Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-05 / 3. szám

1955 január 5, szerda

NtPLAP

Adenauernek el kell tűnnie a német közéletből

— írja a Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata

Február 26—27-én Jesz a IV. magyar békekongresszus

Kónrad Adenauer, a nyugatnémet kormány kancellárja január 5-én tölti be 79. életévét. Ez alkalomból a Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata cikket közöl Adenauer politikájáról. A cikk hangsúlyozza, hogy Adenauer az ember, még hosszú ideig élhet, de Adenauernek, a politikusnak és államférfinak minél előbb el kell tűnnie a német közéletből, hogy a német nép békésen létrehozhassa állami és nemzeti

egységét. Adenauer, a politikus a szövetségi köztársaságot és nem Németországot jelképezi. Az új esztendő igen súlyos feladatokat állít Nyugat-Németor- szág lakossága elé.

Adenauer politikája, amely Németország egységét feláldozza Nyugat-Né- metország új raf elf egy vérzéséért, a legnagyobb akadály a német nép feladatainak megoldása útján — írja a szociáldemokrata sajtószolgálat.

Az Országos Béketanács elnöksége január 3-án délután ülést tartott.

Andics Erzsébet, a Békevilágtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg az ülést, majd Bugár Jánosné, az Országos Béketanács első titkára ismertette a magyar békemozgalom előtt álló feladatokat, s a Nyugat-Né- metország felfegyverzését elítélő széleskörű tiltakozó kampány eddigi eredményeit.

Ezután az elnökség több tagjának felszólalására került sor: Mag Béla proto- notárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának titkára, Be- reczky Albert református püspök, Veres Péter Kos- suth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Aczél Tamás Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus, a Béke-Világ- tanács tagja, Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, Beresztóczy Miklós érseki helynök, a Katolikus Papok Országos Békebizott- sógának elnöke, Parragi György Kossuth-díjas újságíró, Mekis József, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a SZOT elnöke, Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Nánási László, az Országos BékeMalenkov elvtárs válaszainak külföldi sajtóvisszhangja

NEW YORK

G. M. Malenkovnak Ch. E. Shutt kérdéseire adott válaszai szembetűnő zavart keltettek az Egyesült Államok kormányköreiben. Ez többek közt abból látható, hogy az amerikai sajtó G. M. Malenkov válaszait ismertetve igyekezett megkerülni a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke által felhozott legfontosabb tételeket. Az amerikai lapok többsége csupán arra a megjegyzésre szorítkozik, hogy G. M. Malenkov válaszai „hideg fogadtatásban“ részesültek Washingtonban.

V

LONDON

G. M. Malenkov válaszai, amelyeket Ch; E. Shutt amerikai újságírónak adott, nagy érdeklődést keltettek Londonban. Bár a válaszok híre későn érkezett az angol fővárosba, a lapok többsége kései kiadásában közölte a válaszokat. így például a Daily Express teljesen áttördelte első oldalát, hogy feltűnő helyen közölhesse a válaszokat.

Az angol külügyminisztérium hivatalos kommentárt adott ki.

Az angol külügyminisz- j térium képviselője G. M. Malenkovnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a távolkeleti nézeteltérések rendezését szolgáló diplomáciai tárgyalásokat a genfi tanácskozások tapasztalatai alapján üdvözölni kell, elismerte, hogy „a genfi tanácskozás hasznos volt“. A továbbiakban arra utalt, hogy az angol kormány a távolkeleti feszültség enyhítésére törekszik. Azt állította azonban, hogy a jelen szakaszban „a távolkeleti ügyek megtárgyalásának“ sikere kevéssé valószínű.

A külügyminisztérium képviselője G. M. Malenkovnak a négy nagyhatalom kormányfőinek tanácskozásaira vezető diplomá- ciaai tárgyalások kérdésére adott válaszával kapcsolatban kijelentette: „Politikánkat a miniszterelnök és

a külügyminiszter nyilatkozataiban többízben megmagyarázta. A külügyminisztérium képviselője a továbbiakban hivatalos személyek kijelentéseit idézte. E szerint a párizsi egyezmények végleges ratifikálása előtt nem kerülhet sor semmiféle négyhatalmi tárgyalásra.

DELHI

A delhi rádió megjegyzéseket fűzött G. M. Malenkov válaszaihoz:

— Malenkov, a Szovjetunió miniszterelnöke — mondja a kommentár — szívélyes üdvözletét és a legjobb újévi kívánságait küldte az amerikai népnek. Rámutatott arra hogy a Szovjetunió még mindig kész minden lehetőt megtenni a két ország tartós és szilárd békés viszonyának biztosításáért. Malenkov hozzátette, hegy minden alap megvan a baráti viszony további fejlesztésére és megszilárdítására az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei között.

tanács alelnöke, Mikó Zoltán, a Hazafias Népfront Országos Irodájának osztályvezetője, Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, Ormai Árpádné Kossuth-díjas szövőnő, Rácz Endréné építészmérnök, Kristóf István, az MDP Központi Revíziós Bizottságának elnöke hozzászólása után az Országos Béketanács elnöksége elhatározta, hogy 1955 február 26—27-re Budapestre összehívja a IV. magyar békekongresszust.

Az Országos Béketanács elnöksége hangsúlyozta, hogy a békebizottságok, a magyar békeharcosok hazánk erősítésével, népi egységünk továbbszilárdításá- val, a német militarizmus feltámasztása elleni titako- zó kampány fokozásával készülhetnek a legjobban a IV. magyar békekongresz- szusra. (MTI)

Nemssetköxi Sxtálin-békedí fások Denis Nowell Pritt

Amikor Denis Pritt hazatért Kenyából, ahol az angol gyarmati politika áldozatainak védőügyvédje volt, barátai kis ünnepséget akartak rendezni tiszteletére. Megkérdezték, melyik napon érne rá. Kiderült, hogy Denis Prittnek, a kiváló jogásznak és újságírónak, az elnyomottak és üldözöttek fáradhatatlan védelmezőjének nincs szabadnapja. Kenyából visszatérve rögtön Singapore-be utazott, a bíróság elé állított diákok védelmére. Onnan a Szovjetunióba megy, mint az angol jogászküldöttség vezetője. És azután? Azután már várják Ceylonban egy újabb bírósági ügyhöz...

Ahol a brit lobogó alatt igazságtalanság történik, az áldozatok mindig reménykedve néznek Prittre. Az emberi jogoknak ez a tántoríthatatlan harcosa minden erejét az igazság megvédésére fordítja.

Pritt mindig harcolt a fasizmus ellen. Egyik kezdeményezője volt a német fasizmust leleplező híres „Barna Könyv” kiadásának.

1936-tól 1939-ig kiemelkedő munkát végzett a fasizmus és a háború ellen küzdő nemzetközi bizottságban. Mindig erélyesen sik- raszállt a gyarmati népek jogainak védelmében és a békemozgalom egyik vezetője lett. Ő irányítja az angliai békevédelmi bizottság munkáját.

1935—1950-ig a parlamentben, majd amióta betegsége miatt visszavonult a parlamenti működéstől, a sajtóban, brosúrákban és pamfletekben harcol a bur- zsoá propaganda hazugságai ellen. Leleplezte a koreai háború igazi okait, lerántotta a leplet arról a hallgatag összeesküvésről, amely el akarta titkolni; hogy az intervenciósok baktériumfegyvert használtak Koreában.

Cikkeiben Pritt megírja az igazságot a Szovjetunióról, éles tollal leplezi le a burzsoá sajtó hazugságait. De megírja az igazat az angol vezetőkörök politikájáról is, amelyek alávetik országukat az Egyesült Államoknak.

Az igazság védelme és; hirdetése — ennek szenteli egész munkásságát' Denis Pritt. Az igazságot] tárta fel sok világhírű jo-: gásszal együtt a lipcsei Di- mitrov-perben, az igazságot] mondta el az angol népnek Anglia hivatalos politikájáról 1940-ben éppúgy, mint ma, amikor figyelmeztet a német militariz- must újjáélesztő politika veszedelmességére, amikor barátságra és együttműködésre hív fel minden békeszerető embert.

Dents Pritt a negyedik; angol békeharcos, akit Nemzetközi Sztálin-békedíjjal tüntettek ki. Denis Pritt fáradhatatlanul harcol az] emberi jogokért, amelyek közül a legnagyobb jog: békében élni.

(R. Parker cikke nyomán.)

A televízió fejlődése Csehszlovákiában

A televízió másfél év alatt szépen fejlődött a népi demokratikus Csehszlovákiában. A. prágai stúdió műsorait mintegy 50 ezer személy látja és hallgatja. 1955-ben sor kerül a második csehszlovák televíziós adóállomás üzembehelyezésére Ostravában, a hatalmas ipari központban. Tervbevették, hogy Bratisla- vában is létesítenek televíziós adóállomást. A bra- tislavai stúdió előreláthatólag 1956-ban készül el.

fQéqi halászat

EGY BEREGI FALUSÁN

Szabolcs-Szatmár megyébe, a régi Bereg megye területére viszik ezek a sorok az olvasót, A Tisza és a határ között, a folyó jobb partján, a vásárosna- ményi járásban egy ősi, népvándorláskori településű falu fekszik: Lánya. Kb. 2100 szímnagyar, nagyrészt földművelő lakosa van. Derék, dolgos emberek. Régi halászatuk megmentett adatai hadd álljanak itt a magyar néprajz iránt érdeklődők számára.

A lányai halászat történetében három fő időszakot különböztetünk meg:

1. A régi nagy vizek idejét, mikor hivatásos halász nem volt, de mindenki halászott, s a munka eszközei kezdetlegesebbek voltak;

2. hosszabb átmeneti idő után az 1930—40-es éveket, mikor a halászgató földművesek száma már erősen megfogyott, de a három „hivatásos“ halász a kalászainak több ágát művelte;

3. napjainkat, mikor már csak egy halász és alig egy néhány földműves foglalkozik ezzel a gazdasági ággal, azok is egyre kevesebbet, mert a föld intenzívebb megművelése igénybe veszi idejüket.

A korszakok között éles határt vonni nem lehet. Aránylag legjobban elkülönül a vizekben bővelkedő korszak: a szabályozás és lecsapolás előtti és az azt közvetlenül követő idő.

Nyugat és északnyugat felől a Tisza hordja és gyarapítja a lányai földeket. Közelében áll a régebben leszakadt Kis- Tisza időszakos, s a későbben lefűződött Holt-Tisza állandó vize. A folyó a ma élők emlékezete szerint is sokszor változtató már á medrét. A szabályozás

előtt akadálytalanul terjeszkedett szét vize a beregi síkság partmenti részén. Számos belvizet táplált, melyek közül a ma élő öregek a régiek hagyományaképpen tudnak 13 tóról és mocsárról, 23 patakról és 9 vizenyős rétről. 45 víz a Tiszán kívül! Hát amire már nem is emlékeznek! — A vizek 1848-ig a Ló- nyay-család több, itt lakó ágának tulajdonában voltak s az úrdolgát teljesítő jobbágyoknak lehetett halászniuk, szabadon. (1848 után már csak ellenszolgáltatásért engedélyezték a halászatot: a parasztság már nem fizetett kilencedet s nem dolgozott robotban.)

Szántóföld csak a vízből kiemelkedő néhány gorond volt. A nyírmadai aratással, hajdúböszörményi tengerikapálással ér, töréssel s a kisvárdai fa- és hordódongaárusítással szerzett élelmet hallal kellett megpótolni. Halászott mindenki, az öregembertől az asszonyig és gyermekig, de csak a saját szükségletére. Piac nem volt, helyben pedig nem volt vevője a halnak. — Kenyérszűk, ínséges időben még a harang szavát is értették a lónyaiak:

„Lányán nincs kenyér! Lányán nincs kenyér!'1

Szomorúan felelte rá a túloldalról a

ber.ki:

Benken sincsen! Benken sincsen"'

Mély hangon kongta távolabb a mezőkaszonyi nagy harang:

„Bódog Isten, mivel élünk?“

„Csíkkal-hallal! Csíkkal-hallal!" „súgta fülébe“ a gyorsbeszédű kis harang.

Bizony, csíkkal, hallal, rákkal, vízí- ntadárral, madártojással élt a vízbe borult Tiszaháton az egész Beregség, Lányával együtt. A víz világa volt ez.

A halászgató lónyaiak leginkább az olyan halászeszközöket szerették, amelyekkel egyedül, vagy legfeljebb másod-, harmadmagukkal dolgozhattak. A piac hiánya, a falu szinte hozzáférhetetlen volta nem nevelt nagy lialászbokrokai. — Az eszközök egyszerűek, de ügyesen készültek, a kezdetlegességüket az emberek halász-tapasztalata pótolta ki. Halásztak minden évszakban, télen is, a lékben, de csak nappal.

Eszköznélküli halászatot folytattak a gyermekek a sekély, felzavart, iszapos vizekben: kézzel fogták a halat.

A patakokat elrekesztették a felnőttek az itt lészának nevezett, vesszőből készített vejszével, ritkábban hálóvarsával, ami egyszárnyú volt. Télen a lékbe vesszővarsát süllyesztettek le. Kerítőhalászatot folytattak a két ember által puszta kézzel húzott abroszalakú hálóval s a két karóval ellátott húzóhálóval, a gyalom egyszerűbb ősével. A vejszéből mereggyűvel merték ki a halakat. Valószínűleg használták, vagy legalább is ismerték a tesziveszit, de erről nincs biztos adatunk. Iszapos és áradástól zavaros vízben vesssőtapogatóval halászta!:, mély vízben horoggal. Eszközeiket maguk készítették, a horgot és szigonyt kovács; a szigony vasvillából készült olykor. Egy- és kétágú, makkos, de leginkább köpűs szigonyt használtak, hosszú nyélre szerelve. Júniusban, tiszavirágzáskor csónakból szigonyozták a tiszavirágra feljövő nagy halakat. — Augusztusban, a halak „rajzása“-kor a partról szigonyozták. Gyakorlat és, ügyesség kellett ehhez az eszközhöz.

A csíkot sáros, iszapos helyeken, az állóvizek pocsmányában fogták, vesszőből készült csíkkassal, kosárral vagy puszta kézzel. A rákot főleg űrnapján fogták (ma már nem tudják, miért), az Ocskacsarondában és más patakokban,

kosárral, de a tapasztalt rákászok paszta

kézzel is.

A megfogott halat a pásztoremberek és mezőn dolgozók ott a vízparton sütötték meg nyárson. Ez az ősi elkészítési módja. A megtisztított, besózott, megpaprikázotl halakat keresztben húzták fel a nyársra, közéjük szalonnát is tettek, ha volt. Ha nem, a kövérebb harcsa kiolvadó zsírja zsírozta meg a többi halat. A sült halból a tarisznyájukba tettek, zöld kaporra, úgy vitték haza a családjuknak. Mire hazaértek, a kapor ize átjárta, megízesítette a pirosra sült halat.

Ha a fogott halat mindjárt hazavitték, otthon a nők készítették el, edényben, zsírban sütve, vagy paprikásnak, sok édes paprikával.

A csíkot otthon készítették el, leginkább káposztás csíknak, még lakodalomban is ezt ették. Húsával káposztát is töltöttek; zsírban is sütötték. Kedves ételük volt a csík espékes lével, savanyúan.

Az újabb időben a határbeli álló- és folyóvizek, amelyeket a lecsapolás még meghagyott, halászatra, kevés kivétellel, nem alkalmasak. Ennek oka azt hogy nagyobb, élő vízzel nincsenek ösz- szelzöttetésben, az év legnagyobb részéi ben nincs bennük víz. Ha pedig van, az sekély és olyan iszapos, hogy hal nincs is benne. Némelyikben van egy kevés iszap-kedvelő hal, de annak iszapize is van, kevesen eszik. A nagyobb, állandó vizekben, pl. a Csarondában, Holt-Tiszá- ban, patakokban pedig a kenderázlatás „bolondítja meg‘‘ a halakat. Nyáron az ellomosodott kisvizekben hálóval nem lehet halászni, mert a növényzetben megbújik a hal, a sok altadóban pedig elszakad a háló.

Számbavehetö halászhelyek most. már csak a Tissa, a Csaronda tiszta, kendermentes részei és a kanálisok. A Kis-Tiszában, kubikokban és vályogvetőkben csak esős évben lehel halászni.

BABUS JOLÁN,