Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-284. szám)

1954-11-07 / 264. szám

Üdvözlő táviratok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából G. M. MALENKOV elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva, A Nagy Otóberi Szocialista Forrada­lom 37. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm a baráti szovjet népnek, a Szovjetunió Minisztertanácsának és személy szerint Önnek, elnök elvtárs. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme új korszakot nyitott az em­beriség történetében és kiindulópontja a magyar nép felemelkedésének is. A dicső szovjet hadsereg hozta meg a szabadsá­got a magyar nép számára és a Szovjet­unió állandó, önzetlen segítsége tette le­hetővé, hogy dolgozó népünk hazát épít­sen magának ebben az országban. A szovjet nép hatalmas eredményei példa­kép, lelkesítő erő népünk számára és a Szovjetunióval fennálló testvéri barátsá­gunk és együttműködésünk ha-eánk felvi­rágoztatásának biztos alapja. A magyar nép mindig hű marad az Októberi Forra­dalom nagy eszméihez. A haladó emberiség e nagy ünnepén a magyar nép őszinte szívből további nagy sikereket kíván a testvéri Szovjet­unió népeinek, a kommunizmus felépíté­séért és a világbéke biztosításáért folyta­tott nemes harcában. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. * K. J. VOROSILOV elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa prezidiuma elnökének, Moszkva. Engedje meg, elnök elvtárs, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében őszinte jókívánságaimat fejezzem ki a baráti szovjet népnek és személy sze­rint Önnek. A magyar nép a hős szovjet népnek köszönheti felszabadulását, függetlenségét és azt. hogy elindulhatott a szocializmus építésének útján. A magyar nép szeretet­tel és őszinte lelkesedéssel ünnepel együtt e napon a nagy Szovjetunió baráti népei­vel és szívből kívánja, hogy a dicső szov­jet nép további nagy sikereket érjen el boldog jövője építésében és az emberi haladás ügyét szolgáló tartós béke kiví­vásában. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Október fénye mutatja a szocializmus építésének útját Ssalai Béla elvtárs beszéde az operaházi díssiin népségén OKTOBER! TANULSÁG A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 37. évfor­dulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa szombaton este díszünnepséget rendezett az állami Operaházban. A díszünnepség elnöksé­gében helyet foglaltak a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­jai és póttagjai, az MDP Központi Vezetőségének tit­kárai, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak, a Miniszterta­nácsnak, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának számos tagja, a tömegszer­vezetek vezetői, a társada­lom, politikai, gazdasági és kulturális élet számos ki­váló képviselője. A díszünnepségen megje­lent a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos vezetője és tagja. Dobi István elvtárs meg­nyitó szavai után Szalai Béla elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. év­fordulója különös jelentő­ségű népünk számára. — A Szovjetunió vitéz katonái hazánk felszabadításával lehetővé tették népünknek is, hogy új hazát építsen a maga számára, olyan hazát, amely szebb a réginél. Né­pünk a magyar kommunis­ták vezetésével élt a ka­pott lehetőségekkel. Erről tanúskodnak eredményeink, melyeket nagy pártunk ve­zetésével az elmúlt tíz év során politikai, gazdasági és kulturális téren elértünk. Pártunk és országunk nagyjelentőségű eseménye /olt — ez év májusában, — a II. pártkongresszus, mely óváhagyta a Központi Ve- etőség júniusi határozatá­én megkezdett új szakasz olitikáját és világosan neghatározta a tennivaló- at. Lenin és Sztálin egyik egfontosabb tanítása más írszágok kommunistái szá­nára, hogy alkotó módon anulmányozzák a marxiz­must és a Szovjetunió gaz­dag tapasztalatait. A párt III. kongresszusa által megerősített és to­vább fejlesztett júniusi po­litika a marxizmus-leniniz- mus alkotó alkalmazása a magyar viszonyokra. Az or­szág és a nép életszükség­letei hívták létre e politi­kát. Azért helyes ez a poli­tika, mert tudományos alapja van, megfelel az élet követelményeinek, hűen fejezi ki a dolgozó nép érdekeit. Az új sza­kasz politikájának megva­lósítása terén jelentős kez­deti eredmények vannak. A párt főfeladata tovább­ra is a népjólétről való gondoskodás. E magasztos célkitűzés tükröződik a párt Központi Vezetősége ez év októberi határozataiban is, melyek igen nagyjelentő- ségúek további munkánk szempontjából. A párt e határozatokban egységesen és félreérthetetlenül leszö­gezte magát népi demokrá­ciánk új szakaszának poli­tikája mellett és elvetette mindazokat a helytelen né­zeteket, melyek eltérnek e politikától. Népünk nagy megelége­déssel és örömmel fogadta a párt határozott állásfog­lalását. Ebből azt látja, hogy még keményebben küzd a 'párt a mezőgazda- sági termelés fellendíté­séért, a közszükségleti cik­kek termelésének növelé­séért, a dolgozó nép élet- színvonalának emeléséért. Pártunk október első nap­jaiban megtartott Központi Vezetőségi ülésének törté­nelmi jelentőségű határo­zata megszilárdította pár­tunk politikai egységét. A nagy és harcokban edzett pártunk egyemberként áll a Központi Vezetőség mö­gött és teljes erejével, tu­dásával és lendületével hozzáfogott a Központi Ve­zetősége határozatának vég­rehajtásához. (Taps.) A marxizmus-lenin izmus azt tanítja, hogy ne eléged­jünk meg az elért eredmé­nyekkel, őszintén tárjuk fel a munkában meglévő hiányosságokat, és tegyünk hathatós intézkedéseket a hiányosságok kiküszöbölésé­re. A Központi Vezetőség októberi ülése az elért ered­mények mellett megmutatta a gazdasági munka komoly hibáit és hiányosságait. A hibák elleni harc legkipró- báltabb eszköze a kommunis­ta kritika és önkritika. Előfeh tétele ezért átmeneti gazda­sági nehézségeink leküzdé­sének, hogy bátran forgas­suk a bírálat és önbírálat fegyverét, mindenütt tárjuk fel a hiányosságokat és a Központi Vezetőség útmu­tatásai szellemében javítsuk ki a hibákat. De ugyanak­kor vigyázzunk arra, hogy konjunktúra lovagok és de­magógok nem használhas­sák fel a párt bátor önbí­ráló hangját arra, hogy itt- ott zavart keltsenek és meg­akadályozzák a pártot ab­ban, hogy minden erővel és lendülettel most a határo­zatok sikeres végrehajtásá­nak az útjára lépjen. Ke­ményen fel kell lépni az el­lenség ellen, mely egyes te­rületeken növeli aktivitását, hazug híreket terjeszt, za­varja építő munkánkat. Népünk nagy nemzeti összefogás jegyében ünnep­li a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 37. évfor­dulóját. A Hazafias Nép­front felhívása megtalálta az utat a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, kis­iparosok és egyéb kisembe­rek millióinak szívéhez. Az öröm és lelkesedés, mely a Hazafias Népfront kongresz- szusán megmutatkozott és a kormánynak adott őszinte bizalom azt tanúsítják, hogy népünk széles rétegei támo­gatják a kormányt nagy cél­kitűzéseinknek megvalósítá­sában. A párt, a kormány és a nép egysége országunk to­vábbi felemelkedésének zá­loga. Dolgozó népünk ma, a Nagy Októbert ünnepli, melynek messze sugárzó fénye világította meg ed­digi utunkat. Ez a fény a jövőben is mutatja a szo­cializmus építésének útját, melyen nagy pártunk meg­ingathatatlanul vezeti né­pünket. Ni ok költő megénekelte ] már. neves írók ír­tak róla hosszú cikkeket, számos nagy államférfi nyi­latkozott róla ki tudja, hányszor. Mégis kevésnek tűnik. Kevés, mert nem le­het róla eleget beszélni, ír­ni, nyilatkozni, hangsúlyoz­ni jelentőségét. Nem lehet, mert nem tud az ember méltó szavakat találni ar­ra, hogy mit jelent ez az esemény az emberiség szá­mára. Nem tudjuk felmér­ni, mert nincs rá mérce. — Születésnap ez, az emberi­ség megújhodása. Piros be­tűvel írtuk naptárunkba, hogy így is, ha szerényen is, kifejezést adjunk érzel­meinknek ez alkalomból. Nem szeretnék nagy sza­vakat mondani róla, hiszen úgyis szegényesek a sza­vak. Csupán emlékezetbe szeretném idézni: mit is je­lent ez a történelmi fordu­lópont az emberiség szá­mára. November 7-én akarva, akaratlanul az ember az Aurórára gondol. Arra a pillanatra, amikor e hajó ágyúsortüze megadta a jelt a felkelésre. Olyan forrada­lom születését adta hírül a világnak, amilyen még nem volt az emberiség történe­tében. A Nagy Októberi Szo- cialista Forradalom nem egyszerű forradalom, nem olyan, mint az előző forradalmak. Nem lehet je­lentőségét csupán nemzeti, csupán orosz keretekre kor­látozni. Sokkal többet je­lent, sokkal nagyobbat et­től. Ez a forradalom mint villámcsapás a fába, úgy vágott az imperializmus testébe. Halálos sebet ej­tett rajta, melyet nincs or­vos, ki begyógyítana. Szét­törte a kapitalizmus rozs­dás láncát, két rendszerre szakította a világot. Meg­szülte az emberiség új böl­csőjét, a szocializmust és összetörte az elavultat, a rothadtat, a kapitalizmust a világ egyhatodán. Ez a for­radalom juttatta hatalomra először a világon a kapita­lizmus sírásóját, a munkás­osztályt. Szinte össze sem lehet ha­sonlítani az előző forradal­makkal. Nem lehet azért, mert az Októberi Szocialis­ta Forradalomnak más volt a célja, más volt a jellege és tartalma. Nem egyszerű fejlődést jelentett gazdasá­gi, politikai és kulturális életben. Ennél sokkal töb­bet. Hatalmas minőségi vál­tozást az emberiség fejlődé­sének egész történetében. Az előző forradalmak kö­vetkezetesen azzal végződ­tek, hogy a teherhúzók és a szekér maradt, csak a ko­csisok változtak. Vagyis a kizsákmányolok egyik cso­portját egy másik kizsák­mányoló csoport váltotta fel, de a kizsákmányolást nem szüntette meg. Á Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom célja az volt, hogy meg­szüntesse az embernek em­ber által való mindennemű kizsákmányolását, és meg­valósítsa a proletariátus diktatúráját. Ilyen célt csak az októberi forradalom tűz­hetett maga elé. Csak ez valósíthatta meg az elnyo­mott osztályok közül a leg­forradalmibb, legszervezet­tebb, legöntudatosabb osz­tálynak, a proletariátusnak a hatalmát. A z Októberi Forrada- lom a világtörténe­lemben először szétzúzta a kizsákmányolok államgé­pezetéi. De nemcsak rom­bolni tudott, hanem, építeni is. Megmut ‘a, hogy mi- 'ven legyen a munkások állama, a szovjetek hatal­ma. Ez az újtípusú állam méltó kifejezője a proleta­riátus diktatúrájának. A forradalom győzelme ered­ményeként a szovjet hata­lom nemcsak szabadságot adott a nepnek. Kezébe ad­ta, tulajdonává tette a meg­semmisített burzsoázia és földbirtokos osztály javait, gépeit, üzemeit, földjét és a bankokat. Ezzel megte­remtette a nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésének eszközeit. Hogy milyen hatalmas eredmé­nyeket ért el az elmúlt 37 év alatt a szovjet nép, azt számokban nehéz kifejezni. Sahib Szingh Gzokhi, egy indiai Sztálin Béke-díjas ezt mondja róla: „A való­ság túlszárnyalta remé­nyeinket'1. Ez a vélemény is igazolja azt, hogy a Szov­jetunió diadalmasan halad a kommunizmus útján, a boldogság, a bőség, a jólét országának megvalósítása felé. A nagy október elvetette a forradalom magját az im­perializmus központjaiban is. Meggyengítette az impe­rializmus hatalmát az „anyaországokban“. Nagy kérdőjel azóta az egész im­perialista világ lete. Az im­perializmust nemcsak fel­legvára központjaiban in­gatta meg, a gyarmati or­szágok sem táncolnak már úgy, ahogy az imperialisták fütyülnek. Nem tudja már zavartalanul kizsákmányol­ni őket. A szabadság dalát zengik mind jobban, egyre erősebben. S ma már nem­csak dalt zengenek a sza­badságról, hanem erejüket felismerve, ki is harcolják maguknak. Tovább mentek október példáján. Kiharcolta sza­badságát a nagy kínai és koreai nép. Most boldogan építik a dolgozók hazáját. Mint a példák igazolják, a forradalom utat mutatott a rabszolgasorsban sínylődő gyarmati elnyomottaknak is. Megmutatta a szabadság­hoz vezető utat. Az orosz kommunisták a világ kommunista pártjai számára megadták a szocia­lista forradalom és a szo­cializmus felépítésének el­méletét, programját, tak­tikáját. Az első munkás­államra támaszkodva, építik az új, boldog életet a népi demokratikus országok. A nagy szovjet nép sikereiben, a népi demokráciák eddigi eredményeiben, az elnyo­mott népek harcaiban, moz­galmaiban e forradalom vi­lágtörténelmi ügye él és nem kétséges, hogy győ­zedelmeskedik. |7 z a forradalom te­■*-* remtette meg az első szocialista országot. Erős, megdönthetetlen bástyát ál­lított fel. Amely szószék lett, amelyről a világ min­den elnyomottja felléphet és szólhat a proletariátus az elnyomott népek érdekében. Ezzel a forradalommal kez­dődött a magyar népnek is a felszabadulása. November 7-e az a nap, melyre, míg ember él a földön, örökké emlékezni fognak. Emléke­zik rá a magyar nép is. És ezt a napot, április 4-vel együtt, felszabadulása, em­berré válása születésnapja­ként üdvözli. E naptól kezd­ve eggyel szaporodott az a világító fáklya, melyről el­ismeréssel nyilatkozik min­den becsületes dolgozó az egész világon. Űj roham­brigádok születtek, melyek magasra emelik a forrada­lom lobogóját, melynek pi­ros fénye beragyogja az egész világot. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, az első munkásállam és a népi de­mokráciák megszületése óta nem lehet a világ dolgozó tömegeit „süket, világtalan“ tömegnek tekinteni. A haj­nal egyre világosabb lesz előttünk és nem kétséges, hogy egyszer a nap fénye világítja, melegíti életüket. Ez a forradalom a mun­kásosztály ideológiájában is fordulatot jelentett. A Szov­jetunió dicsőséges Kommu­nista Pártja emelte magas­ra a marxizmus-leninizmus zászlóét. E lobogó alatt harcoltak az c. z kommu­nisták, a vörös gárdisták, a proletariátus hős katonái, a szegényparasztok. Ez az el­mélet fűtötte, lelkesítette harcukban. A forradalom nagy vezére, Lenin és hű tanítványai, Sztálin és a többiek mutatták a forra­dalmi harc útját. Lenin lángelméje adott világos programot, magasztos célt a nagy orosz népnek, az el­nyomott ország minden dol­gozójának. Rá emlékezünk ma, mert neve egyet jelent a nagy forradalommal. — Sztálinra emlékezünk. Le­nin halhatatlan tanítványá­ra és harcostársára, művé­nek folytatójára. Örök ál­mukat alusszák az emberi­ség óriásai, de nem haltak meg. Egy új, formálódó vi­lágban élnek tovább az idők végtelenségéig. FARKAS KALMAN. Kitettek magakért a kisvárául Vulkán dolgozói a forradalmi műszakban A kisvárdai Vulkán vasöntöde dolgozói hónapokon, keresztül adósak maradtak a tervteljesítéssel. Ezért sok bírálatot kaptak. A megyei pártbizottság és a szakszervezetek megyei tanácsa megvizsgálta a lema­radás okait és segítséget adott a hibák kijavításához, a jobb munkához. Az üzemi szakszervezet a dolgozók­nak mintegy 90 százalékát beszervezte a november 7 tiszteletére folyó szocialista munkaversenybe. A dol­gozók értékes vállalásokat tettek a norma túlteljesíté­sére és a minőség megjavítására. A felajánlásokat a szakszervezet nyilvántartja és a teljesítést naponta értékeli. így többek között a szerelde és az öntöde II. dolgozói teljesítik napi tervüket. Az öntöde II-ben a forradalmi műszak első három napja alatt 18-ról 14 százalékra csökkent a sele'jt, az öntöde I-ben pedig 35-ről 26 százalékra. Az üzemrészekben dolgozók versenyében sokan érnek el kimagasló teljesítményeket. Koncz Árpád formázó, aki motorház öntvények formáit készíti, 160 százalékos vállalásával szemben november 1-én 183, másodikén 305, harmadikén pedig 315 százalékot telje­sített. Bárdi Pál, Varga András és Főző István szta­hanovisták, akik traktoralkatrészeket öntenek, az első napon tíz, a második, napon 15, a harmadik napon pe­dig 24 traktorelejet öntöttek, — teljesítményüket 2,58 százalékra emelték. 7

Next

/
Thumbnails
Contents