Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-27 / 254. szám

18S4 október 27, szerda

NtPlAP

Jánosi Ferenc beszámolója a Hazafias Népfront működési szabályzatáról

tFolytatás a 2. oldalról.)

demokratikus megszervezése, a választások politikai ellenőrzése, a lakosság javaslata alapján a tanácstagok és országgyűlési képviselők rendszeres beszámoltatása — mindmegannyi olyan feladat a népfront- :bizottságok számára, amelyeknek helyes megoldása széleskörűen biztosítja, hogy a dolgozók egyre fokozottabban részt vegyenek a hatalom gyakorlásában, gyakorlatilag megtanulják államunk vezetését. A közeledő tanácsválasztások alkalma lehetőség is, kötelesség is a Hazafias Népfront számára, fiogy betöltse ezt a nagy nevelő szerepét, tovább erősítse a hatalom gyakorlásába tevékenyen bekapcsolódó milliók, egész népünk erkölcsi- politikai egységét.

— Továbbmenőleg: a működési szabályzat kimondja, hogy

a Hazafias Népfront országos kongresszusa által demokratikusan választott Országos Tanács, illetőleg annak elnöksége tesz javaslatot az Országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a minisztertanács, vagy egyes tagjai megválasztására, ezenkívül törvények meghozatalát is kezdeményezheti. így tehát a helyi tanácsoktól kezdve egészen a minisztertanácsig, a helyi gazdasági, fejlesztési tervektől a törvények meghozataláig — a dolgozók legszélesebb tömegei kapcsolódhatnak be — közvetlenül és közvetve a Hazafias Népfront útján népi demokráciánk egész életének irányításába.

A Hazafias Népront így valóban az államvezetés széles demokratizmusának döntő biztosítéka.

A népfront és a tanács

— A működési szabályzat kimondja, hogy a népfrontnak segítenie kell a tanácsokat feladataik megoldásában.

— A tanácsok — az államhatalom helyi szervei — ugyanakkor a tömegek legszélesebb, legátfogóbb tömegszervezetei is, amelyek a lakosság széles töm igeinek bevonásával oldják meg feladataikat. A Hazafias Népfrontnak viszont mint tömegmozgalomnak, amely az összes tömegszer- Vezeteket s a rajtuk kívül lévő rétegeket, tehát — úgyszólván egész népünket átfogja, még szélesebbek a kapcsolatai, mint a tanácsoknak, ezért az a feladata, hogy fejlessze, erősítse tanácsaink kapcsolatát a lakossággal, a többi tömegszervezetekkel, társadalmi, kulturális és egyéb szervekkel. Másfelől: a népfront-bizottságok állandó fórumot teremtve az országos és helyi gazdasági, politikai, kulturális kérdések széleskörű megvitatásnak, a mezőgazdaság fejlesztése, ■az ipari termelés növelése megtárgyalásának, tervek, javaslatok kidolgozásának, a helyi igények és lehetőségek feltárásának, a dolgozók bírálata szabad megnyilvánulásénak, a társadalmi kezdeményezések kialakulásának, — mindezzel a leghatékonyabban tudják segíteni a tanácsok munkáját, s ezer más módon tudnak széles tömegeket bevonni a tanácsok feladatainak megoldásába. így többek között a tanácsülések jó előkészítésébe, a tanács határozatainak ismertetésébe, a határozatok végrehajtásába, az állandó bizottságok munkájának kiszélesítésébe, stb. összefoglalva: a népfrontnak az a feladata, hogy minden eszközzel támogassa, segítse a helyi tanácsokat sokféle feladatuk minél eredményesebb megoldásában.

— íme ezek azok a legfontosabb teendők, amelyeket a működési szabályzat a Hazafias Népfront feladataiként megjelöl. Olyan feladatok ezek, amelyeket népünk minden igaz fia magáénak vallhat, amelyeknek megoldásáért minden hű hazafi szívére hallgatva közös frontba tömörülhet.

— Természetesen a szabályzat — megfelelően a népfront céljának, tömegmozgalmi lényegének — nem törekszik a feladatok teljes és minden részletében pontos felsorolására és ez így a helyes. Maga az eleven élet, a mozgalom, a népfront-bizottságok élő működése fogja kialakítani, gazdagítani, színesíteni • a feladatokat.

A népfront munkamódszerei

— E feladatok megoldására a népfront-mozgalom ki fogja alakítani a maga sajátos módszereit is: a községekben, városokban, a járás, megye vagy több megye dolgozói számára tartott politikai gyűlések, értekezletek, a képviselők, tanácstagok beszámolói, a törvények, kormányrendeletek, a tanácsok határozatainak ismertetése, megvitatása, a helyi gazdasági, politikai, kulturális, városszé- pítési, közegészségügyi és egyéb kérdések megbeszélése, a kérdés-felelet estek, az olvasókörökben, gazdakörökben tartott politikai beszélgetések, a lakosság különböző rétegeinek szóló rendezvények, műsoros összejövetelek, a dolgozók széles érdeklődését kielégítő ismeretterjesztő munka, a sajtó, a szemléltetések, a művészeti munka és egy sereg más meglévő eszköz és módszer között fog a mozgalom a maga sajátos feladatainak megfelelően válogatni, fogja azokat módosítani, s fog minden bizonnyal új eszközöket, új módszereket teremteni, fi- gyelembevéve az egyes vidékek, tájak sajátos kérdéseit, hagyományait, színeit. A helyes módszerek kialakításában, általában a népfront-mozgalom egész munkájának irányításában fontos szerep jut majd a Hazafias Népfront napilapjának.

— Természetesen ehhez a sokoldalú munkához alapvetően szükséges, hogy a népfront tagjai, úgy, ahogy erről a működési szabályzat beszél, odaadóan segítsek a népfront-mozgalom munkáját, célkitűzése megvalósítását.

— A különböző tömeg- sz°i vezetek, társadalmi, kulturális és egyéb szervek, amelyek csatlakoztak és csatlakozni fbgnak a népfronthoz, minden lehető segítséget meg kell, hogy adjanak a népfront-mozgalom erősítéséhez, a népfront- rerulezvények eredményes megszervezéséhez, a dolgozók tevékeny részvéteiének biztosításához ezeken a megmozdulásokon. Ugyanekkor saját kereteik között, saját tagjaik körében is

eleven, hatékony népfrontmunkát kell végezniük. •— Nyilvánvaló, hogy amilyen mértékben nő a tagságukat körülvevő néprétegek aktivitása, politikai érdeklődése, ugyanúgy erősödik tagjaik aktivitása és viszont.

— A Hazafias Népfront áltat megtestesített széleskörű demokratizmusl tük- röZ'k a működési szabályzatnak a népfront szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó rendelkezései is.

A demokratikus választási elv, a szótöbbségi

határozathozatal eive

következetesen érvényesül községi népfrontbizottságoktól kezdve

az országos kongresz- szusig.

Az országos vezető szerves, valamint a lépcsőzetesen létrehozott néptront-bizoit- ságok segítségével minden tokon biztosítani akarjuk, hogy a népfront-mozgalom egészségesen fejlődjék tovább, hogy valóban úgyszólván egész népünket átfogó tömegmozgalom lehessen. Ugyanakkor a megyei jogú városi, a megyei, a fővárosi népfront-bizottságok, valamint az országos tanács mellett irodát hozunk létre, a bizottságok, valamint a tanács munkájának közvei'en segítésére. A működési szabályzat egyik fontos rendelkezése kimondja, hogy a területi, tehát a fővárosi, megyei, megyei jogú városi és járási népfront-bizottságok a területükön levő helyi népfront-bizottságok küldötteit megbeszélésekre hívják ösz- sze a terület politikai, gazdasági, kulturális kérdéseinek, a mozgalom továbbfejlesztésének, a helyi népfront-bizottságok munkájának megtárgyalására. Az országos tanács, illetőleg a tanács elnöksége ugyancsak konferenciákat hív össze az országos kérdések megvitatására. Ezzel lehetővé tesszük, hogy népünk életének különböző kérdéseit a széles tömegek véleményének tükrében egyre nagyobb összefüggésben megismerhessük, ennek alapján reálisan meghatározhassuk a népfront-mozgalom további feladatait. De lehetővé teszi ez azt is, hogy népi demokráciánk egész politikája a széles tömegek véleményének figyelembevételével még szilárdabb, még meggyőzőbb, még eredményesebb legyén. A működési szabályzat végül kimondja, hogy a munka anyagi alapját a népfrontba tartozó tömegszervezetek, társadalmi, kulturális és egyéb szervezetek hozzájárulása képezi.

— A Hazafias Népfront működési szabályzata híven tükrözi a felhívás elveit és célkitűzéseit, helyesen határozza meg a népfront országos, területi és helyi szerveinek felépítését és munkáját. Váljék ezért ez a szabályzat szilárd alapjává a Hazafias Népfront munkájának, annak a magasztos törekvésünknek, hogy népünk minden hú fiát megnyerjük a haza szent ügyének szolgálatára! — fejezte be szavait Jánosi Ferenc.

Ezután az elnök szavazásra tette fel a működési szabályzat tervezetét, amelyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott. — Majd Pongrácz Kálmán a jelölő

Ezután Veres Péter Kos- suth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke szólalt fel.

Tisztelt kongresszus! Darvas József előadói beszédének csupán csak néhány kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Elsősorban ahhoz, hogy miként teremtsen folyamatos társadalmi és Kulturális életet a falvakban a népfront. Én szerintem, mint nemrégiben az Országos Béketanács ülésén is elmondottam,

a legfontosabb dolog ma

és holnap, a szocialista

társadalomban pedig

mindig és örökké szót érteni a néppel.

Mert csak a társasember elemi demokratizmusa, természetes jogérzete és igaz- ságérzete lehet a magasaob- rendú társadalmi és állami élet alapja. Meg kell tehát valósítanunk a népi demokrácia államrendjében a forradalmi célok, az embert és társadalmat átformáló szocialista célok és az ehhez létesített állami alkotmány keretei között a kormányzást a néppel együtt. Ezt a célt szolgálja az új tanácsrendszeri szervezeti forma és az új népfront, mint országos tömegmozgalom.

Nekem az a véleményen, hogy ha a népfront csak a választások vagy más, úgynevezett politikai, gazdasági és kormányzati kampányok alkalmával ad életjelt magáról, akkor nagyon kevéssé, vagy égj általában nem tölti be hivatását. Csak formális szervezeteket, úgynevezett csúcsszerveket nem érdemes csinálni, azokból több van már, mint kellere. (Derültség, taps.) Igen, de akkor mit csináljon máikor és mit csináljon mindig a Hazafias NépA következő felszólaló Bereczky Albert református püspök volt.

— Tisztelt kongresszus! Legyen szabad először azt a személyes élményemet elmondanom, hogy a kongresszuson elhangzott beszédek során elkezdtem kihúzogatni azokat a gondolatokat, amelyeket el akartam mondani, és a végén az derült ki, hogy elmondják azokat, amelyeket mi itt együtt gondolunk. És legyen szabad hangsúlyoznom, igen tisztelt kongresszus, hogy ebben az élményben, ebben a jelenségben van valami hallatlanul jó, valami hallatlanul felemelő. Emlékezetbe kell idéznem a minisztertanács elnökének egyik legutóbbi cikkéből azt a kifejezést, hogy meg kell tanulnunk egy nyelven beszélni. Én azt hiszem, hogy ennek a kongresszusnak egyik jelentős eseménye az, hogy itt egy nyelven beszélünk: az őszinteségnek és a bizalomnak a nyelvén! (Taps.)

Én ennek az őszinteségnek és bizalomnak a lelkűidével s ennek jegyében szeretnék röviden három, a szívemet mélyen eltöltő érzésről számot adni abban a reményben, hogy a küldötteknek ez a csodálatosan

bizottság nevében felolvasta a Hazafias Népfront Országos Tanácsába jelöltek

front? — tehetik fel éspedig teljes joggal a kérdést. Szerintem — és ezt különösen a falura értem, ahol sem a szakszervezetek, sem a másféle tömegszervezetek nem élnek igazi társas, mozgalmi életet — minden fontos közéleti ügynek, helyinek és országosnak a népfront irányítása alatt kellene megtárgyalódnia. A falusi nép politikai, gazdálkodási és kulturális kérdéseit nem helyes egymástól túlságosan elválasztani, mert ennyiféle mozgalomra sem alkalmas ember nincs, sem ráérő idő. (Taps.) Az igazán jó földműves — legyen bár egyéni gazda vagy szövetkezeti tag — nem tudja letenni a napi nyolc óra múltán a munka és a termelés minden gondját és szellemi, közéleti érdeklődéséből, de az idejéből és az erejéből sem futja három-négy tömegszervezet és még az egyház meg a község, a termelőszövetkezet és a földmüvesszövetkezet minden gondjára. Éppen ezért a békemozalom, a Magyar-Szovjet Társaság, az Ismeretterjesztő Társulat, a MEDOSZ, az MNDSZ, a DISZ és minden más szervezet közéleti munkáját — félre ne értsük, nem szervezeti, hanem közéleti munkáját — és általános kultúrmunkáját a falvakban a Hazafias Népfront keretében kellene összehangolni.

A népfront egyik nagy feladaté lehetne, hogy a ma még nagyon széttagolt falusi népet a községi közélet, a gazdasági és országos termelési feladatok, a helyi és országos kulturális feladatok körül közösséggé formálja. A népünnepélyeket, a bálokat, az ismeret- terjesztő és szórakoztató előadásokat a népfront keszép együttes serege, a Hazafias Népfront kongresz- szusa együtt érez ezekben az érzésekben.

Az első ilyen érzés — így nevezhetném — egy szent felelősségérzet. A szent felelősségtudat az, amely felvetteti bennünk azt a kérdést: vájjon meg tudunk-e felelni azoknak a várakozásoknak és reménységeknek, amelyek betöltik ma egész népünk szívét; és ugyanakkor helyt tudunk-e állni minden kételkedővel és bizalmatlannal szemben, ugyanakkor helyt tudunk-e állni minden ellenséges szándékú, hitelrontó és az új szakasz új útját megérteni nem tudó vagy nem akaró emberekkel szemben? Tudunk-e becsületesen

egyesülni úgy, hogy minden erőt összefogunk, akik építeni és szépíteni, gazdagítani és boldogítani akarják ezt a földet és ezt a népet, otthonunkat, hazánkat.

Itt legyen szabad egyetlenegy példát tennem azokhoz a gazdag példákhoz, amelyeket Darvas József tegnapi előadói nagyértékű beszédében már felsorolt.

Vannak emberek, akik kifogyván az érvekből, végül azt kérdik a júniusi programra és a Hazafias Népfront mozneveit. A jelölteket a kon-* gresszus egyhangúlag elfogadta.

rétében kellene tartani a' falun.

Veres Péter ezután arról' beszélt, hogy miközben tízezrek és százezrek nem végeznek igazi termelőmunkát^ szinte minden tavaszon attól kell tartanunk, hogy kapálatlan marad a kukoricánk, hogy gazba fullad a cukorrépánk, minden nyáron attól kell félnünk, hogy elpereg vagy kicsirázik a' drága gabonánk, és minden őszön attól kell tartanunk — mégha nincs is igazi' nagy termés — hogy az' őszi szántás-vetés megint elkésik, a tengeriszár vágat- lan marad, és egyes helyeken a szerencsésen megtermesztett cukorrépa befagy a földbe. Nagyon sokan vannak ma már, akik azt hiszik, hogy csak Budapesten vagy más nagyvárosban lehet élni és kerülik a nehéz,: kényelmetlen, sáros munkát, pedig még jó gépeink' elegendő számban nincsenek hozzá.

Meg kell hát erősíteni

a mezei munka becsületét és egyáltalán a

testi munka becsületét.

De ez nemcsak a testi munka megbecsülésének a* kérdése, hanem az új kor-! mányprogram sikeres;

végrehajtásának a feltétele is. Jó földművesek, jó mezőgazdák és jó mezei munkások csak azok lehetnek, akik hisznek a mezőgazdaság jövőjében, és közösségi, társadalmi és nemzeti fontosságában, és akik előtt földművelőnek lenni nem alacsonyabbrendű dolog,

mint bármilyen más munkakörben megkeresni a kenyeret. Ennek azonban előfeltétele, hogy a mezei dolgozók életszínvonala és kultúrszínvonala közeledjék a városi dolgozókéhoz, egy bizonyos idő múlva pedig el is érje azt.

galmára nézve, hogy miért nem történt ez előbb? Én erre azt a választ szoktam adni: az a gyanúm, hogy a te számodra kicsit még korán is van. (Derültség és nagy taps.)

A második érzés, amelyet ki kell nagyon emelnem: a. hála érzése. Itt nagyon sokszor esett szó a múltról, és' én mégis azt mondom, igen' tisztelt Hazafias Népfrontkongresszus, kedves barátaim, hogy sohasem árt ezt a közvetlenül mögöttünk lévő, szégyenteljes múltat, azt a múltat, amely tíz évvel ezelőtt véresen lezáródott, felidézni emlékezetünkben. — Nem tudom soha elfelejteni, honnan jöttünk ki, s hálás vagyok azért, ahol most vagyunk. (Taps.) És még inkább azért, amerre megyünk. a jövendőnk felé. (T ps.) Az én hálaérzetem ebben a múltban gyökerezik, műkor a német csizma lakásunk ablakai alatt kopogott, és szegény feleségem remegett, mert a ház, a parókia tele volt üldözöttekkel — politikai üldözöttekkel, menekültekkel, katonaszökevényekkel •— és félt attól, hogy ezek a csizmák mikor törnek át a mi házunk kapuján is. Én magam is átél(Folytatás a i. oldalon.)

Vasárnapi felszólalások

Veres Péter Kossuth-díjas író:

A legfontosabb dolog : szót érteni a néppel

Berecxky Albert református püspök:

Egy nyelven beszélünk: az őszinteség és a bizalom nyelvén

8

■IMMHI I If