Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-30 / 231. szám

19&4 szeptember 30, csütörtök NÉPLAP 3 Meg kell gyorsítani a szántás-vetést! (Jtihúd kLLLfjildi kitsch A németek szövetségének országos elnöksége Düssel­dorfban sajtóértekezleten bejelentette, hogy az Aden- auer-hatóságok választási terrorját bizonyító terje­delmes beadványt juttat el az ENSZ-fötitkárságához. * N. D. Bjelohvosztyikov, a Szovjetunió londoni ügyvi­vője szeptember 28-án vil­lásreggelit adott a Szovjet­unióba utazó brit parla­menti küldöttség tisztele­tére. * Az osztrák belügyminisz­térium közölte, hogy dr. Maximilian Pammer mi­niszteri tanácsos, a belügy­minisztérium államrendőr­ségi osztályának vezetője ellen fegyelmi eljárást in­dítottak. Beigazolódott, hogy Pammer szoros kapcsolat­ban állt Sdoschekkel, egy csempészbanda létartózta­tott főkolomposával. A bel­ügyminisztérium irataiból kitűnik, hogy Pammer mi­niszteri tanácsos a belügy­minisztérium által a haladó szervezetek ellen irányuló akciók vezetője, Helmer és Graf kommunistaellenes központjának feje volt. * Egyre több küldöttség keresi fel a francia külügy­minisztériumot, hogy hatá­rozatokat nyújtson át, amelyek tiltakoznak a né­met újrafelfegyverzés bár­milyen formában való meg­valósítása ellen és felszó­lítják Mcndes-France mi­niszterelnököt, hogy a lon­doni értekezleten szegüljön szembe ezekkel a tervek­kel. így felkereste a külügy­minisztériumot La Garenne vasutasainak küldöttsége, a Bezonsi Otis-Pifre felvonó­gyár dolgozóinak delegáció­ja. ’ «- ....... .. . Itt van október elseje. Az őszi árpának már ré­gen a földben kellene len­nie, sőt zöldelni kellene. Minél korábbi a vetés, an­nál jobban megerősödik a fél beálltáig, könnyebben vészeli át a telet. így van ezzel minden őszi kalá­szos. A rozsvetés ideje is lejár. Ennek ellenére a kisvárdai járásban még csak 17.2 százalékát ve­tették el a vetésre kerülő őszi árpának, a rozsvetési tervet is csak 15.1 száza­lékra teljesítették. Ha­sonló a helyzet a tiszalöki járásban is. Az őszi árpa vetésterületének csak 19 9 százalékán végezték ei a vetést, a gabonából pedig csak 2.4 százalékos ered­ményt tudnak felmutatni. Az egész megye le van maradva az őszi kalászo­sok vetésével. Szántani és vetni kell minél gyorsab­ban, mert a jövőévi ke­nyerünk van veszélyben, ha nagyon megkésünk a vetéssel. A járások, közsé­gek versenyeznek egymás­sal, de sajnos, a verseny­győztesek sem nondhat- ják el hogy rendes időben végezték el az őszi árpa és a rozs vetését. A községek közül egyedül Érpatak az, ahol az őszi árpa vetését 100 százalé­kosan befejezték, de a rozsvetésben csak 78 szá­zaléknál tartanak. A ter­melőszövetkezetek közül az érpataki „Alkotmány“ fejezte be az őszi árpa ve­tését és teljesítette 03 szá­zalékra eddig a rozs ve­tését. I. kategóriában: 1. Nagykállói j. 2. nyírbátori j. 3. baktai j. 4- kemecsei j; 5. mátészalkai j. 6. kisvárdai j. 7. nyiregyházi j; 8. Nyíregyháza. II. kategóriában: 1. naményi j.­2. gyarmati 3. 3. csenged j; 4. tiszalöki j; Emlékezz! ......a lakó havi 15 pengő lakbért fizetett, de ezt sem tudta pontosan fizetni. — Miután ismételt felszólítás­ra sem fizetett, február el­ső napjaiban a háztulajdo­nos beállított lakójához és felszólította lakbérhátralé­kának kifizetésére. A lakó kijelentette, hogy nem tud fizetni. Erre a háztulajdo­nos emberei megfogták a kis szoba egyetlen értékét, egy varrógépet és kivitték a lakásból. A háztulajdonos az elvitt gépet a lakására szállíttatta.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1938 ápr. 20.) * „Kiss László büdszentmi- hályi uradalmi kocsis teg­nap hajnalban az istálló­ban felakasztotta magát. Mire ráakadtak, már ha­lott volt. Kiss a gondjaira bízott lovak jászoijára egy cédulát akasztott, amelyen búcsút vett a gondjaira bí­zott kedvenc lovaitól. A cédulán kusza sorokkal ennyi állott: „Ti jók volta­tok hozzám, nem bántotta­tok, csak titeket sajnállak itthagyni.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1938 ápr. 26.) H Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műsora A nyíregyházi stúdió min­den este fél hétkor kezdődő adásában a 223.8 méteres középhullámon sugározza műsorát. Mai műsor: Tisza- parti beszélgetés Móricz Zsigmondról. Riport. — Hírek. — Gépállomások hangja: A demecseri gép­állomásról. Szakmai ta­nácsadás a silózásról. — Gyermekműsor, — Szóra­koztató zene. Egy példamutató iskolai szertár Ez a kép a levclcki általános iskola biológiai szertárának egy részletét mutatja. kött és megkérdezte Bili Rayvert, az ügyes és nép­szerű tudósítót: — Ez kicsoda? A népszerű Bili mindig teljesen részegnek tette magát, hogy oüntetlenül arcátlanságokat mondhas­son. — A sárga? Valóban nem tudja? Hát nem öt vásárolta meg? — Én senkit sem veszek meg, — mondta Faer­wather — én eladok. — Természetesen — egyezik bele Bill, a meg­vásárolhatók mi vagyunk, ön pedig a mi védőangya­lunk. Sárga útitársunk — Formoza volt kormány­zója, a Kuomintang volt alvezére, Csang Kaj-sek volt barátja. — Ki ó most és miért megy az Egyesült Álla­mokba? — Nem megy, hanem fut. Patkány. Faerwather felhúzta szemöldökét. — Nem érti? Na pat­kány, amelyik fut a suly- lyedö hajóról. — Talán Formoza süly- lyed? — Nem tudom, nem tu­dom. Az írás azt mondja: aki arra ítéltetett, hogy konzervmérgezést kapjon, az nem fullad meg. De én nem hiszek az írásban. Ha most ön nem húskirály, hanem a biztosítási tár­saságok királya Iznne és azt mondaná hűséges alattvalójának: ,,Bill, biz­tosítsd be Formoza szige­tét Csang Káj-sekkel együtt földrengések és minden egyéb rengések ellen, — akkor én tisztelettudóan ellentmondanék: „Húsmél­tóságod! Nem érdemes! Ez az ügy még a százesz­tendős húskonzerveknél is rothadtabb.“ — Bili, túlságosan éles a nyelve. — Nem hiszem, Sir. Te­kintse meg. És Bili a beszélgetésnél jelenlevő utasok általános megelégedésére kinyúj­totta nyelvét. Az Egyesült Államokba való megérkezésük után az utasok szétszéledtek. De Geraldina Fritch és U Go­csen ismét találkoztak. A szarka kiadta a ,,Hídfőnk — Formoza“ című köny­vet. A szedők zavarba jöttek a sok felkiáltójel láttán. U Go-csen pedig a „LOOK“ című folyóirat­ban hosszú cikket nyom­tatott ki, amelynek címe ,,Amerikai pénzen rendőr­állam alakult Formozá- ban.“ A cikkben rengeteg a sötét és vésztjósló köz­pontozás. Mivel mindkét mű — ha ellenkező szempontból is — de ugyanarról szól, le­hetőnek tartjuk, hogy fő­tartalmukat párbeszéd formájában összegezzük. GERALDINA: Formoza! Ah, bűbájos, demokrati- kus sziget. U GO-CSEN: Formoza — sötét rendőri kínzó­kamra. GERALDINA: Ah, nem, nem! Én régóta ismerem Csang Kaj-sek-et! Csodálatos, csodálatos demokratikus! Rajongok érte! U GO-CSEN: Ki ismer­hetné jobban Csang Kaj- sek-et nálam? Három évig voltam Formoza kormány­zója, Csang Kaj-sek bizal­mas embere. A Kuomin­tang egyik vezére vagyok. Csang Kaj-sek véres zsar­nok, hóhér. Ha nem me­nekültem volna el, engem is megölt volna, mint a többieket. GERALDINA: De hi­szen Csang Káj-sek bájos ember! ö csak Formoza lakosságának javát akar­ja! Törvényt hozott a földreformról. A parasz­toknak akarja adni a föl­det. Micsoda nemeslelkű- ség! Ah, ah! U GO-CSEN: Én haj­tottam végre ezt a „refor­mot“. Szélhámosság az egész. Semmi sem lett be­lőle. Formoza a nyomor és az éhség szigete. Csang Kaj-sek és kuomintang- bandája kifosztották a népet. Rablók. GERALDINA: Ah, mily sötét hálátlanság! Ah, ez rettenetes! Szegény Csang Kaj-seknek mennyi az el­lensége! De vele van For­moza egész hadserege, amely első szavára harcba indul! Ah, micsoda kato­nák! Mind kedvesek! Meg csókoltam volna mindet. U GO-CSEN: Igen, in­dulnak. De hogy hova, azt még nem tudni. Jól isme­Reszélgetés Porzsolt István igazgató-tanú rraL a megyei népfront előkészítő bizottságának tagjával Tegnap felkerestük Por­zsolt Istvánt, a megyei nép­front előkészítő bizottság tagját, a nyíregyházi tanító­nőképző intézet igazgatóját és vele beszélgetést folytat­tunk. Kérdés: Mi a véleménye, mit jelent a Hazafias Nép­front a megye értelmisége számára? Felelet: Ha valamikor, most a Hazafias Népfront megalakulásával bőven nyí­lik mód és lehetőség a megye értelmisége számá­ra ahhoz, hogy bekapcsolód­jon a nemzeti kultúra, a nemzeti ügy előreviteléért folytatott harcba. Eddig is voltak eredmények az ér­telmiség társadalmi és poli­tikai szerepénél, de vala­hogy sok értelmiségi mégis háttérben maradt, nem élt, olyan aktív társadalompoli­tikai életet, mint ahogy ezt elvárták volna tőlük. Itt többek között a falu életé­ről beszélek. A népfront minden értelmiségire szá­mít, aki becsületesen, lelki- ismeretesen végzi munká­ját. S az én véleményem az, hogy az értelmiségnek adnak a szavára. Tekintélye van, s éppen ezért a köz­ügyek intézésében is aktív, erjesztő, közvéleményfor­máló erő, tényező kell, hogy legyen. Kérdés: ön bizonyára el­sősorban az oktatási terü­letre gondol. Felelet: A népfront mun­káját illetően elsősorban pedagógiai, iskolai, illetve nevelői téren várok javu­lást. Én eddig több, mint 1000 tanítói oklevelet írtam alá, s ezek a tanítók nagy­részt a kismagyarokat, a felnövekvő új nemzedéket nevelik a haza számára. Tu­dom, hogy régen, a felsza­badulás előtt volt olyan rém a Csang-Kaj-sek had­seregében uralkodó szelle­met. Gyűlölik Csang Kaj- sek-et. Nincs kizárva, hogy átállanak a vörösökhöz. GERALDINA: Nem, nem! Ah, ah! Az egész kínai nép Csang Kaj-sek oldalán áll. És szeretett hősömnek csak meg kell jelennie a szárazföldön, hogy máris mind, mind, nos, határozottan mind kövessék! U GO-CSEN: (szósze­rint) „Formoza katonai erői jelenleg nem effek- tívek. Támadásba vetni őket a vörös Kína ellen nemcsak kockázatos vál­lalkozás lenne, de ré­szünkről azonos volna az öngyilkossággal.“ GERALDINA: Tehát ön ezért futott meg Formo- záról? Ah, hiszen ez ször­nyű! Maga vén patkány. U GO-CSEN: Maga pe­dig vén szarka. Ki aka­rom nyitni az amerikaiak szemét, ön pedig az ame­rikaiak szemébe hazudik. GERALDINA: Őrség! McCarthy! Ah! Elvesz­tem! Ah, te patkány, ki­vájom a szemed! BILL RAYVER HANG­JA: Urak! Nézzék a szarka és a patkány har­cát! Olvassák a lapok legutóbbi számait! Szóra­koztató, szenzációs! JOHN FAERWATHER HANGJA: Míg kormá­nyunk Formoza megsegí­tése végett megveszi régi konzerveimet, minden rendben van. (Megjelent a „Krako- gyil‘‘-ban.) általános iskolai osztály is, ahol hetvenen tanultak. S még most is akadnak olyan iskolák, ahol egy-egy osz­tály tanulóinak száma 50 — 60. Szerintem a népfront előkészítő, vagy a népfront bizottság tagjainak köteles­sége az is, hogy a falu ok­tatásügyének színvonalát mihamarabb javítsuk. Te­hát minőségi munkát kell adni a nevelőknek, s első­sorban meg kell szüntetni főleg az általános iskolák­ban az iskola- és tanító­hiányt. — A kormány­programra egyik célkitűzése a közoktatás színvonalának emelése és ezt elsősorban nekünk kell elősegíteni. A tanácsvezetők többsége még nem értékeli kellőképpen a most falura került fiatal tanítókat, tanárokat. S ez nagy baj, éppen ezért a me­gyei népfront bizottságon keresztül meg akaicm ja­vítani itt is a falu vezetői és a fiatal tanítók közötti viszonyt. Vagy egy másik példa: Nyíregyházán a kül­területekről, így pl. a Hi­mes, felsőpázsiti részről sok gyerek 3—4 kilométert gya­logol, amíg eljut az iskolá­ba. Javasolnám, építsenek a mezőgazdasági technikum környékén egy-két tanter­mes iskolát, esetleg ind't- sanak autóbuszjáratokat. Kérdés: Hogyan látja a megye kulturális életének fejlődését? Felelet: Az országban mindenfelé úgy nevezték még alig 10—15 évvel ez­előtt is megyénket: a sötét Szabolcs-Szatmár. Bizony sok tennivaló van még — äz eddigi kulturális fejlő­dés mellett is —, hogy va­lóban kulturált, szellemiek­ben gazdag emberek élje­nek a megyében. Nem tu­dok most mindenről beszél­ni, de el kell mondanom, hogy például országosan készítik a pedagógusok, népkönyvtárosok — általá­ban az értelmiségiek — a községi, megyei monográ­fiákat. S mi bizony itt is el­maradtunk. Véleményem szerint a Hazafias Nép­front is kezdeményezheti, illetve hozzásegítheti az ér­telmiséget ahhoz, hogy fel­kutassuk a megyében a kul­turális értékeket, közkin­cseinket. Feltétlenül szük­séges, hogy feltárjuk a ha­ladó hagyományokat, a tá­voli, s a közeli múltat. Mint például megyénk felszaba­dulásának történetét. Azon­kívül — s ezt legjobban pedagógusaink tudnák csi­nálni — a megye népha­gyományait és forradalmi hagyományait is fei kei! dolgozni. Kérdés: Milyen javasla­tokat terjeszt elő a nép­front előkészítő bizottság legközelebbi ülésén? Felelet: Szerintem többek között az is sürgősen meg­oldandó probléma, hogy la- lun több kulturális ijtesít- mény szolgálja a megnöva- kedett igényeket. , Itt pél­dául szabadtéri színpadok létesítésére gondolok, vagy megfelelő községi kultárháii építésére, tatarozására. A lehetőség megvan erre, hiszi a falun marad most a bek»-, kölcsönjegyzás összegének1 25 százaléka. Emellett tár-j sadalmi munkával és alia^ mi hozzájárulással is érheg tünk el eredményt. összeJj vetve: én mint a megyei népfront előkészítő b:.i'>:t-i ság tagja azon leszek, h. gy minél jobban násznál« le­gyek a megye kuliurittr éle­tének és elősegi!»tiY> a fej­lődést ezen a teriittítafl D. Zaszlavszkij: A TAJVÁAI PATKÁIY Minden bizonnyal jogo- ) san tételezzük fel, hogy . Geraldina Fritch angol új­ságíró és U Go-csen a kínai, ugyanazzal az óceánjáróval hajóztak d Tajván (Formoza) szigeté- , ről az Egyesült Államok­ba. Hogy hány éves miss Geraldina — annak csak azok a tisztviselők a meg­mondhatói, akik az útle­veleket ellenőrzik. Egyéb­ként akárhány éves is, mindig fürge, fiatal ma­dárkához hasonlít. Csak­hogy nem valami énekes madárhoz, hanem egy fehérhasú szarkához. íme, most is fedélzet- ről-fedélzetre ugrál s köz­ben pedig megállás nélkül csörög. Csakis lelkesedni vagy rémüldözni tud. — Ah, ez elragadó — forgatja fakó szemecskéit, mint valami olajmécsese­ket. Még három napja sem voltak tengeren, de a „szarka“ közeledtére az utasok már vagy úgy tet­tek, mintha aludnának, vagy pedig hirtelen eszük­be jutott, hogy a kajütben felejtettek valamit. U Go-csen ezzel szem­ben hallgatag, magányos és komor. Igyekszik elke­rülni a beszélgetést és hozzá sem közeledik senki. U Go-csent még Geral­dina Fritch is messziről elkerüli. A csikágói mis­ter John Faerwather, aki Tajván szigetén a háború idejéből megmaradt nagy húskonzerv-szál! ítmányán adott túl — a bőséges reg­geli után szétnyitható fo­telében elnyujtózva, ciga­rettájával a kínai felé bő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents