Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)
1954-12-01 / 285. szám
1954 december 1, sierda NÉPLAP 3 Amint már jelentettük, november 29-én Moszkvában megnyílt az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet. A V. M. Molotov elnökletével lezajlott ülésen először az értekezlet megtartásával kapcsolatos szervezeti kérdéseket döntötték el. Utána meghallgatták V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozatát. V. M. Molotov elvtárs nyilatkozatában rámutatott, hogy azt a javaslatot, amelyet a szovjet kormány a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányának egyetértésével intézett az európai államokhoz, valamint az Egyesült Államok kormányához, hogy vegyenek részt egy általános európai értekezleten az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban, az Európában most kialakult helyzet diktálta. Ez a helyzet jogos aggodalmakat kelt az európai népekben. Az európai események fejlődése — mondotta V. M. Molotov — a békét veszélyeztető úton halad, mert egyes nyugati államok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok, de Anglia és Franciaország is, határozottan irányt vett Nyugat - Németország felfegyverzésére és saját katonai csoportjába való bevonására, amely szemben áll a többi európai állammal. Molotov megállapította, hogy teljesen világos az a veszély, amellyel e tervek az európai béke ügyét fenyegetik. Molotov kijelentette, hogy e veszély kiküszöbölése, a német kérdés megoldásának hathatós elősegítése, az európai béke és biztonság biztosításacéljából a Szovjetunió javasolja, mondjanak le ezekről a tervekről és jussanak megegyezésre a következő alaptételek alapján: 1 Semilyen körülmé- -*-• nyék között ne engedjék meg, hogy feltámasszák a német militariz- must, amely felidézte az első és a második világháborút és fogjanak végre hozzá a német kérdés állhatatos és türelmes megoldásához a megegyezésre való törekvés szellemében, elsősorban annak a négy hatalomnak megegyezése alapján, amely különleges felelősséget visel ezért cs egyúttal az európai béke és biztonság biztosításáért. 2 Teremtsék meg az “• európai kollektív biztonsági rendszert a béke megőrzésében és megszilárdításában érdekelt valamennyi európai állam részvételével, függetlenül állami és társadalmi berendezésüktől, ehhez a legteljesebb figyelemmel tanulmányozzák mind az .összeuró pai kollektív-biztonsági szerződés” szovjet tervezetét, mind más országok olyan javaslatait, amelyek e kérdésre vonatkoznak. V. M. Molotov rámutatott, hogy a Szovjetunió megegyezésre törekszik Francia- országgal, Angliával és az Egyesült Államokkal a német kérdésben, elsősorban a német állam egysége helyreállításának kérdésében. Ilyen megegyezés elérhető, ha mind a négy hatalom Kelet- és Nyugat-Né- metország egymáshoz való közelebbhozása irányában fog cselekedni és arra törekszik, hogy az egyesült Németország valóban békeszerető, demokratikus állam legyen. Molotov utalt arra, hogy jelenleg erőltetett ütemű előkészületek folynak a párizsi egyezmények ratifikálására, majd kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása, komoly bonyodalmakat okoz az egész nemzetközi helyzetben. A párizsi egyezmények — hangsúlyozta Y. M. Molotov — további, különösen veszélyes szakaszt jelentenek egy újabb európai háború előkészítésében. Kijelentette, hogy a békeszerető európai államoknak saját biztonságuk szilárd biztosítása érdekében tömöríteni és jelentősen fokozni kell erőiket a Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkésíítésérílj összehívásáról és tanácskozásának rendjéről párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása esetére. E célból védelmi képességük növelésére irányuló olyan intézkedéseket kell kellő módon előkészíteniük, amelyek megfelelnek a jelenlegi helyzetnek. Ez együttes intézkedéseket követel a jelen értekezleten részvevő államoktól fegyveres erőik és azok parancsnokságának megszervezése terén, de megkövetel más intézkedéseket is, hogy megbízhatóan védelmezzék népeink békés munkáját, szavatolják határaink sérthetetlenségét és biztosítsák a védelmet egy esetleges agresszióval szemben, V. M; Molotov kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az európai országoknak ez a jelenlegi értekezlete kétségtelenül fontos szakasz lesz az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének útján, annak a rendszernek, amelyet Európa és az egész világ népei támogatnak és így elsőrendű jelentőséggel bír egy új világháború megakadályozása ■ szempontjából. Német sajtóhangok Adenauer választási vereségéről A német sajtó vezető helyen elemzi a Hessenben és Bajorországban vasárnap megtartott tartománygyií- lési választások eredményét. A Neues Deutschland, Németország Szocialista Egységpártjának központi lapja írja: Az 1954-ben megtartott tartománygyűlési választások és mindenekelőtt az újrafelfegyverzési politika november 28-án szenvedett veresége világosan mutatja, hogy Nyugat-Németor- szág lakossága a bonni kormány politikájának lényeges megváltoztatását követeli.' A lakosság többsége a párizsi háborús szerződések ellen van és nem akarja, hogy ezeket a szerződéseket ratifikálják. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége a moszkvai ér kezleten nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság népének akaratát képviseli, hanem — mint a vasárnapi választások bizonyítják — a nyugatnémet lakosság *úl nyomó többségének akaratát is — emeli ki a Neues Deutschland. A Neue Zeit, a Német Demokratikus Köztársaság kereszténydemokrata uniójának lapja megállapítja: — A bajorországi és hesseni választások eredmé-, nyét nem lehet másnak tekinteni, mint a lakosság nyomatékos tiltakozásának a londoni és a párizsi megállapodások, a nyugatné- mef-rszági újrafelfegyver- zés, valamint a Saar-v idék elárulása ellen. A választások eredménye ugyanakkor télreérthetetlen felhívás a békéért és tárgyalások kikényszerítéséért vívott küzdelem folytatásara. A pártonkívüli „Beniner Zeitung“ rámutat: — Adenauer. jóllehet pártja világos választási vereséget szenvedett, nem hajlandó tiszteletben tartani a lakosság ellene Irányuló döntését; A keresztény demokrata unió köreiben arról beszélnek, hogv Adenauer Hessenben ki akarja szorítani a tartományi kormányból a legerősebb párot, a szociáldemokrata pártot, hogy olyan kormányt hozzon létre, amely megkönnyíti az újrafelfegyverzési tervek megvalósítását. A szociáldemokrata pártnak és a szakszervezeteknek együtt kell működniük a . Német Kommunista Parttal, hogy a munkásosztály egyesített ereje parlamenti és parlamenten kívüli harcban meghiúsítsa a bonni uralkodó körök oé- keellenes összeesküvését. Oberländer bonni miniszter a nyugatnémet-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételét kívánja Oberländer bonni áttelepítésügyi miniszter egy nyugatberlini sajtóértekezleten azt a nézetét fejezte ki, hogy Nyugat-Németország- nák a párizsi szerződések ratifikálása után diplomáciai kapcsolatra kell lépnie a Szovjetunióval és diplomáciai képviseletet kell létesítenie Moszkvában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 16. és 17. számú határozatában szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és fővárosi (városi), kerületi tanács, illetve a községi tanács üléseinek előkészítését, összehívását és tanácskozá- j sáriak rendjét. A határozatok megállapítják, hogy a tanácsok levé- ! kenysége a dolgozó tömege- ! kel képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely határoz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükségszerint, de legalább háromhavonként, a járási, a járási jogú városi, ' valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább két- havonként, a községi tanács legalább havonként tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — községekben a hivatali szervezet ügyintéző dolgozói — kötelesek az ülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját vagy javaslatát tárgyalják. Tanácskozási joggal részt- vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, a felettes végrehajtó bizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, valamint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon kívül tanácskozási joggal résztvehetnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek kiküldöttei, valamint a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei. A tanácsok összehívásáról a végrehajtó bizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő 15 napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. A tanácsülés elnöke mindig részt- vesz a szavazásban. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfelemelés- sel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtó bizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az előző ülés határozatait, a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek rendelkezéseit, a bizottságok és a tanácstagok indítványait, a Hazafias Népfront helyi bizottságának, a tömegszervezeteknek, községekben a termelőszövetkezeteknek, valamint a termelési bizottságnak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek i felvételét a felsőbb állam- hatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes végrehajtó bizottság elrendeltek, végül a Hazafias Nép- j front és a tanács bizottságai által javasolt pontokat ; a végrehajtó bizottság köte- ; les a napirendre felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység irányításával, a tanács saját működésével, az alárendelt szervek létrehozásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések. Egyaránt gondot kell fordítani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jellegű problémáinak megoldására. Az előterjesztéseket — lehetőleg írásban — kell elkészíteni, a határozati javaslatoknak fel kell tüntetniük a végrehajtásért felelős személy ne. vét és a végrehajtás határidejét. A végrehajtó bizottság jelöli ki a napirendi pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés napirendjén szereplő kérdésekről a tanács bizottságait előzetesen tájékoztatni kell. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tagjai — szükség esetén aktíváik bevonásával — megbeszélik a választókerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szakértőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitatniok az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolatban meg kell tenniök javaslataikat A végrehajtó bizottság a tanácstagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni, úgy hogy azt a községben az ülés előtt 3 nappal, a többi tanácsnál pedig 5, illetve 8 nappal előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú tanácskozásoknál az előterjesztéseket, vagy azok vázlatát és az élező tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolót is, írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen tanácskozási jogot kíván biztosítani. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos elődön idejekorán értesíteni- kell. Községekben, ha a napirendben a gazdasági terv és költségvetés javasalta vagy tanácsrendelet tervezete szerepel, azt a tanácsházán közszemlére kell tenni, A tanács ülése akkor határozatképes, ha a tanácstagoknak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a végrehajtó bizottság köteles a tanácsot 8 napon belüli időpontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül esetenként választott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot kell kijelölni. A kiváló munkát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választhat. — Ezután az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követő- leg kell megvitatni a végrehajtó bizottság által javasolt napirendi tervezetet, amelyet a végrehajtó bizottság elnöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a javaslatokat is, amelyeket a végrehajtó bizottság nem vett fel napirend-tervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napirendi pont előadója válaszol, majd szavazás következik., Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatok felett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ahhoz, hogy a végrehajtó bizottsághoz, aj szakigazgatási szervek ve-; zetőihez — községekben a hivatali szervezet jelenlévő dolgozóihoz — továbbá az egyéb helyi szervek megjelent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek,1 függetlenül attól, hogy a] kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e napirenden, vagy sem. A kérdéseket írásban’ is be lehet nyújtani és azokra a kérdezettek vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A napirendi pontok meg-1 tárgyalása után a végre-1' hajtó bizottság, vagy bár-; melyik tanácstag bejelen-1 test tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intézkedéseket tesz szükségessé, a további in-1 tézkedés a végrehajtó bizottság feladata. A községi; tanácsok ülésein a végrehajtó bizottság a bejelentél sek keretében köteles is-’ mertetni a lakosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érdekeit közvet-; lenül érintő, a legutóbbi ta- nácsülés óta megjelent fon-' tosabb jogszabályokat. A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnö- ke, a végrehajtó bizottság' titkára és a jegyzőkönyvi hitelesítésére kijelölt két tanácstag ir alá. A tanácstagok a tanácsülés után azokat a határozatokat, amelyek a dolgozó-’ kát érintik, ismertetik a választóikkal. Ennek elősegítésére a végrehajtó bizottság a községekben a határozatokat köteles hirdetőtáblán, továbbá forgalmasabb helyeken kifüggeszteni, a magasabb fokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnak megküldeni. Az ismertetés történhet személyes beszélgetés útján a választókkal, kisgyűlése- ken, az állandóbizottsági, munka közben, az akívák révén és a tömegkapcsolat egyéb formáinak felhasz-. nálásával. A végrehajtó bizottság a tanács által meghatározott, határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok eredményes végrehajtását. A végrehajtó bizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intézkedések eredményeiről a tanácsülésen beszámolni. A tanács az általa hozott rendeletek és határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg. Molotov elvtárs nyilatkozata az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezleten
