Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-14 / 243. szám

19dl Oktober 11, csütörtök BEflSr Minden hazafit harcba keli vinni a felemelkedés nagy ügyéért Megtartotta alakuló ülését a megyei népfront-bizottság LERMONTOV Tegnap, október 13-án a megyei tanács feldíszített nagytermében tartotta meg alakuló ülését a megyei népfront-bizottság. Az alakuló ülés megnyitó beszédét Fekszi István elv­társ, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának el­nöke, a megyei népfront­bizottság tagja mondotta el. Beszédében a Hazafias Népfront Országos Előké­szítő Bizottságának felhívá­sát ismertette, majd a kö­vetkezőket mondotta: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hatá­rozata alapján létrejött a Hazafias Népfront Előké­Ax elnökség tagjai Fekszi elvtárs javaslatot tett az előkészítő bizottság nevében a megyei népfront­bizottság 15 tagú elnöksé­gére. Elsőnek Kovács Isl- vánt, a Társadalom és Ter­mészettudományi Ismeret- terjesztő Társulat megyei titkárát választották meg a bizottság elnökének. Varga Sándor elvtársat, az MDP megyei végrehajtó bi­zottságának első titkárát, Kostyál György elvtársat, a nyíregyházi Dózsa tsz. tag­ját, Fekszi István elvtársat, a megyei tanács elnökét és Kóbort Ilona elvtársnőt, a kisvárdai Vulkán dolgozó­ját a megyei népfront-bi­zottság elnökhelyetteseinek választották meg. Az elnök­ség tagjai között foglalnak helyet Koch Béla agronó- mus, Kiss Istvánná könyv­kötő, Tóth János, a megyei békebizottság titkára, Mak- hándi József, az újfehértói gépállomás traktorosa. Pusztai József, a DISZ me­gyei titkára, Koncz Elekné vitkai egyénileg dolgozó pa­rasztasszony, Prokop And­rás nyírbögáti földműves, dr. Szabó Gábor körzeti orvos, Katona Aladar gávai középparaszt. 0 Óriási jelentősége van a népfront-bizottságok munkájának elnöke Vári Lajos elvtárs, j a megyei pártbizottság tag-1 ja, elnökhelyettese Kajati Sándorné, a Tüzép dolgozó- ! ja, titkára Béke Albert elv- i társ, a megyei tanács dől- j gozója. Tagjai: Molnár An- j tál tanító, Mráz Pál tsz. tag, Bihari Sándorné, a posta dolgozója. A megyei vá-1 A tanácstörvény-tervezet vitája nyomán: Elinfóztóh a szaholyí dolgozó parasztok panaszai! Szakolyban is résztvettek a tanácstörvény-tervezet vi­tájában a dolgozó parasz­tok. Ennek során számos hibát vetettek fel. A hibák nagyrészét már ki is javí­tottuk. Győri Sándor dolgozó pa­raszt kifogásolta: annak ellenére, hogy felesége sok- gyermekes anya, nem kap­ta meg a jogos segélyt. — Ezt még májusban kérték, de még válasz sem jött a kérelemre. Azon a kisgyű- lésen, amelyen szó volt Győriék panaszáról, részt- vett egy elvtárs is, mint a felsőbb szerv képviselője. Ű intézte el az ügyet: Győ- riné már meg is kapta az 1.200 forintos anyasági ju­talmat. A dolgozó parasztok azt is kifogásolták, hogy Sza­kolyban nem volt burgo­nyaátvevő hely s burgonyá­jukat az öt kilométerre lé­vő Balkányba kellett be­vinni. Ez a visszás helyzet is megszűnt, ma már van burgonyaátvevő Szakoly­ban. Fazekas István, a szakolyi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A Magyar Rádió nyíregyházi Stúdiójának műsora Az elnökség tagjainak megválasztása után Kocsány Gyula elvtárs ismertette a közvetlen* soronlevő fel­adatokat. Beszédében töb­bek között a következőket mondotta: „Megyénk dolgo­zóinak érdeklődése igen megnőtt a népfront munká­jával kapcsolatban. A helyi népfront-bizottság munkája •óriási segítséget jelent 'majd a községnek, járásnak és az egész megyének. Fel­adatunk, hogy bekapcsol­juk ebbe a nagyméretű hazafias mozgalomba azo­kat a dolgozókat is, akik eddig nem értették meg teljesen a népfront célkitű­zéseit. Minden hazafit harc­ba kell vinni a jólét, gaz­dasági, kulturális és szo­ciális felemelkedés nagy ügyéért. A harmadik párt- kongresszus célkitűzései megoldásra várnak. Köze­ledik a tanácsválasztás ideje és a siker azon is múlik, mennyire segítik és támo­gatják ezt a munkát a nép­front-bizottságok tagjai, milyen a kapcsolat a tanács és a dolgozók között. Nagy jelentőségük van a helyi kezdeményezéseknek, ja­vaslatoknak. Számos mód van arra, hogy meg lehet oldani a helyi jellegű be­ruházásokat, meg lehet ja­vítani a falu életét, ha ösz­szefog a lakosság. Például a békekölcsönjegyzés alkal­mával a falun maradt 25 százalékos összeg is sokat segít mindezekben. Elsősor­ban pedig az kell, hogy a dolgozók problémáit, ame­lyeket a népfrontgyűléseken felvetettek, sürgősen meg kell oldani. A Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökségének feladata, hogy irányítsa és jól irányítsa a bizottságok munkáját, te­gye közüggyé a falu dolgo­zóinak ügyét. Tennivaló van bőven. Közeledik a tanácsválasztás és néhány nap múlva ünnepli me­gyénk lakossága felszaba­dulásunk tizedik évforduló­ját. A helyi népfront-bizott­ságok feladata: mindenütt előkészíteni ezeket az ün­nepségeket. A dolgozók bensőséges ünnepévé kell tenni ezt a napot. A népfront-bizottságok munkája nem kampány­jellegű, hanem állandó. Ezt bizonyítja az is, hogy füg­getlenített apparátust je­lölnek ki a járási, városi és megyei bizottságok élére i és ez a függetlenített appa­rátus időközönként együt­tesen tart megbeszélést a népfront-bizottság tagjaival és beszámol arról, hogyan hajtotta végre a kitűzött feladatokat.“ A nyíregyházi stúdió min­den este félhétkor kezdődő adásában a 223.8 méteres hullámhosszon közvetíti műsorát, Mai műsor: Mi­ért nem halad a burgonya­beadás Nyírszőlősön? Tu­dósítás. — Hírek. — A kár 400 ezer forint. Karcolat. — A gépállomások hangja: Szemlén a kisvárdai gép­állomáson. — Gyermekmű­sor: Az élet legnagyobb kezdete a betű. Hangjáték, i — Szórakoztató zene, 1814 október 15-én szü­letett Moszkvában, Michail Jurjevics Lermontov, az orosz nép egyik legna­gyobb költője. Gyermek­kora igen szomorú volt, anyját hároméves korában elvesztette, nagyanyja ne­velte, aki nem szerette apját, s ezért ritkán en­gedte házához. Érzékeny lelkének fájt nagyanyja viselkedése, magábazárkó- zott, bizalmatlan termé­szetű lett, később ernber- gyűlölő. 1832-ben a mosz­kvai egyetemre iratkozott be, innen kizárták, majd nevelőszülei a pétervári kadétiskolába adták. — A nyugati költőket tanulmá­nyozta, és példaképe volt Puskin. 1837-ben Puskin halála alkalmával az orosz arisztokrácia ellen írt verset, ez egyszerre híres­sé és ismertté tette nevét. Nem szívesen volt katona, de rokonai nem engedték otthagyni a katonai pá­lyát. Botrányokba kevere­dik, többször száműzik a Kaukázusba, fiatalon 1840- ben hal meg, párbajban lőtte le a tiszttársa. Lermontov az orosz Byron. Rövid életpályája folyamán a jó és gonosz problémái foglalkoztatták. 1824—32 között lírai, az­után főleg epikai műveket írt. Csodaszép az „Ima“ és a „Pálmaág“ című költe­ménye. Epikai költemé­nyei közül legszebbek a „Kaukázusi fogoly“, a „Démon“, a „Cserkeszek“ stb. Leghíresebb műve a „Démon“. Ezt a művét szerette legjobban, ö ma­ga így ír róla: „Mint dé­monom, én is a gonosz ki- választottja vagyok, mint démonnak, nekem is büsz­ke a lelkem.“ Ebben az esetben a „Démon“ nem a romlás, hanem a közöm­bösség szelleme, ezért vo­natkoztatja őt magára, s ezért nem tud megjavulni;, A népköltészet szellemé­ben írta meg a „Kalacni- kov kalmár“-ról szóló éne­két, amely a mai napig- legszebb balladája az orosz irodalomnak. Ler­montov szenvedélyesen szerette a szabadságot, s ilyen költeményei is mind egy-egy igaz gyöngysze­mei az orosz irodalomnak. Lermontov Puskin után a legnagyobb orosz költő, s bár korában nem be­csülték meg, a mai kor emberei hálás szívvel és megbecsüléssel gondolnak hazájuk nagy fiára. A jpiriesei dolgozó parasztok a gyors begyűjtésért Mi, pilácséi dolgozó pa­rasztok elhatároztuk, hogy csatlakozunk Berkesz köz­ség felhívásához. November 7. és a tanácsválasztás tisz­teletére vállaljuk, hogy vágómarha-beadásunkat no­vember 1-ig teljesítjük. Ed­dig a határidőig ugyan­csak eleget teszünk hízott­sertés-, tojás- és baromfi­beadásunknak is. A tejbe­adást folyamatosan havon­ként teljesítjük. A kapás­terményeket október 20-ig beszolgáltatjuk. Zaturecki József párttit­kár, Vadon Pál vb. elnök, Lakatos Sándor begyűjtési megbízott és még 30 dolgo­zó paraszt írta alá a válla­lást, Programmot dolgozott ki a Hazafias Népfront olcsvai bizottsága A dolgozók bizalma nagy megtiszteltetés Kocsány elvtárs ezután javasolta, hogy a népfront­bizottság tagjai közül vá­lasszanak egy pmgramfn- előkészítő és kidolgozó bi­zottságot, ame~l>>—-megszabja az elkövetkezendő idők fel­adatait, programmjába ve­szi, hogyan végezzük a ta­nácsválasztás munkáját. Még ezen az ülésen ki kell jelölni a megyei választási bizottság tagjaitrakika vá­lasztások szervezeti előké­szítését beszélik meg, — hangsúlyozta Kocsány elv­társ. — A megye dolgozói­nak legjobbjai kerültek a népfront megyei bizottsá­gába, A dolgozók bizalma nagy megtiszteltetés, de egyúttal magas követel­mény is. Dolgozzon úgy ez a bizottság, hogy teljes mértékben valóraváltsa me­gyénkben a harmadik párt- kongresszus minden célki­tűzését, — fejezte be be­szédét Kocsány elvtárs. Az alakuló ülésen meg­választották a programm- előkészítő bizottságot. Ve­zetője Kovács István elv­társ, tagjai Pusztai József, Baráth István és Tóth Já­nos elvtársak. Majd a vá­lasztási bizottság elnöksé­gének és tagjainak megvá­lasztására került sor. A megyei választási bizottság Ezekben a napokban egy­re jobban rövidülnek a délutánok, mindjobban kö­zelednek a hosszú téli es­ték. Az olcsvai házak túl­nyomó többségében már elűzte a fény a múlt sötét­ségét. Egy kattintás és villanyfény sugárzik a la­kásokban. Az 1880-as években Olcsván mécse­sekkel világítottak, 1938- ban petróleummal és most villannyal. Az olcsvai tanácsháza villanyfényes helyiségében nagy dologra készülődnek az emberek. A nemrégen megválasztott népfront-bi­zottság tagjai gyülekeznek első ülésükre. Lassan bené­pesedik a terem és már is megkezdődik az ülés. Elő­ször az elnököt, az alelnö- köket és az elnökségi ta­gokat választják meg, majd Kosa Lajos, a megvá­lasztott elnök vezetésével megkezdődik a tanácsko­zás. A helyi programmtervezet Az első napirendi pont­ként a helyi programmter- vezetet ismertetik. Megele­venedik a község tíz esz­tendeje. Ki ne emlékezne 1944 októberének végére, ami­kor a község felszabadult? 184 dolgozó paraszt kapott a szabadsággal együtt föl­det is. Azóta új élet virág­zik a földeken, két terme­lőszövetkezet működik a községben 850 hold földön, 64 család gazdálkodik raj­ta, a Vörös Csillag terme­lőszövetkezet nem régen épített fel s^riésfíaztatót, dohánypajtát, lóistállót, csomózó helyiséget. A Béke termelőszövetkezet 100 fé­rőhelyes istállót, sertésólat, dohánypajtát emelt állami támogatással. Gazdagoknak mondhatók a szövetkezeti tagok. Bartha Lajos, aki gazdasági cseléd volt vala­mikor Kosa Ferenc kulák- nál új lakóházat épített. — Tehene, sertése van. 38 rádió, könyvtár Nagyot lépett előre a köz­ség a kultúra útján is. A felszabadulás előtt 6 rádió volt a községben, most már 38 szól. Régen egy tante­remben 3 tanító tanított, most három tanteremben tanítja az olcsvai kis ma­gyarokat négy tanító. — Könyvtára s orvosi ren­delője is van a községnek, sőt fúrott kutat is létesítet­tek. A nép állama megbecsüli az édesanyákat, Kovács Gyuláné kisparasztasszony 1.200 forintos jutalomban ré­szesült. Ingyenes babake­lengyét 29 édesanya kapott. Hat termelőszövetkezeti anya részesült szülési se­gélyben. Szebb lett, jobb lett az élet. Sok-sok szám­adat bizonyítja még ezt. A 24 új lakás, a közel 100 kerékpár és legfőképpen az, hogy a dolgozó parasz­toknak sokkal nagyobb a termelési kedvük most, mint valaha. Az elmúlt év­ben például több területet trágyáztak le, mint az elő­ző 3—4 esztendőben. A programmlervezet a leiadatokat is megjelöli A programm a tervezett feladatokat is rögzíti: mit tesz majd a népfront-bi­zottság az elkövetkezendő három esztendőben. Első­sorban a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzését tűzte ki feladatul, pro- grammba vette a föld ter­mékenységének megja­vítását és az állattenyésztés növelését. Külön leszögez­te, hogy nagy gondot kell fordítani a víziszárnyasok tenyésztésére, hiszen a község határában folyik el a KrasZha és a Szamos. A víziszárnyas tenyésztés Olcsván kifizető, nagy jö­vedelmet hoz. Programm- ba vette, hogy a gyümöl­csösök szakszerű kezelése érdekében előadásokat tar­tanak. Építeni, szépíteni akarják községüket, éspedig első­sorban a saját erejükből. Egy kilóméter hosszú jár­dát akarnak készíteni tár­sadalmi munkával, és fel­építik a kultúrházat is. —- Régi kívánsága a község dolgozóinak a halastó épí­tése. Erről így szól a pro­grammtervezet: „Közsé­günk határában jelenleg kihasználatlanul van a Kiaszna holt medre. Kevés földegyengetéssel, meder- tisztítással 10 holdas ha­lastavat kívánunk létesíte­ni. A vizet a Szamosból cseréljük, a beömléshez 4—5 méter széles földgátat kell emelni. A halastavat 1956-ra megépítjük ée hal* tenyésztő szövetkezetét lé* tesítünk. A Hazafias Nép­front bizottsága néhány dolgozó parasztot addig is tapasztalatcserére küld el. A programmtervezet cé­lul tűzi ki azt is, hogy a Révkert-dülőt 1957-ig gyü­mölcsfákkal ültetik be, el­sősorban Jonathán-almával. Ami pedig az ifjúságot illeti, 1955 június 1-ig kugli- és röplabdapályát építenek, A tervezet vitája A tervezet elhangzása után hozzászólások követ­keztek. Először ifj. Borbás László beszélt. Helyeselte a tervezetet, különösképpen a járdaépítést. Több hozzá­szólás után Tarr Mihály ezeket mondotta: „Nagy feladatokat tűztünk ki: magunk elé, de megoldjuk valamennyit. Egyetlen elő-» feltétele van, az összefogás.“' Kosa György így beszélt: „Ne csak ígérgessünk, ha­nem lássunk munkához; is.” Aztán több javaslat hangzott el. Többek között az is, hogy ki kell dolgoz­ni a község programmján belül az egyes választóké-: rületek programmját is. S mindjárt meg is valósítot-| ták ezt. Többek között a 23-as választókerületben járdát építenek társadalmi munkával. * Végétért az olcsvai nép­front-bizottság első ülése: Termékeny volt és minden bizonnyal szebbé, gazda-: gabbá teszí a község dol­gozóinak életét. 3 iasztási bizottság feladata a kerületi választási bizottsá­gok kijelölése, amelyre a javaslatot a községi és já­rási népfront-bizottságok te­szik meg. Az alakuló ülés Kovács István elvtársnak, a bizott­ság elnökének szavaival ért yéget. szitő Bizottsága, amely szeptember 11-i ülésén fog­lalkozott az új népfront megalakulásával. A felhívás után sorra alakultak meg megyénkben is az előkészítő bizottságok, majd rövid idő múlva a községi, járási és városi népfront-bizottságok. Az ünnepi nagygyűléseken megyénkben 62 megyei népfront-bizottsági tagot és száz kongresszusi küldöttet választottak meg. Így tehát a megyei népfront előké­szítő bizottság befejezte munkáját és szükség van arra, hogy megkezdje he­lyette a munkát, a megyei népfront-bizottság.“

Next

/
Thumbnails
Contents