Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-19 / 15. szám
NÉPLAP l'iöú jaiui.ii 19, szerda I* A H I1 É I» t T É £ A pártmunka fogyatékosságai a marokpapi pártszervezetben Mint a párt KV. határozata is megállapította, a falusi pái tszervezetek munkájának fő fogyatékossága az, hogy elhanyagolják a dolgozók között végzendő politikai munkát. Ennek a hibának mély gyökere van. Elsősorban az, ami a má- rokpapi pártszervezet munkájára is jellemző: a párt- szervezet tagjai nem élnek rendszeres szervezeti életet. Ahhoz, hogy a dolgozók között végzendő politikai tömegmunka megjavuljon, hogy a pártszeivezet a faluban folyó politikai, gazdasági és kulturális élet központjává váljon, elsősorban az szükséges, hegy a pártszervezet belső életében meglévő fogyatékosságokat kijavítsák. Milyen hibák is vannak a marokpapi pártszervezetben? Mikor volt vezetőségi ülés? A vezetőség tagjai nem is emlékeznek arra, hogy volt-e egyáltalán az utóbbi liónapoban vezetőségi ülés. Matyikánics elvtárs — a párttitkár helyettese — elmondta, hogy többször készültek már vezetőségi ülést tartani, de Sütő elv- 'árs, a párttitkár csak ígérgette. A vezetőségi ülések elhanyagolása súlyos hibákra vezetett. Megsértették a kollektív vezetés elvét. A vezetőség tagjai nem végeznek pártmunkát. Azt sem tudják, hogy ml a feladatuk. — A pártszervezet ügyeit egyedül a titkár intézi. Hogyan szervezik a taggyűlési? — kérdeztük ezek után Matyikánics elvtársiéi. * — Értesítést küldünk az elvtársaknak — válaszolta. Igen. A tanácsházán csinálnak egy felhívást, melyet sok esetben a tanácselnök készít el és ezt tudomásulvétel végett elviszik a párttagokhoz aláíratni. A vezetőségi ülések elhanyagolásából következik, hogy a beszámolót nem a vezetőség készíti el, hanem egyedül a titkár elvtórs. A pártvezetőségi tagok majd csak akkor szereznek tudomást a taggyűlés napirendi pontjairól, amikor a taggyűlés tart. Az ilyen előkészítő munkának aztán meg is van a káros hatása. A kommunisták csak végig ülik a taggyűlést, meghallgatják a beszámolót és elmennek haza, anélkül, hogy hozzászóltak volna a dolgokhoz. A pátszervezet tagjai nem emlékeznek olyan taggyűlésre, ahol a vezetőség javasolt volna határozatot, a pártmunkában meglévő fogyatékosságok kijavítása érdekében. így aztán nem lehet azon csodálkozni, hogy a párttagok nagyrészének pártmunicája annyiban merül ki, hogy havonta megvásárolja a párttagsági bélyeget. — Sajnos, az is megtörténik, — magyarázta Matyikánics elvtárs. — hegy egyes elvtársak két-három hónapi bélyeggel vannak elmaradva. Kristóf elvtárs például két hónapi tagsági járulékkal van hátralékban. — Úgy tudom — magyarázta Matyikánics elvtárs, — hogy Máté elvtárs két évig volt tagjelölt. — Miért nem vették tel hamarabb tagnak? — Emlékszem —' vágott közbe a tanácselnök - akkor az volt a kifogás ellene. hogy még nem elég fejlett. Az akkori párttitkárnak, Kázméménak ez volt a véleménye. Én akkor mint tagjelölt, sokat gondolkodtam azon, hogy ha Máté elvtársat, — akit úgy ismerek a faluban, mint az egyik legképzettebb, legoda- adóbb kommunistát, — így ítélnek meg, akkor én várhatok legalább négy évig, míg megkapom a párttagsági könyvemet. Máté elv társ tag- és Nagy elvtárs tagjelölt felvételi kérelmét már egyszer tárgyalták a november havi i taggyűlésen. A »felvételi kérdőív azonban eltűnt. — Sütő elvtárs nem emlékezett arra, .hogy postán adta-e fel, vagy Weisz elvMikor Tolt tagjelölt felvétel'! Matyikánics Szarka elvtárs, a tanácselnök válaszolt. — Ügy emlékszem, amikor engem vettek fel, 1953 augusztus 20-ári. — No meg most, a december havi taggyűlésen vettünk fel két elvtársat — egészítette ki elvtárs. — Kik ezek az elvtársak? — Az egyik az igazgató, Máté Pál elvtárs, a másik egy tanító, Nagy László. — Hogyan történt a két elvtárs felvétele? társnak adta-e oda, aki akkor éppen kint volt a járási pártbizottságtól. Súlyos hiba az is, hogy a két elvtárs felvételi kérelmét a párttitkár elvtárs nem tudatta a vezetőséggel. De a párttagság sem tudott arról. hogy ilyen ügyet is tárgyalni fognak a november havi taggyűlésen. A két elvtársnak újabb felvételi kérelmet kellett kitölteni a párttitkár elvtárs hanyagsága miatt. A mulasztottakat a december havi taggyűlésen pótolták, de akkor is csak a járási pártbizottság figyelmeztetésére. Nyilvánvaló dolog, hogy az ilyen esetek nem öregbítik a pártszervezet tekintélyét. A felelőtlenségek, a hanyagságok vezetnek cda, hogy a pártszervezet tömegbefolyását akadályozzák. Ezért is nem folyik helyes mederben a pártépítési munka, a tagjelöltfelvétel a mái'okpapi párt- szervezetben. A párltit kárnál» négy fniiltciója rmi 1955 január elsejétől már csak három, mert áz italbolt vezetésétől felmentették. Sütő elvtárs a párttitkár egyben a szövetkezeti bolt vezetője, és az MSXT- szervezet titkára is. Jogos a panasza, hogy nem tudja ellátni feladatát. E három beosztás mindegyike egész embert kíván. Valamelyikről le kell mondania. Véleményünk szerint a járási pártbizottságnak alaposan felül kellene vizsgálni a márokpapi pártszervezet munkáját. A pártszervezet tagjainak pedig olyan vezetőséget választani, az élen olyan páttitkárral, aki el tudja végezni a rábízott feladatokat. Farkas Kálmán. Jobb munkaszervezés I nyíregyházi mezőgazdasági technikum tangazdasága is csatlakozóit a fel szabadulási versenyhez Többek között arra tettek ígéretet, hogy a téli gépjavítást február 25 helyett február 10-ig befejezik. A munkagépek javítását pedig május 30 helyett április 4-ig végzik el. A javítás során több selejtanya- got újítanak meg és eddig elheverő alkatrészeket is felhasználnak. Ezzel 9.437 forint megtakarítást érnek el. Vállalásuk gyorsabb teljesítésében egyik legdöntőbb eszköz a jobb munka- szervezés: „A javítási tervet brigádokra és személyekre bontottuk a dolgozók véleményének meghallgatásával. Először azok a gépek kerülnek sorra, amelyek kijavításához biztosítva vannak az anyagok és alkatrészek. így jelentős időt sikerül majd megtakarítanunk. Emellett a szükséges javítóanyagokat és alkatrészeket időben biztosítjuk, hogy emiatt egyetlen perc kiesés se forduljon elő.” Holnap megkeztlődik a Néplap szerkesztőségében a nyelvművelési előadássorozat Holnap délután 5 órakor kezdődik meg a Néplap szerkesztőségében a nyelvművelési előadás-sorozat, amelyet a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete rendez. Az első előadást dr. Nyulasi Imréné tartja, „Édes anyanyelvűnk tisztaságának jelentősége nemzeti életünkben” — címmel. Az előadás nyilvános, az érdeklődőket szívesen látja a rendezőség. Kína ívfénvkenieucéket gyárt 1^ i a legjobb gazda Ge- lenesen? Ezt tudakoltam a tanácsházán a község vezetőivel és néhány gazdával beszélgetve január 3-án. Több név szóba került. Van itt sok jó gazda. Hogy ezek közül ki a legjobb, azt nehéz eldönteni csak úgy szóbeszéddel. No, hát akkor találomra keressük fel a szóbakerült gazdák egyikét: Kosa Lajos 12 holdas parasztot, f'lgy hallottam, jól si- került a cukorrépa — kezdtem a lényegre terelni A UKklOKIt l. l/.ll l a szót, amikor mar belemelegedtünk a beszélgetésbe. — Nem olyan nagy dolog: 400 ölön 44 mázsa termett. Gyorsan átszámoltam egy holdra: 176 mázsa. — Ez igen! — mondtam elismerően. — Meg is fizették rendesen — szólt bele a fiatal Kósáné. — Mennyi cukrot is kaptunk, Lajos? — 68 kilót — válaszolta a gazda egy kis számilgaMíÍMzakiak a verseny élére ! (lolylatás as l. oldalról.) lasztották a műszak nevének. A párosversenyben a január havi és az I. negyedévi felajánlás túlteljesítéséért indítottak harcot. Az üzemi szakszervezet az ujesztendő első munkanapján, a felszabadulási verseny kezdetekor nagy feliratokat helyezett el a tem- peröntödében, melyen a versenyző munkásokat kö- ■zöntötte és buzdította. Veszélyben h tervteljesítés ! Van megoldás A verseny első munkanapja mind a két műszaknál sikerrel járt. A két mérnök között, a két műszak versenyének gazdája között ekkor alakult ki az igazi vetélkedés. A januárelejj hófúvások okoztak egy-két problémát a versenyben. Egy ilyen probléma elé állította az időjárás a fiatal mérnököt és Bertók István művezetőt, hogy az egyik nap a 10 rámolómunkás közül csak a helybeli Pacskovszki István jött dolgozni. A pa- posiak és jékeiek nem tudtak bejönni. A kilenc rámoló nagyon hiányzott a temelésből. — Mit tegyünk Bertók elvtárs? — kérdezte a fiatal mérnök. — Nem várhatunk tovább. Átállítunk formaszekrénycsinálókat rámolni? ... — Akkor oda a tervtel- jesités! — felelt a művezető. — Sási és Zs. Vas elvvállalná a rámolást, ha megcsinálják « normát, de szükség van túlteljesítésükre. Tegnap is két normát teljesítettek. 552 darabból csak 9 selejtet csináltak.-- Akkor beszéljünk Kontár JáHossal. — Más megoldás kellene. Gondolkoztak. A napi tonnamennyiség öntvényt meg tudják csinálni, de mi les., a rámolással? ... Néni hagyhatják a Béke műszakot formaszekrények nélkül! Elveszne a Felszabadulási műszak becsülete és r.em tudnának dolgozni a Béke műszakiak .. . — Egyébként hogy megy a munka? — kérdezte Tu- boj mérnök, — Jól. Ma elérhetnénk a 21.000 kilót. Nagy a versenykedv a tegnapi győzelem után. Ök is kérdezgetik, hogy mi lesz a rámolással — Kik?... — A munkások. A mérnök felrezzent gonddalaiból. —- Velem íart, Bertók elvtárs?... A művezető tanácstalan volt. — Mit tehetünk?... — Azt, hogy ellátjuk a műszaki teendőket is, meg a rámolást is. A művezető gondterhelt arca mosolyra derült. Neveiéi!. — Miért ne! Gyerünk! ... Tuboj János mérnök és Bertók István művezető hozzákezdtek a rámoláshoz. Nagy ^lelkesedéssel dolgoztak. Ámultak a munkások rajta. — Lassabban az erővel elvtársak!... — Messze van még a műszak vége! — mondotta K. Tóth elvtárs. Megértette, hogy miről van szó. — Én is műszaki vagyok, közétek állok! Gyerünk j Pacskovszki, moát mulasd j meg, milyen rámoló vagy. Versenyezzünk!... A műszakiak példája még jobb munkára lelkesítette a iorrnázókat, öntókst és formamagkészítőket. A felajánlás teljesítéséért folytatott nagyszerű munka nem lehetett eredménytelen. A napi előirányzatot 160 százalékra teljesítették és a selejt 17.8 százalékra csökkent. Nagyot néztek a Béke- mű3zakbeliek, amikor elkezdve a műszakot, meghallották a történteket. Az ered in én v A két műszak párosversenye január első 10. napjában a temperöntöde esedékes tervének átlag 127.3 százalékos teljesítését eredményezte. A tíznapi halmozott tervet 31.9 százalék helyett 38 százalékra teljesítették. Az átlag 124 százalékot teljesítő Béke műszak a 21 százalék országos átlaggal szemben a korábbi 32 százalékról 19 százalékra csökkentette a selejtet. A Felszabadulásműszak dolgozóinak selejtszázaléka 1.1 százalékkal magasabb volt, de a terv- teljesítésben 7 százalékkal, 1.2 tonna öntvényöntéssel lehagyták versenytársukat. Hogy ki lesz a verseny győztese, azt még a további jó munka fogja eldönteni. O. A. tás után. Ha csak átlagos áron 12 forintjával számoljuk is, ez 1.056 forint. — De pénz is volt — folytatta a gazda. — 650 forintot kaptam. Ennek több, mint a fele volt a prémium. Iratokat kotorászott elő, abból olvasta fel, hogy 15 mázsa után 25 forintos felárat fizettek, Erre volt leginkább büszke, mert ez bizonyítja, hogy jó gazda A z öreg Kosa bácsi is közbeszólt a tűzhely mellől, ahol üldögélt egymás mellett a két üreg: — Na megosztán a beadás is kevesebb lett, az is haszon. Meg a földből is kipusztult a gaz. az is jó ... A zért az én cukorré- pámmal sem volt minden úgy, ahogy kellett volna — jegyezte meg a gazda. Nem voltam az őszön abban a helyzetben, hogy a trágyázást és a mélyszántást elvégezhettem vóna... — Elhallgatott, mint aki megbánta, amit mondott. De aztán mégis kiderült, hogy mi volt ennek az oka. Ez az ember szövetkezeti tag volt. Bele- kényszerítették, ezért é- pett ki. A földkiadás zökkenőkkel járt. Innen a mulasztás. Különben az az érzésem, hegy ez a szakavatott ügyes gazda előbb- utóbb szövetkezeti tag lesz, mert aki így ért a gazdálkodáshoz, az hamarosan elégedetlen lesz a kispar- cella korlátáival. Az ilyen tudásnak szabad térség kell, amely csak a nagyüzem korlátlan lehetőségei között találja meg beteljesülését — Az idén már megtrágyáztam a szerződéses növényei-: területét. Fel is szántottam — folytatta Kosa Lajos. Most 1000 ölre kötöttem szerződést. 200 öl cukorrépára és 800 öl szsrvaskerepmagra. Csodálkozásomra, hogy miért lett kevesebb a cukorrépa, így szólt: — A cukorrépának most kevesebb hely jutott, mert több búzát termesztek, arra nagyobb szüksége van az országnak. De azért a cukorrépatermés sem lesz kevesebb a tavalyinál. £ zarvaskerepet most ^ termeszt először. Ezt eddig Gelénesen csak kísérletképpen termesztett 1 —2 gazda. De jól bevált. Pillangós ez is, mint a lucerna. Jó takarmányt ad és a tőidet is gazdagítja nitrogénben, sőt a szerkezetét is javítja. Tavasszal zabbal veti. A zabot a szokásos módon learatja. A következő évre jól sarjad. Az első kaszálásból szénát készít, a másodikból magot fog. Ezt át kell adni.de jó árat fizetnek érte. A széna viszont az övé és 5—6 évig is lesz jó kaszálója. De persze más előnye is van: a beadásnál első évben egyszeres, a második évben kétszeres területre kap mentességet. No és az az előny, amit az állattenyésztésre jelent, pénzben ki sem fejezhető. Kosa Lajos a másik oldalról is látja az előnyöket, az ország szempontjából. A mag újabb vetéseket jelent és nyomában újabb haszon. Ha exportra kerül, akkor is a mi népünk javát szolgálja. Kosa Lajosnak igazat adtam. Ma már nem a lökés vállalatok nyerészkednek a magyar paraszt bőrén. A termelési szerződéseket most a nép állama köti a dolgozó parasztsággal — mindkettő javára. Zajtai Antal. , először finomacél és acél- | ötvözetek olvasztására alkalmas ívfénykemencéket. Egy hsziángtani állami üzemben megkezdték az ívfénykemencék gyártását. Kínában most gyártanak VWVV /V'AN'vVWV» vVVVWyWVVvWvVVVVVV
