Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-24 / 226. szám

1054 szeptember 34, péntek NÉPLAP 3 KAZINCBARCIKAI ÍITIJECYZEIEK III. Berentei Hőerőmű A bányák osztályozó épü­letei, vasúti vagonok hosz- szú sora, aknatornyok csú­csai megszokott kép a Sajó .völgyében, lágyvonalú völ­gyek, hegylankák között. Ha az ember Miskolcról utazik Kazincbarcika felé, az úton Sajószentpétertől kezdve mást sem lát, mint frissen emelt épületeket, nyújtózkodó falakat, gépe­ket, homokhalmokat és sürgő-forgó embereket. De ezek mind eltörpülnek ha­zánk legnagyobb széntüze­lésű erőműve, a Berentei Hőerőmű már felépült ré­szeinek arányai mellett. Az első, ami rögtön szemébe ötlik az embernek, a hőerő­mű magasba nyúló kémé­nye, szürkés épülete. Az or­szág legnagyobb hőerőműve lesz ez. Nemsokára a kör­nyező bányák, szállításra többnyire nem alkalmas szenét formálja száguldó elektromossággá, s küldi a végtelen vezetékeken az ország közeli, s távoli ré­szébe. Az üzemek, lakóhá­zak és iskolák az erőmű felépítése után nem küzde­nek majd áramhiánnyal, SOKAN NEM IS TUD­JAK MEG, milyen aprólé­kos, mindennapi, de mégis ihősi munka folyik itt. A hőerőmű építésének ezer és .ezer harcát vívják meg napról-napra a magyar munkások és baráti segítő­társaik a Német Demokra­tikus Köztársaság mérnö­kei, technikusai. Ha az ember otthon, munka után, pillanat alatt bekapcsolja a villanyt, azonnal szétárad a íátiy a lakásban. És valószí­nű^, csak kevcs.en gondolnak aara, mennyi áldozatos, fá­radtságos munka kell mind- eMiez, milyen erőfeszítés, tervek és a kivitelezés mennyi gondja, baja előzi meg az áram útját. Itt ma­gyarázták meg nekem is először, milyen nagyjelen­tőségű a Berentei Hőerőmű építése is. Borsod megye ipari üzemeit, lakásait lát­ja majd el energiával rövid idő múlva, s méghozzá ab­ból a barna szénből, amit eddig jóformán semmire sem tudtak felhasználni. Nem voltam itt sokáig, s nem tudtam meg mindent, amit szerettem volna. — Nagyvonalakban azonban már akkor megismerked­tem az erőmű jelentőségé­vel, amikor messziről meg­láttam a mintegy száz mé­ter magas kéményt, majd aztán, amikor közelebb ér­tem, a 80 méter magas vas­szerkezeten nyugvó szállító- szalagot, amely a szenet hozza a szénosztályozóból az éhes kazán torkába. AZ ERŐMŰ ELSŐ GÉP­EGYSÉGE nemsokára dol­gozni kezd — mondták büszkén a hőerőmű építői. (Ezenkívül még öt ilyen gépegységet helyeznek üzembe.) És ez az egyetlen gépegység mintegy ötször annyi energiát ad majd az országnak, mint amennyit az öreg barcikai erőmű je­lenleg ad. Ez az erőmű fogja ellátni a szomszédságában épülő Sajó-menti vegyiműveket gőzzel, árammal s ami nem utolsósorban fontos, ez fog­ja adni a kazincbarcikai Békeváros melegvízszolgál­tatását. A Sajó völgyében dolgozó munkások, az új város jö­vendő lakói mind úgy be­szélnek erről a műről, mint a sajátjukról, mint segítő­társukról, amely nélkül már szinte el sem tudják képzelni a várost. Persze, nekik elsősorban fontos ez, hiszen kényelmüket, szóra­kozásukat, s nem utolsó­sorban jó munkájuk lehető­ségét biztosíthatja majd. Ha valaki belép az erő­mű épületébe, ma még bi­zony nem igen tud tájéko­zódni. így jártam én is és szinte eltévedtem a renge­tegben, a számtalan, hatal­mas gép, motor, cső és turbina sokasága között. Van, ahol még falaznak, a másik helyen a gépeket, az előregyártott vasbeton és más elemeket szerelik ösz- sze. A magasból látni iga­zán: tulajdonképpen mi is készül itt. Ahogy az ember szétnéz, egy külön kis vá­rost lát, amely mindössze annyit jelent ebben az óriási épülettengerben, mintha Kummernuss, a Közüzemi Dolgozók Országos Szakszervezetének elnöke megerősítene, hegy Nyugat-Némelországban újra náci kezekbe került a vezetés Adolf Kummernuss, a nyugatnémet közüzemi, szál­lítási és közlekedési dolgo­zók szakszervezetének el­nöke Bonnban a külföldi 'újságírók sajtóértekezletén kijelentette: — Itt Bonnban, mindig a szemembe ötlik, hogy Nyu- gat-Németországban a ve­zetés . újra náci kezekbe kerül és a tisztességes em­bereket mindinkább kiszo­rítják állásukból. Jogos az az aggodalom, hogy az Adenauer-kormány újrafel- fegyverzési politikája az uszító nacionalista elemek A Tribune című ausztrá­liai lap szeptember 15-i ve­zércikkében rámutat arra a nemzetközileg régóta el­ismert tényre, hogy Taj­van Kína egyik része és hogy az amerikai kor­mánynak el kell hagynia Tajvant, valamint a kínai partvidék más szigeteit és további térhódítását vonja maga után. — A szakszervezetek eb­ben a veszélyes helyzetben nem léphetnek a politikai semlegesség útjára. Ellen­kezőleg: a szakszervezetek­nek a jelenlegi nyugatné­metországi viszonyok kö­zött az a feladatuk, hogy a demokrácia politikai lelki­ismeretévé váljanak — hangoztatta Kummérnuss, majd közölte, hogy a nyu­gatnémetországi közüzemi dolgozók bérmozgalma a közeljövőben ismét aktív szakaszába lép majd. meg kell szüntetnie Csang- Kaj-sek gengsztereinek tá­mogatását. A Guardian szeptember 16-i számában felhívja az ausztráliaiakat, követeljék, hogy az amerikai kormány késedelem nélkül vonja ki fegyveres erőit Tajvanról. csupán egy kerülete lenne az új városnak. Ahogyan halad az ember a gépal­katrészek, építőanyaghal­mok között az erőmű má­sik vége felé, úgy lesz kö­rülötte egyre világosabb. Az épület másik vége ugyanis teljesen nyitva van, mert az építést még nem fejezték be. Megkezdték az építkezést az egyik oldalon — az építők még el sem vé­gezték a dolgukat, de a sze­relők máris munkához lát­tak, megkezdték az első gépegység szerelését. AZ ERŐMŰ MUNKÁSAI kísértek és ők magyarázták, hogy a nyersanyagok nagy- részét a Német Demokrati­kus Köztársaságból, Lipcse, Berlin üzemeiből szállítot­ták hozzánk. A vízlágyító műbe a vascsöveket a Len­gyel Népköztársaság dol­gozói küldték. De a turbi­nákat, a többszáz mázsás gépalkatrészeket hazánkban gyártják. A Rákosi Mátyás Művek csőgyára, az Április 4-e gépgyár dolgozói meg­szakítás nélkül küldik az építkezéshez szükséges anyagot. Segítenek, mert tudják, hogy a hőerőmű felépítése mindnyájunknak fontos. És nemcsak gépek­kel, különféle nyersanya­gokkal segít a demokratikus Németország. 160 mérnök, munkás nyújt igen nagy segítséget a magyar mér­nököknek, szerelőknek, akik nagyrésze már önállóan dolgozik a Magyarországon még soha nem végzett mun­kában. Az erőmű környé­kén rendezett, virágos lakó­telep van. Az építők egyelő­re itt laknak és az ideigle­nes kisváros csemegeüzlete, mozija és más szórakozó­helye szolgálja igényeiket. Minden lehetőségük meg­van ahoz, hogy teljesítsék terveiket és sokezer lakás­ba, bányába juttassák el a termelést, a kultúrát adó fényt. Hazafelé jövet, már Nyír­egyházához közeledett a vo­nat, de még mindig Kazinc­barcikán jártam, gondolat­ban. S még sokáig emlé­kezni fogok a sok-sok él­ményre, az új emberekre, akik ilyen létesítményeket alkotnak. Kopka János. (JZönid külföldi hírek Szeptember 22-én Delhi­be érkezett Szasztroamid- zsozso indonéz miniszterel­nök, hogy tárgyalásokat folytasson Nehru indiai mi­niszterelnökkel. * Mint az „AFP” jelenti, Stevenson kairói brit nagy­követ utasítást kapott kor­mányától, hogy folytassa tárgyalásait a Szuezi-csa- torna övezetében lévő tá­maszpontok kiürítésévéi kapcsolatos egyezmény megkötésére. + Az alkotmány kihirdeté­se a kínai üzemekben arra ösztönözte a munkásokat, hogy fokozzák erőfeszíté­seiket a termelő munká­ban. * Űj konzervatív politikai párt alakul Japánban, amelynek célja a Joszida- kormány megdöntése — je­lentik Tokióból. Ez súlyos csapást jelent Joszidára és a liberális párt bomlásának újabb jele. Ausztráliai lapok megbélyegzik Tajvan amerikai megszállását Olvasson újságot, mister Wiley Wiley amerikai szená­tor nyugatcurópai körútja során Londonban kijelen­tette: útközben „senkivel sem találkoztam, aki ké­telkedett volna abban, hogy mi (mármint a wash­ingtoni politikusok) a bé­ke ügyének és az emberi szabadság védelmének szenteltük magunkat." Lehetséges, hogy Wi- ley-t a bonni revansisz- tákkal való találkozásai­nak még friss benyomá­sai késztették erre a de­rülátó kijelentésre. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke azon­ban ezzel a kijelentésével csupán politikai vakságát árulta el. Más, az euró­paiak hangulatát illetően nála jobban tájékozott amerikaiak mostanában egészen mást jelentenek Washingtonnak. Kingsburry Smith, az „International News” hír­ügynökség európai irodá­jának vezetője a „New- York Journal American" című lapban megjelent cikkében megjegyezte, hogy Xyugat-Európában ma kevésbbé bíznak Washington politikájá­ban és „erősebb az ameri- kaellenes hangulat, mint bármikor is volt az Egye­sült Államoknak a máso­dik világháborúba való belépését megelőző idő­szakban." Az amerikai dolláradományok, bosszan­kodik Smith, „többnyire nem tudták megszerezni azok lojalitását, akiket az Egyesült Államok szövet­ségeseinek nevezünk. — Mennél több pénzt ad ki az Egyesült Államok Európában, láthatóan an­nál kevésbbé hívek hozzá barátai.” Kingsburry Smith, mint­ha csak az önelégült sze­nátorral szállna vitába, felteszi a kérdést: „Miért nem tudta Amerika „meg­vásárolni" Nyugat-Európa bizalmát és barátságát, il­letőleg miért nem sike­rült ez valamilyen más módon?” Európában az emberek azért nem akar­ják követni „külpolitikai téren az amerikai veze­tést” mert nem akarnak háborút — feleli. Ezekután csak azt ta­nácsolhatjuk Wiley sze­nátornak, aki Európában nem látott a szemétől, hogy legalább az amerikai lapokat fussa át egy ki- } csit... A liagigar Közlönu szeptember 23-i 72. száma közli a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsának felhívását az ötödik Béke­kölcsön jegyzésére, vala­mint az ötödik Békeköl­csön kibocsátási feltételeit. A hivatalos lap a személyi részben 1obb nagyköveti kinevezést, illetve visszahí­vást tartalmaz. Továbbá közli a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1954. évi 28. számú tör­vényerejű rendeletét a dol­gozók társadalombiztosítá­si nyugdíjáról. A tanácsválasstás napja: november 2S A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsok tag-! jainak választását 1954. évi november 28-ik napjára tűzi ki. Kitüntették dr. Dohnál Jenőt A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiváló munkája elismeréséül a „Szocialista Munkáért Érdemérem" ki­tüntetést adományozta többek között dr. Dohnál Je­nőnek, a nyíregyházi kórház osztályvezető főorvosának. A kitüntetést csütörtökön délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta át az Elnöki Tanács fo­gadótermében, Az ünnepségen jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára. Jelenetek az „Éietjelw-liől Tegnap mutatták be el­sőízben a nyíregyházi mo­zik az 1954. évi Karlovy- vary-i filmfesztiválon „Mun­kadíjjal” kitüntetett nagy­szerű új magyar filmün­ket. — A film történetét ja volt a bányában. — Bá­nyászszerencsétlenség tör­tént: a víz elöntötte, elzárta a kivezető utat, 14 bányász élete forgott kockán. Ambrus párttitkár, Borsa bácsi, Varjas Tóni bácsi Tardos Tibor, a filmfor­gatókönyv írója 1952-ben, a Szuhakállón megtör­tént bányászszerencsétlen­ségből merítette. A film cselekménye dióhéjban a következő. Egy szokásos hétköznapi kipróbált bányászok, akik nem egyszer álltak már szemközt a halállal. De a fiatalokon: Virág Annán, Takács Palin is erőt vett a halálfélelem. — Mentésük­re megmozdult az egész ország, Fúrótornyokat, gé­reggelen egy kis északma­gyarországi bányavároska életébe belesüvít a bánya vésztjósló szirénája. Riadt, dermedt arcok, aztán min­denki a történet színhelyé­re fűtött, mert egyiknek férje, másiknak fia, unoká­peket hoznak. Izgalmakkal,; reménykedésekkel teli órák,j Már-már a legbátrabbak' is lemondanak a menekü-i lés lehetőségéről, amikor aj fuldoklókhoz betör az utol-J só percben az életet jelen-j tő levegő... A 14 emberi visszatér az életbe. TankőnjikiUést vállal a Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza, Dózsa Györay-v. 5. sz. — Telefon: 32-33* Éles tollal Sinkovits Imre és Koliut Magda

Next

/
Thumbnails
Contents