Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-23 / 277. szám

1954 november ZS, kedd NÉPLAP ä Tudósítás a nyíregyházi tanítóképző jubiláris ünnepségéről Mozit avolRik Bcrkeszeo és Tiszabezléden 27-én November 21-én, a va­Rendkívül kedves, meg­hitt baráti körben ünnepel­te szombaton a nyíregyhá­zi állami tanítóképző inté­zet fennállásának 40. évfor­dulóját. Összesereglett sok­száz tanító, tanár, hogy új­ra láthassa, üdvözölhesse a tó öreg Alma Matert, taná­rait, a volt diákokat. Az ünnepség délután négykor kezdődött az intézet nagy­termében. Az ünnepséget Dr. Kiss Lajos, az intézet egykori tanítványa, jelenle­gi igazgatója nyitotta meg. Üdvözlő szavaiban elmon­dotta, milyen örömmel siet­tek a volt tanítványok az iskola hívó szavára. — Ügy vagyunk isko­lánkhoz való ragaszkodá­sunkkal, mint a szülőkkel. Akkor ismerjük fel igazán jóságukat, szeretőtöket, amikor messze kerülünk tő­lük. Az iskolára is illenek Arany János szavai: ..Not­ion nő tiszta i'énye. amint időben, s térben távozik.“ A találkozás mindig derűs optimizmust jelent, mert együtt lenni mindig erőt, b.ztonságérzetet ad .. . Ügy vagyunk az Alma Materral való találkozással, mint a monda szerint Anteus a földdel. — Ez a találkozó hozzá­járul ahhoz, hogy ifjúsá­gunk lássa, mit jelene az is­kola utáni vágyakozás 30, 40, 50 éves nevelők életé­ben. rádöbbennek arra. hogy az iskola nagy érték, nagy kincs életük, szemé­lyiségük. jellemük, tudásuk kialakulása szempontjából. — De haszna lenne ebből a találkozásból az iskolának különösen akkor, ha most kitűnne mindaz, amire ne­künk az élet szempontjából jobban fel kellene készíte­nünk ifjúságunkat, mint annakidején veletek tettük. Az is haszna lenne en­nek az iskolatalálkozónak, ha arról bizonyosodnánk meg, hogy munkánkat egyes területeken jól végeztük el. Ez biztonságérzetet adna, mintahogy az a puszta lé"'-, hogy olyan szépen nyilatkoztak a kartársak, szintén megnyugtatás szá­munkra. Valóban nem vé­gezhetett rossz munkát az az iskola, ahová annyira visszavágynak a tanulók. Majd Dohanics János, az intézet volt igazgatója vette it a szót és ismertette az intézet történekét, múltját: hogyan változott az iskola művelődési anyaga, nevelő­iesti'1.'a milyen kultúrpoli­tikai feladatokat töltött be. A zts felsorjáztak a lel- 1 ", szív-bői jövő szavak. — Tóth Illés számadó igazga­tó. Négyes! István kiváló tanító, ondi igazgató, Koz­ma István kemecsei igaz­gató. Horváth János kiváló tanító, az örök ifjú-lelkű gyakorlóiskolai tanai'. Lén­nyel Sándor, nyíresahoiyi igazgató és még sokan má­sok elmondották. hogy mennyi drága értéket adott az iskola hivatástudatban, eszmeiségben. munkasze­retetben. becsületes helyt­állással való hazaszeretet ben. Este zsúfolásig megtelt nedagógusckkal a Móricz Zsigmond kultúrotthon és kezdetét vette a rendkívül ártalmas, színvonalas kul- ■ —.Csór. Dr. Kiss Lajos, a tanító­' pzö ieazrf'tőin . ette • iskola 40 éves munkás- igát. majd Orosz Ferenc ivlárs, a megyei tanács ok- tási osztály vezetője, az skola volt növendéke em­ir ezett meg a régi. kedves -■'•''léről. Beidében töb­bek között a következőket mondotta: — 21 éve múlt, hogy en­nek az intézetnek, amely most ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, — a kü­szöbét átléptem. De nem­csak ettől az időtől vannak emlékeim a nyíregyházi ta­nítóképzőtől, hanem még régebbi időről is ... Majd a továbbiakban beszélt gyer­mekkoráról, volt tanárairól. Gyermekkorom legkedve­sebb emlékei közé tartozik az a férfi, akine.K fejét erő­sen belepte a dér, s aki ré­széről először tapasztaltam a legmélyebb gyermek iránti szeretetek s akinek keze símogatásától, hangja melegségétől megnyíltak az j apró gyermeki szívek, s j akik mint későbbi diák is, i tanítói példaképnek válasz­tottam. Horváth Jánosról j beszélek, aki az idén kapta meg a „kiváló .tanítói'* ki- | tüntetést. Tanáraim voltak j azok, akik mélyen elhintet- ! ték lelkűnkben a magyar | táj, a dolgozó nép iránti I szeretetek Meleg szeretettel t gondolok vissza Zojamszki i Ferencre, a sokoldalú, nagy­tudású, melegszívű ember­re. Bársony Sándorra, a lelkes pedagógusra, Doha­nics Jánosra, intézetünk volt igazgatójára, aki mint gondos családapa, meleg szívvel érzett együtt a nö­vendékekkel. s a többiekre, kiknek alakjait nem lehet elfelejteni. Szeretettel gon­dolunk erre az iskolára, mert ennek az iskolának a növendékei, akiket 40 éven át bocsátott ki kebléből, I túlnyomó többségükben be- j csülettel szolgálták á nép ügyét. Ez az iskola demo­kratikus érzelmű, lelkes ha­zafiakat nevelt, akik meg­találták boldogulásukat a falvakban, eggyé tudtak forrni a néppel, mélyen élt bennük a nép -szeretete, a nép értékeihez való ragasz­kodás . .. Az emlékező szavak után | 1 folytatódott az ünnepi mű- j ; sor, majd annak végeztével | | jókedvű, vidám tánc, baráti ■ i beszélgetés. Az iskolai hagyományok j i kialakításának, az iskola j I tiszteletének, szeretőiének j ■ ez a fajta példája követen- I dő más iskolánk, előtt is. * I iHaflcnyésítési tapasztalatcsere Yyí rm effjíy r sen lasztás előestéjén új mu­rikat avatnak a Moziüze- ini Vállalat dolgozóinak gyors és lelkiismeretes ! munkája eredményeként Tiszahezdéden és Berke­szen. Az új mozik első J filmjei: Berkeszen az ..Ifjú szívek“, Tiszabezdé- ; den a „Feltámadott a ten­ger“ lesznek. Fásítási eredmények A dögéi csemetekert két-! A nyíregyházi erdészet- 1 millió iülgyescmetét szállt-! nél november 7.-e tisztele- ! tott a pestkörnyéki erdő- táré 350 dolgozó állott í gazdaságok erdősítéséhez, i munkaversenyben. Fémgyiijíééi hírek A nagykállói I. sz. is­kola pajtásai lelkesen kap­csolódtak be a fémgyűj­tésbe. Az első tíz nap gyűj­tési eredménye 25 o 80 kiló vas és 1 mázsa színes fém. Versenyben vannak u nyíregyházi IV. sz. is­kola pajtásaival, s ők akarnak a versenyből győztesen kikeíülni. * A földművesszövetkeze- tek közül első ft fémgyűj ­tésben a nyíregyházi já­rás, tervét 50 r/.ázalék he ­lyett 54 "zúzalékra teljes tette. A földművesszövet- j kezetek közül a tiszavas- vári fö.ldmuvesszövetke- zet került az első helyre 75 százalékos teljesítéssel. A megye november 1.0-ig vasgyüjtési tervét 51 szá­zalékra. fémgyüjtési ter- I vét 52 százalékra teljesí- I tette. Országos viszonylat­ban a negyedik helyezést értük el. (Dank« Sándor.) Dolgozik a balkányi néptront-bizottság j A Hazafias Népfront helyi bizottsága J Balkányban programba vette a Ságvári | Endre-utca rendbehozatalát. A javaslatot elfogadták, s rövidesen el fog készülni, nagyrészt társadalmi munkával az út megjavítása. Magyar Sándor, Veres János balkányi: dolgozó parasztok vállalták, hogy az ut- | rajuk dolgozó parasztjainak segítsége: ! nyújtanak az élenjáró agrotechnikai el­járások elsajátítására. Mindketten t . nács tagjelöltek. Valu István. A közeli tanácsválasztásról beszélik... Öreg parasztbácsi ül a széken a borbélynál, várva, hogy őt is megszabadítsák többnapos szakállától. Unal­mas ilyen helyen a várako­zás, még a vadidegenek is összebarátkoznak, csendesen beszélgetnek. Mosl is így történt. Az idős parasztember: (Megkezdett beszélgetést j folytatnak.) — Nna, ugye, erre nem tudnak válaszol­ni? Hol voltak még maguk akkor, amikor én már sze­keret hajtottam, dolgoztam, már akkor szavaztam. (Mert a szavazásról, a közelgő ta- nácsválasztásrol van szó, amint ez a beszélgetés fo­lyamán kiderült.) Másik vendég: — Ugyan, bátyám, aztán I régen minek szavazott? Ki­re? Egy kutya volt az mind. i nem hiszem, hogy a maga ■ szava sokat nyomott volna ] a latban! Az egyik borbély: ; — Ügy igaz. ahogy mond­| ja. Egyik kutya, másik eb, — nem hallgattak azok a magaszőrű szegényemben-e. Beszélhetett, kiabálhatott, jajgathatott akármilyen hangosan, azt tartották az ilyenek, hogy —- szamárbő­gés nem hallik az égig. (Halk derültség futott vé­gig a várakozókon, minden­ki az öreg parasztbácsira néz; nem értette-e el a tré­fát?) líjra az idős parasztem­ber: — Hát, nem mondom hogy nincs igazuk. így. van az, ahogyan elmondják. Da egyet kifelejtettek a beszéd­ből; mégpedig azt. hogy ket­tőn áll a vásár és egy biz­j tos. Sokfelé jártam, sok j mident megpróbáltam, haj- ; tottam én már mindent, de szamarat még nem. (Értet­lenül. csodálkozva nézik a beszélőt. Vájjon mi fog eb­ből kisülni?) Tudják, úgy j tettem, ha azt láttam, hogy | nem lesz jó, mint az a bizo­I nyos szürke szamár a köd­ben — eltűntem. Nem men­tem én akkor a környékére sém annak a helynek, ahol szavazni költött. Ezért mon­A tapasztalatcsere egyik résztvevője, László János arra oktatja a Petőfi tsz. tagjait, hogy milyen sertést hagyjanak meg további :nyésztésre. Br.Ir- Károly’, megyei íőállattenyészlő. a jó tejelő / i;- '■ ..-cl ismertetőit magyarázza a megjelenteknek. üom, hogy7 — szamarat még nem hajtottam. —- És most mit fog csi­nálni? Most is el akar tűn­ni? — szegezik a mellének a kérdést, ami elől már n-c-.i lehet újabb tréfáv. kibújni. Gondolkodik, hallgat egy sort az öreg bácsi, aztán ki­vágja magát: — Most nem kell szama­rat hajtani, most majd el- ( megyünk az urnáho'! j Házilag készített lajtban, ökörfogattal hordják az olcsó takarmányt, a szeszgyári moslékot a teheneknek. Tanultunk az elmúlt év hi báiból A túnyogmatolcsi „Sza­badság Hajnala“ termelő­szövetkezetben dolgozom. Termelőszövet kőzetünk fejlődését, a 1agok jöve­delmének növelését sok hiba akadályozta az el­múlt években. Most örönV- mel írom, hogy termelő- szövetkezetünkben sokkal jobban megy a munka, mint az elmúlt esztendő­ben. A betakarítással, a vetéssel végeztünk no­vember 7 tiszteletére. Sok segítséget adott a betaka­rítás és vetés munkájúban :i gépállomás. Kihordtuk istállótrágyát is. Ezek- •itán nagyobb tenrü-t rí­hatunk, mint az idén. Az elmúlt ősszel későn ve't-.- tünk el 32 hold búzát. Bi- -ny. az r.z igazság, hogy Z mázsás volt rajta az. át iagtermés. míg az idejé­ben vetett búza holdja több mint 9 mázsát adott '.tlagcjau. Egy-egy mun- egységve 3 kiló búza ju­tott. Kiszámoltam, hogyha idejében vetettük voina el a 32 hold búzát, körülbelül 2 kiló bú;.ir.; ! többet oszt­atunk volna egy-egy m. altaegységre. 2 vagon búzával több teremhetett volna a te, ..iclőszövetke- zctünknek. A termelőszö­vetkezet terve reálisan volt elkészítve, de a sok hiba miatt nem teljesítet­tük azt. Ha jobb munkát végzünk, teljesítjük a ter­melési tervet, körülbelül 200 ezer forinttal többet oszthatnánk ki a tagok között a mostani zárszám­adáskor. Ott van például a cu­korrépa. Voltak termelő- ■zövetkezeti tagok, akik a kiosztott területet három­szor kapálták. A jó mun­ka . redménye az lett. hogy 200 mázsát is meg közelítette a holdanként; termés. Volt azonban .iyan tuar-glűszövetkezeti tag : , aki elhanyagolta a ' térülőiét. Ott alig termett holdanként 20 mázsa cu­korrépa. Ha mindenki be­csületesen dolgozik, akkor ak a cukorrépatermes sok-sók ezer forinttal nö­velte volna termelőszövet­kezetünk jövedelmét. A mi termelőszövetkeze­tünkben hiba az, hogy nem hallgatjuk meg egy- ■uús véleményét. Akit bí­rálnak. az megsértődik. Kötekedésnek veszik egye­sek a bírálatot, ahelyett, hogj szépen, termelőszö­vetkezeti tagokhoz illően megbeszélnénk a hibák okait és azt, hogyan ja­vítsuk ki azokat. Az őszi betakarítási munka, a ve­tés elvégzése azt mutatja, hogy a termelőszövetke- _tünk tanult az elmúlt év hibáiból és elindult azon az úton, melyen a hi- at kijavítva; nagyobb termést érhetünk el és jobb életet teremt mind­annyiunk számára terme­lőszövetkezetünk. KISS BÉLÁNÍ:.- .na tol cm Jól jövedelmez a dohány A dohánybálákkal megra­kott szekerek egész sora érkezik naponta Kisvárdá- ra. Sebők Sándor, Kiss Mi- ! ltály és idős Lesku György nyírkarászi dohánytermelők is a napokban adták át ter­mésüket a kisvárdai do­hánybeváltó üzemnek. Mikor elindultak laká­sukról, még nem tudták pontosan, hogy mennyi pénzt kapnak. Annál na­gyobb volt az öröm az át­adásánál. Sebők Sándor 1 hold és 116 négyszögöl te­rületen termelt dohányáért 10.744 forintot és 10.275 da­rab cigarettát kapott. Ennyi volt az átvételi ár. Ehhez jött még a prémiumba ka­pott 8.888 forint és 6.225 da­rab cigaretta. Idős Lesku György 1 hold és 30 öl do­hányterméséért 9.462 forin­tot és 7.825 darab cigarettát j kapott. Mivel többet termelt ; az előírásnál, így 5.200 fo~ I rintot és 4.800 darab ciga- I rettát Kapott még pré­miumként.

Next

/
Thumbnails
Contents