nép életszín­vonalát', ha óvjuk, védjük és becsüljük a társadalmi tulajdont. Azt mondják Vanesisin István kőműves brigádve­zetőről, hogy „makacs”. Az sem tetszett neki, hogy a brigádot más munkahelyre akarták helyezni és más brigáddal akarták bevágez- tetni a nyíregyházi gyógy­pedagógia-építkezést. Nem is annyira makacsság ez. — Ragaszkodtak a munka­helyhez, a munkához, me­lyet ők kezdtek el. — A mi brigádunk épí­tette ezt az épületet. Mi húztuk fel a falakat két- emeletig. Ügy dolgoztunk, hogy télen a belső munká­latoknál tovább dolgozhas­sunk — mondta a brigád­vezető. —- Mi akarjuk be- végezni az építkezést. Amit eddig csináltunk, felelünk érte, hogy jó munka. Gondolkozott a dolgon a vállalat veze. 'ge. Igaz, jól dolgozik a négytagú kőmű- vesbrigád. De vajon lesz-e bennük annyi igyekezet, hogy határidőre befejezzék a munkát? ... Még két em­ber kéne a brigádhoz . .. Miután a brigádvezetővel ismertették a feladatokat, kérdő tekintettel néztek rá. — Vállaljuk a munkát jelentette ki határozottan. Kész leszünk vele időre! így kerültek vissza a gép­javító-építkezéstől a gyógy­pedagógiai építkezéshez. A 70 méter hosszú épület második emeletén találtuk a brigádot, amikor a na­pokban felkerestük. Büsz­kén mutogatták eddig vég­zett munkájukat. — Itt lesznek a tanter­mek ... ez itt könyvtárszo­ba lesz,... ezek a szobák hálószobák lesznek, — már meg van hozzá minden be­rendezés. — Amott orvosi szoba, 13 férőhelyes gyen­gélkedő, majd a konyha és az ebédlő következik — magyarázták ketten is. •— Most belső vakolási és átalakítási munkálatokat végzünk — mondta a bri­gádvezető. — Megbeszéltük a fiúkkal a feladatot. Nagy munkát csinálunk mi itttTf.’ — Van-e sztahanovista a brigádban? — kérdeztük. A brigádvezető feljebb tolta homlokán a sapkát, úgy válaszolt: — Most nincs, de lesz! Április 4-re megszerezzük a sztahano­vista oklevelet!.., Az épület főbejáratánál jókedvűen mondta a bri­gádvezető: — Ide írják majd nevünket a falra, a márvány táblára. lélen is kísérleteznek a kisvárdai kutatók Vastag hótakaró borítja a; földeket, a kisvárdai búr-j gonyanemesitö állomáson j azonban folyik a kutató j munka. Két részes üveg-\ házban mintegy 40 délame­rikai, argentínai, columbiai és mexikói vadburgonya ’ tulajdonságát tanulmányoz­zák, s a keresztezésre a!-, kalmas fajtákat tovább sza- porítják. A növényház má-! Isik rekeszében pedig ggm-l babetegségek spóráival fér-i tőzték meg a kinemesített I burgonya fajták talaját sl figyelik az egyedek ellen- állóságát. A tudományos kutatók foglalkoznak a hideg és szárazságot tűrő fajták elő­állításával is. Egy növény­házban fűtés nélkül V ala­csony hőmérsékleten tart­ják a kinemesített fajtá­kat, ahol sok esetben —4 C fokra is lehűl a hőmérsék­let. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy az akerzégen és az ella , fajták ezt a hő­mérsékletet jól bírják fa­gyás és sejt változás nélkül. Ezek a fajták ellenállnak a. kisebb május-júniusi fa­gyoknak. A múlt évben ugyanakkor nagyüzemi ter­melésben is elérték ezekkel a fajtákkal a 150 mázsav felüli átlagtermést. ­L _ ———Totó-útmutató (4. oldal.) XII. évfolyam, 16. szám \H \ 50 F1LLFR 1953 január 20, csütörtök-O'láq vrofc/firtat /

Next

/
Thumbnails
Contents