Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
1954 szeptember 21, kedd Az ófehértói gépállomás dolgozói az aratás, cséplés idején becsületes munkát végeztek. A cséplési versenyben az ötödik helyet szerezték meg megyénk gépállomásai között. Amint befejezték a cséplést, mindjárt megkezdték a vetőszántás és egyéb talaj munkák végzését. Összes traktormunka - tervüket az augusztus 31-i értékelés szerint 83.2 százalékra teljesítették. Ebben a munkában a 7. helyen vannak. Most pedig szorgalmasan dolgoznak, hogy az őszi szántás-vetés és betakarítás munkáit is határidőre elvégezzék. SEGÍTSÉG a tsz-eknek A termelőszövetkezeteknek hathatós segítséget adnak. A 2605 hold szövetkezeti földből az ősszel 1807 holdat szántanak fel. Ebből a tervezett 850 hold vetőszántás helyett 990 holdra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel, mélyszántásra pedig 817 holdra. Eddig tehát minden rendben van. Csakhogy a gépállomásnak vetnie is kellene, ehhez viszont nem gondoskodtak elég területről A leveleki Alkotmány egyénieknek is előnyösebb a gépi szántás. Mert az a termelő, akinek nincs fogata, 4—5 napi gyalogmunkát végez egy hold tóid felszántásáért. A mezőgazdaságban pedig 40—50 forintot kérnek egy napi munkáért. Ez szerényen szá-' molva 200 forint. Viszont egy hold traktorszántás 20 centi mélyen 106 forintba, azaz 53 búzakiléba kerül. De annak a termelőnek is előnyösebb a gépi szántás, akinek tehénfogata van. Mert egy fejőstehén egy hold föld felszántása alkalmával 20 liter tejet veszít el, aminek szabadpiaci ára 60 forint. Az is könnyen előfordulhat, hogy elvetél a tehén szántás után. Egy borjú pedig többet ér, mint 10 hold föld felszántása. — Nem beszélve arról, hogy az egy hold föld felszántása 27 kilométer gyaloglást igényel, ami fárasztó munka. Az sem mindegy, hogy milyen termés lesz jövőre. Mert a géppel végzett szántás után sokkal magasabb a termésátlag, mintha tehénnel szántják a földet. O.I VEZETÉSI MÓDSZEREK A gépállomás vezetősége a napokban tanácskozást tartótt Tf.l V» legfontosabbat, kiegészítve a .holdanként meghatározott szerződéskötésekkel és a kivetkező agronómusi értekezleten beszámoltatja a kiadott munka végzéséről az agronómusokat. Azt is tervbevették, hogy a községi pártszervezetek es tanácsok segítségével munkához látnak a gépállomás népnevelői is a hiányzó terület biztosításáért. KÉT MŰSZAK SZERVEZÉSE Azt is elhatározták, hogy valamennyi géphez két műszakot szerveznek. Mert eddig 18 erőgépből csak 4 dolgozott két műszakban. Ennek oka elsősorban munkaerőhiányra vezethető vissza. Néhány traktorost elengedtek, mert hanyagul végezte munkáját. Néhányan kérték elbocsájtásukat. Most azonban felkeresik azokat a traktorosokat, akik korábban valamilyen oknál fogva elhelyezésüket kérték a gépállomásról. Másrészt a termelőszövetkezetektől kérnek új traktorosokat, hogy valamennyi gép két műszakban dolgozhasson. Ez igen meg8 Szómos termelőszövetkezet befejezte oz ősziórpo vetését A pfalzi Amerika Melyik országhoz tartozik a Rajna és Mosel köze? A földrajzkönyvekből kitűnik, hogy ez a Pfalz- nak nevezett vidék Németországhoz tartozik. M. Reber amerikai vezérőrnagynak, a nyugati katonai kerület parancsnokának kijelentései után ítélve azonban mégsem Németországhoz, hanem — az Egyesült Államokhoz. Reber vezérőrnagy a „Deutsche Zeitung und WartschaftseHung” nyugatnémet burzsoá lap tudósítójának adott nyilatkozatában fejtette ki ezt a sajátos földrajzi elképzelését. „Ez a mi földünk1- — vélekedett. Az amerikai megszálló csapatok csakugyan, mintha véglegesen berendezkedtek volna a Rajna és a Mosel között. Az amerikai hatóságok Kaiserslauten város közelében közel 6000 hektár szántóföldet és több mint 10.000 hektár erdőt sajátítottak ki, s 10 embert befogadó ka- k A termelőszövetkezetek jó része példát mutat az őszi vetésekben is az egyénileg dolgozó parasztoknak. A legtöbb termelőszövetkezetben nem várják ölhetett kezekkel az esőt. Az újfehértói Áchim termelő- szövetkezet tagjai például mind a 60 holdon elvetették árpájukat, 30 holdat ke- resztsorosan vetettek. A ko- csordi Vörös Csillag termelőszövetkezetben 25 holdat, vetettek keresztsorosan. Barátságos, nyilttekintetű fiatalember ül a mátészal- \ kai mezőgazdasági technikum egyik osztályának tanári asztala mögött. Eleinte figyelemmel és érdeklődéssel hallgatja a tábla mellé állított felelő diákot. Ránéz. A gyermek arcáról j a komolyság, szeméből pedig a mély értelem sugárzik. — Folyékonyan, magyarázólag tárja fel a növénytermesztés titkait. A fiatal tanár megelégedetten dől hátra székén és szeme a feszülten figyelő gyermekarcokról a nyár haldoklását jelző sárgás-barna, hervadtlombú kertre téved. Fülében még ott zsonganak Befejezték a vetést a nyírteleki Lenin, az ökö- ritófülpösi Haladó és Vörös Csillag, valamint a kocsordi Táncsics termelőszövetkezetben is. Úgy gondolkoznak, hogy a következő napokban, hetekben eljön a rozs és a búza vetésének az ideje, sőt a rozsvetést rövidesen be kell fejezni. Kövesse élenjáró példájukat minden tsz. és egyé- I nileg dolgozó paraszt! sem lehet meg a tervezett időre — ötlött fel benne egy nyugtalanító gondolat, —* hisz a bútoruk nincs meg, anélkül pedig nem indulhatnak neki az életnek. Saját maga előtt is titkolt reménykedéssel gondolt a, vasárnapi békekölcsön-húzásra: „Hej, ha most kihúznák. Soha nem jöhetne jobbkor“ — sóhajtott fel magában. S hétfőn délelőtt ijedten nézett az iskola gondnokának szemébe, amikor az őszinte örömmel, nevetve rázta meg kezét: „Gratulálok Vitai elvtárs, a tegnapi húzáson ötezer forintot nyert.“ Ötezer forint! Tin*i iinvi/1 ótVitai Mihály „hozománya“ NÉPLAP* Hogyan teljesítheti őszi tervét az ótehértÓB gépállomás?
