Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-21 / 223. szám

AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 223. szám AR4 30 FILLKR szeptember 21, kedd Az elmúlt héten 35 taggol gyarapodtok megyénk termelőszövetkezetei A megyei mezőgazdasági igazgatóság szövetkezeti osztálya jelentette, hogy szeptember 13-tól 19-ig 28 család, összesen 35 tag lé­pett a szövetkezeti gazdál­kodás útjára. Legnagyobb számmal a tiszalöki járás­ban választották az új utat, itt 10 család 22 hold föld­del lépett a szövetkezetek­be. A tiszadobi Táncsics három taggal gyarapodott. Az új belépők: Oláh Sán­dor 6 holdas, Meggyesi Mi­hály 7 holdas és Novák Sándor földnélküli. A ti- szavasvári Munka tsz-be ugyancsak 3 család lé­pett be. A mátészalkai járásban hét családot vettek fel a szövetkezetekbe. Legtöbben r- öt család — a kántorjá- nosi Béke tsz-be léptek be. Hosszú hetek bírálata után a nyirtassi Szabad Nép termelőszövetkezet ka­puja is kinyilt a belépni szándékozók előtt. Az el­múlt héten 3 tagot vettek maguk közé, közöttük két középparaszíot, Rubóczki Istvánt 13 hold földdel, Al- mási Jánosnét pedig 8 hold földdel. A belépettek jó része már az elmúlt években tagja volt a termelőszövet­kezeteknek. Egy évig most egyénileg gazdálkodtak és belátták, hogy helyesebb, ha visszamennek a szövet­kezetbe, ahol könnyebben boldogulnak. Vannak olya­nok is, akik iparból jöttek vissza, mint például Ben- cze Dániel, aki a nagyha­lászi Béke tsz-be lépett be. A mai számban : Gyors lista a IV. Békekölcsön 1. sor­solásáról (2. oldal.) Hogyan teljesítheti őszi tervét az ófe­hértói gépállomás? (2. oldal.) Sport (4. oldal.) Az apagyi Rákosi termelőszövetkezetben a trak­torral jól előkészített talajba vetik az ősziárpát. Osz- lánczki László és Szilágyi Albert naponta négy-öt hol­dat vetnek el. A termelőszövetkezetben a többi hét fogat sem tétlenkedik. Megkezdődött a betakarítás a termelőszö­vetkezetben, emellett folyik a boronálás és egyéb ta­lajelőkészítő munka is a rozsvetések alá. A munka legnehezebbjét, a szántást a gépállomás traktora végzi. A tiszaszenfmártoui Új Élet tsz. jövőévi terveiről Megnyílt az országgyűlés új ülésszaka A tiszaszentmártom Új Élet tsz-ben, mint a többi termelőszövetkezetekben is az őszi betakarítás szorgos napjain a jövőévi tervekről beszélnek éá ahol kell, már tesznek is érte. Ez az esztendő ebben a termelőszövetkezetben is bebizonyította: nem a „sze­rencsétől“ függ, hogy mi­iyen termést takarítanak be, hanem elsősorban a szö­vetkezet tagjaitól. Búzából nem dicsekedhetnek a ter­mésátlagukkal, mindössze öt mázsa volt. Az a néhány hold, amit idejében elvetet­tek, nyolc mázsa körül ho­zott holdanként, míg a no­vembervégi, decemberi ve­tések csak tavasszal keltek ki, nem bokrosodtak, a gyom föléje kapott. Ez a terület alig hozta meg a ve­tőmag háromszorosát. Kukoricájukat idejében vetették, kiosztották egyé­nekre, becsületesen megka­pálták, így most azzal di­csekedhetnek, hogy 5—6 mázsával nagyobb termést érnek cl, mint az egyéniek. Az év tapasztalatain okulva egyik legfontosabb munkájuk most az őszi ve­tések idejében való vég­zése. A mándoki gépállo­más traktorosai eddig már hetven holdon készítették elő a talajt kiváló minő­ségben. A termelőszövetke­zet fogatai valamennyi fel­lelhető trágyát kihordtak, amit azonnal le is szántot­tak. A múlt hét végén megérkezett a gépállomás 30 soros vetőgépe és e hé­ten teljes ütemben meg­kezdik a vetést. A jól előkészített istállő- trágyás talajba vetett ga­bona még az ősz folyamán meg tud bokrosodni, ami­ből jövőre 10—12 mázsás termésre számolhatnak. A múlt héten megkezdték a mélyszántást is a tavaszi vélemények alá. A termelőszövetkezet tag­jai nemcsak egy évre néz­nek előre. Ezt bizonyítja az a tervük is, hogy tárgya­lást folytatnak a gépállo­mással egy rigolirozó gép odaküldésc térdekében. Ez a gép a forgatás nehéz mun­káját végzi cl a tagok he­lyett. öt hold szőlőt akar­nak ugyanis telepíteni, aminek a talaját a gép né­hány nap alatt 70—80 cen­timéter mélyen megfor­gatja. A növénytermelés hoza­mainak állandó emelése, a jövedelem fokozása el sem képzelhető fejlett állatte­nyésztés nélkül. A sertéste­nyésztésükben már is példát mutatnak a község dolgozó parasztjainak. Mintegy 170 darab vegyes sertésük van. A hasznothajtóbb sertés­fajta kitenyésztése céljából a mangalica kocákhoz Corn- vall kant hozattak. Az első malacok szaporulatai máris ott ficánkolnak az új kecce- sekben. Nagyobb hizlalási terveik vannak. A jó ku­koricatermést hizlalással akarják értékesíteni. Hal­lottak már ők is a keme- csei Dózsa termelőszövetke­zet hizlalási eredményeiről, ahol a szövetkezet tagjai­nak munkaegység-része e- dése felül lesz a 100 fo­rinton. Huszonöt-harminc darabos tehenészetet is szándékoznak beállítani, amihez a növendékek rész­ben már meg is vannak. A tejet maguk akarják fel­dolgozni, hogy mellékter­mékeivel a sertéseket etes­sék. Ez ä néhány adat mutatja, hogy a jövő esztendőben az Üj Életben valójában meg­újul az élet. Az idén 25 fo­rint körül lesz egy-egy munkaegység értéke, de jö­vőre ennek a dupláját is könnyen elérhetik. Hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az or­szággyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősé­gének- első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács el­nöke, Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Farkas Mi­hály, Hegedűs András, Apró Antal,, Hidas István és Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagjai, Mekis József, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titká­rai, Boldoczki János külügy­miniszter, Piros László bel­ügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Fe­renc igazságügyminiszter, Zsófinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Ár­pád könnyűipari miniszter, Szabó János város- és köz­séggazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési minisz­ter, Erdey-Grúz Tibor okta­tásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi minisz­ter, valamint a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Ve­zetőségének számos tagja. A diplomata páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A% Elnöki Tanács háromhavi működéséről Az ülést Rónai Sándor el­nök nyitotta meg, majd Da­rabos Iván, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tit­kára beszámolt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1954. évi június 19-én berekesztett és a most újból megnyitott ülésszaka közötti időben ki­fejtett működéséről: — A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott és 12 törvényerejű rendeletet alkotott. Kihirde­tésükről a Magyar Közlöny­ben való közzététel útján gondoskodott — mondotta a többi közt, majd így foly­tatta: — Az Elnöki Tanács 17., 18. számú törvényerejű ren­deleté meghatározta a bün­tető és polgári perrendtar­tás módosításáról szóló 195-1. évi V., VI. törvény hatály­balépésének az időpontját és a végrehajtásukkal kapcso­latos szükséges rendelkezé­seket. — Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelettel módo­sította a Büntető Törvény­könyv általános részének a közügyektől eltiltásra vo­natkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltiltás szabá­lyainak módosítása előtt a törvény ennek a mellék- büntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tar­tamban kiszabott börtön- büntetés esetén minden to­vábbi mérlegelés nélkül kö­telezővé tette s így a köz­ügyektől eltiltás eredménye­ként a törvényben felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóan együtte­sen következett be. Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer in­dokolatlanul szigorúnak bi­zonyult és ezért á Büntető Törvénykönyv általános ré­szének idevonatkozó ren­delkezései módosításra szo­rultak. A törvényerejű ren­delet lehetőséget ad a bíró­ságnak arra, hogy mérlegel­je: szükséges-e ilyen mel­lékbüntetés alkalmazása vagy sem, s a továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az elkövetőt csak egyes jo­gok gyakorlásától, vagy a törvényben felsorolt vala­mennyi jog gyakorlásától tiltja-e el. A szocialista tör­vényesség megszilárdításá­ban, bíróságaink nevelő, felvilágosító munkájában haladást jelent ez a tör­vényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket állami és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértürtk. — A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa megjelölte azokat a felada­tokat, melyeknek követke­zetes végrehajtásától függ az űj szakasz célkitűzésé­nek, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandó és egyre nagyobb- mérvü kielégítése. E felada­tok középpontjában áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és mo­dern agrotechnika minél szélesebb területen való al­kalmazása, ennek megvaló­sítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakembert kíván, olyano­kat, akik az agrártudomá­nyi ismeretek birtokában a mezőgazdaság fejlesztése te­rén lendítőerejévé válnak a kormányprogramm végre­hajtásának. Ezt figyelembe- véve hozta áz Elnöki Ta­nács törvényerejű rendele­tét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági akadémia létesítéséiül. — 1954. éVi 22. számú tör­vényerejű rendeletünk a helyi tanácsok tagjainak vá­lasztásával kapcsolatos kér­désekről szól. Az 1950. évi 31. számú törvényerejű ren­delet értelmében az egyes helyi tanácsok összes tagjai­nak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapján történt. A válasz­tásnak ez a rendszere azon­ban nem bizonyult megfe­lelőnek. A lajstromos vá­lasztás folytán a választók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kap­csolat, ezért az eddigi lajst­romos rendszer helyett rá kell térni az egyéni válasz­tási rendszeryg^Az íg&fggfc- választott tanácstagnak szo­rosabb lesz a kapcsolata és nagyobb lesz a felelőssége választóival szemben. A vá­lasztási jogszabályokat ösz- szefoglaló törvényt megelő­zően kellett ezt a törvény- erejű rendeletet megalkotni, hogy az errevonatkozó mun­kálatokat megkezdhessük. — Jelentős helyet foglal el a hozott rendeletek so­rában a dolgozók társada­lombiztosítási nyugdíjáról szóló 28. számú törvényere­jű rendelet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tar­talmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek és árvák ellátásának biztosítására. Ez a törvényerejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek élet.zínvonalának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életé­re kihat. A rendelet értel­mében az ötvenötödik élet­évüket betöltött nőket és a hatvanadik életévüket betöl­tött férfiakat nyugdíj illeti meg, akik legalább tíz évet munkaviszonyban töltöttek el. A nyugdíj összege fizeté­sük ötven százaléka, amely szerint a nyugdíj legkisebb összege ötszáz forint. — Ezek a számok is hűen igazolják azt, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondosko­dást, azok iránt, akik mun­kájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kor­mányunk a felszabadulás óta már nem egy irftézkedé-' sével — erőnk és lehetőséi geink figyelembevételével —l rendezte az idősebb, eltar­tásra szorulók ügyét. Ezév április elsején is nyugdíj- emelést hajtottunk végre, azonban a mostani intézke­dés felülmúl minden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj meg-: adja a lehetőséget arra, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan, jó­létben élvezhessék munká­juk megérdemelt gyümöl­csét. — Vájjon nem lehet-e le­mérni, csak ezen az egy cse­lekedetén keresztül népi de-; mokratikus rendszerünk fö-i lényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a: bizonytalanság kíséri nem-’ csak az öregeket, de még az erejük javában lévő fia­talokat is? — Dolgozóink szívesen' vállalják a háromszázalékos nyugdíj járulékot, hisz je­lentős részét már most g szülőkről való gondosko­dás révén — többszörösen visszakapják. De ezen túl biztosítva van öreg napjaik­ra megélhetésük, nyugal­muk. Ez a törvényerejű ren­delet népi demokratikus' rendszerünk hatalmas vív­mánya, amelyet egész dol­gozó népünk örömmel és lelkesedésnek fogadott — mondotta, majd kérte az or­szággyűlést, hogy a beszá­molót vegye tudomásul. Az országgyűlés a jelen­ésben foglaltakat tudomá­sul vette. Három törvényjavaslat Ezután Nagy Imre, a mi­nisztertanács elnöke három törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé: A Magyar Népköztársa­ság alkotmányának módosí­tásáról, a tanácsokról és a tanácsok tagjainak válasz­tásáról szóló törvényjavas­latokat. A beterjesztett javaslato­kat az országgyűlés előzetes' tárgyalás és jelentéstétel, céljából kiadta a jogi bi­zottságnak. A hétfői ülés ezzel végét­ért. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napirenden az alkotmány módosításáról és a tanácsokról szóló törvény- javaslat szerepel, 'Vtláq oroJetáriái tqqjps tilsetek /

Next

/
Thumbnails
Contents