Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-12 / 295. szám
1934 december 12, vasárnap NÉPLAP 5 MIÉRT KÉSIK A VOMAT? Gondos gazda tanácsai Különösen most, a téli hónapokban sokat késnek a vonatok. Nem csoda, hogy ez a pontatlanság kizökkenti a béketűrésből az utasokat. De hát mit tehetnek? így volt ez a napokban is. A vasúti kocsiban, — ahol én is utaztam, — bosszankodtak a munkások, hogy megint késve érkeznek a munkahelyeikre. Egy néniké „biztos forrásból“ értesülve közölte velük, hogy rosszminőségű szenet adnak a mozdony fűtéséhez. Egy parasztember azt fejtegette, hogyha jobban megfizetnék a vasutasokat, akkor talán jobban igyekeznének. Mások a szervezetlenségben és a hideg időben, látták a késés okát. Az egvik munkás megjegyezte: hogyha már ilyen „törvényszerűség“ az, hogy késnek a vonatok, okosabb lenne a késések szerint átigazítani a menetrendet. A nénike — szintén biztos forrásból szerzett hír szerint — odasúgta szomszédjának, úgy, hogy más is hallhatta: „Már Záhonyból késve indul el a vonat, mert Moszkva felől is későn érkezik a gyors“. — Na, ezt már nem! — szólt az egyik vasutas. — Ott dolgozom a záhonyi vasútállomáson évek óta. Nem tapasztaltam, hogy csak egyszer is várni kellett volna a moszkvaira. — így van, — bizonyította egy másik vasutas. — A moszkvai gyors 4.30-kor mindig Csapon van és 5-kor Záhonyba érkezik. — Akkor maga már csak tudja, hogy miért késik a vonat?! — szólt az egyik munkás. TILOS A JELZŐ Az utasok figyeltek a válaszra. A vasutas gondolkozott, — Szerintem sok múlik a menetirányítókon, a későbbi menesztésen. Sokat beszélnek erről a vasutasok, de keve: valósítanak meg a jó javaslatokból. Szervezetlenség az oka a késésnek! Záhonyban is előfordul, hogy a forgalmi szolgálattevő nem tesz meg mindent a pontos indítás érdekében. Aztán például a nyíregyházi állomáson, de másutt is gyakran a Rostaátrakás elhúzódása miatt van a későbbi menesztés. A gyors- árukezelők munkájának szervezetlensége akadályozza a pontos indítást. No, meg gyakran azért kell állni a vonatnak, mert tilos a jelző. Ezt el lehetne kerülni. Lelkiismeretesebb munkán múlik, hogy ne legyen késés. Záhonyban több vasutassal beszélgettem a vonatkésés okáról. Ott ismerkedtem mrg Szabó István mozdony- vezetővel, Szabó Lajos és Ralajti. István fűtővel. — Mindhárman debreceniek, öt éve van együtt a három fiatal vasutas. Elmondották, hogy nagyon szeretik munkakörüket és büszkék rá, hogy évek óta semmi baj nem volt mu.nkáiukon. 1.500 —1.800 forint között keresnek. AZ 1705. SZÁMŰ GYORSVONATON December 8-án ők vitték az 1705-ös gyorsvonatot a Záhony—budapesti vasútvonalon. Velük utaztam a mozdonyon. A moszkvai gyors 5 órakor (időben) megérkezett Záhonyba. A szovjet vonatszerelvényt a vámkezelési vizsgálat után a tengelyátszerelőbe vitték, ott daruval fölemelték, a szélesnyomtávú tengelyt kihúzták a kocsi alól és aláA téli takarmányozásról tolták a normáltengelyt. Az átszerelés után a kocsikat betolatták az állomásra és besorolták a szerelvénybe. Az 1705-ös gyorsvonat már 7 óra előtt indulásra készen állt. A fűtött személykocsikban kényelmesen helyezkedtek el az utasok. A mozdony ragyogott a tisztaságtól. A kazánban égett a tatai-pécsi-borsodi minőségű szénkeverék. Ba- lajti István fűtő ügyes mozdulattal, terítöszórással vetette a tűzre a szenet. Pontosan 7 órakor, menetrendszerinti időben’ kigördült a szerelvény az állomásról. Szabó István balkeze az indítószabályzón, jobbkeze a féken nyugodott. A sínpályát figyelte. Szabó Lajos figyelőfűtő a váltók és jelzők állásáról tájékoztatta a mozdonyvezetőt. — „Kijárati jelző szabad!“, — „Jelző áll.“ AZ ELSŐ AKADÁLY Komorónál nem állt a jelző. Lassítani kellett. A forgalmista csak a vonat többszöri sípolására állította szabadra a jelzőt. A kényelmeskedésből 3 perc késés adódott. Balajti István rendületlenül hányta a szenet a kazánba, és néha belekotort a tűzbe, a harizsáló vassal. — Jó szenet kapunk, jó a gépünk, — mondotta. Fényeslitkénél 6 percet állt a vonat a bejárati jelző előtt, pedig az 1740-es személyvonat már bent állt az állomáson. Útkereszteződéseknél, — ahol nem volt sorompó és a nyílt pályán is többször előfordult, hogy felnőttek, vagy gyerekek mentek át a vasúton. Azok nyugodtsága á mozdonyvezetőknek nyugtalan pillanatokat jelentett, hiszen könnyen halálos gázolás adódhatott volna a könnyelműségből. MINTHA A GYORSVONAT BELESZALADT VOLNA EGY MÁSIK SZERELVÉNYBE Sóstónál járt a gyorsvonat, amikor sűrű pelyhek- ben esni kezdett a hó. Pillanatok alatt fehér lett a táj. Alig lehetett kilátni a mozdonyból. A szél kavarta a havat. A vezető a kilátás akadályai miatt lassította a vonatot, Ketten is figyelték a jelzőt. A nyíregyházi villanytelepnél a külső jelző félig szabadra állt. — Áll a főjelző? — Nem látom. — Most sem látod? Az útszakaszon tapasztaltak azt mutatják, hogy valóban szervezési hiányosságokból adódik a sok késés. Ez a vonat, melyet figyelemmel kísértünk, csak 26 percet késett Budapestig. — Azonban ugyanaznap az 1702-es, Budapestről érkező Az új kormányprogram óta dolgozó parasztságunk sokkal nagyobb gondot fordít az állatállomány gyarapítására, mint azelőtt. Az állattenyésztés a kormány sokoldalú támogatását élvezi. Az ingyenes állatorvosi gyógykezelés, a gyógyszerellátás kiterjesztése, a silóépítési és állatvásárlási hitelek, a szarvasmarhák szabadfelvásárlási árainak felemelése most már ösztönzi a dolgozó parasztokat arra, hogy állatállományukat növeljék. Az 1952-es aszályos év következtében előállott takarmányhiány folytán legyengült állatok között jelentős volt az elhullás. Az 1953. évi jó termés az állatállományt feljavította, de sokat fejlődött az állategészség ügye és javult az állattenyésztési munka is. A leggondosabb állattartás mellett is előfordulhatnak azonban betegségek, balesetek, melyek az állatok elhullását okozzák. A hosszabb időre szóló anyagi beruházást igénylő állattenyésztés biztonságát jelentősen elősegíti az állatbiztosítás. A termelőszövetkezetek túlnyomó része ezt már felismerte, s az állatelhullásokból keletkező veszteségekkel szemben a közös állatállomány biztosításával védekeznek. Az Állami Biztosító ebben az évben az ország termelőszövetkezeteinek már eddig is több mint 12 millió forintot fizetett ki állatkártérítés fejében. A tiszavasvári Kossuth termelőszövetkezet juhakol- ját vihar döntötte össze, az elpusztult juhokért az Állami Biztosító 33.750 forint kártérítést fizetett. Ugyanez gyorsvonat, 112 perccel a hivatalos érkezési idő után, futott be Nyíregyházára. — Bizonyára a MÁV. igazgatóságon is fognak foglalkozni a kérdéssel, hogy miért késik a vonat? O. A. A tél az az idő, amikor minden állat a készből, a kazlakból, a magtárból, szóval a gazda kezéből várja a takarmányt. Csupán a juhok, sertések tudnak valamit szedegetni, de a főiáp- lálékuk nekik is az, amit a vályúból, az etetőrácsból kapnak. Az eddig összegyüjtöge- tett takarmányok most már nem szaporodnak; kopasz lett a határ, nincs mit behordani. Első dolga hát minden gazdának, aki eddig még nem tette volna meg, hogy a meglévő takarmánykészletét számbavegyc. Számítsa ki, hogy az álla' tainak a tavaszi kihajtásig mennyi takarmányra van szüksége. Ha vásárolni kell,’ most vegyék meg, amíg olcsóbb. Ha pedig fölösleg van, akkor úgy osszák a napi normákat, hogy a meglévő fölösleget bőkezűen ne-; hogy elpocsékolják. A hiányon úgy is lehet segíteni,! hogy a meglévő értékesebb takarmányokat kevésbé ér-j tékes takarmányokkal kell keverni, mint például búza-' szalmát, töreket lucernával, A takarékos takarmányozás mellett a takarmányok tápértékét is meg lehet szaporítani, ha jól előkészítve etetjük az állatokkal. A töreket például sokkal szívesebben fogyasztják az állatok, ha répával, burgonyával, vagy ezek híján me- laszos vízzel, répaszelettelj esetleg sós vízzel puhítjuk, pácoljuk. Amellett, hogy az: állatok szívesen fogyasztják a puhított töreket, több táperőt is tudnak belőle kivonni, A hízóállatokkal az abrakféléket mindig darálva: etessük, mert így sokkal több tápanyagot tudnak az emésztés ideje alatt szerve-: zetükben hasznosítani, mint szemesen. i A gondos gazda arra is ügyel, hogy a szénafélék közül melyik állat milyen fajtát szeret jobban. A lovak például a szálasabb, ropogósabb takarmányokat fogyasztják szívesebben, míg a kérődzők a puhább. levelesebb sarjúfélé- ket várják. Néhány szót arról is, ha többféle takarmánnyal rendelkezik egy termelő: tegyük fel, siló-, lucemaszé- na- és kukoricaszárral, tókor ne azt a módszert válassza, hogy először megeteti a kukoricaszárat, azután a silót és majd a lucernát. hanem mind a háromból adjon minden nap állatainak. Kedvezőbbek lettek az állatbiztosítási feltételek a termelőszövetkezet a folyó évben még 24.000 forintot, 20 darab elhullott sertésért, a vajai Kurucz tsz. elhullott juhaiért pedig több mint 10 ezer forintot vett fel kártérítésként. Az állatbiztosítás az egyénileg gazdálkodók számára is megkönnyíti az elhullott, vagy kényszervágott állatok pótlását. Széles Lajos fehérgyarmati lakos elhullott sertéséért 1.760 forint, Hajdú Mihály ajaki lakos 1.200 forint, Kerekes Bálint uszkai dolgozó paraszt pedig 1.120 forint kártérítést kapott az Állami Biztosítótól. A parasztság növekvő anyagi érdekeltsége a termelésben, s fokozott érdeklődésük az állattenyésztés és hizlalás iránt időszerűvé tette új, kedvezőbb állatbiztosítási feltételek megállapítását az egyénileg gazdálkodók számára is. Az új feltételek szerint Ostoba rémhír kapott lábra az elmúlt napokban városunkban, é rémhírterjesztők, ezek a lelketlen kufárok a terhes anyák hiszékenységére számítva, azt a hírt terjesztették el a városban és környékén, hogy 1955 január elsejétől megszünteti államunk az ingyenes csecsemőkelengye kiutalását. Mit tettek erre az asszonyok? Sok felesleges izgalom, futkosás kezdődött. Rohantak az orvoshoz, majd a tanácshoz és azt kérték, hogy a jövőre megszületendő gyermekeik részére már most utalják ki a csecsemőkelengyét. Pedig felesleges az aggodalom. Nyíregyházán az az egy évre szóló állat- biztosítás dija két részletben is fizethető. A biztosítás egy évnél rö- videbb időre is köthető, mint pl. hízóállatok esetében a hizlalás tényleges tartamára. Az állatok az állami szabadfelvásárlási ár . lapján megállapított értékre biztosíthatók. Az új feltételek szerint az állat elhullása esetén a kártérítési összeget az Állami Biztosító levonás nélkül fizeti ki. A múltban 20 százalékot ön- részesedés címén levontak. Igazolt elhullás, vagy kényszervágás esetén az. Állami Biztosító a kártérítés összegét azonnal kifizeti, hogy az állattartók az elhullott állat pótlásáról mielőbb gondoskodhassanak. Állami biztosító, Nyíregyháza. elmúlt esztendőben 1200 utalványt ^dtak ki a terhes anyák részére, ebben c.z évben pedig a kiadott utalványok száma meghaladta a 2500 darabot. Aki még ezekután a számok után is kételkedik, az keresse fel üzleteinket és érdeklődje meg, hogy menynyi ingyenes kisbaba kelengye vár a jövendő anyákra, gyermekeikre. — Biztosak vagyunk abban, hogy megnyugodva távoznak majd onnan. Min ’<?n apró honpolgárt vár az előre elkészített csomag ér ha felöltözteti majd az új évben gyermekét a boldog anya, mosolyoghat hitetlenségén. Árdrágítás — hozzájárulással — Most sem, azaz már látom! Főjelző tilos! A pillanatok töredéke alatt megállt a vonat, de túlhaladta a főjelzőt. Ez annyit jelent (úgy bírálják el), — mintha a gyorsvonat beleszaladt volna egy másik szerelvénybe. 6 perc állás utón begördült a szerelvény a nyíregyházi állomásra. A vonat 10 percet késett Nyíregyházáig. Az állomáson sok idő eltelt a postázással. Már a vonatnak indulni kellett volna, s még mindig hordták a csomagokat. NEM A VONATVEZE- TÖN MÜLIK Nyíregyházától Debrecenig Szabó István lapátolta a rTenet, Balajti pedig figyelő volt. Debrecenbe 9 óra 11 perc helyett 9 óra 37-kor, j 26 perc késéssel érkezett a ! vonat. A további úton meg- [ ismétlődtek a. jelzőállítá“’ j és késői indítási akadályok ; Szc’nokig 32 perc késéssel | 12 órakor, Budapest-nyugati pályaudvarra pedig 26 perc késéssel, 13,53 órakor futott a -nyi gyorsvonat. ! Alig néhány nappal ezelőtt történt. A háziasszonyok napi bevásárlásaikat végezve, amint fűszer-csemege áruház melletti húsbolt előtt mentek el, örömmel látták, hogy ott disznóhúst mérnek. Örömükbe azonban csakhamar üröm vegyült. Ilyesforma párbeszédet lehetett hallani: — Kérek egy kiló húst. Mennyit fizetek? — 32 forintot. — felelte az eladó. — Hogy lehet? Hiszen legalább húsz deka csontot mért a húshoz? — Kérem, ennyi az ára. Ha nem tetszik, tessék itthagyni, majd elviszi más. Máskülönben pedig tessék megnézni a kirakatot, ott ki van írva, hogy ez termelőszövetkezeti áru, az pedig drágább, — hallatszott a rideg, elutasító válasz. És hiába volt minden in Háta. A fiús drágább volt, a kirakatban fel volt tüntetve és a szép húshoz mindenkinek hozzámértek 20—30 deka fejet, körmöt vagy lábat. Megvették a háziasszonyok, ki is fizették az árát, de veszekedtek. Olyan parázs vita volt egész nap az üzletben, hogy aki arra járt, már csak azért is bement. Miért volt drágább a hús az egyes számú húsboltban? Először Bors Tibort, az üzlet vezetőjét kerestük meg. Kérdésünkre a következő választ adta: — Kérem, a hús a sóstóhegyi termelőszövetkezet szabadáruja volt. Szabadpiaci áron értékesítettük itt az üzletben, amire az engedélyt a kiskereskedelmi vállalat kereskedelmi osztályának vezetőjétől, Szendrei Istvántól kaptam. Megkerestük Szendrei elvtársat is. Az ő válasza a következő: — Szász elvtárs utasítására egyeztem bele a hús árusításába. A városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője utasított bennünket, hogy mérjük szét üzletünkben az árut. Szász elvtárs szabadnapos volt, helyettese, Szűcs elvtárs válaszolt: — Valóban ml* adtunk utasítást a kiskereskedelmi vállalatnak, hogy üzlet- helyiségében mérje ki a húst, ami a termelőszövetkezet szabad áruja. De nem tehettünk mást, mert mi támogatjuk a szövetkezeti mozgalmat. Máskülönben pedig a megyei tanács kereskedelmi osztályának engedélyével adtunk utasítást. Az üzletvezető hivatkozik a vállalatra, az a városi tanácsra, az pedig felettes szervére. Takaróval, hivatkozással jól ellátta magát mindenki és egyre mégsem gondoltak, — nem lehet) nem helyes az, ha állami üzletben, szabad áron, szabad árut hoznak forgal ...'ba. Az igaz, hogy; ki volt függesztve egy felirat az üzlet kirakatában. De ki figyelte azt, amikor húst láttak ott? Mi nem vagyunk annak ellene, hogy a termelőszövetkezet szabad áruját eladja szabad áron, — de szabad piacon adják azt el, ahogyan a rendelet előírja. Ez nem a szövetkezeti mozgalom segítése — mint azt tévesen hiszi a városi tanács kereskedelmi osztálya. Ez nem más, mint engedélyezett árdrágítás, akármilyen papírba is csomagolják és akárkire hivatkoznak. Ha nem hiszik, kérdezzék csak meg az állami kereskedelmi felügyelőséget. (b. i.)
