Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

A mezőgazdasági versenyről Január 5-én a MEDOSZ- székházban az állami gaz­daságok és gépállomások igazgatói, párttitkárai és üb-elnökei közös értekezle­ten vitatták meg a mező­gazdásági munkaversenyek­kel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A. vita alapjául szolgáló bevezető előadást Endrödi elvtárs, a megyei párt-vég­rehajtó bizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője tar­totta. Hangsúlyozta: az új 'szakasz bevezetése óta központi feladatunk a mezőgazdaság fejlesz­tése. Pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett, hogy ehhez biztosítsa az előfeltételeket. Ennek elle­nére több igen fontos ter­ményünknél még nem ér­tük el a kitűzött átlagter­mést, sőt egyes cikkfélesé­gekben az 1953. év ered­ményeihez viszonyítva tér­ni éscsökkenés tapasztalha­tó. Több mezőgazdasági üzem nem teljesítette a tervét,, vagy drágán termel, néhol egyenesen pazarolták a nép vagyonát, laza volt a munkafegyelem és hasonló hibák gátolták fejlődésün­ket. Elevenebb versenyt! — Mindennek legfőbb oka — mondotta Endrődi elv­társ, — hogy nem harcol­junk eléggé a határozat megvalósításáért, nem tu­datosítottuk a dolgozók szé­les körében a határozat célkitűzéseit. Egyes vezetők kizárólag az életszínvonal emelésével törődtek és nem gondoltak arra, hogy ép­pen ennek érdekében kel­lett volna a terméshozamok növelését, a takarékosságot, az önköltségcsökkentést, a fejlett termelési módszere­ket stb. megvalósítani üze­meikben. Súlyos hiba, hogy a versenyszervezés vissza­esett. Sok helyen, ha folyt is verseny, az nem volt élő. Például a balkányi és a kisvárdai gépállomáson a dolgozók megkérdezése nél­kül az irodában készítették el a versenytervet. Az ilyen helyeken nem is teljesítet­ték azokat a dolgozók. Azokon a helyeken, ahol az igazgatóság, a pártszer­vezet és a szakszervezet közös ügyének tekintette a versenyt és azt a dolgozók önkéntes vállalásaira ala­pították, szép eredményeket értek el. igazolja ezt a nyírlugosi állami gazdaság' példája, ahol az összes dől- j gozók belekapcsolódtak a j versenybe. Az eredmény nem is maradt el: SÍ kiváló dolgozót ju­talmaztak meg Nyttlu- gosov. A nyírbogdányi állami gaz- j daságban és a kisvárdai ki-! sérleti gazdaságban több, j mint 20 dolgozó érte el a í „kiváló dolgozó“ megtiszte- I lő címet. Ennek az a ma-: gyarázata, hogy előzőleg is­mertették a dolgozókkal a} követelményeket. Ezekben i a gazdaságokban csökkent i az önköltség is. Olyan hibák is előfordul­tak, hogy a már megindí­tott versenyeket nem érté­kelték, vagy későn érté­kelték. így aztán annak mozgósító hatása nem ér­vényesülhetett. Gyakori hiba, hogy a versenyfelté­telek nem reálisak, nem alkalmazkodnak eléggé a helyi adottságokhoz és nem adnak a dolgozóknak szak­segítséget, nem tudatosít­ják azok teljesítésének po­litikai jelentőségét. Az ilyen és hasonló hibák szülték a sablonos „holt“ i versenyeket, amelyekre nin-1 csen szükség. ä verseny céljáról A továbbiakban Endrődi j elvtárs néhány olyan fel-' adatot jelölt meg, amelyek­re a versenymozgalomnak irányulnia kell a felszaba­dulási versenyszakaszban. Állami gazdaságokban pél­dául a téli gépjavításoknak időben és jóminőségben való teljesítése, az állat- állomány átteleltétése, a szakszerű takarmányozás, a tej hozam növelése, a tej zsírtartalmának fokozása, gyümölcsfaápolás, magvak tisztítása, jarovizálása stb. A gépállomásoknál: ugyan­csak a gépjavítás he­lyes végrehajtása, alkat­részek felújítása, ön­költségcsökkentés, anyagta­karékosság stb. Az agro- nómusoknak: segíteni a tsz-ekben a szakaszos trá­gyakezelés megvalósítását, a takarmányok előkészíté­sét, a vetőmagvak biztosí­tását, előkészítését, szakmai i előadások tartása stb. Ha­sonlóképpen speciális fel­adatokra mozgósíthat a verseny az erdőgazdaságok-! nál és a vízügyi igazgató­ságnál is. Endrődi elvtárs befejezé­sül az üzemi pártszerveze­tek és üzemi bizottságok. versenyszervező szerepéről beszélt. Elsősorban rajtuk áll, hogy a tömegsZerveze-; teket, fiatalokat, nőket be- vonják a versenybe ós a felszabadulási műszakok1 mindenütt meghozzák a I várt eredményt. Ne feledkezzenek meg a verseny 10 napon­kénti értékeléséről. hogy minél több kiemelke­dő eredményt elért üzem vetélkedjen a jutalomkép-1 pen kiadandó felszabadulá­si serlegért. (A hozzászólások alkal­mával már is számos üzem jelentette csatlakozását a felszabadulási versenyhez, amelyekről következő szá- j mainkban tudósítjuk olva­sóinkat.) Felkutatják és feldolgozzák az új esztendőben megyénk összes műemlékeit A történélmi események­ben gazdag Szabolcs-Szat- már megyének alig van olyan községe, amely ne őriznie valamilyen szép és ér. lékes műemléket. Ezeknek nagy részét azonban ke­véssé ismerik a szakembe­rek, a nagyközönség pedig úgyszólván semmit sem tud róluk. A megyei tanács népmű­velési osztálya az új esz­tendőben széleskörű prog­ramot dolgozott ki a Sza­bolcs-szatmári műemlékek felkutatására és ismerte- 1 ősére. Pontosan számbaveszik mindazokat az épülete­ket, tárgyakat, ame­lyeknek történelmi ér­téke van. s összegyűjtik a velük kapcsolatos tárgyi és irodalmi em­lékeket i$. A népművelési osztály egyik munkatársa, Korok- nay Gyula, könyvalakban is feldolgozza a megye tör­ténelmi emlékeit. Készülő munkájához mintegy fél­száz rajzot és fényképfelvé­telt készített már. A nagyjelentőségű prog­ramba bekapcsolta a nép­művelési osztály a pedagó­gusokat is, akik közül töb­ben helytörténeti monográ­fián dolgoznak. Szalontai Barnabás ta­nár Nyírbátor, Szaba­dos József pedagógus pedig Nagykálló törté­nelmi emlékeiről készít monográfiát. amelyek rövidesen kiadásra is kerülnek. A két kiadvány mellett a népművelési osztály még a híres szabolcsi földvárról és a történelemben gya­kori szerepét játszó, ősi te­lepülésű Tarpáról is készít­tet helytörténeti monográ­fiákat. Emellett összeállíta­nak egy-egy érdekes dia- filmet is ezekről a közsé-, gekről és műemlékeikről. A nagykállói dolgozók egyéb­ként tervbe vették, hogy idén — a nagy sikerrel megrendezett „Kisvárdai Történeti Hét"-hez hason­lóan — ők is megrendezik a „Nagy- kállói Történeti Na­poknak A nyíregyházi Jósa András-múzeum munkatár­sainak javaslatára tervbe­vette a népművelési osztály azt is, hogy ez évben először és ezentúl minden eszten­dőben megrendezik a „Szabolcsi napok”-at. A néhány napos ünnepség j keretében előadások, meg­emlékezésok hangzanak el Szabolcs-Szatmár ' történel­mi múltjáról és csoportos látogatásokat szerveznek a megye nevezetesebb mű­emlékeinek — elsősorban a szabolcsi földvár és a?, ott elhelyezett milleneumi em­lékmű — megtekintésére. A kenyérgyáriak a jobbmmőségű kenyér sütésére tettek felajánlást A Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak december 21-én megjelent felhívásához a Szabolcs-Szatmár Megyei Sütőipari Tröszt és az irá­nyítása alatt álló nyíl-egy­házi, mátészalkai, kisvar- dai, nyírbátori és tiszalöki kenyérgyárak dolgozói is örömmel csatlakoztak. — Munkájukkal az első ne­gyedévben elő akarják se­gíteni a sütőipar további fejlődését. A kormány se­gíti törekvésüket. , A sütőipar korszerűsít tésére a mült évben közel 2 millió forintot ruháztak be. A dolgozók szociális c-llá- j tusára, új üzemek léte­sítésére és szállítóeszközök lerendezésére a megyei ta- ; nács 300.000 forint beruhá­zási hitelt biztosított, amit ! december 31-ig fel is hasz- | náltak. A felsorolt péküzemek | április 4-re, hazánk felsza­badulásának tizedik évfor­dulójára az alábbi felaján­lásokat tették :f „Vállaljuk: 1. Minden ICO kilogramm kenyérnél 10 deka lisztet takarítunk meg, ami negyedéves viszony­latban 46 mázsa lisztet tesz ki. 2. Az előző év 9 hónap­jához viszonyítva, különfé­le költségeknél 43.000 forin­tot takarítunk meg. 3. A sütemények válasz­tékát négy újfajta süte­ménnyel, (vajaskifli, óriás­kifli, briós-féleségek és főtt perec) bővítjük. 4. A minőség további ja­vítása érdekében a legszi­gorúbban betartjuk a tech­nológiai utasításokat. A gyengébb minőséget gyártó üzemekbe a legjobb szta­hanovistákból tapasztalat­átadó brigádot- küldünk ki, melynek az lesz a feladata, hogy segítséget adjon a minőség megjavításához. A sztahanovisták részére szak­mai tanfolyamot szerve­zünk, ahol gyakorlati is­mereteiket -továbbfejleszt­hetik. Biró László tröszt-igazgató. Nyíri György párttitkár h. Pintye Ferene üb. elnök. 5. Vállaljuk, hogy me­gyénk területén a lakosság maximális igényeit kenyér- féleségekben minden idő­ben kielégítjük és a felej­tet az előző negyedévihez képest 0.2 százalékkal csök­kentjük. Berecz Lajos az élelmiszeripar kiváló dolgozója. Hartmann Miklós műszaki vezető. Molnár István főkönyvelő. Hármas ünnep volt Sxilvesxterkor Passabon Paszab községben hármas ünnepet ültek a dolgozó parasztok Szilveszter este. 1954 utolsó napján avatták fel új kultűrptthonukat, amelyet a népfront-bizott­ság kezdeményezésére a falu dolgozói társadalmi munkával hoztak létre. A szép kultúrotthon első je­lentős eseménye a gazda­kör megalakulása'volt; Az alakuló gyűlésen csaknem az egész falu lakossága résztvett: igen sok közép- oaraszt és az I-es típusú „Bessenyei” tszcs, tagjai is. A több, mint százötven ta­gú kör Tóth András tizen­két holdas középparasztot, a legjobb paszabi gazdát választotta elnökéül. — A gyűlés után a gazdakör tagjai vidám disznótoros vacsorán vettek részt A szilveszteresti bálba gyülekező fiatalok szeretet­tel köszöntötték a kör tag­jait és a vacsora végezté­vel fiatalok, idősek együtt búcsúztak az óesztendőtő! dallal, tánccal és borral. .4 burgonyatermeié» mestereinek eredménye: 205 mássa egy holdon Szabolcs-Szatmár megye homokbuckás, televénydús talaján 83.000 holdon ter­meltek a múlt évben bur­gonyát. A burgonyaterme­lők, a vetés idejében felke­resték a kisvárdai burgo­nyán emesítő gazdaságot, és a kutatók véleménye sze­rint vetették el a talajuk­nak legjobban megfelelő A Kossiith-téri árajavítn üzletben burgonyafajtát. így került sor Szabolcsban 38 fajta burgonya termelésére, mely kimagasló eredményeket hozott. Vencsellő környé­kén legjobban bevált a „Korai Rózsa”, melyet elő­csíráztatva vetettek, s hol­danként 100 mázsás ter­méseredményt értek el. A kései fajták közül a legújabb nemesítésű faj­ták honosodtál: meg a csá­szárszállási Üj Alkotmány termelőszövetkezet földjén. Faliórák sétálója üteme­sen kattan és minden órá­ban megszólal a kakukk-óra A falon, a polcokon és asz­talokon egymással versenyt ketyegnek az órák. A nyír­egyházi Kossuth-téri óra- javító-üzletben megszokták már ezt a csendet, ezt a környezetet az ott dolgozó munkások. Megszokta már Tóth Miklós is, aki még csak néhány hete tanulja az órás szakmát. Már szak­szerűen szét tudja szedni az órákat. No, majd hónapok múlva össze is fogja tudni rakni, ha igyekszik a szak­ma elsajátításával. Két év múlva ő is vizsgát tehet majd a szakmából, mint Kamenszki István tanuló­társa, vagy mint a 40 éves Szentesi László, aki már jól érti az órásmesterséget. Évente többezer órát'hoz­nak javítani ebbe az órás­üzletbe. 1—2 hét múlva el­vihetik az újra pontosan járó órákat. Tátrai Elek órás kiszámította. hogy másfél év alatt 2515 darab különböző órát javított ki. Beszéltünk vele. Elmondot­ta, hogy évente, mint a múlt évben is, 3500—4000 ' órát javítanak ki. A kisebb munkákat (üveg és mutató feltevését) azonnal, soron- kívül megcsinálják. A na­gyobb bajokat, a tengely­törést vagy rugótörést nem tudják azonnal megcsinál­ni, csak amikor sor kerül rá. A törött alkatrészek he­lyett újat, a márkás órák­hoz eredeti alkatrészeket adnak. Az egyik asztalnál Földi Károly, a másiknál Szen­tesi László dolgozik. Na- j gyítóval vizsgálják a hibát, aztán kis csipeszekkel te­szik helyére az alkatrésze­ket. Alig ejtenek szót egy­más között. Leköti figyel­müket a munka. Földi Ká­roly például 200 százalékon felüli teljesítményével szta­hanovista lelt. Érti is a munkát. Hamar megtalálja a hibát, és hamar ki is ja­vítja. Falióra, zenélőóra, ébresztőóra, zseb- és kar­óra — mindegy neki. Mind­egyikhez ért. Bizalommal hozzák oda javítani az órá­kat a város lakói. A „Margit 246-os” faj­tából öt holdon 205 má­zsás volt az átlag. Beszterec és Mátészalka környékének láptalaján az . Akkerssgen” burgonya vált be legjobban. A besztereci Üj Barázda tsz-ben 65 hol­don 186 mázsás, a máté­szalkai Zalka Máté-ban pedig 40 holdon 190 -má­zsás volt a holdankénti át­lag. A 10(1 mázsás bugouya- íermelési mozgalomhoz Szabolcs-Szatmár me­gyében 42 termelőszö­vetkezet és mintegy 3000 dolgozó paraszi csatlakozott. A jó fajtaösszeválogatás meg is hozta eredményét. 13 tsz. túlteljesítette, 10 pedig teljesítette vállalását. Az egyéni dolgozó parasz­tok munkájában is szép eredmények születtek. Több mint 2000 gazda szárnyalta túl a 100 mázsás vállalási, amely közel 4009 hold ki­magasló eredmény ének f ■ Isi meg. 'ÜUuij firv-íetar-fui ■ mm las mm a m mm ......~no. ,liilllb!in: ' MHB |||B jlyfeí j||N|99ra Nyírkárászt fiatalok (2. oldal.) |W W??”* WstiSHmr JP| Államigazgatási iskola Nyíregyházán (2. oldal.) : WB gjalltBMB1; arattag Hs|j * \z amerikai hadügyminisztérium lépései a nyugat­ja oB WKKSm. 1§|| Pffl német hadsereg felállítása érdekében (3. oldal.) —wnWMrrJBT*—l"».lt»P.»ri:i~n»»iiy'r»; íi'UiPCTt '■■J.mCWW Visszatérés (3. oldal.) XII. évfolyam, 4. szám ARA 50 HL1J K

Next

/
Thumbnails
Contents