Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-09 / 213. szám
4 NÉPLAP 1934 Slept, 9, csütörtök Akik Imtleuül kezelték a közösség pénzét VÉLEMÉMY Igas mese Nagyhalásson Általában jólmüködő ktsz-ek vannak megyénkében. Hónapokkal ezelőtt a nyírbogát! vegyes ktsz. is ezek közé tartozott. Ezért is tűnt fel a Kiszöv. vezetőségének, hogy miért akarnak mégis egyesek kilépni a ktsz-ből. Az utóbbi hetekben aztán egyre több panasz érkezett onnan. A tagság elégedetlenkedett és panaszkodott, hogy a ktsz. vezetői gyakran pénzügyi zavarra hivatkoznak és nem fizetik ki rendesen a munkabért, nem tudják kifizetni a fuvartartozásokat, de a falu lakosaitól vásárolt épületanyagokat sem. A Kiszöv. vezetősége a közelmúlt napokban vizsgálatot tartott a ktsz-ben. Megállapítást nyert, hogy a ktsz-nek 10.000 forintot kitevő munkabér- és kb. 14.000 forint fuvar-tartozása van. Az is kiderült, hogy Szabó Gyula elnök és Egri József üzemvezető, volt lovascsendőr, sorozatosan sikkasztottak, lopták a ktsz-t, amit a hamis számlák bizonyítottak. Különféle épületanyagszámlákat állítottak ki létező és nemlétező nevekre, amit Szabó Gyula írt, illetve hamisított alá. A vizsgálat során Szabó Gyula elismerte, hogy többek között egy nagyobb- mennyiségű mész- és kőelszámolásnál a beállított 1200 forintos számlát Haramura György névre, továbbá a 764 forintot kitevő számlát Schwarcz Lajos névre és a 202 forintos számlát Flórek Gábor névre ő hamisította. A pénzt neki fizette ki a pénztárosnő. Egri József és Szabó Gyula őzeiméiről az is kitudódott, hogy mintegy 14.000 forinttal adósok maradtak a fuvarozóknak. Egy alkalommal az egyik fuvaros birtokába kerítette a'bankcsekket és addig nem adta visz- sza Szabónak, amíg 1000 forintot nem adott neki „elhallgattatásul“. Szabó a ktsz. pénzéből kerékpárt is vásárolt saját magának. A ktsz. tulajdonát képező faanyagot is eladták és a pénzen megosztoztak. Szabó igyekezett „jó fiú“ lenni a tagság előtt. Három hónap alatt 56.000 forint kiszállási díjat fizettetett ki kb. 30 tagnak. Júliusban például 30 dolgozó között 18.000 forintot „osztottak szét“ megnemtörtént és jogtalan kiszállások címén. Elképesztő az a fondorlat is, amit Egri és Szabó tanúsított egy különös vállalásnál. Ugyanis egy alkalommal Szabó, s Egri megegyeztek Tróján Józseffel és Ra- facsz Ferenccel, az állat- és zsírbegyüjtő vállalat dolgozóival, hogy a nyírbogáti ktsz. elvégzi a vállalat sárgaházi építkezéséi. Ezt az építkezést a vállalat hat magánvállalkozónak adta ki. A baktaiórántházi járás- bíróság Kádár Istvánt és Tóth Jánost a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett, bűnszövetkezetben történő lopás büntette miatt hat-hat évi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, valamint hivatali és választói joguktól öt-öt évi időtartamra való eltiltásra Ítélte. A tényállás szerint a vádlottak 1953 nyarától folyamatosan betörtek a székelyi, a nyír- tassi, a ramocsaházi és a nyíribrenvi földművesszö- tkezetek irodahelyiségeiA munka befejezésekor rádöbbentek, hogy szabályellenesen cselekedtek, amikor a 22.000 forintot kitevő munkát magánvállalkozóknak adták. Ugyanis a bank nem fizette ki a pénzt. így egyeztek meg aztán Egrivel és Szabóval, hogy majd a ktsz. befejezi a munkát. Persze, hogy örült ennek a két vállalati dolgozó, gondolván, hogy így „szárazon“ megússzák a bajt. Nem is nagyon bosszankodtak azon, hogy Egri új költségvetést készített a már 90 százalékig elkészített építkezésekre, felszámolta a költségvetésben a tervezést is, és a végösszeg 42.000 forintra kerekedett. így is benne voltak a vállalat emberei az egyes- ségben. Ezért a ktsz. elvállalta, hogy a hat magánvállalkozónak járó bért majd kifizeti rendesen. Ezt persze csak bérjegyzéken lehetett megtenni. De ez sem okozott a ktsz. két furfan- goseszű vezetőjének nagyobb problémát. A felsőbb szervek beleegyezése nélkül, munkakönyv nélkül alkalmazták a magánvállalkozókat. Egy napra be is jelentették őket az SzTK- ba, aztán számfejtették a bárt. A dolgozóknak a beállított 12.500 forinttal szemben 9727 forintot fizetett ki Szabó és Egri. Az „üzletről“, vagyis a szabályellenességről tudott Szatmári Lajos normás is, aki egy esetben 470 forintot kapott Egritől. A költségvetés készítésének összegét Egri társai között szétosztotta. Többek között Szabónak 460 forintot, magának pedig 973 forintot utalványoztatok A ktsz. megkapta a 42.000 forint vállalási összeget a sárgaházi építkezésért, s csodák csodájára, mégsem futotta belőle a dolgozók munkabérére. Egri és Szabó mesterien értette, hogyan lehet prédáim a ktsz, pénzét. Csak egy példa: egy alkalommal Nyíregyházára küldtek fuvarost anyagért. Arról persze nem gondoskodtak, hogy a fuvarosnak ki is adják majd az anyagot. A kocsi üresen tért vissza, de a fuvarosnak kifizették az 500 forintot. Az utóbbi időben Szabó és Egri rossz viszonyba kerültek egymással. Szabó a normással került szorosabb barátságba. Vele iszogatott a sikkasztott pénzből. Legutóbb például a nyírbátori ,.Kakuk“-mulatóban több mint ezer forintot mulattak el. Még a vonóba is jutott egy százas, hogy jobban muzsikáljanak a zenészek. — Persze, szomorú lett a nóta vége. A vizsgálat fényt derített Egri és Szabó üzel- meire. Beosztásukból felfüggesztették őket és törvény előtt fognak felelni bűneikért. O. A. be, valamint a laskodi postahivatalba és ezekről a helyekről mintegy 64.000 forintot loplak el. Az ítélet jogerős. A kemecsei járásbíróság id. László Sándor kulák- származású volt termelőszövetkezeti tagot 1 évi és 2 hónapi börtönbüntetésre, valamint a közügyektől való 3 évi eltiltásra ítélte. A vádlott, akit a tsz-közgyű- lés 1954 júniusában kizárt a tsz. tagjai közül, a szövetkezet tulajdonát képező több ingóságot ellopott cs lakására szállított. i Válasz két levélre Rossz kifogás Igen sok panaszt hallunk általában a kenyér minőségére. Ezzel kapcsolatban számos levelet is kap szerkesztőségünk. Erről írf’ Tóth György is a kállósemjéni dolgozók nevében. A nyúlós, nyálkás kenyér miatt a kállósemjéni dolgozók panaszukat közölték a sütőüzem vezetőivel is, akik azonban a felelősséget a „nagy meleggel“ hárították el magukról. A sütőipari tröszt igazgatója a cikk megjelenése utáni napon (mint máskor is) azonnali kivizsgálást rendelt el. Az ellenőrzés azonban egészen más okokat derített fel, mint ami a kállósemjéni sütőüzem vezetőinek a kifogása volt. A tröszt igazgatója a hozzánk intézett levelében így ír erről: „Augusztus 30-án személyesen vizsgáltam ki a kállósemjéni dolgozók panaszát és megállapítottam, hogy Bolgya Mihály, az ottani sütőüzem vezetője hanvegul végezte a munkáját. Több esetben volt ittas állapotban. Gyakran emberi fogyasztásra alkalmatlan kenyeret készítettek. Mulasztást követett el a nyírbátori vállalat igazgatója is, mivel a dolgozók jogos panaszára megfelelő intézkedést nem hozott. A mulasztást elkövető szakmunkás ellen fegyelmi eljárást rendeltem el és figyelmeztettem, ha a jövőben további mulasztásokat követ el, a legszigorúbban fogok eljárni.“ Az azóta eltelt egy hét azt bizonyítja, hogy a kállósemjéni sütőüzem dolgozói belátták hibájukat és ígéretet tettek, hogy a jövőben kifogás nem merül fel munkájuk ellen. A kállósemjéni dolgbzók meleghangú köszönőlevelet írtak szerkesztőségünknek a közbenjárásért. Mi pedig a sütőipari tröszt igazgatójának mondunk köszönetét a gyors elintézéséért. Gyorsbüfféreklám Több üzletben, így a Vendéglátóipari Vállalat 7. számú gyorsbüfféjében is fából készült utánzatokkal helyettesítik az árukat. Ez egészségügyi és takarékos- sági szempontból is helyes megoldás. Helytelen azonban abban az esetben, ha olyan utánzatokat helyeznek el a kirakatokban, amelyek eredetije az üzletben nem kapható. így történt ez a gyorsbüffében is. Erről írt szerkesztőségünknek levelében Gyeb- rószki Béla. Lapunk vasárnapi számában közöltük Gyeb- rószki Béla panaszát, amelyre a Vendéglátóipari Vállalat vezetői már másnap válaszoltak. „Felettes minisztériumunk olyan utasítást adott, hogy élelmiszereket a kirakatban elhelyezni nem szabad, csak az ezeket helyettesítő utánzatokat. A mi cikkeinknél, amelyek pár óra alatt elfogynak, nehéz probléma a kirakatok naponta többszöri átrendezése. Belátjuk, valóban helytelen, hogy olyan árukat reklámozunk, amit az üzem Pillanatnyilag, vagy huzamosabb ideig nem árusít. Az üzletvezetőknek olyan utasítást adtunk ki, hogy a jövőben az üzletben nem kapható áruk utánzatát ne tegyék ki a kirakatba.“ Sok jó és szép cipót készítenek a rakamazi ktsz. dolgozói. Általában megelégedetten beszélnek jó munkájukról. „A lónak négy lába van, mégis megbotlik“ — tartja a közmondás. Ezt igazolja a rakamazi cipész ktsz. Tisza- eszláron lévő műhelye is, azzal a különbséggel, hogy ők nemcsak egyszer, de állandóan botladoznak. — Ügylátszik, ez a részleg a ktsz. „sánta lába“. Egy erre jellemző esetet ír le levelében Asztalos Margit Tiszaeszlárról. „Három hete elvittem egy pár fehér szandált a ktsz. műhelyébe megjavíttatni, amelyen egy két— három centiméteres szakadást kellett volna megjavítani. Ezt az egyperce: munkát „csak“ három nap alatt voltak hajlandók elvégezni. Azaz csak lettek volna, mert a határidő elteltével újabb háromnapi haladékot kértek. Amikor újra elmentem, megint új határidő következett, ez azonban már bosszantott, hisz fehér szandált „főleg“ nyáron szokás hordani. A későn megérkezett nyár pedig hamar elmúlik, s az én szandálom még mindig valamelyik dolgozó asztala alatt pihen. 5 kilométerre lakom a falutól és hetenként legalább négy- szer-ötször teszem meg ezt az utat — hiába. A közmondás azt is mondja, hogy az okos más kárán tanul. £n azonban még a magamén sem tanultam, mert eddig azt hittem, hogy a részleg dolgozóiban megszólal végre a lcl- kiismeret a vállalt munkákért és egyszer csak ők is betartják a határidőt. Sajnos, azonban nem így lett. Kiderült, hogy sok panaszos társam van még a faluban. Ezekután már nem tudom, hogyha senkinek sem készítik cl időre a javítást, vájjon mivel foglalkoznak? Arra várnak talán, hogy a nyár elmúljon és a szandálra ne legyen szükség? Lehet, mert akkor volna idejük a következő tavaszig megcsinálni.“ Van azonban egy másik megoldás is. A saját hibájukból feltorlódott munkákat minél sürgősebben elvégezni. A felelőtlen határidő-tologatásokkal és az erejükön felül való vállalásokkal ne rontsák a ktsz. különben jó hírnevét. Levelezőinknek üzenünk Cajdics István: Ir.ia me?, melyik járásban és mettöl-mecl. dig dolgozott, hogy intézkedni tudjunk. Bákonyí Sándor, Piricse: Levelét megkaptuk köszönjük. Borivó László. Titzalök: Hozzászólását lapunkban feldolgoz- zuk. Bányász Józsefné, Nyíregyháza: írjon mádkor is lapunknak. Kovács Katalin, Nyírlövő: Hozzászólását közöljük Sógor János. Nyírtelek: Panaszát intézzük. Józsa István Kisvárda: Tudósítását megkaptuk. várjuk további leveleit Bartha Lajos. Nyíregyháza; írását a kuitúr-rovatnak adtuk át. Hajluu mester Fehérgyarmaton Hajtun sakk-mester, a Nyíregyházán befejeződött vegyesmesterverseny győztese, aki az országos döntőben a legjobb 18 közé bekerült, ma este 19 óíakor Fehérgyarmaton a közgazdaság] gimnázium előadótermében előadást és szimultánt tart. Réges-régen élt egy királyfi. Egy napon közhírré tétette: aki olyan ajándékkal jutalmazza meg, amellyel „adott is, meg nem is“, azt nagy megtiszteltetésben részesíti. Többek között meghallotta ezt egy igen idős pász- torember is. Nos^a gyorsan készített egy kerek gyékényfonatot kosáralakú tetejével. Megfogta legszebb házigalambját, gyékényfonattal letakarta, s elindult a királyfi színe elé. Odaérve, mélyen meghajolt, s mondotta: „íme, fenséges uram, az ajándék!“ Felemelte az előrenyujtott gyékényfonat tetejét és ott volt a királyfi szeme előtt a szép örvösgalamb. Igen megtetszett neki és érte nyúlt. De a galamb úgy elrepült, hogy soha nem látta többé. Csodálkozott a királyfi az idős pásztor fur- fangján. Ezért azzal jutalmazta, hogy hazafelé menet, a pásztor rendelkezésére bocsájtotta ha.,- lovas hintóját. A királyi hintó előtt az emberek mélyen meghajoltak, mere azt hitték, hogy a királyfi ül abban. — Eddig a mese. Árokszállási László nagyhalászi dolgozó paraszt esete sokban hasonlít e meséhez. Történt régebben, de nem réges-régen, hanem két évvel ezelőtt, hogy László bácsi földje beleesett a tagosításba. Ám hadd essen. Lerz más a helyébe! — vélekedett a gazda. Úgyhogy a „Rádi- sziget“ düllőben lévő földjéért a tiszarádi tagosító bizottság a „Székháztanya“ táblában Nagy Sándor-féle földet adta. Az ám, de hogyan?! Megkapta a birtoklapot. Elment Nagy Sándorhoz, hogy mutatná meg a szóbanforgó darab földet. Azonban Nagy Sándor nem tudta megmutatni, mert azt annakidején, amikor a földet szétosztották, neki sem mutatta meg senki, mivel 16 gazda' helyett 15-nek mérték ki a „Székháztanya“ egyik tábláját. így László bácsi kapott is, meg nem is. Nem találós kérdés, való igaz, amit mondok: kapott, mert papíron megkapta; nem kapott, mert a földet másnak adták. Árokszállási László ment a tanácshoz. Felvették panaszát, ígéretet is tettek, hogy kimérik a földet, a napot is meghatározták. Aztán újra meghatározták, a következőt elnapolták, aztán újra ígérték, végülis belefáradt a sok várásba, ígérgetésbe, s elindult szerencsét próbálni. Hírül adta panaszát a megyei földbirtokrendezési csoportnak. Ezek aztán egyszerre kimerítették türelmét: még válaszra sem méltatták. Közben szántani, vetni kellett volna. A tanács kérte az adót, a beszolgáltatást. Árokszállási fizetett. Még most is fizeti a terhet. De a hasznot más húzza a föld után. Töretlen akarattal keresi a „jutalomért“ felelős személyeket. Eredménytelenül. Itt azonban meg kell állni egy pillanatra . . • Két év után, augusztus 18-i dátummal kapott egy levelet a kemecsei járási tanács mezőgazdasági osztályától. Végre! Megvan a föld! — örvendezett a levél felbontása közben. — Azonban egyre jobban változott az arca különböző színeket játszva, mikor olvasni kezdte. A levélből „megtudta“, hogy ő a földet nem használta, de nem is járt utána. A levélíró, illetve az ügy előadója (Puskás J.) még jó, hogy ezt nem írta: „A hanyag gazda büntetést érdemel, mert elhanyagolta földje megművelését-“ — Végül azzal zárja sorait (Soltész Balázs osztályvezető aláírásával) az előadó, hogy „amíg a földet birtokába nem kapja, addig is a tulajdonát képezi, s teherként jelentkezik, mert utána a kötelezettséget kérni fogják.“ Micsoda nagylelkűség! Szinte lenyűgöző ez a bölcs elintézési mód! Vizsgálnak egy ügyet az illetékes meghallgatása nélkül. Hibáztatják a panaszost, mert becsülettel fizette a nemlétező földje után járó kötelezettségeket. Az illetékesek nem,vesz- nek annyi fáradtságot, hogy hivatalból helyrehozzák a korábban elkövetett hibájukat. Á, dehogyis! Sokkal könnyebb elhárítani a felelősséget. A szerencsétlen ember majd lejárta a lábát a községi tanácstól a járáshoz, a járástól a megyéhez, a megyétől a bírósághoz ... Bírósághoz? Álljunk meg egy szóra. Oda ugyan hiába ment kétszer is, nem vették fel az ügyet. Hogy miért? Azt mi is szeretnénk tudni a panaszossal együtt. Vagy kezdje elölről az egészet? Nagy Tibor. A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdióiénak műsora A nyíregyházi siudió minden este fél hétkor kezdődő adásában a 223.8 méteres hullám- hoszon sugározza műsorát. Mai műsor: Ipari sajtószemle. — Apróliii'detéseli Használt szekeret szecska- vágót. szecska vágó-járgányt, darálót és 4 HP-g villanymotort kifogástalan állapotban vásárol. Cím: Állami Kordélyos Vállalat .Nyíregyháza Isko’a-u 6. szám. Kőműveseket. segédmunkár» férfiakat é* nőket nyíregyházi építkezéseire felvesz a 61/2 sz. Építőipari Vállalat. Jelent, kezes Széchenvi-u. 45 szám Eladó 4500 öl szántóföld, házzal együtt. — Érdeklődni: Üro.1. Eákóezi-u. 5'/. sz. Eladó l db. cca. 1500 literes vízmelegítő Boyler-kazán. komplett. Cím: Biró Bertalan Miskolc. Palcczi-u. 7. Elcserélném Vasvári Pál-u. 47. sz. alatti szobáikonyháff lakásomat hasonlóval Budapesten. Pappné. Hírek. — A gépállomások hangja. Az újfehértói és tyu- kodi gépállomások munkájáról. — Gyermekműsor. __ szórakoztató zene. Keresek megvételre 4—5 HP benzin- vagy Dieael-motort. üzemképeset, vagy ugyanilyen villanymotort. Polonkai László. Tiazadada. Szabolcs-Szatmári NÉPLAP Szerkeszti: a szerkes/tőbizott. sag. — Felelős kiadó: MOP Szabolcs. Szatmármegyei Bízott, sága. — Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa Gvörgy-u 5. sz. Telefon: 11-70. 11-71. 11-76. — Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. Telefon: 50-00. Szabolos-Szatmárniee.yci Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza. Dózsa Györgv-u. 5 Tel.: 52 03 Felelős vezető: Szilágyi Józset Hatévi börtönbüntetés lopásért
