Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-28 / 229. szám
'ÜiLáq prate túrjai teljesüljelek ! , NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLER 1854 szeptember 28, hedd Jól szervezett, szívós, tartalmas agitációt! Szabad életünk tíz esztendejének népszerű, megszeretett s immár nélkülözhetetlen társadalmi személyisége a népnevelő. Lenin elvtárs arra tanított bennünket, hogy a nép állama csak akkor erős igazán, ha a nép mindenről tud, mindenről értesül. A népnevelők azok, akiknek megtisztelő feladatuk és becsületbeli kötelességük, hogy úgy erősítsék az államot: magyarázzanak, neveljenek, tudósítsanak. Volt időszak, amikor pártszervezeteink, tanácsaink egyrésze a népnevelőket valamiféle adminisztratív hivatalnokoknak tartotta, ma már azonban újra hivatásuk magaslatán állhatnak, tevékenykedhetnek a népnevelők, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt. És tevékenykednek is nem egy helyen. Ezekben a napokban népünk kölcsönt jegyez. Fontos, lényeges dolog ez és természetesen megköveteli, hogy a népnevelők fokozott erővel végezzék megtisztelő társadalmi munkájukat. A türelmes, őszinte szó segítheti csak győzelemre az Ötödik Békekölcsön jegyzését. Fontos tehát, hogy most, még idejében felhívjuk a figyelmet a népnevelőmunka néhány fogyatékosságára. Egyes helyeken nem dolgoznak eredményesen, lelkesen a népnevelők. Munkájukat nagyban gátolja az, hogy maguk a pártszervezetek is hibákat követtek el már a népnevelőmunka megszervezésénél. Vannak községek, ahol egy-egy népnevelő gondjaira 25—30 családot is bíztak. Mit eredményez ez? A népnevelő villámlátogatásokat végez, sokszor még a szobába sem megy be, csak a kerítés kapujánál szól néhány szót. Szóval nem is végez népnevelőmunkát, hanem úgy tesz, mint a kisbíró, aki hivatalosan és röviden kiértesít valakit. Olyan eset is előfordul, hogy nem osztják be kellő körültekintéssel a népnevelőket. Esetleg fiatal szövetkezeti alkalmazottat, mondjuk: az italbolt pénztároslányát küldik el egy tekintélyes középparaszthoz „népnevelőmunkára”. Természetesen az illető elvtársnő, bármily lelkesedéssel végzi is munkáját, nem tud kellő eredményt elérni. Sokkal helyesebb az, amit Kótajban tesznek: a párttitkár és a tanács végrehajtó bizottságának elnöke keresi fel a község legtekintélyesebb gazdáit. Az ő látogatásuk nyomán ezek a gazdák valóban úgy érzik: nemcsak kölcsönt jegyeztek, hanem gondolkodásmódban, tudásban gazdagodtak, növekedtek is. És erre van szükség elsősorban! Milyen hibát követtek el eddig a népnevelők néhány helyen? Azt, hogy a kölcsönjegyzést nem alkalomnak tekintik a beszélgetésre, nevelésre, hanem csupán adminisztratív pénzügyi feladatnak. Ennek következtében néhányperces látogatás, jegyzésre való rövid felszólítás után továbbállnak, akár jegyzett a család, akár nem. Türelmes és őszinte szóra, beszélgetésre van szükség. Van olyan család például, ahol ezt mondják a népnevelőnek: „Most nem jegyzünk, nincs pénzünk rá, mert házat építünk.” Mit tesz ilyenkor a népnevelő? Vájjon fogja a kalapját és továbbmegy? Nem, hanem megmagyarázza: jó dolog, ha valakinek módja és lehetősége van házépítésre, hiszen a múltban húsz év alatt sem épült három háznál több egy községben. Azonban nemcsak a mára kell gondolni. Az új házba jó lenne az eddiginél több új bútor, nagyobb rádió, új függöny, szőnyeg, egyre szebb, kényelmesebb berendezés. Ez már a holnap problémája ugyan, de a jó gazda előre tervez, előre gondolkodik. Fontos tehát kölcsönt jegyezni, mert ezzel segítjük a könnyűipart, a dolgozók ellátására gyártó iparágakat, nem utolsósorban pedig a mezőgazda- sági gépeket, műtrágyát gyártó üzemeket. Hiszen a kormányprogramm új tartalmat adott a kölcsön- jegyzésnek '* Legyen a népnevelő őszinte is. Ne hallgassuk el, hogy szükség van, nagy szükség van minden területen a takarékosságra. A kölcsönjegyzés pedig egyik módja a takarékosságnak. Ezért is fontos az, hogy minden állampolgár tehetsége és módja szerint jegyezzen kölcsönt. Ne féljünk a dolgozókat áldozatvállalásra serkenteni! Voltak idők, amikor sokkal, de sokkal nagyobb áldozatokra volt szükség. Népünk meghozta az áldozatokat, mert. tudta, hogy van értelme és célja. Csak akkor is és most arra van szükség: a népnevelők bátran, lelkesen végezzék munkájukat. Mindez elsősorban a falusi népnevelőkre vonatkozik! A jegyzés fő területe ma már a falu. Végezzék becsülettel falusi népnevelőink munkájukat, erősítsék a nép államát! ..... A mai számban : Népnevelők tapasztalatcseréje (2. old.} A minisztertanács rendeleté a tanácsok tagjainak választásáról (3. oldal) Sport (4. oldal) Jól halad ököritófülpösön a cukorrépa beszállítása. Naponta többszáz mázsát továbbítanak innen a szerencsi cukorgyárhoz. Képünkön Hunyadi Gábor jó- minőségű cukorrépáját veszi át az átvevő. Hunyadi Gábor 11 holdas egyéni paraszt 480 ölön gondos megmunkálás után 42 mázsa cukorrépát takarít be. Jövőre még többet akar szerződni, mert tudja, hogy neki is előnyös a szerződéses-cukorrépatermclés. (Hammel József felvétele.) Erősítsd a békét — jegyezz Békekölcsönt! Kapád András felhívása: Dolgozó paraszttársaim l Jegyezzünk valamennyien békekölcsönt! Mi, dolgozó parasztok sem maradhatunk el a kölcsön jegyzésben az ipari dolgozóktól. Mi, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai versenyben vagyunk a Dózsa tsz-tel. Egymással versenyezve harcolunk a nagyobb terméseredményekért, a tsz.-tagok jobblétéért, és versenyben jegyzünk kölcsönt is. Államunk segítségével elértük, hogy egy virágzó tsz.-ben dolgozhatunk. A becsületes munka után minden tsz-tagnak megvan a nyugodt megélhe- tősége. Éppen így minden dolgozó paraszt lemérheti azt a fejlődést, melyet a felszabadulás óta elértünk. Megyéikben számos tanyaközpont épült. Számos faluban, tanyában gyulladt ki a villany. Óvodák, napköziotthonok, iskolák, kultúrházak hirdetik, hogy jó helyre tettük az elmúlt években is a kölcsönadott forintjainkat, és jó helyre tesszük most is, amikor békekölcsönt jegyzünk. Azzal a kéréssel fordulok paraszttársaimhoz, jegyezzünk mindannyian békekölcsönt, mert azzal, az új kormányprogramm megvalósítását, saját boldogulásunkat segítjük elő. Kapás András, a sóstóhegyi Vörös Csillag tagja. Példamutatás a munkában és a köW-sönjegyzésben Sarkadi János és Lovas Mihály bökönyi egyénileg dolgozó parasztok a mezőgazdasági munkákban mindig élenjárnak. A beadás teljesítésében sem maradnak le. „Örömmel jegyzünk békekölcsönt — mondották, —! mert tudjuk, hogy az az összeg többszörösen megté-1 rül.“ A békekölcsön-jegyzésben is az elsők között, példamutatóan jegyeztek 100—100 forintot. A kisiparosok közül Hornyák László mutatott példát. 500 forint békekölcsönt jegyzett. Hornyák László egyben népnevelő is. Büszkén hivatkozhat jegyzett összegére népnevelőmunkája közben. Szászi István. A mátészalkai Sütőipari Vállalat egy dolgozóra eső állagjegyzése 350 forint örömmel fogadták a má- így az egy dolgozóra eső tészalkai Sütőipari Válla- átlag ennél a vállalatnál lat dolgozói a kölcsönjegy- 35Q forint zés hírét. Már a jegyzés első óráiban 68 dolgozó jegyzett 24.000 forintot, s Visky István Sütőipari Vállalat; A békéért... A nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalatnál Juhász Andrásné, boldog örömmel, karján kis gyermekével írta alá a jegyzést. „Gyermekem jövőjéért, a békéért jegyzek— mondotta, majd hozzátette: „Az én gyermekkoromban nem volt ilyen lehetőség, mint most, hogy bölcsődék, napköziotthonok, óvodák segítik a szülőket a gyermeknevelésben. Tudom, jó helyre adtam a jegyzett forintokat. Boldog vagyok, hogy nyugodtan, békében dolgozhatok és segíthetem családom jobblétét, erősíthetem a békét.“ jobb népnevelő munkál kell végezni íermelöszövelhezeíeínhben Vaja községben is folyik a békekölcsönjegyzss. Sok dolgozó paraszt értette meg eddig, hogy kölcsönadott forintjaival erősíti államunkat, békésebben dolgozhatunk mindannyian. Látják a község fejlődéséből, hogy érdemes kölc.önt jegyezni. Koleszár János jegyzőgyíij- tő jó munkát végez. Alig van olyan család, aki te jegyezne kölcsönt felvilágoFényeslitkén már meg is kezdték a jegyzett kölcsön kifizetését Szeptember 26-án hatvanhárom népnevelő tett látogatást a fényeslitkei dolgozó parasztok családi körében. Minden családhoz ketten mentek el, hogy elbeszélgessenek a község életéről, fejlődéséről. Sok szó esett valamennyi családi körben a falu „hírnevéről“, a sárról. Bizony nagy sár volt ebben a községben akkor is, ha pár szem eső hullott la Fényeslitkére. Az emberek a csizma ráncáig sárosán tudtak csaR feljutni a község központjára. Most nincsen ilyen gondjuk. A községben az állam segítségével 3000 méter járda épült, mellyel megspóroltak már eddig is egy néhány pár lábbelit. Sok mindent kapott már eddig Litke. Van mozija, korszerű kultúrhá-! A nyírbogdányi Ásvány- za. Iskolát s napköziotthont olajipari Vállalatnál a párt- is berendeztek, melyet víz- szervezet a népnevelőd -e- vezetékkel is elláttak. Az a gítségével magyarázza meg dolgozó paraszt, aki a por- az üzem elért eredményeit, táján talál magának mun- Varga Gábor és Szabó Kákát, vidám zeneszó mellett roly népnevelők arról bedolgozhat, mert a tanács- czéltck, hogy az üzemük ho- háza hangoshíradója mun- gyan változott meg, milyen kában is szórakoztatja a fejlődésen ment keresztül. dolgozókat. Ez a sok létesítmény mind a fényeslitkei dolgozó parasztok fel- emelkedését mutatja. A lit- keiek ezt azonban gyarapítani akarják, úgy, hogy az idén felülmúlják a tavalyi kölcsönjegyzési összeget, melyből már 5 százalékkal marad több a község építkezéseire. Erre számítottak is a fényeslitkei kommunisták. Elsősorban ők mutattak példát a jegyzésben. A lelkes példamutatásnak meg is lett az ered- ménye. A Fürst Sándor ter- melőszövekezet 83 tagja a községben elsőnek jegyzett le, melyet követett 54 dolgozó paraszt jegyzése. A népnevelők még csak a kisebbik felét járták be a községnek s máris 30.000 forint kölcsönt gyűjtöttek. — Ügy számítottak a fényes- litkeiek, hogy az idén visz- szamaradó 25 százalékból pótolnak az új bölcsőde felépítésébe, meg javíttatják a község útjait, új járdákat építenek, hogy jobbá tegyék a termelés feltételeit. A népnevelőmunka tovább folyik, hogy a jegyzett ősz- szegből gyarápíthassák községüket. Látják a dolgozó parasztok, hogy a jegyzett összeg nagyrésze a községben marad, s már meg is kezdték a jegyzett kölcsön kifizetését. sító szavai nyomán. Nemcsak az egyénileg dolgozó parasztok sietnek forintjaikkal az állam segítségére, hanem a termelőszövetkezet tagjai is. A Kuruc tsz. elnöke 300 forintot jegyzett. Bogdán István 200 forintot és sokan miaoR jegyeztek már kölcsönt A z' eredmény azonban még elég gyenge. Én magam is népnevelő vagyok. Jobb nép-, nevelő munkát kell végezni a termelőszövetkezetben. El kell mondanom, hogy ter- melőszi vetkezetünk segítségére hányszor sietett államunk. Nem érhettünk volna el olyan szép termés- eredményeket sem, ha nem kapunk elég műtrágyát, gépeket a földre. A békekölcsönjegyzéssel pedig elősegítjük azt, hogy jövőre még több gép lesz segítségünkre, könnyebb munkával, kevesebb fáradsággal még nagyobb termésátlagot érhetünk el, mint ezévbem Ha elmondjuk a tsz. tagoknak, hogy eddig milyen segítséget kaptunk és milyen segítséget várunk a jövőben államunktól, nem igen lesz olyan tsz. tag, aki ne jegyezne békekölcsönt. Séra Gergely Vaja. Nyírbogdányban ... Elmondták, hogy új kai túrház épült, nemrég avatták fel az új öltözőt, mosdót és orvosi rendelőt, ami az egész gyár munkásainak nagy büszkesége. Elmondták, hogy új gőzkazán épült. Igen sok segítséget kaptak szociális és kulturális téren, A dolgozók többsége meg is értette és le késén vették k: részüket a kölcsönjegyzés sikeréből. Különösen példamutatóan jegyeztek a pársvezetöség tagjai, a gyár kommun •»- tái és népnevelői. A példa- mutatást követték a i*** ;o- zók. XI. évfolyam, 229. szám