Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-14 / 270. szám
$ N É I* L A V II. vasárnap Sokat várunk Szülői tanácsadó az új tanácstag jelöltektől Nagy érdeklődései olvassuk naponta a Szabad Nép, Néplap tanácsválasztással kapcsolatos cikkeit. Országszerte megvoltak a jelölések és a dolgozók a legjobbakat választották meg. Sokat várunk az új tanácstagoktól. Ok közülünk kerülnek a tanácsokba. — Munkások, parasztok, értelmiségi emberek, akik isme- iák az élet mindennapi problémáit. Mi, háziasszonyok is sokat várunk tőlük. Hiszen a kormányprogram az életszínvonal állandó emelését tűzte ki célul, ök lesznek a mi szószólóink, akik minden ügyes-bajos dolgainkat elintézik. Bátran fordulhatunk majd hozzájuk a mi csekélynek látszó problémáinkkal is. Nagyobbrészt mi háziasszonyok vagyunk a család úgynevezett „pénzügyminiszterei”, mi osszuk be férjeink fizetését úgy, hogy a család teljes megelégedésére legyen. Reméljük tehát, hogy mi az új tanácstagok segítségével, eredményesen tudjuk kis családunk ügyeit intézni. Hiszen a boldog és megelégedett család az ország legfőbb erőssége. Kovács Györgyné nyíregyházi háziasszony. Jó helyen üdülnek-tonulnok a biri-i gyerekek Két héttel ezelőtt indultak üdülésre a biri-i harmadikosztályos pajtások jó munkájuk jutalmaképpen Csillebércre. — Levelet kaptunk tőlük, amelyben a következőket írják: ..Szeretettel küldjük üdvözletünket a csillebérci úttörőtáborból. Nagyon örülünk, hogy ilyen gyönyörű helyen üdülve tanulhatunk. Igen jól érezzük magunkat. nagyon szeretünk itt lenni. Sok szépet . láttunk és tanultunk. ígérjük Szaboies- Szalmár megye dolgozóinak, hogy továbbra is jól fogunk tanulni, s 'öbbi társunkat jobb tanulásra serkentjük. A sok élménygyüjtés közepette most nem is tudunk részletes levelet írni, de ígérjük, odahaza részletesen beszámolunk az itt látottak s tapasztaltakról. 12-én indulunk haza, bár a pajtások azt a napot nem szívesen emlegetik. Köszönjük a segítséget, amit az elvtársak értünk tettek, hogy jól érezzük magunkat. Elvtársi üdvözlettel: 41 biri-i pajtás nevében: őzv. Kovács Józsefné nevelő.” Minél többet rágjon a gyerek ! Vannak emberek, akiknek az állkapcsuk annyira fejletlen, hogy az arc felső részéhez .főleg pedig a jól- fejlett orrcsonthoz képest háttérbe szorul és oldalról nézve furcsa madárarcúnak látszik arckoponyájuk. Mi ennek az oka? A kisgyermek állkapcsa fejletlen. Fejlődése tulajdonképpen akkor kezdődik, amikor megindul a fogzás, jelentkeznek a tejfogak. — Ettől az időtől kezdve a gyermeknek minél többet kell rágnia, hogy állkapcsát és fogait minél jobban fejlessze. A hozzá nem értő szülők azonban éppen azért, mert féltik a gyermek fogait, csupa olyan táplálékot adnak neki, amiket nem kell rágni, kávét, tejet, levest ,tejbegrizt, süteményt, puha kenyeret. így az állkapocs fejlődésében elmarad, a fogazat satnyán nő és lecsapott apró állü, madárarcú lesz az ember, ami természetesen a fogak fejlődésére hátrányt jelent. A fogzás megindulásától kezdve állandóan adjunk a gyereknek minél több egészséges rágmvaló ételt. Kapjon bőven almát, sárgarépát, káposztatorzsát, nyerskalarábét. Később adjunk kekszet,' kétszersültet, kenyérhéjjat, majd szalonnát, füstölthúst és ezzel nemcsak fogait védjük, meg a romlástól, hanem állkapcsának fejlődését is elősegítjük és így erősállú, szép arcéiű felnőtt fejlődik belőle. Hasznos tanácsadó Ha nincs mérleg Nem minden háztartásban van mérleg, gyakran előfordul, hogy tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk miből mennyit vegyünk. Hogy ez ne okozzon gondot, segítségünkre vannak a következő ürmértékek: Kávésbögre . • • • « • 3 dl. Kávéscsésze ft * ff # * 1 2.5 dl. Vizespohár • • « » • • 2 dl. Levesestányér alsó pereméig 3 dl. Feketekávés csésze • * I 0.5 dl. vagy T dl Leveseskanál i 6 4 f » 0.3 dl. A. súlymérést a következő mértékkel helyettesíthetjük: 1 dl. dara (gríz) , Ilii 7 dkg. 1 dl. liszt , . i R 1 « ff 5 dkg. 1 dl. mák , , , * * • • 6 dkg. 1 dl. cukor , , 7 dkg. 1 dl. rizs ) i i 1 * 1 * 8 dkg. 1- dl. tarhonya . . • i 7 dk£. Gyermekeknek, úttörőknek Utazás a MARSBA Fantasztikus elbeszélés IX. irta: J. SMITH Dermesztő hideg lett, az állatok odúkba és repedésekbe bújtak, mélyen a föld színe alá. Az atomerő azonban ismét az ember segítségére jött. Egy szuperatomfejlesz- tő készüléket jól zárható, bőröndnél alig nagyobb ládába helyeztek és a fiatal tudósok ennek segítségével igen magas hőmérsékletet tudtak fejleszteni. A kuta- toállomástól 700 méternyi körzetben teljesen eltűnt a jég és a hó, minden újból lélegzeni kezdett. A fák újra kizöldeltek. a virágok kinyíltak, az állatok elóbujtak téli menedékhelyükből és ez a terület valóságos Marsoázissá vált — tropikus sziget a jégmező közepén. A kutató és megfigyelő munka szakadatlanul folyt tovább, míg egy szép napon felhangzott a jólismert fütyülő zúgás — a második rakéta hangja. Azonnal abbahagyták a munkát és jelzőállomásukra siettek. — Az elektromos jelzőlámpák és a kozmikus sugarú reflektorok működésbe leptek. A rakéta leírt még néhány kört, majd simán földreszállt, éppen a fiatal tudósok rakétája mellé. Az újonnan érkezett rakéta ajtaja kinyílt, s kilépett Paul. Mögötte sorban bukkantak fel a második expedíció tagjai, felhangzott a kölcsönös üdvözlések vidám zaja. Hamarosan a rádió köré gyűlt a két expedíció valamennyi tagja és felhangzóit a világűrben az első történelmi nevezetességű üzenet a sok milliónyi mérföldre fekvő Földre: „AX—1 és AX—2. A bolygók közti rakéták hívják a Földet... Mindnyájan élünk. Felfedeztük az életet a Marson ... Köszönet és hála a világ ifjúságának, mely ezt lehetővé tette számunkra. ígérjük, hogy továbbra is erőnket nem kímélve folytatjuk a kutatást a tudomány, az emberi haladás érdekében:” üzenünk Levelezőinknek Vinnal András, Vencsellő: Levelét a belpolitikai rovat használja fel. Bodnár Gábor, Tiszalök: Levelét megkaptuk, felhasználja a kultúrrovat. Szondi Piroska, Demecser: Levelét megkaptuk. írjon arról. hogyan készülnek a tanácsválasztásira. Lengyel Vera. Levelek; Levelét megkaptuk írjon máskor ifi. Hajdú Gyula. Nyírbátor; Kérjük közölje pontos címét. Csizmadia András, Rohod: Levelét megkaptuk. ö. Kovács Józsefné. Budapest. Csillebérc: Levelét megkapni.:. Katona János. Biri: Levelét átadtuk a Nyíri Pajkosnak. Soós István. Tiszavasvári: Levelét megkaptuk. írjon ezután is. Zubóly János. Baktalóránt- háza, Szanatórium: Levelét megkaptuk, intézkedünk. A napokban nyílt meg Nyírbátorban a megye első szövetkezeti cukorka üzeme. Az üzem szaloncukrot készít. Ügy tervezik, hogy a fenyőünnepig 50—60 mázsát adnak át a fogyasztók részére. KÉTHETES „ÉRTEKEZLET" NE GONDOLJA SENKI. hogy ez olyan értekezlet, mint a többi — akkor nem lehetne végigbírni — itt nincs előadó, sem napirendi pont, sőt még a hozzászólásokra sem kell jelentkezni. De kezdjük az elején. A multhéten Pesten jártam és volt néhány „lyukas” órám. Gondoltam, a verőfényes őszi napon kirándulok az Széchenyi-hegyre, beszélgetek egy kicsit a Szabadság-üdülőben levő szabolcsi parasztokkal. A kapus azzal fogadott: „Házonkívül vannaa kérem, de nemsokára jönnek, hiszen már nagyon itt van az ebédidő.” Alig telepedtem le a süppedő .szőnyegű társalgó egyik foteljébe, az első festményt sem csodáltam meg — máris jöttek. '—• Nem mondták, de ahogy közeledtek megtudtam a beszédükből, hegy az állatkertben is voltak.- Mintha újra gyermekek lettek volna, olyan vidáman, önfeledten beszéltek a látottakról. Jórészük most járt először az áilatkertben, de még Pesten is. Kerestem a szabolcsiakat. Először Szalóki Sándorral, a felsősimái Béke tsz. tagjával találkoztam. Hasonló korú paraszttal jött beszélgetve, akit a következőképpen mutatott be: „az öreg komám”. — Hát magával a .komáját is elengedték? — Csak két napja vagyunk komák, amióta megérkeztünk — válaszolt vidáman. SCHMIEDT FERENC, Fejér megye, vértesacsai Vörös Októberből — mutatkozott be kemény kézszorítással az új ismerős. Mielőtt tovább ismerkedtünk volna, az öreg Sza- lóki megszakította a beszélgetést. „Gyerünk ebédelni, nehogy úgy járjunk, mint tegnap” — mondta szinte pa ancso- lóan. Arra már csak ebéd után jutott idő, hogyan is jártak tegnap — amikor már túl voltak a májlevesen. elfogyasztottál? s pecsenyét a savanyúsággal. megették a púposra rakott túróscsuszát, amit ki fröccsel, ki sörrel öblített le. Együtt ült mind a három szabolcsi: Szalóki bácsi, Tomasovszki András a nagycserkesz! Új Életből és ifjú Hadabás János, a sós.ohegyi Rákóczi tsz-ből. Nevetve mondták el, hogy tegnap úgy belemelegedtek a beszélgetésbe, azon vették észre magukat, hogy a többiek mar uzsonnázni mennek, ők pedig még nem is ebédeltek. — Mi volt az az érdekes dolog, amiről reggeltől estig egyfolytában beszélgettek? — AZ ÉLETÜNKRŐL. a termelőszövetkezetről van itt szó mindig — válaszéit Tomasovszki András. — Hát még aztán — folytatja az öreg Szalóki — amikor megvacsoráz- tuhk egy kicsit elcigaret- tázgáttunk a társalgóban és éjfélig folyt a vita. Közben Tomasovszki András előkereste a jegyzetfüzetét. Az otthonról hozott tapasztalatok mellett ott sorakozik már a vértesacsai Vörös Október adata is. Ebben a szövetkezetben vetésforgó szerint gazdálkodnak. — Schmiedt Ferenc, akivel egy szobában laknak, a „B” forgóban dolgozik. Nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre is. — Hatvan darab fejős tehén, 90 darab növendék van az 1300 hold földjükhöz. A sertésük 400 darab, ebből anyakoca 80, hízó 130. A két szoba lakói, az újdonsült „komák” azt is tudják már, hogy a nagy- eset keszi Űj Élet termelő- szövetkezetben minden DISZ-fiatal karján olt csillog az óra, ha eljön a vasárnap. — EGY FIATAL HÁZASPÁR, Bogár András és felesége, úgy került a csoportunkba, mint az ujjam — magyarázza Tomasovszki András. — Most 14.000 forintért vettek házat. Rögtön hozzá is teszi: Nehogy azt gondolja valaki, hogy koplaltak a három év alatt. Jó ruhájuk van, rádiójuk, de nem „falu”, hanem világ vevő. ilyen van majdnem minden háznál. Aztán a jó szövetkezetben a tossz tag is megjavul. — Nálunk is volt néhány részeges ember, akinek eleinte a dolog „nemszeretem” volt és most a legdolgosabb emberek közé tartoznak. Elmondta Tomasovszki András azt is, hogy miként változtak meg ezek az emberek, de az már terjedelménél fogva is regénybe való. A Fejér- és Békés megyéből itt üdülők is tudják már, hogy a felsősimái Békében miért leit csak egyharmada a kukorica, mint amennyi lehetett volna. Már térdig ért a gyom. amikor egyénekre osztották. Hadabás János, a sóstóhegyi Rákócziból, hajdú- és békésmegyei állattenyésztőkkel lakik egy szobában. Nagy szeretettel tanulmányozza az állattenyésztés jövedelmezőségének fogásait. Ahogy a társalgóban búcsúzkodtam, ott a borsodiak a dunántúliakkal vitatkoztak, arról, hogy a munkaegységhigítás ellen hogyan küzdenek az egyik és a másik helyen. Ahány szoba, annyi értekezlet! Búcsúzóul azt mondotta: szórakozzanak is, necsak értekezzenek. Szinte egyhangúlag azt mondták: „Ennél nagyobb szórakozást el sem tudnának képzelni, mint itt a kényelmes szobákban az életük szépítéséről, a jövőről beszélni.” * AMÍG A FOGASKEREKŰ szép lassan le- ereszekedett velem, azon járt az eszem, hogy akkor délelőtt mennyi vezető emberrel találkoztam a földművelésügyi minisztériumban, akik arról panaszkodtak, hogy hetekig, néha hónapokig nem jutnak ki a termelőszövetkezetekbe. Néhány óra alatt az ország különböző részéből sok-sok tapasztalatot gyűjtöttem. Nem jelentések voltak ezek, hanem olyan emberek őszinte szavai, akik két nappal előbb még a burgonyát szedték, vagy éppen a tehenészetben dolgoztak. Sokat tanultam. Hátha résztvehettem volna végig azon a „kéthetes értekezleten”. ahol „r.z idő előrehaladottsága miatt nem szakítják félbe a hozzászólásokat.” Csikós Balázs.
