Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-09 / 239. szám

1954 október 9, szombat KtPLAP 3 Nyugati sajtóhangok V. M. Molotov berlini javaslatairól Az állam messzemenő segítséget nyújt a racionalizálás során elbocsátott «lolgozóknak A párizsi lapok részlete­sen foglalkoznak V. M. Mo- lotovnak, a Német Demo­kratikus Köztársaság meg­alakulása 5. évfordulója al­kalmából Berlinben tartott ünnepi ülésen elhangzott beszédével. A demokratikus sajtó üdvözli ezeket a ja­vaslatokat s úgy értékeli őket, mint a Szovjetunió­nak a német kérdésben folytatott következetes poli­tikájának új megnyilatko­zását. A londoni egyezmény érvénybe lépése — Írja a ,,1’Humanité“ Németország és Európa végleges ketté­szakadását, a revansiszta terveket szövő németországi pártok megerősödését je­lentené. Ez fokozná a fegj^- verkezési hajszát, mind nyugaton, mind pedig kele­ten és lehetetlenné tenné az igazi megbékélést Fran­ciaország és Németország között. Viszont a négy hatalom tanácskozása és az összes külföldi megszálló csapatok Németországból való kivo­nása rendkívül kedvező helyzetet teremtene a né­met probléma békés meg­oldására. A burzsoá sajtó igyekszik úgy feltüntetni a szovjet javaslatokat, mint olyan „manővert“, amelynek az a célja, hogy „megbénítsa a nyugati védelem megterem­tését“. A „Figaro“ azt Írja, hogy „a szovjet diplomácia vezetője diplomáciai táma­dást intézett, hogy szétzúz­za a londoni megállapodá­sokat.“ A „New York Herald Tribune“ szerkesztőségi cik­kében ezt írja: „Most, ami­kor Mendes-France és Adenauer parlamentjeik elé állnak, lényegesen több fo­rog majd kockán, mint Né­metország felfegyverzése. Az a hűvös fogadtatás, amelyben a szövetségi gyű­lés részesítette Adenauert Londonból visszatértekor, arról tanúskodik, hogy Né­metországon úrrá lett a mi­előbbi egyesülés vágya. Az államigazgatási, hiva­tali és vállalati munka szak­mai és politikai színvona­lának emelése érdekében országszerte folyik a ra­cionalizálás. A racionalizá­lási munka lényege és célja az. hogy egyszerűsítse az indokolatlanul megnőtt, szá­mos helyen bürokratikussá vált ügyviteli és admi­nisztrációs munkát és megszüntesse az öncélú, fe­lesleges hivatali szerveket. A racionalizálás — esz­tendők hibáinak kijavítása — személy szerint számos embert érint, akiket most munkakörük megszűnése, vagy a hivatal létszá­mának csökkentése miatt elbocsátanak állásukból. — Államunk azonban minden elbocsátottat segít és támo­gat. Űj munkahelyre irá­nyítja azokat, akik eddigi állásukból kikerültek. — A racionalizálás során ed­dig elbocsátottak jelentős része már újból munkába állt. Ezt biztosítja eddigi­nél fokozottabban a mi­nisztertanács legutóbbi — racionalizálással és lét­számcsökkentéssel kapcso­latos — határozata is. A határozat kimondja, hogy azok, akiket a jövőben bo­csátanak el, az eddigi két hét felmondási járulékkal szemben egyhavi illetményt kapnak. Az 1954 július 1. óta elbocsátottak pedig, amennyiben még nem tud­tak elhelyezkedni, pótlólag újabb kétheti felmondási illetményre tarthatnak igényt. Jelentős intézkedés az is, hogy az elbocsátásra kerülő alkalmazottak, amennyiben elfogadják a részükre felajánlott fizikai munkakörbe való áthelye­zést, egy hónapig az előző havi fizetésüket kapják. — | Nagyjelentőségű az az in- 1 tézkedés is, hogy az elbo­csátott dolgozó a munka- viszony megszűnése után 6 hónapig teljes jogfolyto- 1 nosságot élvez, új munka- j helyén pedig folyamatos munkaviszonyban állónak tekintik és társadalombiz- : tositási juttatásokban is ré- : szesül (orvosi és gyógy- | szerellátás, családi pótlék) A határozat kimondja, hogy a létszámcsökkentés során Budapesten elbocsá-1 tott és vidéken elhelyez­kedő dolgozók lakásukat fenntarthatják és bármikor visszaköltözhetnek a fővá­rosba. A termelőszövetkezetekbe belépő — a racionalizálás során elbocsátott — dolgo­zók munkaegység előlegben részesülhetnek. Az egyes miniszterek átképzős tanfo­lyamokét indíthatnak azo­kon a területeken, ahol szakmunkáshiány mutatko­zik. A kisipari termelőszö- < vetkezetek és az önálló kis-i iparosok ú jabb munkaerők | foglalkoztatása érdekében a közeljövőben több anyagé; kapnak. A Munkaerőtartalékok Hivatala rövidesen részle­tes elhelyezkedési és átirá- nyitási nyilvántartást ké­szít a munkalkalmakról. — Ezáltal államunk az eddigi­nél szervezettebben irányít­ja a dolgozókat képessé­geiknek megfelelő új mun­kahelyekre. A SZOT titkár­sága határozatot hozott azi átmenetileg munkaviszony­ban nem lévő szakszerve­zeti tagok segélyezéséről. A racionalizálással kap­csolatos határozat az elbo­csátásra kerülő dolgozók segítsége mellett a lakás­hiány csökkentését is biz­tosítja. A felesleges hivata­lok, vállalati adminiszti a- ciós részlegek megszünte­tése útján számos lakás és üzlethelyiség is felszabadul í A határozat előírja, hogy j az ilvmódon felszabadított! lakások 50 százaléka felett ■ az a szerv (hivatal, üzem stb.) rendelkezik, amely. , felszabadította. A racionalizálással kap­csolatos intézkedések — a I racionalizálás eredményei mellett — ismét azt bizo­■ nyitják, hogy a mi orszá- » gunkban minden dolgos i kézre szükség van és nnn- . denki megtalálja helyét a ■ szocializmust építő nagy . munkában. A NYOMDAIPARI VÁLLALAT KIVÁLÓ DOLGOZÓI Békési József laptördelő, jelvényes sztahanovista, a könnyűipar kiváló dolgozója. A munkában, munka- fegyelemben és a munkamódszerátadásban élenjár. Az üzemi pártszervezet titkára. Teljesítménye rendszere­sen 170—115 százalék. Hogyan hasznosítják a kiállítás tapasztalatait Fényeslitkéu ? Október 5-én 2 órára járt már az idő, amikor megér­keztünk a tsz. központjába. Megtudtuk ugyanis, hogy a tsz. 14 fiatal és 5 idősebb tagja Pesten járt a kiállí­táson, s most nagy terve­ket szőnek a látottak alap­ján. Mártha Károly párttitkár elvtársat ott találtuk har­madmagával a tsz. gazda­sági udvarán a szalmával letakart hosszú burgonya­prizmák között. Egy fából készült burgonyarosta kö­rül foglalatoskodtak, ame­lyet kis villanymotor haj­tott. A rosta kirázta a gu­mók közül a földet, szeme­tet és külön osztályozta az apró takarmányburgonyát, a tojásnagyságú vetőgumót és a nagy étkezési burgo-1 nyát. Mind a négyen gom­bosvillával dolgoztak, hogy ne sérüljön meg a gumó. így aztán gyorsan halad a munka — szóltam elis­merően a frissen váloga­tott, hosszú sorokra te­kintve. — Nincs panasz ellene felelte a párttitkár. —* 1 30 ember munkáját végezzük el négyen ezzel a géppel — szólt bele dicse­kedve Szaponár György. — Az áram pedig, ame­lyet egy napi munkával el­használunk, alig több, mint 3 forint — sietett Papp József pénztáros is a fel­világosítással, aki Lippai István áccsal együtt min­denféle sürgős munkából kiveszi a részét, ha a hely­zet úgy kívánja, mint most Is. A GÉPEKRŐL — Szeretjük is mi a gé­peket — vette át a szót ismét a párttitkár. Amióta elvtársaink hazajöttek Pestről, nem győznek ele­get beszélni az ott látott gépekről. Azt mondják, mindenféle munkára van már gép. Még olyan is, amelyik a kukoricád négy­zetesen ülteti, sőt olyan is, amelyik letöri a csöveket és a Szárat is betakarítja. Hát ilyen gép nekünk is nagyon elkelne. Most is 1500 mázsát kellett letör­nünk 50 holdról... A titkár elvtárs valóság­gal áradozott a gépekről. Váltig bizonygatták a töb­biek is, hogy milyen ér­demes volt a burgonyaros­tát is összefabrikálni, pedig azt egy ócska uradalmi gép mintájára okoskodták ki a tsz. leleményes tagjai. A régit még kézzel kellett hajtani egész áldott nap, de ők kitalálták, hogy be­lefogják a villanyáramot. S bizony nem bánták meg! Aki a hűvös, őszi napokon elgémberedett ujjakkal válogatott már krumplit, vagy hajtotta a régi krumplirostát, az tudja csak igazán, hogy milyen kellemetlen, nehéz mun­kától szabadultak meg a litkeiek. — Mi aztán nagyon igye­keztünk minden munká­val — folytatta lelkesen a párttitkár. Bizonyítja ezt az alkotmánynapi versenyben elért jó eredményünk is. Mégis van még 5 hold cu­korrépa betakarítani va­lónk és mintegy 60 hold vetnivalónk. Emellett 108 holdas gyümölcsösünkben több, mint a fele alma is szedetlen. Tudjuk mi azt már tapasztalatból, hogy az őszieket korábban kell elvetni, úgy biztosabb a kenyerünk. Azonban kézzel lassan megy a betakarítás. Hanem a burgonya-, nap­raforgó-, kukorica- és ré­pakombájn, az igen! így fog meggyorsulni á beta­karítás és a vetés... — A gépeken kívül mi tetszett még a tsz. tagjai­nak? Erre a kérdésre Mártha Sándor DISZ-titkár vála­szolt, aki a fiatalok kül- I döttségét vezette a kiállí- I tá=ra. Öt bízta meg a veze­tőség azzal* hogy dolgoz­zon ki javaiig tat a tapasz­talatok 'ffiegvalósítására. amelyeket a napokban fog a közgyűlés . megtárgyalni. A PAJZSTETÜ ELLEN Mártha Sándor elvtársat a gyümölcsösben találtuk meg, ahol a DISZ-brigád éppen almát szüretelt. — Az egyik dolog, amit még az őszön megvalósí­tunk — kezdte mondani­valóját a DISZ-titkár — a mészkénleves permetezés a pajzstetvek ellen. Ezt eddig még nem csináltuk Pedig a pajzhetű erősen rontja téli almánk kiviteli érté­két. Pataki Sándor gyümölcs­termesztési brigádvezető részletesen feljegyezte a kiállítás alkalmával a téli permetezéssel kapcsolatos teendőket. Kiszámította azt is, hogy a téli permetezés helyes végrehajtása folytán 10—15 százalékkal növel­hetik meg az alma piaci értékét. Ez azt jelenti a mostani 25 vagonos alma­termést alapulvéve, hogy 2.5—3 vagon alma árával több bevételhez jutottak volna. A továbbiakban arról számolt be Mártha Sándor elvtárs, hogy a Tisza mel­lett elterülő 47 hold föld­jükön öntözéses konyha- kertészetet, öntözéses ta­karmánytermesztést és kí­sérleti rizstelepet akarnak létesíteni. Ez nem éppen most jutott eszükbe, de csak a kiállítás érlelte meg véglegesen ezt a szán­dékukat, ahol szemlélte­tően láthatták, hogy a be­fektetett költség kamatos­tól visszatérül a 3—5-szörös terméstöbbletben. Még a kiállítás alkalmával meg­tárgyalták az illetékes hi­vatalokkal, hogy tartsanak helyszíni szemlét és adja­nak segítséget az öntözési beruházási tervek elkészí­tésében. AZ EXPRESSZ HIZLA­LÁSRÓL Igen értékes volt az a tapasztalat is, amelyet az expie.;sz-hizlaiasroi s—Vc,.­tek. A tsz. eddig nem he­lyezett súlyt a hizlalás elő­készítő szakaszára, a zöld­takarmányozás, a siló, a lucernaliszt etetésére. A ki­állításon meggyőződtek ar­ról, hogy természetszerűbb és olcsóbb a Csáky-féle gyorshizlalás, mint a náluk addig szokásban volt „ku- koricadarás’’ hizlalás. — A kiállításról hazajövet 142 darab süldőjüket azonnal leszerződték gyorshizlalás­ra és a tapasztaltakat már is hasznosították a takar­mányozásban. Az eddigi ellenőrzés szerint a súly- gyarapodás megfelelő. Szá­mításuk szerint december 31-re a kívánt 90—12Ö kiló súlyt elérik. A hizlalásra szépösszegű előleget kap­nak, amelyből a tagság zárszámadáskor már része­sedik. Ezzel is biztosítják azt, hogy az idei gyengébb almatermés ellenére sem lesz kisebb a részesedés, mint tavaly, amikor 30 fo­rint volt csak a készpénz. Tornai Mihályné a nyomda könyvkötő üzemé­ben kézi számozó. Átlago­san 170 százalékot teljesít. Kiváló minőségű munkát végez. Megkapta a sztaha­novista oklevelet. A napok­ban „Kiváló dolgozó”-jel- vénnyel tüntették ki. A nagyecsedi Vörös Csillag tsz. példát mutat a silózásban A nagyecsedi Vörös Csil- ; lag tsz. tagjai jól tudják, I hogy minél több a takar- I mány, annál könnyebb ki- j teleltem a jószágokat és I annál nagyobb hasznot j hoznak, minél jobban él* I nek az állatok. Van is ta­karmánya a tsz-nek: kuko- | rica, szálas- és más takar- j mányok egyaránt. ! Ennek ellenére már 1000 I köbméter silót készítettek. I Még ezzel sem érik be, Míg az idő engedi, újra készí tenek silótakarmányt. Példát vehetnének a nagy ecsedi Vörös Csillag töl a baktai járásban apagyi Rákosi, a level Alkotmány, a laskodi V< silov, az őri Petőfi és ’ gyi Haladás termelős; kezelek, ahol szűkibei a szálastakarmány és alig készítettek silót. (MT. sajtócsopOr- ' Kábái József rotációs gépmester a nyomdaipari vállalatnál. Többszörös újító. Jó munkájáért megkapta a sztahanovista oklevelet. Dankó Jánosné könyv kötő, kiváló minőségű műi kát végez, selejtmentese dolgozik, az anyagtakaré­kosságban élenjár. Telje­sítménye 125 százalékon mindig felül van. Megkap­ta a sztahanovista okleve let.

Next

/
Thumbnails
Contents