Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-24 / 252. szám

'VUáq g rate fáriái fUfi^eiütietek ! AZ MŰP SZABOLCS -S2ATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK' LAPuA EBI XX. évfolyam, 252. szám ARA SO FILLER 1954 október 24, vasárnap Éljen a Hazafias Népfront: a magyar népi erők egységes, országépítő mozgalma! Hai»ci felhívás A következő napokban új, fontos ál­lomáshoz érkezik a Központi Vezetőség októberi, történelmi jelentőségű határo­zata. A megyei pártaktíva ülése után az elmúlt napokban alapszervi titkári értekezletek vitatták meg a határozat alapján területük tennivalóit. A mai nappal pedig megkezdődnek alapszerve­zeteink taggyűlései. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtásáért folyó harc végső soron a munkapadoknál, munkaasztaloknál, a földeken dől el. Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, hogy az alapszervezeti taggyűléseken múlik: sikerül-e gyorsan, eredményesen eljuttatni a párttagság tömegeihez, a pártonkívüliekhez a Köz­ponti Vezetőség minden dolgozót harcra mozgósító felhívását. Nem könnyű ez a feladat, hiszen az utóbbi hónapokban párttagságunk jelen­tős része távolmaradt a taggyűlésekről. Fordulatot most úgy érhetünk el, ha pártszervezeteink vezetői, aktivistái sze­mélyesen keresnek fel minden kommu­nistát és elmondják miről lesz szó ezen a taggyűlésen. De személyesen hívják meg azokat az öntudatos pártonkívülie- ket is, akik bebizonyították, hogy nem kímélik erejüket, ha a nép érdekeiről, a párt igaz ügyéről van szó. Két napja került nyilvánosságra a sajtóban a Központi Vezetőség október 3-i határozata, amely kiegészíti, elmé­lyíti pártunk III. kongresszusának hatá­rozatait. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen jelentős pártunk, egész dolgozó népünk számára e határozat tanulmányozása, útmutatásainak végre­hajtása. A határozat hangsúlyozza : „Nyíltan kell felvetni a párttagság előtt a párt politikájának kérdéseit, hogy a párttagok a helyzet ismeretében vehes­senek részt a párt politikájának kiala­kításában és a kitűzött feladatok meg­valósításában.” A pártvezetőség nem elégedhet meg a határozat egyszerű lemásolásával, felol­vasásával. A vezetőség beszámolója ak­kor éri el célját, ha a határozat szel­lemének megfelelően, kommunista őszinteséggel tárja fel a terület problé­máit, ha nem játszik szembekötősdit a pártszervezet tagjaival. A kritika és ön­kritika bátor alkalmazása nélkül elkép­zelhetetlen a taggyűlések sikere. Szük­séges erre figyelmeztetni. A megyei pártaktíva ülésén is akadt felszólaló, például Vincze elvtárs, a megyei mező- gazdasági igazgatóság igazgatója, aki helyesen és szakszerűen határozta meg az időszerű mezőgazdasági munkák egyes feladatait, de ugyanakkor elhall­gatta az igazgatóság munkájában fenn­álló fogyatékosságokat. A Központi Vezetőség októberi ülése és határozata minden eddiginél meg­győzőbben bizonyítja a kollektív veze­tés hatalmas erejét, fölényét az egysze­mélyi vezetés fölött. Tanulság ez egész pártunk számára. Az alapszervezeti tag­gyűlések is akkor érik el céljukat, ha azokon az egész párttagság véleménye, kezdeményező készsége érvényesül, ki­egészítve a pártonkívüliek javaslataival. Az eddiginél sokkal alaposabb, körülte­kintőbb munkát követel a beszámoló összeállítása a pártvezetőség tagjaitól. Mivel foglalkozzon a beszámoló? Első­sorban azokkal a kérdésekkel, amelyek eddig bizonytalanságban tartották a tömegeket, magát a párttagságot. Azok­kal az akadályokkal, amelyek fékezik, gátolják előrehaladásunkat. Világosan meg kell mondani, hogy pártunk lépés­nyit sem tér le az új szakasz, politiká­jának útjáról. Ez az út, az életszínvonal további emelése, a mezőgazdaság fej­lesztése és iparunknak is ezeket a cél­kitűzéseket kell szolgálni. A Központi Vezetőség határozatát úgy kell ismertetni a taggyűléseken, hogy mindenki megértse belőle: legszemélye­sebb érdeke az új szakasz politikájáért harcolni. Ugyanakkor világosan lássa saját részét,' felelősségét a feladatok megoldásában. A Központi Statisztikai Hivatal teg­nap közzétett jelentése a számok tük­rében mutatta az elmúlt negyedév ered­ményeit, bizonyította, hogy dolgozó né­pünk iparcikkekkel, élelmezési cikkek­kel való ellátása tovább javult az el­múlt hónapokban. Mégsem lehetünk elégedettek, hiszen feltárta azt is a je­lentés, hogy egyes iparágak és a mező­gazdasági termelés elmaradása komoly nehézségeket okoz. A taggyűlések legfőbb feladata, hogy az elmaradás felszámolására, az észlelt hibák kijavítására irányítsa a párttagság figyelmét. Felébreszteni a kommunisták felelősségérzetét, élővé tenni a jelszót: Kommunisták az élre! — ez a legfőbb — és a legkevesebb, amit el kell most érni. Kérdezzék meg a taggyűlésen a gépállomás igazgatóját, a termelőszövet­kezet tagját, a tanácselnököt, az egyéni­leg dolgozó parasztot: Megtett-e min­dent, hogy jövőre több legyen a kenyér és ne szoruljunk külföldi behozatalra. Nézzük meg azt is: mi az oka, hogy me­gyénk sokezer mázsa sertéssel, marhá­val, baromfival, tojással adós az or­szágnak és emiatt is kevesebb hús, zsír, tej jut a munkások, alkalmazottak gyer­mekeinek. Van miből teljesíteni. A falu becsületbeli kötelessége, hogy rendezze tartozását! De őrködjenek azon is a kommunis­ták: szűnjenek meg azok a legtöbbször elkerülhető — nemtörődömségből, önző személyi érdekből, vagy éppen ellensé­ges indulatból fakadó hibák, amelyek nem egyszer kedvét szegik a paraszt­ságnak. Mondja el a beszámoló, szólja­nak a párttagok, hogy milyen a falu ellátása, milyen a szabadpiaci értékesí­tési lehetőség, rend van-e a szövetkezet portáján? Tegyék szóvá azt is, hogy in­tézi a tanács az állam, a falu ügyeit. Talán részletproblémáknak tűnnek fel, de ezeken a kérdéseken épül, vagy gyengül népi demokráciánk szilárd alapja: a munkás-paraszt szövetség. Tengernyi a tennivaló, kevés ember nem is bírná elvégezni. De éppen az elmúlt hetek tapasztalatai bizonyítják, hogy sokan kérnek részt a munkából. A Népfront bizottságok megalakulásá­val máris új élet kezdődött nagyon sok községben. Ezt a tábort tovább kell szé­lesíteni addig, míg csak el nem mond­hatjuk: a haza minden becsületes, né­pét szerető fia aktív tagja, harcosa a népfrontnak. Soha nem volt időszerűbb a jelszó: Kommunisták a tömegek közé! A taggyűlés hozzon határozatot szilárd, jól irányított népnevelő csoport kialakí­tására, biztosítsa, hogy már a következő napokban a népnevelők szavaitól vissz­hangozzék a falu, csirájában verjék vissza az ellenség minden hazugságát, leplezzék le szándékait. Lehet-e siker­telen munkájuk, amikor ilyen legyőz­hetetlen, erőt sugárzó, lelkesítő fegyvert kaptak kezükbe, mint a Központi Ve­zetőség októberi határozata. A fegyver forgatását is tanulni kell, tanítani kell. Erről nem feledkezhetnek meg a pártszervezetek vezetői, de nem kevésbbé járási párt-végrehajtó bizott­ságaink. Tudjuk, hogy rengeteg a fel­adat: a folyó gazdasági munka ellenőr­zése. őszi betakarítás, vetés, silózás, ter­melőszövetkezeteink zárszámadási elő­készületei, a tanácsválasztás előkészí­tése, jelölőgyűlések százai és lehetne még sorolni. De elvtársak, meg lehet-e mindezt oldani a kommunisták ezrei, a pártonkívüliek tízezrei nélkül? Tudjuk, hogy nem. Ezért kell az eddiginél na­gyobb segítséget nyújtani az alapszerve­zeteknek, hogy a most kezdődő taggyű­léseken minden kommunistához, minél több pártonkívülihez eljusson a Köz­ponti Vezetőség új tettekre, erőfeszíté­sekre lelkesítő harci felhívása. Ünnepélyesen megkezdődött a Hazafias Népfront Első Országos Kongresszusa Szombaton délután az Erkel Színházban megkezdődött a Hazafias Nép­front Első Alakuló Országos Kongresszusa. Népünk alkotó összefogásának nagy ünnepére már jóval a kitűzött idő előtt gyülekeztek a küldöttek. Á hatalmas színházterem zsúfolásig megtelik. Meg­kapó a színpad fényárban úszó képe: nemzeti színű zászlók erdeje övezi a Ma­gyar Népköztársaság hatalmás címerét, alatta aranybetüs felirat: ,,Éljen a Haza­fias Népfront, a magyar népi erők egységes, országépítő mozgalma!“ Két óra múlt néhány perccel. A zenekar a Himnusz dallamába kezd. Egy­két másodpercig szárnyal csak magányosan a dallam, aztán száz meg száz hang kap bele s a kongresszus kétezer küldötte felállva együtt énekli a nemzet dalát. A Himnusz hangjai után i Népfront Országos Élőké-1 az Elnöki Tanács elnöke Dobi István, a Hazafias! szító Bizottságának tagja,! emelkedett szólásra. Dobi István elvtárs megnyitó beszéde Tisztelt Kongresszus! A Hazafias Népfront elő­készítő bizottsága nevében üdvözlöm a megjelent kül­dötteket, dolgozó népünk­nek erre a kongresszusra megválasztott kiváló képvi­selőit és a tanácskozást megnyitom. Ha végigtekintek a soro­kon, régi harcostársak, új barátok és ismeretlenek ke- verédnek előttem ebben az óriási küldöttgyűlésben, jel­képezve, hogy ezen a ta­nácskozáson valóban együtt van a magyar nemzet min­den rétegének foglalkozási ágának, hitének-felekezeti­nek a. képviselője. A kongresszusra komoly feladatok várnak és nem kismértékben a küldöttek munkájától függ, hogy a szervezet, amelyet felépí­tünk, eleven erővé váljék a magyar életben. Az igazi hazafiak egyesülése, akik a népfront-bizottságokban, a különböző tömegszerveze­tekben és egyesületekben tanácskoznak és dolgoznak annak érdekében, hogy az új kormányprogrammot mi­nél kevesebb megrázkódta­tással, teljes sikerrel végre­hajtsuk, a szocializmust építsük, a tömegek élet- színvonalát növeljük, a párt politikáját érvényesítsük a nemzet, az ország életében. Élő szervezet hagyomá­nyaink ápolására, eszköz a népnek a helyi igazgatás­ban és az államhatalomban való részvételére. Tömeg­bázis a népi állam kormá­nya mögött és ugyanakkor a nép vágyainak, kezdemé­nyezéseinek, törekvéseinek és kritikájának a tolmácsa. Erős bástya a szocialista építkezésünk már meglevő, nagyszerű vívmányainak védelmére és tömegerő az új feladatok megoldásához. A dolgozó nép országát építjük, új társadalmat for­málunk és a kongresszus­nak az a feladata, hogy eh­hez a nagy munkához, belső megerősödésünkhöz, függetlenségünk és békénk további megszilárdításához megalkossa h nemzeti egy­ség hatalmas szervezetét: a Hazafias Népfrontot. Kossuth Lajos lures sze­gedi beszédében, amellyel szabadságharcra szólította a nemzetet, azt mondotta: „Oly hatalmasnak hi­szem én a népet, hogyha felkel és összetart, a ro­pogva összerogyó égboltoza­tot is képes fenntartani erős karjaival.“ Mi, ak.k itt összegyüie- keztünk, hiszünk a nép összefogásának hatalmában és erejében. Kossuth Lajos tanítását követve valljuk, hogy az egységes nemzet a legcsodálatosabb alkotások­ra képes és a nemzeti erőit legszéitsebb összefogását akarjuk életrehívm ezen a tanácskozáson. Az előttünk álló felada­tok megoldásához vala­mennyi kongresszusi kül­döttnek jó munkát kívá­nok. Dobi István nagy tapssal fogadott beszéde után De- vecseri Gábor Kossuth-dijas költő tett javaslatot a kon­gresszus elnökségére. A kongresszus a javasla­tot egyhangúlag elfogadta. Dobj István ezután javas­latot tett a kongresszus napirendjére. A napirend első pontja a Hazafias Népfront országos előké­szítő bizottságának beszá­molója, amelyet Darvas Jó­zsef népművelési miniszter tart meg. A második napi­rendi pont á Hazafias Nép­front működési szabályzat- tervezetének megvitatása. A tervezetet Jánosi Ferenc ismerteti. Ezután kerijl sor a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának megválasz­tására. A napirendi javaslatot a kongresszus egyhangúlag el­fogadta. Dobi István ezután bejelentette, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Veze­tőségének első titkára üd­vözlő táviratot intézett a kongresszushoz. A távirat szövegét kovács István bu­dapesti küldött, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára olvasta fel. Rákosi Mátyás elvtárs távirata KEDVES BARÄTAIM! KEDVES HONFITÁRSAK! Forró üdvözletemet és baráti jókívánságaimat küldöm szabadságomról a kongresszusnak, amelyen összegyűltek népünk küldöttei, hogy megtanácskozzák újkori történelmünk egyik legnagyobb kezdeményezésének, a Hazafias Nép­frontnak a megteremtését. Nagy nemzeti ügy: hazánk felvirágzásának, népünk jólétének és felemelkedésének, a népi-nemzeti egység elmélyítésének az ügye hozta össze önöket a inai tanácskozásra. Soha nem voltak kedvezőbb feltételek magyar hazafiak előtt c nemes célok megvalósítására, mint ma, hazánk felsza­badításának 10. évében, amikor pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja minden ere­jét latbaveti, hogy hatalmas eredményeinkre támaszkodva, a múlt hibáin okulva, egész dolgozó népünk segítségével előre vigye hazánkat a szocializmus útján. Az új szakasz politikája, amelyet egész népünk olyan egyöntetű helyes­léssel és lelkesedéssel fogadott, megteremti a szilárd alapot népünk összes ha­zafias erőinek összefogására. Meg vagyok győződve arról, hogy a Hazafias Népfront felkutatja, összefogja és mozgósítja azokat a kimeríthetetlen erőket, azt a bölcsességet, tudást és kez­deményezést, amelynek népünk tanújelét adta nemzeti múltúnk és jelenünk legnagyobb megmozdulásai idején. A Hazafias Népfront hű örököse és tovább- folytatója legszebb nemzeti hagyományainknak, Zrínyi, Thököly, Bocskay, Rá­kóczi, Kossuth, Petőfi örökének, 1919 dicső hagyományának, A Hazafias Népfront kongresszusa magasra emeli a nemzeti összefogás lo­bogóját és fennen hirdeti azokat a nagyszerű feladatokat és célokat, amelyek egész népünket e zászló alá tömörítik. Ha népünk egy szívvel, egy akarattal fog fáradozni a haza felvirágzásán, a dolgozó nép jólétének emelésén, a haza függetlenségének és békéjének megvédésén, akkor nincs az az erő, amely meg­állítana bennünket előrehaladásunkban. Teljes szívvel kívánok önöknek jó é* eredményes munkát nagy nemzeti cél­jaink megvalósítása ériekében! RÁKOSI MATTÁS.

Next

/
Thumbnails
Contents