Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-02 / 207. szám
NtPLA» 1954 szeptember Z, csütörtök PARTÉPÍTÉS Álljanak a kommunisták a hibák gyors ki javításának élére Nyíregyháza kommunista pártaktivájáról Szombaton reggel a nyíregyházi városi tanács nagytermében csaknem 180 résztvevővel tanácskozásra jöttek össze a város legjobb kommunistái. Itt látjuk a város üzemeinek, termelőszövetkezeteinek, hivatalainak és az értelmiség legjobb komunistáit, akik azért jöttek össze, hogy meghatároznák a kongresszusi határozatok szellemében a városi pártszervezetek iránjr- elveit. Résztvett és felszólalt a tanácskozáson Uzsoki István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Benkei András elvtárs, j§ 1 városi pártbizottság titkárának alapos és körültekintő beszámolója világos képet adott a város politikai és gazdasági helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a város pártszervezetei jelentős fejlődést értek el és eredményesen harcoltak a kongresszusi határozatok sikeréért. Munkájuk öntevékenyebb lett. Jelentősen megnőtt a dolgozók termelési kedve is. A Gépjavító Vállalat élüzem lett, meggyorsult a begyűjtés, a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok szép jövedelemre számíthatnak. A beszámoló megmutatta azt is, hogy az eredmények ellenére még sok hiba van a pártszervezetek munkájában. Egyes pártszervezetek, mint a 61/2. Építőipari Vállalat, a Tatarozó Vállalat szervezetei eltűrik a pazarlást, a helytelen munkaszervezést, a laza munkafegyelmet, a Ságvári termelőszölatkezetben a szövetkezeti demokrácia megsértését. Benkei elvtárs felhívta a pártszervezetek figyelmét a politikai tömegmunka megjavítására. A népnevelők szószólói legyenek a kongresszusi határozatok megmagyarázásának. Majd főcélul tűzte ki: a város kommunistái álljanak a hibák gyors kijavításának élére! A beszámoló egyetlen hiányosságának lehet elmondani azt, hogy nem mutatott rá: a város bel- és külterületén nagyon sok különböző foglalkozású kisiparos, egyénileg dolgozó paraszt van és ezekkel a dolgozókkal pártszervezeteinknek foglalkozni kell, mert a kongresszusi határozatokat csak úgy tudjuk sikeresen végrehajtani, ha támaszkodunk a dolgozó nép széles tömegeire. Amit e téren a beszámoló elmulasztott, azt részben pótolták a hozzászólók. Hare a minőségért, a lazaságok megszüntetéséért Benkei elvtárs beszélt arról, hogy a vezetők rossz példamutatása milyen rombolóhatású. Elmondta, hogy gyakran van panasz a kenyér minőségére. Ez részben annak tudható be, hogy a kenyérgyár egyes dolgozói több szeszesitalt fogyasztanak, mint kellene. É3 ezek között van Virányi Antal elvtárs, a pártszervezet titkára is. Helyesen mondta el a pártaktívaértekezleten több hozzászóló: vájjon mit szólnának a kenyérgyár dolgozói ahhoz, ha ők is rosszminőségű ruhát, cipőt vagy esetleg cukorral ke- .vert sót kapnának? A párt- szervezeteknek, a kommunistáknak nem szabad eltűrni, hogy a kenyér rosszminőségű legyen, hanem kommunista következetességgel harcolniuk kell a kenyér minőségi megjavulá- sáért! Szakály Miklós elvtárs, a Megyevill. pártszervezetének titkára hozzászólásában elmondta, hogy üzemükben baj volt a minőségi munkával s részben még most is van hiba. Ez odavezethető vissza, hogy az üzemükbe osztályellenségek, kulákok, furakodtak be. Ezek igyekeztek a munkafegyelmet lazítani, a pénzt pazarolni. Illetéktelen prémiumokat vettek fel. Az emberek, a dolgozók nevelése A kongresszusi határozatok sikeres végrehajtása embereken múlik. A párt- aktívaértekezlet nagyon helyesen foglalkozott azzal, hogy többet kell törődni az emberekkel, azok nevelésével. Markovits elvtárs, a Finommechanikai Vállalat dolgozója hozzászólásában elmondta: „A vezetőknek nem az irodában kell lenni, hanem többet tartózkodni 'a dolgozók között. Ellenőrizi«!'^ kell, hogy a kidolgozott tefc- vek valóban megvalósuljWJ nak. Fokozni kell a termék lés pártellenőrzését, mo»'k hallgatni a dolgozók véleményét s azt felhasználni irányító munkánkban. Nem szabad lebecsülni a népnevelőmunkát. az emberekkel való foglalkozást, mert ahol ez így van, a hiba mindjárt felüti a fejét. így volt ez a mi vállalatunknál is. IO Kolozs Sándor elvtárs pedagógus hozzászólását azzal kezdte: „Véleményem szerint sokkal több figyelmet kell szentelni az emberek nevelésére. Nagyon sok hozzászóló elmondta, hogy egyes vezetők liberálisak, nem harcolnak a törvény megsértői ellen, eltűrik a pazarlást. Az a hiba, hogy mi nem tudunk megfelelően nevelni az elért eredményekkel. Ez eléggé megtalálható egyes pedagógusainknál iS? Cs. Nagy Ferenc elvtárs, a felsősimái „Béke“ termelő- szövetkezet tagja arról beszélt, hogy munkájukban .rnég sok hiba van. De ezek /iem olyan hibák, hogy ki :hje lehetne javítani. Majd hangsúlyozta, hogy a szövetkezetük fejlődéséért elsősorban a kommunisták a felelősek. Nekik kell példát mutatni s nevelni a tagság többi részét is. A vezetőség munkáját bírálva elmondta „Nem lehet ott jó vezetés, ahol a tagság véleményét, javaslatát figyelmen kívül hagyják“. És igaza van Cs. Nagy elvtársnak, amikor gondolatmenetében azt fejtegette: a szövetkezetek munkájáért, az ott történt dolgokért valameny- nyi kommunista felelős. Felelősek a kommunisták azért is, hogy egyes termelőszövetkezetekben szektaszellem uralkodik, s a vezetők nem akarják felvenni a belépni szándékozó becsületes dolgozó parasztokat. Az ilyen nézet ellen a kommunistáknak mindenkor következetesen fel kell lépniük. A felszólalók még sok különböző hasznos dolgokról beszéltek. Az egész pártaktíva értekezleten végigvonult a kommunisták felelősség érzete. Bálint Lajos. Vidámarcú, pirosnyakken- dős pajtások igyekeztek ma reggel az iskolákba. A nap jóságosán osztogatta sugarait, nem fukarkodott vele. Talán örömében, jókedvében volt ilyen adakozó. Hogy is bújhatott volna el ennyi nevető, csengőhangú pajtás láttán? — Kilenc órakor kezdődött az ünnepség mindenütt, a nyíregyházi V. számú általános iskolában is. Katonás sorrendben sorakoztak a pajtások az első zászlófelvonásra. — Megperdült a dob, magasba szökkent a zászló, s vígan lengedezve mintha azt mondta volna: megnyitom a felvonulást a tudomány vára felé. Indulhattok! Mennyi, mennyi izgalom előzte meg ezt a napot! Kis elsőosztályosok, akik csak hallásból ismerték az iskolát, már ÉVNYITÓ kora reggel talpon voltak. A legszebb ruhát kellett kikészíteni édesanyának már előző este, — hiszen ilyen nagy nap még nem volt! Az ünnepélyes percek után Hertelendy Sándorné, az iskola igazgatónője köszöntötte a pajtásokat, szülőket. Arról beszélt, hogy nagy munka vár a nevelőkre, pajtásokra, szülőkre egyaránt. Még jobban kell ta- nítaniok, tanulniuk, még jobban kel) segíteni ebben a nehéz munkában. Miután ismertette az iskolai házirendet, amely mindenkire kötelező, azokról a nagy tervekről is beszélt, amelyeket maguk elé tűztek. Ezután Tóth Vera VIII. osztályos pajtás köszöntötte a nevelőket, szülőket, társait az új tanév első napja alkalmából. Elmondotta, hogy nagyon hamar elszaladt az idő. Alig váltak el, újra találkoznak. Sok minden történt „azóta“ —mondotta. „Játszottunk, pihentünk, kivettük részünket a nyár minden szépségéből. De mindebből, úgy érezzük, elég volt. Ismét megkezdjük munkánkat, a tanulást.“ Köszöntötték az új elsősöket. Virággal, könyvjelzővel kedveskedtek a kicsinyeknek, akik ma mentek először iskolába, ahol a mai naptól kezdve megismerkednek majd a betűk, a számok csodálatos világával. Aztán újra megszólalt a dob, s a közös ének után, vidáman indulnak az osztályok felé. A régi falak közt csengve száll az ének — s a vidám zaj. Hogyan Bernáth Mihály Szerencs. Már ennek a névnek az említése is kellemes gondolatokat ébreszt az emberben. Önkéntelenül is édesség jut az eszünkbe. Ha pedig kiszállunk a vonatból a szerencsi állomáson és ellátogatunk a csokoládégyár felé, kissé meg- illetődve állunk meg a hatalmas gyár rácsos kapuja előtt. Itt van hát az édesség hazája, gyermekkorunk álmainak legszebb mesevára?! A szerencsi cukorka- és csokoládégyár parkjának évszázados fái mesebeli külsőt varázsolnak a hatalmas gyár köré, Kívül és belül állandó átalakulás folyamata látszik. Űj épületek, üzemrészek, modernebb gépek, új beruházások teszik lehetővé a magasabb termelést. Naponta érkeznek a vas- és fahordóba csomagolt szörpszállítmányok a gyárba. Ide érkezett a Bernáth Mihály burgonyájából készült 2 hordó szörp is, amelyet a vagonból kirakva, az előkészítőbe szállítottak. Elindultunk tehát az üzemben Lakos Károllyal, a minőségi ellenőrző osztály vezetőjével, hogy megnézzük, milyen utat tesz meg, milyen feldolgozáson megy keresztül Bernáth Mihály és sok más paraszttársának burgonyája, amíg csokoládé lesz belőle. AZ ELŐKÉSZÍTŐBEN bontják fel a szörpöt tartalmazó hordókat. A nagy meleg miatt félmeztelenre vetkőzött munkások töltögetik ki a mézsűrűségű szörpöt az alacsony, mozgó alumínium-tartályokba. Innen a főzőüstbe kerül, ahol oldott cukorral keverik ösz- sze, 30 százalék szörp és 70 százalék cukor arányában. A vacuum-főzön és hűtőn keresztül lapos tepsikbe csurog a már készrefőzött puliszkaszerű cukor. Itt három gép végzi a főzést, de emellett még négy van üzemben. A tepsikben gőzölgő, forró cukorpépet útján elkísérve, egy hatalmas terembe, A FELDOLGOZÓBA lépünk be. A terem egyik végében dolgoznak a csomagolok, a balirozók, a másikban pedig a gyúrók, a töitögetők és a lehúzok. A belépőnek először nem is annyira az óriási cukorhegyek tűnnek fel, hanem a nagy tisztaság. A munkások mindegyikén hófehér köpeny és fejkendő, a feldolgozók kezén pedig bőrkesztyű van. air; ’—"tkot ví^‘ ■ ró cukor' Az egye- '• lesz ti burgonyából csokoládé ? krumplijának kalandos útja a szerencsi cukorgyárban II. mellett sorakozó hűtőasztalokon a 120—130 fokos cukormasszát 70—80 fokra hűtik le, hogy feldolgozható legyen. Pető Dánielné begyúró éppen a savanyúcukorka anyagát készítette elő. Ö keveri bele a festő- és ízesítőanyagokat is. Tőle függ, hogy savanyú-, édes-, selyem- vagy töltöttcukorka lesz-e belőle. A munkásasz- szony szeme állandóan az anyagon van. Ügyesen, szakszerűen forgatja a masszát, mert a jó minőségnek az az egyszerű titka, hogy állandóan meleg legyen a nyersanyag. A keverés után a sodrógépbe teszi a cukrot, ahonnan az állandó forgás következtében összesodródott cukormassza a mintázógépbe folyik a lehúzó segítségével. Innen már végleges formát öltve, kerül egy folyton mozgó szalagra, amelyen egyúttal hűtik is. A szalagról egy körbenforgó hűtőtálcára potyog a már kész savanyúcukorka. A SELYEMCUKOR Itt készül a gyermekek között igen nagy népszerűségnek örvendő selyemcukorka: a mokkapárna. Ennél az asztalnál Csontos László brigádja dolgozik. — Rövid percek alatt végzik el a szakszerű kezek a Sok részből álló munkafolyamatot: a festést, a vágást, a selymesítést, a burkolást és a töltelék-begyúrást. Igen érdekes és praktikus a sely- mesítőgép. A gép két karja tartja a masszát és az ellentétes irányú mozgással pár másodperc alatt többmillió szálra bontja a cukrot. Ez adja meg a selymes színt és a porhanyós ízt. Ezt az anyagot ezután fényező anyaggal vonják be, s tovább ugyanazon a folyamaton megy keresztül, mint a savanyúcukorka. Hasonlóan készül a töltöttcukorka is, csupán annyival bővül a folyamat, hogy a sodrógép közepén töltik be a lekvárt, vagy a csokoládét. A gyüjtödobokról szállítják a kész és lehűtött cukorkát a terem másik vegében lévő CSOMAGOLÖBA. A fiatal csomagolólányok mellett hosszú rekeszekben halmozódik a cukorkahegy. A lányoknak különösen nyáron okoznak igen sok bosz- szúságot a méhek és darazsak. Már kilométerekről megérzik a cukor illatát és szinte ellepik az üzemrészt. Ezek a kis tolvajok csupán cay hór’~n r’att több mázsát pesek .. pakkal cipelni. Itt dolgozik Mazák Mária és Takács Józsefné, akik naponta 2000—2100 dobozt, vagyis 45—50 mázsa cukorkát képesek becsomagolni. Nehéz munkát végez Krisztián Istvánná, s mégis örömmel dolgozik. Egy műszakban 95—98 mázsa cukrot szállít ki kézierővel a cso- magolóból, hogy minél hamarabb eljusson a dolgozókhoz. A cukorgyár művezetője, Lengyel János elvtárs örömmel és büszkén sorolja el eredményeiket. Naponta egy vagon cukorkát gyártunk, ami 120 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Ha a demecseri gyár még több szörpöt fog szállítani, akkor eddigi teljesítményeinket is túl fogjuk szárnyalni. Ezután A „BOSZORKÁNYKONYHÁBA“ látogattunk el. Itt azonban nem boszorkányok, hanem fiatal, csinos leányok dolgoznak, nem mérget, bűbájos varázsitalt kotyvasztanak, hanem a fondant alapanyagát főzik. A főzőgépekből a formázóba kerül a híg csokoládé-fondant. Itt használják fel a szörp mellett a burgonyának egy másik melléktermékét, a keményítő „púdert1' is. A szárítón és mosón át jut el itt is a csomagoláshoz az anyag. A tavalyi tapasztalatokon okulva, már most jelentős mennyiségben kezdték meg a szaloncukor gyártását, ami szintén fondant-féleség. Naponta máris 25—30 mázsát készítenek. Karácsonyig nem kevesebb, mint 50 vagonnal akarnak gyártani, így elkerüljük az ünnep előtti szaloncukorhiányt. A finom aromák és illatok, mint könnyű felhő veszik körül a bonbon-osztályt, ahol a legfinomabb csokoládé, drazsé- és praliné-féléket készítik. Itt már az általános meleg helyett hűvös a levegő, mivel ezeknek az áruknak a száradásához hideg levegő szükséges. Itt is nélkülözhetetlen a szörp. Még a cukordrazsék készítésénél is jelentős szerepe van. Igen nagymeny- nyiségben kezdték meg újabban a közkedvelt Zi-Zi gyártását is, melyet zsákocskába csomagolva hoznak forgalomba. Kriszton Istvánná végzi itt a drazsék fényesítését, ami igen tetszetős külsőt ad az árunak. 102 százalékos teljesítménye mellett minőségileg is kiváló munkát végez. TEJKARAMELLA — / KAKAÓ A harmadik termék, ahol szintén igen fontos a ke-, ményítőszörp, a tejkaramellagyártás. Itt fényes üstökben tejet, szörpöt és cukrot főznek össze egészen addig, amíg szép barna színt nem kap. Innen a hűtőasztalokra, a vágógépbe, majd a gépi csomagolóba kerül a végleges formát öltött tejkaramella. A 60—70 lóerős gépek zaja és a kakaó átható, kellemes illata már messziről el-, árulja, hogy a nugát-osztály közelében járunk. Ennek a finom csemegének a fő, alapanyagát a külföldről importált kakaóbabból préselés és finomítás útján nyerik. Ez adja meg a nugát-féléknek az igazi ízt és az aromát. Ütünk végén meglátogattuk még a dobozkészítőket és a csomagolókat is. A dobozkészítő részleg dolgozói nemcsak azzal törődnek, hogy formás, ízléses dobozokban kapják meg a dolgozók a csokoládéféléket, hanem azzal is, hogy új, az eddigieknél szebb, újabb típusú dobozokban, új csokoládéfajtákat is szállítsanak.; A csomagoló végtelennek látszó asztalsorai melleit több, mint száz fiatal leány és asszony dolgozik. Az évek’ óta elsajátított kézügyesség szinte hihetetlen teljesítményekre teszi képessé ezeket a dolgozókat. Szabó Borbála például már több, mint 25 éve dolgozik a gyárban. — Darabos csokoládéból naponta 800—820 darabot, táblásból pedig 1000—1500 darabot szokott csomagolni. így járulnak ők is hozzá, hogy a csokoládéféléket nyolcszorosára emeljék az 1938. évinek. * így jut vissza sokezer munkás keze és gép munkája nyomán Bernáth Mihályhoz cukorka, csokoládé, gyógyszer, ruhanemű és még sok más áru formájúban az a burgonya, amelyet az államnak adott be. Ütünk végén örömmel és boldogan vettem búcsút a gyár dolgozóitól. Megígértem nekik, hogy elmondom majd Bernáth Mihálynak, milyen utat tett meg a burgonyája és hogyan szolgálja a dolgozók szebb életéért folyó harcot. Egyben köszönetü- ket is közvetítem, mert az a burgonya, amelyet beadott, még több és jobb közszükségleti cikket jelent munkásnak, parasztnak egyaránt. SALLAY LÁSZLÓ. Növeljük a termelést, harcoljunk a pazarlás ellen
