Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)
1954-11-09 / 265. szám
'UUaq ßjtoleia*Hu ajjjjuuife.teJt / NÉPLAP XI, évfolyam, 265. szám ÁRA 50 FILLÉR 1954 november 9. kedd f-------------------------- " A mai számban : Az új élet útján a vas megy éri Micsurin tsz-ben (2. oldal.) Ünnepi ülés Moszkvában (3. oldal.) Győzelmet aratott az Építők Sajószcntpéteren (4. old.) ,L-------——_ * Uj lehetőségek a minisztertanács legújabb határozata nyomán Valamennyiünk előtt ismeretesek azok .a hatalmas eredmények, amelyeket a felszabadulás óta pártunk irányításával, dolgozó népünk jó munkájával eddig elértünk. Ezekhez az eredményekhez igen sok köze van népi államunknak, igen sok köze van tanácsainknak. Tanácsaink négyéves fennállásuk alatt igen sok központi feladat megoldásában derekasan megállták helyüket. A jó munka mellett hibákat is követtek el. A hibák elkövetéséhez nem kis mértékben járult hozzá az, hogy sok-esetben kezük meg volt kötve a túlzott köz- pontosítás miatt és részben emiatt nem tudott a kívánt mértékben kibontakozni a helyi kezdeményezés, amely amellett, hogy erősítette volna a tanácsok és tömegek kapcsolatát, nagymértékben elősegítette volna a dolgozók szükségleteinek még jobb kielégítését. Tehát saját hibáik mellett látnunk kell: voltak tanácsaink előtt „objektív” nehézségek is, melyek egyes minisztériumok túlzott gyámkodásából és bizalmatlanságából adódtak. Most, pártunk III. kongresszusa határozatainak megvalósításaként a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel vettük tudomásul a minisztertanács határozatát a tanácsok gazdasági megerősítéséről, amely éppen a fenti hibákat küszöböli ki és olyan jogkört ad gazdasági vonalon tanácsaink kezébe, hogy tökéletesen gazdái lesznek területüknek. A minisztertanács határozata olyan lehetőségeket ad e rendelet útján tanácsaink kezébe, hogy még az eddiginél is jóval nagyobb eredményeket fognak felmutatni a lakosság gazdasági, kulturális, szociális, kommunális és más igényeinek kielégítése terén. Hogy tanácsaink ezzel a lehetőséggel élni fognak, arra garancia az eddigi munka és garancia az a hatalmas lelkesedés, amely megnyilvánult az elmúlt napokban lezajlott jelölőgyűléseken, amelyeken a dolgozók a falu legjobbjait jelölték. A felsoroltak és az új tanácstörvény adta lehetőségek elősegítik tanácsainkat, hogy egész rövid időn belül bebizonyítsák: méltók és alkalmasak a dolgozó nép bizalmára. A minisztertanács határozata nyomán tanácsaink egy sor olyan ipari, építési, közlekedési, kereskedelmi és más vállalatot kapnak irányításuk alá, melyek eddig a minisztériumok irányítása aiá tartoztak. Tanácsainknak eddig annyi közük volt hozzájuk, hogy ezek a területükön székeltek. Mit jelentett ez eddig a gyakorlatban? Azt, hogy Nyíregyházán volt és van egy sor építési vállalat és ha a nyíregyházi tanácsnak tervbe volt véve egy bérház felépítése, abban az esetben a bérház megépítésének első feltétele az volt, hogy Budapesten az építésügyi minisztérium jelölje ki az — „írd és mond” — Nyíregyházán székelő, nyíregyházi dolgozókat foglalkozató vállalatot annak megépítésére. — Amennyiben az építésügyi minisztérium ezt nem tette meg, abban az esetben a nyíregyházi tanácsnak esetleg más megyében kellett könyörögni egy olyan építési vállalatért, amelynek szabad kapacitása volt. Utána ismét kérni kellett az építésügyi minisztériumot: jelölje ki a vállalatot építésre. Ez népgazdasági kárt is jelentett, mert a nyíregyházi vállalat távolabb levő helyre vonult fel építkezni, ugyanakkor Nyíregyházán egy távolabbi helyen székelő vállalat építkezett. A minisztertanács határozata után ez megszűnik. A kijelölési jog, a vállalat is a helyi tanácsoké lesz. Egy másik példa: valamennyien tudjuk, hogy pártunk, népi kormányunk segítségével Nyíregyháza erős tempóban iparosodik. Van mivel dicsekednie ipari és élelmiszeripari üzemek létesítése terén. Ezek az üzemek különböző — a lakosság kielégítését szolgáló — termékeket gyártottak. Mivel . azonban a minisztérium irányítása alá tartoztak, termékeik elosztása felett is a minisztérium rendelkezett. A minisztertanács határozata nyomán ezek szintén, a tanácsok irányítása alá kerülnek és a tanácsok sokkal önállóbbak lesznek az elosztás terén is, mint eddig voltak. Végső fokon kinek lesz ebből haszna és előnye? Természetesen a dolgozóknak. Előfordult, hogy iskolák építésére kaptunk 10 millió forintot. Ám a magasépítő ipar annyira le volt kötve, hogy nem volt képes elvállalni a munkát. — Ezzel szemben mélyépítőipari vállalatainknak volt szabadkapacítása és ebből az összegből kövesutat építhettünk volna. Mivel azonban az oktatásügyi minisztérium rendelkezhetett a fenti összeggel, a tanács kénytelen volt a pénzt visszaadni. Mi lesz a helyzet a miniszter- tanács határozata nyomán? Az, hogy a fenti összeget a tanács — természetesen a minisztertanács engedélyével — olyan célra fordíthatja majd, amilyen célra a dolgozók érdekei a legjobban megkívánják. így vállalataink kapacitását tökéletesen kihasználjuk, az önköltséget nagymértékben csökkentjük, jobban figyelembe vehetjük a helyi szükségleteket. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy mindezeket tanácsainknak a gyakorlatban, a törvények és rendeletek betartásának szemelőtt tartásával kell végezni. A helyi igényeket alá kell vetni az egész népgazdaság arányos fejlesztési tervének. Szocializmust építeni tervgazdálkodás nélkül lehetetlen. Tanácsainknak úgy kell élni a minisztertanács határozta alapján adta lehetőségekkel, hogy a helyi igényeket mindenkor a tervgazdálkodás szempontjából állítsák ös;ze. Sorolhatnám a példák sokaságát, amelyek mind bizonyítják, hogy milyen ragyogó távlatokat és lehetőségeket kaptak tanácsaink a minisztertanács határozata nyomán. Tanácsainknak úgy kell élni ezekkel a lehetőségekkel, hogy abból dolgozó népünknek minél nagyobb haszna származzék, dolgozóink életét minél szebbé, minél jobbá tegyék. Természetesen látnunk kell, hogy a legelemibb kötelezettségünk, amely útján terveink megvalósulhatnak: az adófizetési, begyűjtési, betakarítási, szántás-vetési terveinket maradéktalanul teljesítsük. Kocsis László, a' megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja. Negyvenötforintos munkaegységgel zártak az ökörítói Haladó termelőszövetkezetben i*t tagot vettek fel zárszámadáskor Többszörös ünnep volt november 7-én, vasárnap az ökörifófüipösi Haladó termelőszövetkezetben. — Egy év óta készültek mar erre a napra. A tavalyi őszi vetéseket már azzal a gondolattal tették Ibidbe, bogy ezen a napon gazdagabb legyen a szövetkezet, több legyen a tagság kamrájában. Ügy gondozták az állatokat, kapásnövényeket, hogy felemelt fővel és teli erszénnyel járhassanak. A szorgalmas munkának meg is lett a gyümölcse. A zárszámadási beszámolót Tarcali Zsig- mond tsz. elnök tartotta. Alig győzte számolni, hogy mennyivel lettek gazdagabbak és mennyivel jut több egy-egy munkaegységre, mint a múlt esztendőben. Az összes kiosztott előleg értéke 516.000 forint. A 72 tag között előleg és zárszámadási összeggel együtt 940.483 forintot osztottak ki. Átlagosan mintegy 12.000 forint esett egy-egy főre. Egy munkaegység pénzbeni értéke 45 forint. Ebből készpénz 21.65 forint (kilencszerese a mult- cvinek). Búzából 3.59 kilót, rozsból 1.26 kilót, zabból 63 dekát, kukoricából 1.36 ! kilót osztottak munkaegységenként. Ezenkívül osztottak olajat, mákot, takarmányrépát, szénát, kukorica- és napraforgószárat, szalmát és egyebeket. A termelőszövetkezeti tagok sorában ott ültek az egyénileg dolgozó parasztok is, akiket meghívtak erre az ünnepre. — Nem kis elismeréssel figyelték az elnök szavait: Szabó Dániel, Kiss Gyula, Ari Zsigmond, Barát Lajos és a többiek, amikor arról beszélt, hogy a teheneik most 9 és félliteres fejési átlaggal fizetnek a jó gondozásért. — Hatalmas bevételi forrásuk a sertéstenyésztés is. Jelenleg 42 kocájuk van, jövőre 100 darabra egészítik ki. A süldők saját nevelésből már ott sorakoznak a pótlásra. A heréit lovakat kicserélik csikóthozó kancákra és ökröket állítanak be a közeli szállításokra, hiszen valamikor híres volt Üköritó az ökörtenyésztésről. Tehén és lóistállót építenek, ehhez saját erőből szénporos téglát égetnek. Építenek egy tej- feldolgozó üzemet is, így a sovány tej visszamarad malacncvelésre. A hozzászólók valamennyien megelégedetten beszéltek eredményeikről, de javaslataikat is elmondták, hogy jövőre hogyan lehetne többet termelni. Többek között Farkas Béni elmondta, hogy az öntözéses kertészet még szebb jövedelmet hozott volna, ha jobban megbecsülik az ott dolgozókat. A kertészetet csak harmadrangúan kezelték. Farkas Béni felhívta a vezetőség figyelmét a takarékosságra is. A lovak etetésénél sokszor úgy bánnak a takarmánnyal, mintha az soha nem fogyna el. A munka megvitatása után megkezdődött a tömött borítékok osztása. — Tordai Bálint másodmagával dolgozott a szövetkezetben, 1040 munkaegységet teljesített. Előleggel együtt 22.152 forintot kapott. — Kenyérgabonából több, mint 50 mázsát vitt haza, 'kukoricából is közel 15 mázsát. Özvegy KiS3 Dánielné és Szűcs Józscf- né, közel hetvenéves öregasszonyok, 150-160 munkaegységet teljesítettek. — Örömkönnyektől csillogó szemmel vették át pénzjárandóságukat. Nem is gondolták, hogy ók valamikor még könnyű munkával ennyit kereshetnek. A zárszámadási közgyűlés utolsó napirendi pontja tagfelvétel volt. A jó eredmények láttán Széles Lajos négyholdas dolgozó paraszt feleségével és lányával jelentkezett. Tordai Ignácné lányával jelentkezett. Mind az öt jelentkezőt felvette a közgyűlés. A régi és új tagok boldogan ünnepeltek és hétfőn már együtt kezdték a még boldogabb új gazdasági esztendőt. Tiszaeszláron is rizst termelnek a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok A tiszaeszlári népironl-bizottság kezdeményezése A tiszaeszlári határban, a Tisza közelében több olyan terület van, amit eddig nem igen tudtak jövedelmezően hasznosítani. A népfront-bizottság megalakítása után a népfront vezetősége érintkezésbe lépett a járási tanáccsal, hogy vizsgáltassák meg illetékes szervekkel: nem lehetne-e öntözést végezni ezen a területen, mivel a duzzasztómű megépítésével náluk is fel lehet a Tisza vízszintjét emelni. Nemsokára intézkedés történt, jött a válasz: lehet öntözni. A népfront-bizottság október 27-én gyűlést hívott egybe, ahol 77 hold rizs termelésére jelentkeztek termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok; Ezután a gyűlés után újabb érdeklődők akadtak, ezért a népfront-bizottság november ötödikén újra gyűlést hívott és ezen a gyűlésen már 103 holdra szaporodott a rizstermelők igénye. Rizsét termel a jövő évben a Vörös Csillag termelőszövetkezet, a Haladó és Győzelem egyes típusú tszcs., valamint 32 egyénileg dolgozó paraszt. Az egyénileg dolgozó parasztok az eredményesebb gazdálkodás érdekében megalakították az egyénileg gazdálkodók rizstermelőcsoportját. Elnöküknek Papp Gábort, intézöbizottsági tagoknak Virág Jánost, Doj- csák Pált, K. Szakái Miklóst választották. A tagok megbízták a vezetőséget, hogy tárgyaljon a gépállomással az őszi mélyszántás elvégzése érdekében, hogy minél jobb rizstermést érhessenek el. GODA MENYHÉRT öntözési és talajjavítási felügyelő. Gyorsítsuk meg a silósást! Amióta a DISZ-íiatalok bekapcsolódtak a silózási versenybe, mintegy két és félszeresével emelkedett a silózási terv teljesíté.e. Elbizakodottságra azonban semmi ok nincs, mert a termelőszövetkezeknél, különösen az egyénileg dolgozó parasztoknál nagy a lemaradás. A termelőszövetkezetek területén a legjobb eredményt elért kis- várdai járás Is csak 91 c_'á- zalékra teljesítette tervét. A termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok teljesítését összevetve, a járások sorrendje a következő: első Nyíregyháza, 2. a mátészalkai járás, 3. a kemeesei j„ 4. a fehérgyarmati .i.. 5. a kis- várdai j., 6. a nyíregyházi j., 7. a csengeri j., 8. a nagy.- kállói j., 9. a vásárosnamé- nyi j„ 10. , a tkzalöki j., 11. a baktalórántházi j'., 12. a nyírbátori járás. A versenyben résztvevő ifjúsági brigádok október 3Ö-ig 4000 köbméter silót töltöttek meg. Több termelőszövetkezetben, mint a buji Táncsics, az űjfehértói II. Kongresszus, vagy a nyírpazonyi Gerő-ben az ifjak már túl is teljesítették a szövetkezet tervét.) Az űjfehértói JJ. Kongresszus fiataljai most azt vállalták, hogy még 150 köbmétert silóznak be. Filc Sándor DISZ, M, B,
