Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdaság:! terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették: Az 1954. éii termelési terv teljesítése szazaiéiban; Kollo- és géniperi minisztérium 100. 3 'Szénbányászati minisztérium 97,5 Vegyipari és energiaügyi mi- « niméríwm 99,6 Könnyűipari minisztérium 191.9 tielmiszoripan minisztérium 103. 8 építésügyi minisztérium ipar- vállalatai 93.2 Közlekedés- és postaügyi minisztérium iparvállalatai 105,5. Országos erdészeti főigazgatóság iparvállalatai 97.9 A helyi ipari vállalatok 104,9 -zúzalékra. a kisipari szövetkezetek 113.2 százalékra téliesítettek 1954. évi termelési tér. , 3 két. A szocialista ipar 1954- ben 3,1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez . képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a rnagánkisiparral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal volt több, mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt, mint 1953-ban. A legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százalékbán; Szén 143,9 Kőolaj 143.9 Martinaséi 95,s iiengerettaoé! 37 tor mozdony 114,5 leherfelvono 115,9 Sorona 620,2 Tárosás talajművelőién 250 fraktorteke 171 nitrogénműtrágya 109,6 :-o3zformü trágya 103 Oement 38,3 j 'égetett tégla 33,8 kerékpár 127,7 Motorkerékpár 102,4 Varrógép 116,1 öamutszövet 108.4 Cyaplúszövet 134 Kötöttáru 132.8 Cipó 124.6 Férfiöltöny t42,4 ] Sör 118 szalámi iot | átolaj, étéizsn 112.1 i Vaj 110 Szappan 120.3 édesipari készítmények 1S9.8. 1954-ben terven felül többek között mintegy 99.000 tonna kőolajat, 9.700 boronát, 1.100 fogatos vetőgépet, 172.000 négyzetméter húzott üveget, hét millió négyzetméter pamutszövetet, 1,5 millió négyzetméter selyemszövetet, 48.000 női kabátot, 120.000 pár gyer-j mekcipőt, G00 tonna szap-; pant termelt az ipar. Egyes fontosabb termé-! kék termelési torvét nem f teljesítették^ 1 nyából 2,0 millió mázsával többet takarítottak be, mint i 953-ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított. 1954-ben nagymértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepítettek újonnan, mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszer annyi gyümölcsöst telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermelés a kedvezőtlen időjárás következtében — a fokozott gondozás mellett is — rossz * volt. 1954-ben egyes gyü- t mülcsfajtákból az 1953. évi 1 mennyiségnek csak a fele . termett. Szőlő- és borter- 3 mésünk lényegében ugyan- ) annyi volt, mint 1953-ban. > 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a ko- . rábbi években és az előző - j évinél 7.700 vagon műtrá- -1 gyávái többet használtak i j fel. Az egyéni gazdaságok- ■fban jz egy katasztrális i holdra jutó műtfágyameny- .Jnyiség közel hátvan száza- .j lékkai nőtt. Az őszi mezőgazdasági ■ munkákat a parasztság az . előző évinél általában gyorsabb ütemben és gondosab; ban hajtotta végre: mintegy tíz Százalékkal nagyobb területen végeztek őszi ; mélyszántást a tavaszi nö- , vények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertés- állomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6.8 millió volt. húsz száza- í iékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954 őszén több ■ sertést állítottak hízóba, mini az előző években. A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növeke- ; dett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-, a juh- és különösen a baromfiállomány. A baromfitenyésztés fellendülésé^ mutatja, hogy 1954-ben l mind a begyűjtött, mind a I piacra hozott baromfi mennyisége lényesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai magasabbak voltak, mint 1953-ban. Nagyobbvolt az állatsűrűség is. Gyarapodott 1954-ben a termelőszövetkezetek közös va-! gyona. Javult a munkaié-' gyelem. 1954-ben egy tér-; melőszüvetkezeti dolgozó ] átlagosan 265 munkaegységet teljesített az előző évi 234-el szemben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövede- lem is, Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22.6 százalékkal, tojásból 6.1 százalékkal, gyapjúból 28.5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672.000 hízott sertéssel és 34.000 hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégítéséhez. öntözéses termelés 1954- öen mintegy húsz százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 1953-ban. — Az öntözött terület növelé- ' séhez hozzájárult, hogy az év folyamán elkészült a ,1 Tiszalöki Duzzasztómű és "la Keleti Főcsatorna mínt- J egy 70 kilométeres szaka- j sza. J 1954-ben az előző évek- J nél nagyobb ütemű volt a 31 mezőgazdaság gépesítése. — .} 1954-ben a többi között C! 4556 traktort, 371 kom- -I bájnt, 950 cséplőgépet, 3Í30 sj íraktorekét, 1168 traktoros- -| vetőgépet kapott a mező- gazdaság, ezen kívül számos mezőgazdasági muni kagépet és mezőgazdasági 5 kisgépet hoztak forgalom- ba. A gépi beruházások- tervét azonban — elsősor- ’ ban traktorekéből és kultivátorból — nem teljesí- i tették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gép- ' javításokra: — részben a ' falusi munkára jelentkezett ipari munkások hatha■ tÓ3 segítsége révén több 1 mint kétszer annyi gépet ■ javítottak ki 1954 végéig, 1 mint egy évvel azelőtt. A ' gépállomások 1954. évi'tel- ’ jesítményei azonban nem . álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyé-j .; nileg gazdálkodó parasztok! ,! részére végzett munka I megnövekedett. Az Állami Erdőgazdasá- !j gok az 1954. évi fakitermelési tervet 110.2 százalékra teljesítették. Mintegy 86.000 katasztrális holdon . végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatási fegyelem terén komoly laza-, ság van. Bár az állam a; terménybegyüjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a terménybegyüjtési tervet —; a napraforgó kivételével —• nem teljesítette. Különösen; kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e terményekből az1 1954-ben betakarított tér- melés meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a bor- begyűjtési terv teljesítésében is.' A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás . kereteben együttesen 1954-ben- többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező beadás terén — vágómarha kivételével — elmaradás 'volt.' Közlekedés— hírközlés 1954-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasúti' szállításnál 0.8 százalékka’, a hajószállításnál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mim 1953-ban. A tehergépkocsik' tonnakilométer teljesítménye 7.3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonal lat. Ezt a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének,; hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta. fi Áruforgalom Az állami és szövetkezeti; kiskereskedelem az 1954.' évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1953-ban. A szociális-.' ta kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti; kereskedelem és kevésbe az állami kiskereskedelem forgalma. A lakosság ellátását ja-, i’ította, hogy 1954-ben több mint kétezer bolttal és' vendéglátóipart üzemmel, levélték az állami és sző-' vetkezeti kiskereskedelem! hálózatát, ezenkívül ötezer, magánkereskedő kezdte’ neg működését. 1954-ben t/Sbb fontos köz szükségleti cikk minőségi javult. Számos fogyasztási ciki választéka bővült. Az év folyamán több ú — elsősorban mezőgazdasá gi gép és fogyasztási ciki gyártása indult meg, min például a függesztett (hon dozott) kultivátoré a négyzetbevető csoroszlyáé, ; permetező porozógépé, a: '• árokásó ekéé, a háztartás i hűtőszekrényé, a porszívó gépé, a nylon és perion fel- használásával készült férfi harisnyáé, és fehérnemű- anyagoké, újfajta konzer- veké stb. Az év folyamán az ipar ban több új üzem kezdte meg működését: többel: között az ötéves terv olyat: fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a szolnoki szalmacellulózegyár stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a debreceni tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túrkevén, Bása- kerettyén, Vámosmikolán stb.) új .kenyérgyárakat éí sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Több, főleg fogyasztási ipari üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezéssel láttak el. Az 1954. évre tervezett üzembehelyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezettek be, illetőleg alkalmaztak szélesebb körben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesztés az iparban azonban általában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézkedések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagtakarékosságra vonatkozó intézkedések végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a szénbányászati minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. Beruházások. építkezések Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősen' csök- kent a beruházások és épít-_ kezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal voll kevesebb, mint 1953-ban, Emellett 1954-ben a beruházások nagyobb részt szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kiegé szítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szocialista, e kulturális és kommunális beruházáséi: és építkezések aránya. A nehézipari, a: építőipari és a közlekedés; beruházások aránya csökkent. A lakosság helyi építés; szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az év folyamán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglái vásárolt (az előző évinek 14 szeresét), 116.000 tonna meszel (az előző évinek több mint kétszeresét), 87.000 tonna cementet (az előző évinek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakásépítkezések — üteme 1954- ben meggyorsult. 1954-ben Összesen köze! harmincezer lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953- ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből kétszerany- nyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések harminc százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. Mezőgazdaság A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott: csökkent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, meg javult a műtrágyával, a növényvédőszerekkel, mező- gazdasági kisgépekkel valói ellátás. 1954-ben négyszáz' millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a tartalékterületeket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült az állattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa holdan- klnt átlagtermelése, nagyrészt a gondosabb növény- ápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgoÜiíág proletárral eg.y£4ÜL^eUk! !"’■ BBjgjp Sk ip j§Hg A in»« : ' Hg TfiHiSji «Mr a| Ürjarat a nagyecsedi gépállomáson (2. oldati |8h jPlfopjBi Tat van, Kína legnagyobb szigete (3. oldal! Iffp gjjlafffifffi JjgS lHü j|gg Irodalmi oldal (4. oldal) 3 Ifjú t rak tori stáb versenye (5. oldal) XIL évfolyam, S3, szám AR A SO FILLER 1955 január 3b, vasárnap -V ____________________________________________________________J A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1954. évben mintegy tizenhatezerrel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bár- meiy előző évben, Magyar■ ország népessége 1954-ben i 116.000-rel nőtt. E növeke- j dés aránya 1914 óta a leg- j magasabb volt. Az ország| lakossága az év végére el-1 érte a 9.750.000 főt. Az egész népgazdaságban; foglalkoztatott munkások; és alkalmazottak 1954. évi; átlagos száma 2,435.000 föl volt, 25.000-rel több, mint az előző évben. Az ipar(Folytatás a 3. oldalon,)
