Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

Begyűjtési feladataink az új évben Ismeretes, hogy megyénk az elmúlt évi gabona- begyüjtési versenyben a harmadik helyet érte el. Ezt követően az őszi kapások élőállat és állati ter­mékek begyűjtésében az utolsó között, a tizenhetedik helyre kerültünk a megyék közötti sorrendben. En­nek oka az, hogy 1954. évben az év első hónapjától kezdve nem biztosítottuk folyamatosan a negyedévi, .illetve ezen belül a havi tervek teljesítését. A laza­ság különösen az első félévben mutatkozott meg a tej, tojás és hízottsertés begyűjtésénél. Laza volt a begyűjtési szervek dolgozói között az állami fegye­lem. Számosán nem érezték a felelősséget a terv teljesítéséért és ennek következménye volt, hogy nem biztosították a termelők körében sem az állampol­gári fegyelmet. Az elkövetkező napokban minden hátralékos termelővel meg kell beszélni a hátralékok rendezé­sét. Ott, ahol a szép szó nem használ, élni kell a Törvénnyel. A hátralékok rendeztetésével egyidőbsn biztosítani kell, hogy az 1955. évi terv teljesítése hí­zottsertésből, vágómarhából, baromfiból, tojásból, tejből már most az első napoktól kezdve folyamato­san teljesítve legyen. Ennek érdekében széleskörű felvilágosító munkát kell végezni. Meg kell magya­rázni a termelőknek: milyen fontos érdek az, hogy a kötelezettségét időben teljesíti az ország ellátása szempontjából. A községi begyűjtési megbízottaknak szoros kapcsolatot kell tartani a termelőkkel. Necsak ak­kor menjen ki a termelőkhöz, amikor a hátralékért kell felelősségre vonni, hanem ezt megelőzően, ami­kor még a határidő nem járt le. Magyarázza meg, hogy milyen előnye van ha a beadási kötelezettsé­gének teljesítésére idejében beállítja a sertést és annak folyamatos hizlalását biztosítja. Biztosítani kell az újonnan megválasztott taná­csainknak, hogy a begyűjtési állandó bizottságok ne- csak papíron szerepeljenek, hanem azok a hivatásu­kat be is töltsék. Mi is lényegében a feladata a be­gyűjtési állandó bizottságoknak? Az, hogy az aktíva­hálózaton keresztül állandó kapcsolatot tartasanak a termelőkkel, ismertessék a begyűjtéssel kapcsola­tos rendeleteket, ezzel megjelent kedvezményeket, illetve kötelezettségeket. Ismerjék meg a termelők örömeit, gondjait, segítsenek problémáik megoldásá­ban, szervezzék a begyűjtési versenyt, karolják fel a helyes kezdeményezéseket, javaslatokat tegyenek a tervek mielőbbi teljesítésére. Időközönként ellen­őrizzék a termelők kötelességteljesítését, ahol pedig hiányosságokat észlelnek, hívják fel erre a termelők figyelmét, hogy időben teljesíthesse minden gazda a kötelességét. Tehát nevelői legyenek a termelőknek, 'de arról sem feledkezzenek el, hogy azokkal a ter- ■melőkkel szemben, akik nem hallgatnak a szép szóra, a törvény alkalmazására felhívják az illeté­kesek figyelmét. Hiba volt az elmúlt évben, hogy a begyűjtési szervek dolgozói nem rendelkeztek azokkal a ké­pességekkel, amelyek feltétlenül szükségesek mun­kájuk végzéséhez. Minden begyűjtési dolgozónak el­sősorban saját érdeke, de egyben kötelessége is, hogy állandóan gyarapítsa politikai és szakmai képzettségét, ismerje a párt- és kormányhatározato­kat, valamint a begyűjtéssel foglalkozó rendeleteket, jhogy választ tudjanak adni a termelők .által fel­vetett kérdésekre. A begyűjtési apparátus minden dolgozója alaposan készüljön fel a szakmai konfe­renciákra. Fontos feladat, hogy begyűjtési szerveink figye­lemmel kísérjék az osztályellenség aknamunkáját. Követeljék meg a kulákoktól a pontos kötelesség- telejsítést és számos olj-an hátralékos kulák van, akik évek óta nem adtak be semmit. Engedték, hogy elspekulálják a terményféleséget, nem tartottak ná­luk helyszíni elszámoltatást. Minden lehetőségünk meg van ahhoz, hogy a múlt évről áthozott hátralékok teljesítésével bizto­sítjuk az ez évi begyűjtési tervünk folyamatos tel­jesítését. Csupán az kell, hogy a begyűjtési appa­rátus szívvel, lélekkel végezze munkáját, tanácsaink adjanak segítséget, pártszervezeteink pedig politikai felvilágosító munkával segítsenek. Különösen nap­jainkban, amikor nemes vetélkedés indult hazánk felszabadulása 10. évfordulójának megünneplésére. Ehhez a verseny mozgalomhoz csatlakozzanak be- gyüjtő szerveink is, hogy mi is méltóképpen ünne­pelhessünk április 4.-én. Induljunk harcba a begyűjtési verseny, megyék 1 űzötti első helyezéséért. Sípos Béla ‘ megyei hivatalvezető helyettes. A mai száwbau : Zeneoktatásunk fő kérdései (2. old.) A tiszalöki gazdakörről (2. oldal.) Totó-útmutató (4. oldal.) Hírek (4. oldal.) A Volgán, Sztálingrád körzetében épül a világ egyik legnagyobb vízicrő­inüve: a sekalingradi vízi- erőmű. Az építkezés kezde­tén településeket létesítet­tek a vízierőmű építői szá­mára. Közel 10.009 lakó­szobát, valamint iskolákat, , kórházakat, klubokat, stb. építettek fel. Ezenkívül sok segédüzemet, gépkocsitele- pet és raktárt létesítettek. Több kilométer hosszú he­lyiérdekű vasutat és ma­gasfeszültségű villamosvc- zetéket építettek. Az építők most végzik a vízierőmű betonozási mun­káinak előkészületeit. A betonozási munkák mint­egy 7.5 millió köbmétert tesznek ki. Tovább tart a; drótkötélpálya építése. En­nek segítségével sokkal gyorsabban szállíthatják az anyagokat a jobbparti be­tongyárakba. A drótkötél­pálya hossza 4.5 kilométer, az alátámasztó pillérek kö­zötti szabadfutó pálya hosz- sza pedig 874 méter. Ezen a drótkötélpályán 909 ton­na terhet szállítanak órán­ként. • * Ötvenegy taggal gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei az elmúlt héteu Az elmúlt héten is nagy figyelemmel kísérték az egyénileg dolgozó parasztok termelőszövetkezeteink munkáját. Ahol pedig szívesen fogadják az érdeklődő­ket, ismertetik eredményeiket, ott mindjárt szóbake- rül a belépés. A megyei tanács szövetkezeti osztályának jelentése szerint az elmúlt héten 36 család, 51 taggal és 85 hold földdel lépőit be a termelőszövetkezetbe. Legtöbben a mátészalkai járásban választották a szövetkezeti gazdálkodást. Ebben a járásban 13 csa­lád 15 taggal és 35 hold földdel lépett a szövetkezés útjára. A nagykállói járás termelőszövetkezetei ezen a hé­ten is gyarapodtak számbelileg. A nagykállói Új Élei tsz-be kérte felvételét Kondor András 12 holdas kö­zépparaszt harmadmgigával. Kérelmét elfogadták. Bal- kányban a Kossuth termelőszövetkezetbe lépett be Szi­lágyi Mihály 8 holdas dolgozó paraszt. A kállósemjcni Üj Élet tsz-be Marosi Ilona,a nagykállói Béke tsz.-be pedig Gelsi József lépettbe. Totál»!» szélesedik a versen? A sósfóhegiji Vörös Csillag isi. csallahozása a naguhálföi Vörös Zászló versaujfeitiivasálioz A sóstóhegyi. Vörös Csil­lag tsz. 23 pontba foglalta a nagyitólloiak felhívásához való csatlakozásuk feltéte­leit. Ezek a pontok még jobban hozzájárulnak majd a szövetkezet szervezeti és anyagi megerősödéséhez. A munkaszervezet megjavítá­sára, az őszi vetések ápolá­sára, fej trágyázására, a ta­vaszi vetések előkészítésé­re, a gyümölcsös "'gondozá­sára vonatkoznak ezek a versenypontok és mindazon kérdésekre, amelyek meg­valósítása révén nagyobb lesz a termés, nő a szövet­kezet és a tagság vagyona. Többek között például 10 hold tavaszbúzát kereszt- sorosán és jarovizált vető­maggal vetnek. Az ősziek­ből 40 holdat vetettek ke- resztsorosan. 15 hold kuko­ricát négyzetesen vetnek és 10 holdon a pótbeporzást is alkalmazzák. De ugyanez­zel a módszerrel akarják növelni 50 hold rozstermé­sük eredményét is. Az állattenyésztésre vo­natkozó versenypontok kö­zül figyelemre méltó sz, amelyik szerint a tejhoza­mot akarják fokozni. A vemhes teheneket 7 hóna­pos korban szárazra állít­ják. 2 tehenet 26, 3 tehenet 20 és 5 tehenet 15 liter napi termelésre készítenek elő gondos takarmányozás­sal. 'Ellés után alkalmazzák a napi háromszori fejést és az egyedi takarmányozást. A sertéstenyésztés fej­lesztése mellett nagy súlyt helyeznek a baromfiállo­mány növelésére. Például holdankinti átlagban G0 da­rab törzsbaromfft fognak tartani. Szerepel ebben a tervben 30 darab törzspuly­ka beállítása is. A MÁTÉSZALKAI DOLGOZÓ PARASZTOK sem akarnak kimaradni a felszabadulási versenyből. Termelési bizottsági ülést ——I hívtak össze. Az elhangzott javaslatok alapján megírták vállalásaikat: „Az őszi kalászosok téli ápolását gondosan végez­zük. Ahol szükséges, meg­szabadítjuk vetéseinket a nagyobb hótorlaszoktól, ta- postatjuk, hogy levegőhöz jussanak a gyenge hajtá­sok. Több mint 50 községben tartottak eddig fogadónapot a községi népfront-bizottságok A népfront-mozgalom szé­lesítése érdekében a megye népfrontbizottságai fogadó­napokat tartanak. Eddig több, mint 50 községben tartottak, s ezek igen nép­szerűek, látogatottak. — A Eogadónapokat tartó nép- írontbizottsági tagokat ■ so­kan keresik fel, számos ja­vaslatot tesznek, felhívják a figyelmet a legfontosabb | problémákra. Csarodán Bedö Pál 14 holdas középparaszt a fogadónapon elmondot­ta, hogy veszélyben lát­ja a szarvasmarhaállo- ffiány fejlesztését. A községben kevés az apa­állat s nem működik a megtermékenyítő állomás sem. Ha így marad a hely­zet, csak kislétszámú állat­szaporulat várható. Kérte, hogy sürgősen állítsanak még be 3—4 apaállatot. Póti Károlyné több dolgozó nevében java­solta, hogy az autóbusz- megállónál építsenek várótermet, amely legalább a széltől, esőtől védi az utazó közön­200 holddal növekszik az idén a szövetkezeti tógazdái kodás medvénkben Megyénkben tavaly még csak két termelőszövetke­zetben: a tiszavasvári Munka és a székelyi Bé­kéért Harcoló tsz-ben foglalkoztak haltenyésztés­sel. A helyi lehetőségek fel- használásával-ebben áz év­ben újabb termelőszövetke­zetek kapcsolódnak lie a tógazdálkodásba. A nagykállói Dózsa tsz-nek mintegy 50 hol­das rétje volt, amelyet logtöbbszür egész j nyáron víz borított s igv 1 r.cm «ok hasznát vették. Kiszámították, hogy sokkal | gazdaságosabban tud­ják kihasználni ezt a területet, lia halastavat létesítenek itt. Kedvező a helyzetük is, mert a Nyírvizi 4-es számú csatorna mellette húzódik el, amelyből felduzzasztás­sal elegendő vizet kaphat­nak. A tiszavasvári Üj Ba­rázda termelőszövetke­zet a Keleti Főcsatorna vizének felhasználásá­val 120 holdon, a nyír­egyház.! Alkotmány ha­ló s-oti termelőszövetke­zet a Lónyai-csatorna vizének felhasználásá­val 48 holdon létesít halastavat. A három szövetkezetben több, mint kétszáz holddal növekszik az idén a tógaz­dálkodós. A halastavak építését nagyrészben befe­jezték, benépesítésére pe­dig tavasszal kerül sor, A Szegedi Halgazdaságtól már megrendeltek erre a célra 40 mázsa, dara- bonkint 10—12 dekás halivadékot. Kellő gondozás mellett eze­ket a halakat ősszel már '••.•t ékesíthetik. séget. A község dolgozói szívesen hozzájárulnak az építkezéshez társadalmi munkájukkal is. Nyírbogáton egész sor kisebb-nagyobb problémára hívták fel a népfrontbi­zottsági tagok figyelmét, amelyeknek megoldása szebbé teszi a falusiak é!e- tét, segíti munkáját. Lőrinczi Gyula mon­dotta, hogy nagyobb gondot kellene fordí­tani az utak és hidak karbantartására. Helyesnek tartaná, ha a gyalogjárót és kocsiutat jelzőoszloppal határolnák. Ezeknek megoldása a kez- ségszépítési szempontból I lenne jelentős, mert az út- I széli fákat is könnyebben J megóvhatnák. i Kerezsi András pedagó­gus javasolta, hogy a község fő utcáján léyó híd két oldalát, ame­lyen naponta körül­belül 300 gyerek jár keresztül, lássák cl dróthálóval. Kocsár Lajos helyi piac lé­tesítésére, Szepesi József c- id. Balogh András gazdi­kor helyiség létrehozására, Kecskés István és Baráté, József István-tanyai lako­sok a rossz állapotban léve fahíd megjavítására hívták fel a figyelmet. 'Viláq orafetárjai tfi/frfrk ! XII. évfolyam, 9. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955 január 12, szerda

Next

/
Thumbnails
Contents