Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-08 / 238. szám

1954 október 8, péntek N C P L A P VARATLAN AJÁNDÉK Az igazság legyőzi a francia maccarthysták mesterkedéseit Jacques Duclos nyilatkozata a Dides-Barattes üggyel kapcsolatban Párizs, (MTI.) Az úgyne­vezett Dides-Maranes ügy­gyei kapcsolatban szerdán a francia hivatalos szervek folytatták a kihallgatáso­kat. Kihallgatták D’Astier De La Vigerie-t, Waldeck- Roche-t és Jacques Duclost, valamint Jacques Duclos titkárát. A párizsi bírósá­gon szembesítették velük Baranest, aki — mint is­meretes — a Francia Kom­munista Pártba beépített rendőrspicli volt. Jacques Duclos nyilat­kozatot tett az őt kihallga­tó szervek előtt, — és nyi­latkozatát később az újság­írók előtt is megismételte, Duclos kijelentette: „Fontosnak tartom kije­lenteni: különösnek tartom, hogy egy olyan ügy, amely­nek kiindulópontja Dides letartóztatása és egy nála talált nemzetvédelemmel foglalkozó jelentése elkob­zása, kommunistaellenes irányba terelődik, mintha azt akarnák elhitetni, hogy kommunista ügyről van szó. Megállapított tény, hogy Dides magánál hordott egy titkos okmányt, és hogy ennek az ok­mánynak első példá­nya letartóztatásakor mar nem volt birtoká­ban. Dides előző nap este az amerikai kémelhárító szer­vek titkos szolgálatának egyik ügynökénél vacsorá­zott. Miután ismert dolog volt, hogy Dides a Gestapo szol­gálatában állott, az amerikai kémelhárító szervek titkos szolgá­lata fehérre mosta. Könnyű megérteni, hogy ez a rendőr semmit sem akar megtagadni ezektől a szervektől. Jogos feltenni azt a kérdést, hogy a nyo­mozás miért nem folyik ebben az irányban. Az amerikai titkosszolgálat közbelépése annál is vilá­gosabban tűnik ki, mivel még egy különös személyi­ség van belekeverve ebbe az ügybe. Delarue-ről van szó, aki a megszállás alatt kínozta a hazafiakat és ezek között számos kom­munistát. Miután 20 évre elítélték és miután 1947-ben egy ismeretlen személy se­gítségével megszökött, nyu­godtan élt Fontenay Sous Bois-ban, Dides, valamint Baylot volt rendőrfőnök védnöksége alatt. Még nem hallottuk, hogy bűnpárto­lás miatt eljárást indítot­tak volna ellenük. Sőt, mi több: az a bű­nöző hamis névre út­levelet kapott Baylot és Martinaud-Dcplat szerveitől. Delarue ezzel a hamis út­levéllel kísérte Didest az Egyesült Államokba. Ügy vélem, hogy ebben az irányban kelelne folytatni a nyomozást. Egy amerikai zsold- ban álló szervezettel állunk szemben, amelynek célja, hogy Franciaországban támadja mindazokat, akik nem ha­jolnak meg Washington előtt. A vizsgálatnak azt kellene felfednie, hogy va­lójában kik azok, akik ezt a nemzetellenes és köztár­saságellenes szervezetet irányítják. Ebben az ügyben politi­kai kérdések is szerepel­nek. Kétségtelen, hogy a kommunistaellenesség ma­dárijesztőjét rángatva, politikai ellentéteket akarnak szilani, amelyek arra irányulnak, hogy Franciaország elve­szítse az EVK visszautasí­tása által szerzett előnyeit és amelyek új alakban akarják elfogadtatni a né­met militarizmus újjászüle­tését. Mint már annyiszor, amikor arról volt szó, hogy ártsanak Franciaország­nak, most ismét kommu­nistaellenes mesterkedések­be bocsátkoznak. Mi megvetéssel utasít­juk vissza mindezeket az ellenünk irányuló nevetséges mesterkedé­seket, amelyek csak megismétlé­sei annak, amit a reakció a munkásmozgalom ellen mindig használt. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy az igazság legyőzi a fran­cia maccarthysták klikkjé­nek sötét mesterkedéseit” — jelentette ki Jacques Duclos. ■* D’Astier de la Vigerie kihallgatása során megcá­folta Baranes légbőlkapott vádjait. Waldechk-Rochet tiltako­zott a „La Terre” című kommunista újságnál le­folytatott házkutatás ellen, majd kijelentette, hogy so­hasem ismerte Baranest. A szembesítés alkalmá­val Baranes kénytelen volt elismerni, hogy soha nem ismerte Waldeck-Rochet-t. „Elismerem, hogy hazud­tam” — mondotta. Delaure még mindig szö­késben van. (jfofriiid külföldi hírek Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ-közgyűlés szerda délutáni ülésén jó­váhagyta a főbizottság már ismertetett javaslatait. A főbizottságnak azt a döntését, hogy tűzzék na­pirendre a Szovjetunió ál­tat benyújtott, „a fegyver­zet csökkentéséről, vala­mint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegy­verek betiltásáról szóló nemzetközi szerződések” című szovjet javaslatot, a közgyűlés egyhangúlag jó­váhagyta. * (MTI) Az AFP hírügy­nökség tudósítója beszámol arról, hogy négy bizottság foglalkozik a londoni ki- ienchatalmi egyezmény gyakorlati alkalmazásával. Az AFP ismerteti e bizott­ságok feladatait. MIKOR MEGÉRKEZETT! a postás a rakamazi Szik­ra termelőszövetkezetbe, körülvették, mindenki fi­gyelmesen várta: vájjon mit hozott? A Szabad Nép-en kívül csak egy hi­vatalos írás volt. Azt a könyvelő, az újságot Fric Mihály bácsi, az intéző bi­zottság tagja kezdte olvas­ni. Végigbetűzte a címe­ket, majd közelebb hajolva olvasni kezdte az első ol­dalon lévő egyik cikket. — Mikor elolvasta, odaszólt a többieknek. — Nézzétek csak — mu­tatta az újságot és ismét betűzni kezdte, de most már hangosan, hogy azok is hallják. — „1955 január 1-től kezdődően az államnak kötelező területi beadásra átadott kenyérgabona min­den mázsája után — be­leértve az A—B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természet­beni díját is — minden té­rítés nélkül 10 kiló korpát kell juttatni. A korpajut­tatás megilleti az állami gazdaságokat és termelő- szövetkezeteket is” — nyomta meg a szó végét Fric bácsi és mindjárt ér­deklődni kezdett a köny­velőtől. —• Te, Margit, körülbe­lül mennyi korpát fogunk mi kapni? Fontos feladat az őszi mélyszántások elvégzése, öntözött területeinken ez még fokozottabb mérték­ben fontos, mert a víz miatt megtömődött talaj átszellőztetése, és a fagy ha­tására való fellazulása még kívánatosabb, mint a szá­raz művelésű talajokon. Talajelőkészítés, ideig­lenes öntöző árkok be­húzása, barázdák kihú­zása csak jó őszi mély­szántott, rögmentes ta­lajon lehetséges. Igen fontos még most ősz­szel a főcsatornák és az állandó jellegű mellék-csa­tornák gaztalanítása kaszá­val és az évelő magas gyomnövényektől kézzel való megtisztítása is. A KÖNYVELŐ KÖZE­LEBB lépett Fric bácsihoz, elvette az újságot, elolvasta a határozatot, ceruzát vett elő és számolni kezdett. — — Kereken 22 mázsa korpát fogunk kapni. NAPONTA EGY KILÓ korpa a fejősteheneknek, így öt hónapig elég lesz azoknak, amit ingyen fo­gunk kapni az államtól — nézett a figyelmesen hall­gató szövetkezetiekre. — A korpától naponta 2 literrel több tejet fejünk minden tehéntől, ami után a pénz mellett korpát is kapunk — Na, lássátok — for­dult az ottlévőkkel szembe Mihály bácsi —, nemcsak nekünk lesz több gabo­nánk, meg az államnak, hanem még ajándékot is kapunk, ha többet terme­lünk búzából meg rozsból. És ekkor, mintha valami nagy dologra készülne, mé­lyet sóhajtott és kezével legyintve mondta. — Dehát.., — és bólo­gatva nézett Perger bá­csira. Az mindjárt tudta, mire célzott Mihály bácsi. — A gépállomás? >— kérdezte kíváncsian. — Az bizony, a gépállo­más. — HIÁBA SZERET­NÉNK, hogy minden hol­dat keresztsorosan vessen a A csatornák jövő évi hi­bamentes üzemelése szem­pontjából egy termelőszö­vetkezetnél és legeltetési bizottságnál sem maradhat el a csatornák fenekének kitisztítása és kimélyítése. Fontos ez azért még most, de legkésőbb no­vember közepéig elvé­gezni, mert a téli fa­gyok beálltával csak nagy hantokat tudunk felásni, s ez tavaszai, amikor a föld kienged, szétcsúszik, vagy átengedi a vizet. Ta­vaszra sem szabad elhagyni ezt a munkát, mert akkor nincs idő a megülepedésre és a tömődésre, s üzemelés közben újra csak előjönnek a hibák. traktor, mert az idén is jó-1] val szebb volt az a 21 hold,! amit így vetettünk el, nemi tudják így vetni. , — Mert sokat szór a gép! válaszolt neki Perger bá-i esi —, nem tudják félmag-| ra beállítani. Az árpát is: egysorosán tették a föld bej — Aztán késnek a vetés-: sei, mert most is három' napig állott a traktor —: panaszolta Fric bácsi, —<j pedig már pénteken be­szólt Szentesi Jani, hogyj jöjjenek, csinálják meg, dei csak hétfőn jöttek ki. — A burgonyaszedógépetj sem küldték még, pedig szerződés van 10 holdra —* egészítette ki Margit, a fiaá tál könyvelő. És erre betoppant az; agronómus, Kőműves Ist­ván. — Jó, hogy jössz — fo­gadta Fric bácsi —, mi van: a géppel? AZ AGRONÓMUS tudJ ta, miért kérdezi Mihályi bácsi. —> Végre sikerült meg­csinálni, vethetünk ke­resztbe is — és megnyug­tatóan nézett körbe. —< Most már jó lesz a tárcsa is — nyugtatta a szövetke­zetieket Kőműves István, — Akkor meglesz a kor­pa is! — kiáltott Fric bá-ij esi az agronómusnak. N. T. Ha nem tartjuk karba») csatornáinkat és herende-j zési tárgyainkat, akkor! emelkedik az önköltség. 1 Elhanyagolt telepen a szivárgó csatornákból szanaszét megy a víz, csak oda nem megy, vagy csak igen kevés jut, ahová akarjuk vinni é« ahová kellene az. Az őszi betakarítási mun-í kák mellett ne hanyagoljuk« el a jövőévi jó termésünk] biztosításának alapját, azí őszi mélyszántást, ée sj csatornák karbantartását) sem. Karácson István! főagronómus. Fontos feladat az öntözött területek szántása és a csatornák karbantartása Bútornésőben Nyíregyházán Miért nein ka Száz és száz ifjú házas­pár vágya és álma egy szép iszoba, vagy konyhabútor. Sokszor hónapokig rakja félre a menyasszony és a vőlegény megtakarított pénzét és a házasság utáni útja legtöbbször a bútor­üzletbe vezet. Itt aztán ki­választja ki-ki a pénzének, vagy ízlésének megfelelő bútort. Nemcsak a fiatal házasok vannak így, hanem nagyon sokszor az a ta­pasztalat, hogy az öregeb­bek is szívesen vásárolnak alkalomadtán új bútort. A régit, amit esetleg már meguntak. természetesen eladják és szívesen tesznek az árához egy-kétezer forin­tot, hogy új berendezés dí­szítse a szobát. Szeretik a magyar bútort a dolgozók. Nem csoda, hiszen évtize­dek óta világhírű termé­kekkel látja el bútoripa­runk a hazai szükségletet, sőt nem egy esetben külföl­di megrendelésre is készít szebbnél-szebb bútorárut. Szeretik a bútoripar készít­ményeit megyénkben is é3 mi más bizonyítaná ezt job­ban, mint az, hogy óriási pni azonnal bútort a vásárlási kedv. Ha néhány héttel, illetve hónappal ezelőtt körülnéz­tünk a nyíregyházi Dózsa György-utcán lévő bútorüz­let előtt, érthetetlennek tűnt, hogy 50—60 ember to­long és sokszor hosszú órá­kig áll sorba, bútorért. Sok, nem éppen helyes meg­jegyzés hangzott itt el és sokszor az üzlet vezetőjét, esetleg a magyar bútoripart szidták néhányan. Miért nincs bútor? — kérdezték a vásárlók. Miért csak a kirakatban lehet megtalál­ni a szép hálót, ebédlőbe­rendezést és miért nem le­het ebből mindenkinek azonnal kapni? SZEBBNÉL-SZEBB ARUK A BÜTORBIROD ALOMBAN Ezekre a kérdésekre a napokban kaptunk választ. Feleletet akartunk kapni arra, mi az oka annak, hogy naponta érkeznek a bútorral megrakott hatal­mas társzekerek, tíz-húsz, sőt sokszor több szoba, vagy konyhaberendezést visznek az üzletben ? a raktárba: és még sincs bútor? Vájjon valóban az a helyzet, hogy nem tudják kielégíteni a lakosság egy­re fejlődő igényeit bútor­ból? Mihálydeák Sándorné, a Bútorértékesítö Vállalat i nyíregyházi üzletének veze-! tőjé, és az a tapasztalat,; amelyet közel másfél óra ! alatt ebben a boltban s/.e-; reztünk, ismertetett meg a valósággal. Ahogy beléptünk a búto­rok birodalmába, a sok kárpitozott, ragyogóan fé­nyezett ízléses kivitelű rekamiék, párnázott székek, sokrészes szekrények, ebéd­lőberendezések közé. az első pillanatban bizony elcsodál­koztunk. Az üzlet belsejé­ben mindössze egy-két em­ber nézegette vágyakozó j szemmel a szebbnél-szebb bútordarabokat. Talán csök­kent a forgalom? A fiatal üzletvezetőnő máris sietett a válasszal: „Ma úgynevezett csendesnapunk van. De szerdán, vagy szombaton jönnének csak! Akkor kö­zel háromszázan is meg­fordulnak az üzletben. — Ilyenkor „mindössze” 70— 80-an. De a sorbanállás, az már megszűnt. És sajnos, csak egy hónapja jöttünk rá, mennyivel helyesebb és célszerűbb a vásárlók és az üzlet részéről is, ahogy most árusítunk.” SEGÍT A NÉMET ÉS A CSEHSZLOVÁK BÚTORIPAR Rövidesen megtudtuk, hogy a vásárló mennyi gondtól, bajtól szabadul meg az „új módszerrel”. Sok időt is megtakarít, ha nem jár naphosszat bútor után. Hiszen, ha szüksége van valamire, most elője­gyezteti és 6 hónapon belül feltétlenül megkapja a kí­vánt berendezést. Legtöbb­ször nem is kell várnia hat hónapig, mert — az elő­jegyzés sorrendjében — ha az ipar gyorsan szállít, egy hónap alatt is, vagy még hamarabb hazaszállíthatja a szoba, vagy konyha fel­tétlen kellékeit. Hogy miből választhat? Itt bizony sok­mindenből. Előttünk van például sorrendben, árak szerint a kimutatás. Ezzel a kezünkben járjuk körül a tágas helyiséget. Először az ötezernyolcszáz forintos tö­mör diófahálónál állunk meg. 7 darabból áll ez a berendezés és mi tagadás, nekünk is nagyon tetszik. Az üzlet vezetőnője meg­jegyzi: ebből van a legna­gyobb kereslet. Bár igaz, ma sem lehetne eldönteni: melyiket szereti jobban a vásárló a „versenytársak” közül. Ezt, vagy az ugyan­ilyen minőségű, faragásos hétezerkétszáz forintért árusított kollekciót. Olcsóbb szobaberendezés is van. Már 4300 forintért is lehet kapni hálót, igen jó minőségben. Ebből azonban mégsines olyan nagy kereslet, mint például a cseh mahagóni­ból, vagy a munkaigénye­sebb s egyúttal drágább bútorfélékből. De menjünk sorba. Cseh hálót 6500 fo­rintért kapni már. Vagy nagyon előnyös például a magyar ipar remeke, a 6100 forintos kombinált-szoba. Legújabban megérkezett a német hálószobabútor is háromféle árban: 5400, 6000 és 9000 forintért. Aztán sokféle minőségű, de egy- től-egyig megfelelő szoba- konyhaberendezést lehet itt találni. Olyat, amit a kis­ipar nem tud előállítani ilyen áron és minőségben, HAVI 500.000 FORINTOS FORGALOM! Szívesen keresik fel ép­pen ezért a megye legeldu­gottabb, legtávolibb község géből is ezt az üzletet a) vásárlók, hogy kiválasszák] a legjobban tetsző, árban1 is megfelelő bútort; S itt) bukkantunk rá egy nagyon! érdekes statisztikára; Most készült el egy kimutatás.; amely a következő számok-i kai bizonyítja — mindennél1 jobban — hogyan fejlődik) az igény, mennyivel leszí napról-napra jobb, köny-l nyebb az élet. A kimutatás a következő; 1953. évben az átlagos havi forgalom eb-í ben az üzletben 180.000 fo-j rint volt. Az idei forgalom: pedig ugyancsak megnőve*! kedett: augusztusban és] szeptemberben a havi vá-l sáriás értéke elérte az egy*, milliót. Hát ezért nem le­het azonnal bútort kapni!’ S a vásárlók? Azok nagy-i része dolgozó kisemberek* bői, munkásokból, parasz* tokból, alkalmazottakból kerül ki. Hogy néhány ne­vet említsünk, szeptember; ben például Simon Pál nap*: kori, Bakos Margit tiszavas-j vári, Balogh János nyíregy­házi dolgozó paraszt vásá­rolt gyönyörű szobaberen*. dezéstj

Next

/
Thumbnails
Contents