Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

2

SePUAP

1955 január 28, péntek

KSH

Kívülálló fiatalokkal erősítsük DISZ szervezeteinket

4 küldöttválasztó taggyűlések meg- -*■ tartásával jelentősen felélénkültek megyénk DISZ-szervezetei. — Hozzákezdtek programúk kidolgozásához, amelybe bevonták a tagság zömét, sőt figyelembe vették a kívülállók javaslatait is. Ez jelentősen növelte a fiatalság 'aktivitását.

Igen jó jelenseg az megyénkben, bogy a küldöttválasztó taggyűléseken je. lentős számban vesznek részt kívülálló fiatalok is. A megjelent fiatalok bátran és őszintén elmondják véleményüket, javaslataikat: kiket látnak legalkalmasabbnak a vezetésre, kik azok a fiatalok kiknek szavait, tanácsait bátran fogják követni a falu, az üzem vagy 'más munkahely DISZ-fiataljai, vagy kívülállói.

4 z élénk vita után a megjelent kí- vülálló fiatalok kérik felvételüket az ifjúsági szövetségbe. Nem kívülről akarják szemlélni a DISZ munkáját, hanem aktív résztvevői és harcosai akarnak lenni annak célkitűzéseinek megvalósításában. A nyíregyházi járásban, 3 küldöttgyűlések során több, mint 400 fiatal kérte felvételét a DISZ-bc. A Dózsa- szőlőben 120 fiatal egységesen kérte felvételét tagnak. Azt mondták: „Ezideig nem nagyon törődtek velük. Viszont ők szeretnének sportolni, szórakozni, művelődni, a termelésben ip élenjárni. — Most úgy látják, ezt a DISZs-zervezet

meg tudja valósítani: Nagyszálláson a „kiöregedett” családos fiatalok kapcsolódtak be a DISZ munkájába: Papp István, Homonyik András, Kiss Mihály és sokan mások.

4 mátészalkai járásban tí szervezet- nél 203 fiatal, Kocsordon 15, a nagyecsedi állami gazdaságban 30, Mátészalka középiskoláiban 140 fiatal kérte felvételét. Egyes járásokban azonban — például a tiszalöki, nagykállói, a nyírbátori járásokban — elzárják az utat a belépő fiatalok előtt. Ez a jelenség igen veszélyes és káros. Éppen ezért minden DISZ-szervezetünknek az a feladata: nyissák minél szélesebbre a DlSZ-szer- vezet kapuit, hogy a fiatalság zöme tevékeny munkát fejtsen ki a DlSZ-szer- vezetekben.

4 DISZ-szervezetek száms-zerú növe- ‘ *■ lésében nagyon sok segítséget adhatnak pártszervezeteink. Erre már sok példa van megyénkben, mint Laskodon, Mátészalkán és még több helyen. De hogy további sikereket érjünk el, elengedhetetlen a pártszervezetek segítsége. Ezért kérjük őket. hogy kísérjék figyelemmel a küldöttválasztó taggyűléseket, vegyenek rajta személyesen is részt a pártvezetőség tagjai.

Pusztai József

DISZ M. B. első titkára.

A jaugce és Amur között...

1955-ben Ki új vasútvonal épül a Kínai Népköz- társaságban. A Han-folyó felett épülő vuhani híd befejezése után megkezdik a Jangce felett tervezett hanisztérium lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban* azok, amelyek nagyobb burgonyaterülettel rendelkeznek, laboratóriumokban vizsgáltassák meg a vetésre szánt burgonyájukat.

A vizsgálat kiterjed nemcsak a csirázóké- pességre, hanem a betalmas emeletes vasúti és közlekedési híd építését.

A pekingi állami könyvtár könyvállománya a fel- szabadulás óta egymillió

tegségekkel fertőzöttség megállapítására is.

A vizsgálatokat az országos vetőmagfelügyelőség budapesti, kaposvári, vagy nyíregyházi laboratóriumában végzik el. Ezek valamelyikéhez kell beküldeni a mintát. Egy-egy minta vizsgálatának díja 10 főkönyvről négymillióra emel-f kedett. A könyvtár körülbelül ezer kínai és 75 kül-i földi könyvtárral tart fenn állandó kapcsolatot és folytat könyveséről. A könyvtár 1954-ben 30.000 könyvet kapott külföldről és

i .115.000 kínai művet küldött cserébe.

* '

j A Kínai Népköztársaságban 1954-ben 1.13 millió

hektár területet fásítottak. Északkelet-Kínában például1 egy 1000 km. hosszú és 300 km. széles homoksivatagon létesítettek mezővédő erdősávokat. A hatalma« pusztaság helyén hamarosan rétek és gabonaföldek1 zöldéinek.

ríni.

Több mint félmillió forintos költséggel épül a nyírmeggyesé Ifjú Természeti utalók állomása

A íefineiöszöveifeezsiek laboraiériumskban vizsgáltathatják men vetőburooinájukat

A földművelésügyi miA napokban gondosan lezárt ládák érkeztek Nyírmeggyesre. A hatalmas ládákból értékes ajándékok kerültek elő: mikroszkóp, fényképezőgép, akvárium, lombikok és egyéb laboratóriumi eszközök. Az értékes felszerelést a nvír- meggyesi ifjú Természetkutatók Állomása kapta,

Egr gépjavító brigád kommunistái

Gyönyörű most a természet. Amerre csak körülnézünk, hó csillog a házakon, a földeken. A fák kopasz ágait i*ozmaringos zúzmarák borítják. Falun ilyenkor az emberek egy része a melegre húzódik, másik része esténként összegyűlve tanácskozik, vitatkozik, mezőgazdasági szakismereteket tanul, nappal téli munkát végez ... Egyszóval: felkészülnek a tavaszi munkára.

A tavaszi munkára való felkészülésről nem akarnak lemaradni a gépállomások sem; A tiszavas- vári gépállomás új, korszerűen felszerelt szerelőcsarnokában lázas ütembe folyik a téli gépjavítás. A szerelőműhelyben ügyes kezek vizsgálják, illeszt- getik a különböző alkatrészeket. Gyors mozgásuk, ügyes fogásaik lekötik az ember figyelmét.

Egy alacsonytermetű, fürgemozgású fiatalembert kisebb embergyűrű vesz körül. A fiatal, szőke szerelő olajos kezét törülve, jó kedvvel mondja:

— No, elvtársak, ezzel is készen vagyunk! — mutat a mellette lévő erőgépre. — A mai nappal teljesítettük gépjavítás: tervünket. \

Aztán int, s a körülállók megindulnak a gép felé. majd a szerelőműhely közepére tolják . .. Jöhet a minőségi ellenőrzés!

Ez volt a tizedik erőgép, amelyet kijavítottak. Ezzel befejezték gépjavítás} tervüket.

A gépállomás igazgatójától megtudjuk: a Kovács gépjavítóbrigád ez, amely ilyen szép eredményt crt el. A brigádvezető ez a kistermetű. rendkívül ügyes és mozgékony fiatalember: Kovács László.

Korábbi munkájáról, magatartásáról is a legjobb véleményt tudta mondani az igazgató.. Gépjavító brigádjának kilenc tagja van. Amióta megkezdődött a gépjavítás, rendszeresen túlteljesítik tervüket. Olyan kiváló sztahanovisták dolgoznak brigádjában, mint Bodor Sándor, ígnácz Sándor és még többen. Majd a gépek minőségi javítására tereljük a szót.

— Igyekeztünk a gépeket jó minőségben és gazdaságosan kijavítani. A felhasznált anyagok nagy- részét — kivéve a golyóscsapágyakat és fontosabb alkatrészeket — saját magunk készítettük el.

— A Kovács-brigád által kijavított gépek minősége valóban jó volt! - mondja Dobos László elvtárs. a gépállomás igazgatója.

Aztán megkérdjük: Mi a jó munkájuk sikerének titka?

Magáról nem sokat beszél, de annál többet a brigád tagjairól.

— Nincs ebbe semmi titok — mondja. — Olyan emberekkel vagyok együtt, akikkel öröm dolgozni. Solt segítséget kapunk a párt- szervezettől is.

Majd a brigádtagokkal. beszélgetünk. Valameny- nyiük egybehangzó véle-; menye: Kovács elvtárs

olyan brigádvezető, akihez bátran fordulhatunk segítségért. Igen értelmes és jó szakember — bár korára nézve fiatal. Mindenkor szívesen veszik tanácsát.

A további beszélgetések során azt is megtudjuk: további terveik vannak.1 Már elhatározták közösen:1 segítenek a többi gépjavító brigádnak. Ebben e: hónapban két erőgép ki-1 javítását vállalták.

A pártszervezettől is ér-1 deklődünk a Kovács-bri-! gád munkája felől. Aztán j megtudtuk: a legkiválóbbj munkások kommunisták, ] mint Kovács László, Ignácz Sándor, Bódor Sándor. A kommunista példa-! mutatás, az elvtársiad se-' gítség adta azt az erőt,' amellyel határidő előtt teljesítették gépjavítási j tervüket.

amely most rendezi be — több mint félmillió forintos költséggel — új, korszerű otthonát.

Az Ifjú Természetkutatók Állomása a terv szerint az, ifjúság ünnepén, március 15-én kezdi meg működését új otthonában.

A szép, korszerű épületben négy szakköri szoba, két szertár és egy nagy előadó-terem van, ahol dia- f ilm-gépükkel bármikor vászonra vetíthetik a maguk készítette metszeteket, preparátumokat. Az épület mellett üvegház lesz.

A tanács telket bocsáj- tott az úttörők rendelkezésére, amelynek parcelláin. tavasszal különféle növényeket termesztenek majd, gyümölcsfákat ültéinek valamint zöldség- és virágkertészetet is létesítenek.

Hamarosan hozzáfognak egy kicsiny állatkert felállításához, ahová összegyüj- j tik a Nyírség mezei és er- j dei állatait, madarait. Már több város úttörői — a pécsiek, soproniak, karcagiak, sárospatakiak felajánlották, hogy csereképen megküldik vidékük állatfajtáinak egy-egy példányát az újonnan létesült Ifjú Tc-r- mészetku tatók Állomásának.

A karcagiak például fácánt ígértek, a, sárospatakiak pedig vaddisznót és sólymot.

De segítenek a gyermekeknek a községbeliek is. A tanács, amely épületet és telket biztosított a természetbarátoknak, most oszlopokat adott, hogy bevezethessék a telefont is.

A „Petőfi” tsz. csibekeltető gépet ajándékozott nekik.

A község gazdái pedig megígérték, hogy trágyát adnak a kísérleti földekre.

Még folyik a régi épület átalakítása, a szakmunkások a belső szerelést végzik, de az ifjú természetbarátok már megszervezték szakköreiket.

Jelenleg 12 különböző szakkör működik: többek között növénytermesztési,. virágkerté- 1 szeli, akvárium, dísznövény, madártani, méhészeti és selyemgubó- tenyésztő szakkör.

A lányok emellett létrehozták a háztartási, a fiúk pedig barkácsoló szakkörüket. A 12 szakkörben — amelyek ma még az iskolában működnek — több mint 300 micsu- rinista barátkozik, ismerkedik a természettel. az élők világával A nyírmeggyes! ifjú természetkutatók munkájába bekapcsolódtak a szomszédé,, községek — Mátészalka, Hodász, Gebe, Nagydobos ' — úttörői is.

Később már a környező járások fiataljait is bevonják a természet- kutatók munkájába.

Az oktatásügyi minisztériumtól ugyanis egy Ika- rusz-autóbuszt kapnak, amely 40 nyírségi község1 több mint 600 úttörőjét hozza majd el délutánonként Nyírmeggyesre.

Csokonai Vitás Mihály

(1773—1805)

„Kelj fel azért magyar! álmodból serkenj lel.

Már orcádra süt e nyájas égi jel...

...Ezt minap egy jámbor magyar énekelte,

S benne' a huszadik századot képzelte."

.4. százötven évvel ezelőtt meghalt nagy költő egyik riadójának sorait idéztük „Magyar! Hajnal hasadt' a címe ennek a versnek, s a felírt részlet nagyon híven fejezi ki Csokonai Vitéz Mihály törekvései:, állásfoglalását. Izzó hazafiság. a haza népének ébrentartása, mozgósítása a feladatokra, a nemzeti függetlenségért folytatandó harcra: mind jellemzői köliész - tének, s ugyanakkor azzal is tisztában van Csokonai, hogy az a korszak, amelyben 6 ól, vem alkalmas még arra, hogy a boldogabb jövő cl is érkezzék, hanem ilyenkor mindig a huszadik század képe lebegett szeme előtt.

Alig múlt húsz eves. amikor egyik, útja közben elkerül a Vérmezőre, ahol éppen Martinovicsot és ta seit végeztélz ki. Amikor visszamegy a debreceni kollégiumba, már az addiginál is kevésbé tud beilleszksd az iskola zárt, maradi levegőjű rendjébe, baráti körében beszámol tapasztalatairól, és az addig lassan érlelődő forradalmisága nyílt lázadásba tör ki. Ezt nem is tűr\ a kollégium s cl is kerül a vagy iskola falai közűi. Egymásután keletkeznek erőteljes elégedetlenséggel megfogalmazott versei: a Konstancinápoly, zl~ cstve, szép dala, A szabadsághoz. Rendkívüli termékenységgel írja költeményeit nagyon változatos témákról, sokféle formában. Szakít elődeinek mesterkélt kifejezési módjával, nyelvében mind jobban ragaszkodik a népi stílus követelményeihez, formájában mind gyakrabban bukkan elő a népdalok hatása, sajátos keveredésben kora kedvelt, rokokó ízlésével.

Átmeneti kornak volt szülötte, költője. A francia forradalom eszméinek magyarországi követői között az első volt, a felvilágosodás hatásaként elterjedt természettudományos gondolkodás első debreceni úttörői, a füvészkedű professzorok közvetlen baráti körének tagjai, ugyanakkor a debreceni kollégium klasszikus hagyományokat őrző, terjesztő szellemében maga is elmélyül a görög-latin kultúra kincseiben, a keleti nyelvek, népek, szokások vizsgálatában, tanulmányozásában. Fordít is a klasszikusokból, de szemét már a modern kortársak újszellsmű írásain is rajta tartja. Szerelmes verseinek vissza-visszatérő klasszikus eredetű navel, leírt helyzetei meg a humanizmus egy-egy köl- ~Ci szokását idézik, de az: ólat nagy-nagy szeretete, a boldogságért, emberi éleiért való harc igazi helyzetek, ■'■■■•zclmelz. szenvedések mélyen realista kifejezését tette 'ehetővé. Ha mögéje pillantunk ennek az átmenet húrnak költészetében olykor még megtalálható „díszletei'1 mögé, irodalmunk egyik legőszintébb lírai egy niségát találjuk meg.

Százötven évvel erelőtt halt meg tüdőgyulladásban. Be sem töltötte még harminckettedik esztendejét. Országjárásai közben szinte az egész Magyarországot bebarangolta: persze nem szórakozásból, hanem, többnyire álláskeresés, pénzkeresés miatt ment egyik városból a másikba, az ország egyik végéből a. másikba. Egyik színdarabjának, a címe így hangzik: „Tempefői, avagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon“. A kis műben magáról ír Csokonai: akit nem támogatnak azok, akiknek hivatása lenne a hazai művészet, tudomány, irodalom segítése, jóllehet nagyon sok haszontalanságra költenek főuraink számo- lattanul ezreket. Értetlenség, kisemmizés, nyomor kísérte pályáját. Ö azonban egyre írta műveit, szebbnél szebb szerelmes verseit Lillájához, aki nem lehetett az övé, humoros „vitézi versezetét“ Dorottyáról és a farsangoló, gondtalanul szórakozó nemesi társada-i lomról, mulatságos színdarabjait, kisebb prózai írásokat jellegzetes polgári, népi alakokról.

Majdnem hetven esztendőnek kellett eltelnie, mit} szülővárosa szobrot emelt nagy fiának, hosszú korszakokon át csak mint a csikóbőrös kulacs szenvedélyes forgatóját emlegették, vagy a keserű szerelem boldogtalan énekesét. Pedig megannyi versében hitet > :t£ arról, hogy életének, költészetének mennyire központi feladata volt nemzetének felemelkedése, a nemzetietlen magatartás ostorozása, a magyar kultúra felvirágoztatása. Ezt az igazi Csokonait kell nekünk, ünnepelnünk most, halála százötvenedik fordulójakor] is. — MARGÓC SY JÓZSEF, a 7TIT írod. szak. tagjai