Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-15 / 244. szám
1954 október IS, péntek Mire szavaztak Párizsban . •. a francia nép fogja hallatni szavát, amelynek hű kép*■ viselője, a Francia Kommunista Párt ma is tántQrít- hatatlanul küzd az új Világháború és Nyugat-Né- metország felfegyverzése ellen, küzd a német-francia viszony észszerű, demokratikus rendezéséért. \ szovjet kormán«) tuáomdsiil veszi a fríeszií jugoszláv—olasz egyezményt A KV ülés anyagából... „Általános harcot kell indítani a rendeletek1 és utasítások tömkelegé, a bürokratikus intézkedések ellen. Kevés határozatra és utasításra van szükség, de ezek végrehajtását szi-é goriían ellenőrizni kell.“ — Na, ezekkel aztán vethetünk! Csak azt nem tu-* dom, hogy mi fog teremni?! Megnyílt Nyíregyházán a Benczúr Gyula kiállítás Kedden este rövid közlemény adta hírül, hogy a francia nemzetgyűlés többsége: a kormánypárt, a „szocialisták“ és a háborús politika más hívei bizalmat szavaztak Mendes-France kormányának. Mit jelent ez a szavazás? Milyen következmények várhatók ezután? ' Arról van itt szó, hogy a parlamenti többség jóváhagyta a kormány külpolitikáját, annak minden békecllenes kinövésével együtt. Jóváhagyta Mendes- France dicstelen londoni szereplését, a kilenchatalmi értekezlet megállapodásait, Nyugat-Németország felfegyverzését. Azok számára, akik fi- gyelemmel kísérik a nemzetközi élet eseményeit, meglepetés lehetett a londoni tanácskozás, a francia küldöttség ottani szerepe, s a francia parlament mostani állásfoglalása. Meglepetés lehetett, mert alig néhány héttel ezelőtt a ‘nemzetgyűlés kerek-perec elvetette az európai védelmi közösségnek nevezett háborús csoportosulás tervét. Elvetette, mert a nyugatnémet militarizmus feltámasztásával Franciaország létét, épségét látta veszélyeztetve. Kézenfekvő a következő kérdés: Hát ha Nyrugat- Németország nem az EVK útján, hanem a brüsszeli szerződés, a londoni megállapodások szerint kap jogot a fegyverkezésre — ez nem veszélyezteti a békét? Nem veszélyezteti Francia- ország érdekeit? Feltétlenül veszélyezteti. De hát akkor hol itt a logika? '~Jf’.iábavaló erőfeszítés dU volna, ha az észszerű gondolkozást keresnénk a francia nemzetgyűlés két szavazása között. Más tényezőknek kellett itt közrejátszani. A francia tőkés- osztály, — amelynek akaratát tükrözi lényegében a parlamenti döntés — a szó szoros értelmében megriadt a csirájában jelentkező amerikaellenes politikától. Emlékezhetünk rá, hogy az EVK párizsi bukását követően milyen diplomáciai küldöttjárás kezdődött Európában. Még Dulles amerikai külügyminiszter is jónak látta repülőgépre ülni és meglátogatni néhány nyugateurópai fővárost. És ebből a körutazásból Párizs kimaradt. Mintha leprások élnének a francia fővárosban, úgy kerülte el az amerikai külügyminisztert szállító repülőgép. Csak dühödt kifakadások, félre nem érthető célzások hangzottak el az amerikai segély megvonásáról. A francia burzsoázia úgy látja, hogy nem haragíthatja magára az „amerikai nagybácsit“. Nyugat-Németország felfegyverzését nem tudja, s nem is akarja megakadályozni, ezért megelégszik egy szerény tagsággal a brüsszeli paktumban — remélve, hogy legalább figyelemmel tudja kísérni a nyugatnémet fegyverkezést. /II ért szavazás ide— sza- vazás oda, Franciaország nem felejti el egykönnyen a múltat. Két emberöltő alatt háromszor tiport végig a porosz csizma Franciaországon. Elzász- Lotharingia ma is vörös posztó a revansért lihegő német imperialisták előtt. Mondjunk egy példát? Nem is olyan túlságosan messze a francia határtól Nyugat-Németország Rajna- Pfalz tartományában, Bitt- burg közelében nemrégen szörnyű szerencsétlenség történt. Egy hatalmas robbanás nyomán sok ember meghalt, s még többen egész életükre nyomorékká váltak. A szerencsétlenség oka: az „atlanti“ parancsnokság hadgyakorlata. (Ari yugat-Németország ma 's- gyakorlótér. Holnapra egyetlen hatalmas háborús hídfővé akarják szervezni. Nyugat-Németországban fokozatosan virágzik ki újra a nácik paradicsoma. — Berchtesgadenből, Hitler egykori rablótanyájából fasiszta zarándokhely lett. Kesselring, Hitler repülős- tábornoka ma is szívesen elindítaná bombavetőit az európai kultúra ellen, mert Nyugat-Németország fegyverkezhet. Visszatérve a párizsi nemzetgyűlés bizalmi szavazásához, el lehet mondani, hogy a parlamenti többség döntésének feltétlenül lesz folytatása. Ezután A. J. Visinszkij, a Szovjetunió ENSz-küidöttségé- nek vezetője október 13-án levelet intézett a biztonsági tanács elnökéhez. A levél a következőképpen hangzik: „Olaszország ENSz-ben működő megfigyelője, valamint az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Jugoszlávia képviselője 1954 október 5-én a Trieszt szabad területre vonatkozó, Londonban október 5-én parafáit egyezménnyel kapcsolatban levelet intézett a biztonsági tanács elnökéhez. E levél kapcsán kérem Önt, hozza a biztonsági tanács tagjainak tudomására az alábbiakat: Amint a biztonsági taA tiszavasvári gépálteiMs bét traktorosa teljesítette éves tervét Megyénkben eddig 19 traktoros teljesítette ezévi tervét. Különösen szép eredményt értek el a tiszavasvári traktorosok. A száraz ősz, a kemény, kötött talaj még nehezebbé tette a munkát, s ők egymást segítve, kettős műszakban szántották a környékbeli termelő- szövetkezetek földjét. A gépállomás legjobb traktoros-párosa Xgnácz Sándor és Mészáros József. Ezen a gépállomáson az észszerű munkaszervezést, a traktorosok lelkesedését a legjobban bizonyítja, hogy hét traktoros teljesítette már ezévi tervét, emellett őszi tervük megvalósításával is hetvenöt-nyolcvan százalékra állanak. nács elnökéhez intézett említett levélből és a hozzácsatolt okmányokból kitűnik, a Trieszt szabad területre vonatkozó egyezmény Jugoszlávia és Olaszország, mint közvetlenül érdekelt országok megegyezésének eredményeként jött létre és az egyezmény számukra elfogadható. Figyelembevéve ezt a körülményt és azt, hogy Jugoszlávia és Olaszország említett megegyezése elősegíti a normális kapcsolatok létrejöttét a két ország között és ilymódon hozzájárul, hogy Európának ebben a térségében enyhüljön a feszültség, a szovjet kormány tudomásul veszi az említett egyezményt.“ (fäänid kiitfJiLdi kifejt Az amerikai rádió jelentése szerint Walter S. Robertson, a távolkeleti ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár szerdán Tajpejben tárgyalásokat folytatott Csang Kaj-sekkel. * Az athéni rádió jelentése szerint néhány napon belül a görög fővárosba várják a török és a jugoszláv vezérkar főnökeit. • Az indonéz közvélemény és sajtó erélyes intézkedéseket követel a kuomintang ügynökök indonéziai aknamunkája ellen. • A DP A nyugatnémet hír- ügynökség közlése szerint Adenauer szövetségi kancellár és Mendes-France francia miniszterelnök a jövő héten Párizsban tárgyalást folytat majd a Saar-kérdés- ről. Nyíregyházán a Jósa András-múzeumban Benczúr Gyula festőművész születésének 110. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt meg. A megnyitó ünnepségen Gacsó László, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője ismertette Benczúr Gyula életét, méltatta a nagy festőművész munkásságát. A megnyitó után mintegy 30 eredeti Benczúr-képben gyönyörködhetett a szépszáMintegy négyszázan jelentek meg Mátészalkán vasárnap este az irodalmimű közönség. A rajzterem-* ben pedig megtekinthették a nagy festő múzeális értékű dolgozószékét, festőáll-* ványát, bőrkötéses díszoklevelét és néhány levelét is. A kiállítás óriási érdeklődésnek örvend. A kiállítás december 31-ig tart. —• Vasárnap 9—13, 14—17, kedden, szerdán, pénteken, szombaton 10—13, 14—17,i csütörtökön 10—13 óráig van nyitva (Egyház-u, 15.). esten, ahol Képes Géza, a város szülötte tartott előadást. Irodalmi-est Mátészalkán ÖNMAGÁMRÓL KELESEI Lehetetlen észre nem venni Nyírmadán mindazon dolgokat, amelyek arra utalnak, hogy a község vezetése jó és helyes. Megmutatja ezt sok dolog, még az olyan is, amely pedig közvetlen kapcsolatban nincsen a tanácscsal. Jár-kel az ember Nyir- mada utcáin, és minduntalan újat, szebbet lát. Tatarozzák. a házakat. Rendesek az udvarok. Itt is épül agy új ház... amott egy másik... itt kettő is egymás mellett. A főutca arculata több, mint kellemes. Gondozott, szépen kerített füves, virágos ágyak a fák alatt, tiszta utca. Jók a fúrottkutak. A sportpályáról élénk kiáltozás hallatszik: a nagy költséggel újjávarázsolt pálya vonzza az érdeklődőket. A mozi „telt házzal“ játszik esténként, s igen kevés részegembert talál az ember az utcán. Ilyen gondolatokkal érkezünk a tanácsházához. * Könnyű megtalálni az épületet. Az érdeklődésre a következőket felelik a ma- daiak: — Előtte betonjárda van, szép ház, és virágos az ablaka. Az udvara is szép a szemnek, látszik, hogy körültekintő, mindennel törődő emberek végzik e házban napi munkájukat. Az egyik ajtaján a következő kis papírtábla van kifüggesztve: SZABÓ GÉZA t. elnök. Benyitunk. * Az elnök feltekint munkájából. Világos szőke hajú, nyílt tekintetű, komoly fiatal férfi. Arcán nagy határozottság, megingathatatlan akarat, de megértés is tükröződik, olyan ember, aki tántorithatatlanúl hajtja végre ] a tennivalókat, de nem ra- j gaszkodik bürokratikusán a \ papírformához. Rövid beszélgetés után j nekiszögezzük a kérést: 1 beszéljen magáról. Szeret- [ nénk ismerni közelebbről, j Mennyit küzdött a múltban, j s hogyan harcol a jelenért, a jövőért? — önmagámról keveset... sőt. semmit sem mondha-1 tok. (Elnök elvtárs, elhisszük, j hogy őszinte a zavartsaga, ! hogy talán senki sem kér-1 dezte Öntől ezt eddig, ilyen \ formában, de azt nem hisz-' szűk, hogy semmit sem tud mondani.) — Büszke vagyok arra, j mint. elnök, hogy közsé-1 günk minden héten szerepel a sajtóban. Ez megnyugtat, hogy munkánkat nem minden eredmény nélkül végezzük. S erőt is ad. — Mióta látja el ezt a feladatát? — Egy éve. Annak előtte a járási pártbizottságon dől- \ goztam, mint szövetkezeti! instruktor. ' ;:r Elmosolyodik. , .-no — Igen sok helyen dől- goztam már. Ahová állított j a párt, a nép bizalma én1 ott dolgoztam. — Szerette feladatait? Helyesebben, mit szeretett legjobban eddig? — Nem tudok egyet kiemelni. Minden feladat egyformán komoly, amelyet, ha az ember megold, előbbreviszi népünk ügyét. S nekem ezért minden fontos. Apám asztalos volt, kisiparos. Igen nagy szegénységben éltünk a felszabadulás előtt. Én magam is asztalos mesterséget tanultam, de talán még ennél is több időt töltöttem el gazdasági munkával. Földműves munkával. Keresnem kellett, kevés volt az a pértz, amit apám szerzett iparjával. Szereltem volna tanulni... — folytatja most már közlékenyebben, hiszen a múltját méri fel, — de csak a felszabadulás után jutottam hozzá. Azóta ... Fényképeket vesz elő. Minden kép egy-egy igazolás. Egy-egy iskola évzáró képe. a hallgatók csoportját mutatja. Mintegy nyolc- kilenc ilyen tablót ejteget le előttünk az asztalra. „Kedves emlékek“ — mondja, s „mennyi tanulás, fáradozás a tudásért“ — mondjuk mi. Nehezen megtudjuk azt is. hogy iskoláiban színjeles tanuló volt, a fel- szabadulás után pedig általában és mindenütt a legjobb. — Mi az egyik legkedvesebb emléke? — Talán az, amikor 1949 május 1-én 500 fiatal vonult fel Nyírmada utcáján. Gyönyörű látvány volt, és igen nagy jelentőséggel bírt. És számomra pedig azért jelentett különösen nagyot, mert akkor az EPOSZ titkára voltam, s ez volt bizonysága, eredménye munkámnak. Jutalomképpen többünket fel is vittek a fesztiválra. A fiatalok közül mintegy hatvanat vittek magasabb iskolára, s helyeztek el fontosabb munkahelyekre. Ennek az évnek őszén aztán a faluban szövetkezeti ügyvezető lettem. Most a kérdések pergőtüzébe állítjuk. S erősen állja a próbát, nem lehet olyat kérdezni, amelyre ne tudna azonnal, s teljes bizonyossággal felelni. Nincsen a faluban olyan megmozdulás, vagy bármi, amelyről ne lenne értesülve, vagy amelyben — legtöbb esetben — ne segített volna. Megállítják az utcán, megkeresik bárhol. „Elnök elvtárs ..Szabó elvtárs nem siet soha, mindig van ideje a panaszok intézésére. (Pedig mennyi dolga van!) Az eredmények? A legutolsó eredmények, melyeket hirtelen felsorol, az állami lakások, épületek ta- tarozása, az orvosi lakás, o vágóhíd, cédulaház, az isko- Iák (valamennyi), a tanács- háza, a község szépítése, a szociális gondoskodások ki- terjesztése, kéthetenkénti rákszűrű-, tüdőszűrővizsgálatok. A község apaállatai kitűnő kondícióban vannak, ez fontos, és ezzel sokat foglalkoznak, de ugyani így eredmény az is, hogy vetőgépet használnak, mint ebben az évben már több előtte. A fejtrágyázásnál mig előző évben 100 mázsát, most 400 mázsát szórtak el. Nyírmada község jó névvel szerepel a szabolcsi: községek között. Szabó elvtárs egyedül lakik. Szülei más községben élnek, maga meg nőtlen. Hideg a szobája. — Miért nem nősül már,1 elnök elvtárs? — Nehéz dolog a házasság. Nincs időm rá, — tréfál — sem most, sem ezután. Pedig olyan jó lenne meleg szobába hazatérni, meleg vacsorára. Nevet és a könyvekre csap. — Egyelőre így feledem1 azt, hogy néha fázom. S. B, Si
