Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 280-309. szám)

1954-12-01 / 285. szám

1954 december 1, sierda NÉPLAP 3 Amint már jelentettük, november 29-én Moszkvá­ban megnyílt az európai béke és biztonság kérdésé­vel foglalkozó értekezlet. A V. M. Molotov elnök­letével lezajlott ülésen elő­ször az értekezlet megtar­tásával kapcsolatos szer­vezeti kérdéseket döntötték el. Utána meghallgatták V. M. Molotovnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének, a Szovjetunió külügyminisz­terének nyilatkozatát. V. M. Molotov elvtárs nyilatkozatában rámutatott, hogy azt a javaslatot, ame­lyet a szovjet kormány a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányának egyetértésé­vel intézett az európai ál­lamokhoz, valamint az Egyesült Államok kormá­nyához, hogy vegyenek részt egy általános európai értekezleten az európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcso­latban, az Európában most kialakult helyzet diktálta. Ez a helyzet jogos aggo­dalmakat kelt az európai népekben. Az európai események fejlődése — mondotta V. M. Molotov — a békét veszélyeztető úton ha­lad, mert egyes nyu­gati államok, elsősor­ban az Amerikai Egye­sült Államok, de Anglia és Franciaország is, ha­tározottan irányt vett Nyugat - Németország felfegyverzésére és sa­ját katonai csoportjába való bevonására, amely szemben áll a többi európai állammal. Molotov megállapította, hogy teljesen világos az a veszély, amellyel e tervek az európai béke ügyét fe­nyegetik. Molotov kijelen­tette, hogy e veszély kikü­szöbölése, a német kérdés megoldásának hathatós elősegítése, az európai béke és biztonság biztosításacél­jából a Szovjetunió java­solja, mondjanak le ezekről a tervekről és jussanak meg­egyezésre a következő alap­tételek alapján: 1 Semilyen körülmé- -*-• nyék között ne en­gedjék meg, hogy feltá­masszák a német militariz- must, amely felidézte az első és a második világhá­borút és fogjanak végre hozzá a német kérdés áll­hatatos és türelmes megol­dásához a megegyezésre való törekvés szellemében, elsősorban annak a négy hatalomnak megegyezése alapján, amely különleges felelősséget visel ezért cs egyúttal az európai béke és biztonság biztosításáért. 2 Teremtsék meg az “• európai kollektív biz­tonsági rendszert a béke megőrzésében és megszilár­dításában érdekelt vala­mennyi európai állam rész­vételével, függetlenül álla­mi és társadalmi berende­zésüktől, ehhez a legtelje­sebb figyelemmel tanulmá­nyozzák mind az .összeuró pai kollektív-biztonsági szer­ződés” szovjet tervezetét, mind más országok olyan javaslatait, amelyek e kér­désre vonatkoznak. V. M. Molotov rámuta­tott, hogy a Szovjetunió megegye­zésre törekszik Francia- országgal, Angliával és az Egyesült Államok­kal a német kérdésben, elsősorban a német ál­lam egysége helyreállí­tásának kérdésében. Ilyen megegyezés elérhe­tő, ha mind a négy hata­lom Kelet- és Nyugat-Né- metország egymáshoz való közelebbhozása irányában fog cselekedni és arra tö­rekszik, hogy az egyesült Németország valóban béke­szerető, demokratikus állam legyen. Molotov utalt arra, hogy jelenleg erőltetett ütemű előkészületek folynak a pá­rizsi egyezmények ratifiká­lására, majd kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása és végre­hajtása, komoly bonyo­dalmakat okoz az egész nemzetközi helyzetben. A párizsi egyezmények — hangsúlyozta Y. M. Molo­tov — további, különösen veszélyes szakaszt jelente­nek egy újabb európai há­ború előkészítésében. Kijelentette, hogy a békeszerető európai államoknak saját biz­tonságuk szilárd bizto­sítása érdekében tömö­ríteni és jelentősen fo­kozni kell erőiket a Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkésíítésérílj összehívásáról és tanácskozásának rendjéről párizsi egyezmények ra­tifikálása és végrehaj­tása esetére. E célból védelmi képessé­gük növelésére irányuló olyan intézkedéseket kell kellő módon előkészíteniük, amelyek megfelelnek a je­lenlegi helyzetnek. Ez együttes intézkedé­seket követel a jelen értekezleten részvevő államoktól fegyveres erőik és azok parancs­nokságának megszerve­zése terén, de megkö­vetel más intézkedése­ket is, hogy megbízha­tóan védelmezzék né­peink békés munkáját, szavatolják határaink sérthetetlenségét és biz­tosítsák a védelmet egy esetleges agresszióval szemben, V. M; Molotov kifejezte azt a meggyőződését is, hogy az európai országoknak ez a jelenlegi értekezlete két­ségtelenül fontos szakasz lesz az európai kollektív biztonsági rendszer megte­remtésének útján, annak a rendszernek, amelyet Euró­pa és az egész világ népei támogatnak és így elsőrendű jelentőséggel bír egy új vi­lágháború megakadályozása ■ szempontjából. Német sajtóhangok Adenauer választási vereségéről A német sajtó vezető he­lyen elemzi a Hessenben és Bajorországban vasárnap megtartott tartománygyií- lési választások eredmé­nyét. A Neues Deutschland, Né­metország Szocialista Egy­ségpártjának központi lap­ja írja: Az 1954-ben megtartott tartománygyűlési választá­sok és mindenekelőtt az újrafelfegyverzési politika november 28-án szenvedett veresége világosan mutat­ja, hogy Nyugat-Németor- szág lakossága a bonni kor­mány politikájának lénye­ges megváltoztatását köve­teli.' A lakosság többsége a párizsi háborús szerződések ellen van és nem akarja, hogy ezeket a szerződése­ket ratifikálják. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége a moszkvai ér kezleten nemcsak a Német Demokratikus Köztársaság népének akaratát képviseli, hanem — mint a vasárnapi választások bizonyítják — a nyugatnémet lakosság *úl nyomó többségének akara­tát is — emeli ki a Neues Deutschland. A Neue Zeit, a Német Demokratikus Köztársaság kereszténydemokrata unió­jának lapja megállapítja: — A bajorországi és hes­seni választások eredmé-, nyét nem lehet másnak te­kinteni, mint a lakosság nyomatékos tiltakozásának a londoni és a párizsi meg­állapodások, a nyugatné- mef-rszági újrafelfegyver- zés, valamint a Saar-v idék elárulása ellen. A válasz­tások eredménye ugyanak­kor télreérthetetlen felhí­vás a békéért és tárgyalá­sok kikényszerítéséért ví­vott küzdelem folytatásara. A pártonkívüli „Beniner Zeitung“ rámutat: — Adenauer. jóllehet pártja világos választási ve­reséget szenvedett, nem hajlandó tiszteletben tarta­ni a lakosság ellene Irá­nyuló döntését; A keresz­tény demokrata unió körei­ben arról beszélnek, hogv Adenauer Hessenben ki akarja szorítani a tartomá­nyi kormányból a legerő­sebb párot, a szociáldemo­krata pártot, hogy olyan kormányt hozzon létre, amely megkönnyíti az újra­felfegyverzési tervek meg­valósítását. A szociáldemo­krata pártnak és a szakszer­vezeteknek együtt kell mű­ködniük a . Német Kommu­nista Parttal, hogy a mun­kásosztály egyesített ereje parlamenti és parlamenten kívüli harcban meghiúsítsa a bonni uralkodó körök oé- keellenes összeesküvését. Oberländer bonni miniszter a nyugatnémet-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételét kívánja Oberländer bonni áttele­pítésügyi miniszter egy nyu­gatberlini sajtóértekezleten azt a nézetét fejezte ki, hogy Nyugat-Németország- nák a párizsi szerződések ratifikálása után diplomá­ciai kapcsolatra kell lépnie a Szovjetunióval és diplo­máciai képviseletet kell létesítenie Moszkvában. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 16. és 17. számú határozatában szabá­lyozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és fővá­rosi (városi), kerületi ta­nács, illetve a községi ta­nács üléseinek előkészítését, összehívását és tanácskozá- j sáriak rendjét. A határozatok megállapít­ják, hogy a tanácsok levé- ! kenysége a dolgozó tömege- ! kel képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanács­ülés, amely határoz a tár­sadalmi, gazdasági és kul­turális élet irányításával járó legfőbb feladatok meg­oldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és ered­ményét. A határozatok értelmében a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács szükségszerint, de legalább háromhavonként, a járási, a járási jogú városi, ' vala­mint a fővárosi (városi) ke­rületi tanács legalább két- havonként, a községi tanács legalább havonként tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — közsé­gekben a hivatali szervezet ügyintéző dolgozói — köte­lesek az ülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kér­désekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját vagy javaslatát tárgyalják. Tanácskozási joggal részt- vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szer­vek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, a felettes vég­rehajtó bizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felette­sei, valamint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság tanácskozási jog­gal meghív. Az ügykörü­ket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon kívül tanácskozási joggal résztvehetnek a miniszté­riumok és az egyéb orszá­gos hatáskörű szervek ki­küldöttei, valamint a felet­tes szakigazgatási szervek ki­küldöttei. A tanácsok össze­hívásáról a végrehajtó bi­zottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást kö­vető 15 napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbb­séggel hozzák. A tanács­ülés elnöke mindig részt- vesz a szavazásban. Szava­zategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnö­ke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfelemelés- sel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. A tanács ülésének napi­rendi tervezetét a végre­hajtó bizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az előző ülés határozatait, a felsőbb ál­lamhatalmi és államigazga­tási szervek rendelkezéseit, a bizottságok és a tanácsta­gok indítványait, a Haza­fias Népfront helyi bizott­ságának, a tömegszerveze­teknek, községekben a ter­melőszövetkezeteknek, vala­mint a termelési bizottság­nak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javas­latait. Az előző ülésen megha­tározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek i felvételét a felsőbb állam- hatalmi szervek, a minisz­tertanács és a felettes vég­rehajtó bizottság elrendel­tek, végül a Hazafias Nép- j front és a tanács bizottsá­gai által javasolt pontokat ; a végrehajtó bizottság köte- ; les a napirendre felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerülje­nek a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység irányításával, a tanács sa­ját működésével, az aláren­delt szervek létrehozásával, irányításával és ellenőrzé­sével kapcsolatban felme­rülő legfontosabb kérdések. Egyaránt gondot kell fordí­tani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság he­lyi jellegű problémáinak megoldására. Az előterjesz­téseket — lehetőleg írásban — kell elkészíteni, a hatá­rozati javaslatoknak fel kell tüntetniük a végrehaj­tásért felelős személy ne. vét és a végrehajtás határ­idejét. A végrehajtó bizott­ság jelöli ki a napirendi pont előadóit is. A legközelebbi tanácsülés napirendjén szereplő kér­désekről a tanács bizottsá­gait előzetesen tájékoztatni kell. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tagjai — szük­ség esetén aktíváik bevoná­sával — megbeszélik a vá­lasztókerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szak­értőkkel is. A bizottságok­nak meg kell vitatniok az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolatban meg kell tenniök javaslataikat A végrehajtó bizottság a tanácstagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni, úgy hogy azt a községben az ülés előtt 3 nappal, a többi tanácsnál pedig 5, il­letve 8 nappal előbb meg­kapják. A meghívóhoz mel­lékelni kell a határozati ja­vaslatok szövegét, a maga­sabb fokú tanácskozásoknál az előterjesztéseket, vagy azok vázlatát és az élező tanácsülés határozatainak végrehajtásáról szóló be­számolót is, írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végre­hajtó bizottság a tanácsülé­sen tanácskozási jogot kí­ván biztosítani. Az ülés he­lyéről, időpontjáról és napi­rendjéről a lakosságot a helyben szokásos elődön idejekorán értesíteni- kell. Községekben, ha a napi­rendben a gazdasági terv és költségvetés javasalta vagy tanácsrendelet tervezete szerepel, azt a tanácsházán közszemlére kell tenni, A tanács ülése akkor ha­tározatképes, ha a tanács­tagoknak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a végrehajtó bizottság köteles a tanácsot 8 napon belüli időpontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok közül eseten­ként választott elnök ve­zeti. A jegyzőkönyv hitele­sítésére két tanácstagot kell kijelölni. A kiváló munkát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választhat. — Ezután az előző tanácsülé­seken hozott és lejárt ha­táridejű határozatok végre­hajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követő- leg kell megvitatni a végre­hajtó bizottság által java­solt napirendi tervezetet, amelyet a végrehajtó bi­zottság elnöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a ja­vaslatokat is, amelyeket a végrehajtó bizottság nem vett fel napirend-tervezeté­be. A tanácstagok a napi­renddel kapcsolatban mó­dosító javaslatokat tehet­nek. Minden egyes előter­jesztésről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hoz­zászólásokra a napirendi pont előadója válaszol, majd szavazás következik., Az előterjesztésben szerep­lő és a vita során elhang­zott határozati javaslatok felett egyenként kell sza­vazni úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgya­lása után a tanácstagoknak joguk van ahhoz, hogy a végrehajtó bizottsághoz, aj szakigazgatási szervek ve-; zetőihez — községekben a hivatali szervezet jelenlévő dolgozóihoz — továbbá az egyéb helyi szervek megje­lent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyek­ben kérdést intézzenek,1 függetlenül attól, hogy a] kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e napirenden, vagy sem. A kérdéseket írásban’ is be lehet nyújtani és azokra a kérdezettek vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kö­telesek. A napirendi pontok meg-1 tárgyalása után a végre-1' hajtó bizottság, vagy bár-; melyik tanácstag bejelen-1 test tehet. Ha olyan beje­lentés történik, amely to­vábbi intézkedéseket tesz szükségessé, a további in-1 tézkedés a végrehajtó bi­zottság feladata. A községi; tanácsok ülésein a végre­hajtó bizottság a bejelentél sek keretében köteles is-’ mertetni a lakosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érdekeit közvet-; lenül érintő, a legutóbbi ta- nácsülés óta megjelent fon-' tosabb jogszabályokat. A tanács üléséről a tanács­kozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készí­teni, amelyet az ülés elnö- ke, a végrehajtó bizottság' titkára és a jegyzőkönyvi hitelesítésére kijelölt két tanácstag ir alá. A tanácstagok a tanács­ülés után azokat a határo­zatokat, amelyek a dolgozó-’ kát érintik, ismertetik a választóikkal. Ennek előse­gítésére a végrehajtó bi­zottság a községekben a határozatokat köteles hir­detőtáblán, továbbá for­galmasabb helyeken kifüg­geszteni, a magasabb fokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnak megküldeni. Az ismertetés történhet személyes beszélgetés útján a választókkal, kisgyűlése- ken, az állandóbizottsági, munka közben, az akívák révén és a tömegkapcsolat egyéb formáinak felhasz-. nálásával. A végrehajtó bizottság a tanács által meghatározott, határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rende­letek és határozatok ered­ményes végrehajtását. A végrehajtó bizottság köte­les ezekről az intézkedé­sekről és az intézkedések eredményeiről a tanácsülé­sen beszámolni. A tanács az általa hozott rendeletek és határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bi­zottságokat, illetve eseten­ként az erre a célra létre­hozott ideiglenes bizottsá­gokat bízhatja meg. Molotov elvtárs nyilatkozata az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezleten

Next

/
Thumbnails
Contents