Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-28 / 229. szám

'ÜiLáq prate túrjai teljesüljelek ! , NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLER 1854 szeptember 28, hedd Jól szervezett, szívós, tartalmas agitációt! Szabad életünk tíz esztendejének népszerű, megszeretett s immár nélkülözhetetlen társadalmi személyisége a népnevelő. Lenin elvtárs arra taní­tott bennünket, hogy a nép állama csak akkor erős igazán, ha a nép mindenről tud, mindenről értesül. A népnevelők azok, akiknek megtisztelő fel­adatuk és becsületbeli kötelességük, hogy úgy erő­sítsék az államot: magyarázzanak, neveljenek, tu­dósítsanak. Volt időszak, amikor pártszervezeteink, tanácsaink egyrésze a népnevelőket valamiféle ad­minisztratív hivatalnokoknak tartotta, ma már azonban újra hivatásuk magaslatán állhatnak, te­vékenykedhetnek a népnevelők, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt. És tevékenykednek is nem egy helyen. ­Ezekben a napokban népünk kölcsönt jegyez. Fontos, lényeges dolog ez és természetesen meg­követeli, hogy a népnevelők fokozott erővel végez­zék megtisztelő társadalmi munkájukat. A türel­mes, őszinte szó segítheti csak győzelemre az Ötödik Békekölcsön jegyzését. Fontos tehát, hogy most, még idejében felhívjuk a figyelmet a nép­nevelőmunka néhány fogyatékosságára. Egyes helyeken nem dolgoznak eredményesen, lelkesen a népnevelők. Munkájukat nagyban gátolja az, hogy maguk a pártszervezetek is hibákat követ­tek el már a népnevelőmunka megszervezésénél. Vannak községek, ahol egy-egy népnevelő gond­jaira 25—30 családot is bíztak. Mit eredményez ez? A népnevelő villámlátogatásokat végez, sokszor még a szobába sem megy be, csak a kerítés kapu­jánál szól néhány szót. Szóval nem is végez nép­nevelőmunkát, hanem úgy tesz, mint a kisbíró, aki hivatalosan és röviden kiértesít valakit. Olyan eset is előfordul, hogy nem osztják be kellő körül­tekintéssel a népnevelőket. Esetleg fiatal szövetke­zeti alkalmazottat, mondjuk: az italbolt pénztáros­lányát küldik el egy tekintélyes középparaszthoz „népnevelőmunkára”. Természetesen az illető elv­társnő, bármily lelkesedéssel végzi is munkáját, nem tud kellő eredményt elérni. Sokkal helyesebb az, amit Kótajban tesznek: a párttitkár és a tanács végrehajtó bizottságának elnöke keresi fel a község legtekintélyesebb gazdáit. Az ő látogatásuk nyo­mán ezek a gazdák valóban úgy érzik: nemcsak kölcsönt jegyeztek, hanem gondolkodásmódban, tu­dásban gazdagodtak, növekedtek is. És erre van szükség elsősorban! Milyen hibát követtek el eddig a népnevelők néhány helyen? Azt, hogy a kölcsönjegyzést nem alkalomnak tekintik a beszélgetésre, nevelésre, ha­nem csupán adminisztratív pénzügyi feladatnak. Ennek következtében néhányperces látogatás, jegy­zésre való rövid felszólítás után továbbállnak, akár jegyzett a család, akár nem. Türelmes és őszinte szóra, beszélgetésre van szükség. Van olyan család például, ahol ezt mondják a népnevelőnek: „Most nem jegyzünk, nincs pénzünk rá, mert házat épí­tünk.” Mit tesz ilyenkor a népnevelő? Vájjon fogja a kalapját és továbbmegy? Nem, hanem megma­gyarázza: jó dolog, ha valakinek módja és lehető­sége van házépítésre, hiszen a múltban húsz év alatt sem épült három háznál több egy községben. Azonban nemcsak a mára kell gondolni. Az új házba jó lenne az eddiginél több új bútor, nagyobb rádió, új függöny, szőnyeg, egyre szebb, kényelme­sebb berendezés. Ez már a holnap problémája ugyan, de a jó gazda előre tervez, előre gondolko­dik. Fontos tehát kölcsönt jegyezni, mert ezzel se­gítjük a könnyűipart, a dolgozók ellátására gyártó iparágakat, nem utolsósorban pedig a mezőgazda- sági gépeket, műtrágyát gyártó üzemeket. Hiszen a kormányprogramm új tartalmat adott a kölcsön- jegyzésnek '* Legyen a népnevelő őszinte is. Ne hallgassuk el, hogy szükség van, nagy szükség van minden területen a takarékosságra. A kölcsönjegyzés pedig egyik módja a takarékosságnak. Ezért is fontos az, hogy minden állampolgár tehetsége és módja sze­rint jegyezzen kölcsönt. Ne féljünk a dolgozókat áldozatvállalásra serkenteni! Voltak idők, amikor sokkal, de sokkal nagyobb áldozatokra volt szük­ség. Népünk meghozta az áldozatokat, mert. tudta, hogy van értelme és célja. Csak akkor is és most arra van szükség: a népnevelők bátran, lelkesen végezzék munkájukat. Mindez elsősorban a falusi népnevelőkre vo­natkozik! A jegyzés fő területe ma már a falu. Végezzék becsülettel falusi népnevelőink munkáju­kat, erősítsék a nép államát! ..... A mai számban : Népnevelők tapasztalatcseréje (2. old.} A minisztertanács rendeleté a tanácsok tagjainak választásáról (3. oldal) Sport (4. oldal) Jól halad ököritófülpösön a cukorrépa beszállí­tása. Naponta többszáz mázsát továbbítanak innen a szerencsi cukorgyárhoz. Képünkön Hunyadi Gábor jó- minőségű cukorrépáját veszi át az átvevő. Hunyadi Gábor 11 holdas egyéni paraszt 480 ölön gondos meg­munkálás után 42 mázsa cukorrépát takarít be. Jö­vőre még többet akar szerződni, mert tudja, hogy neki is előnyös a szerződéses-cukorrépatermclés. (Hammel József felvétele.) Erősítsd a békét — jegyezz Békekölcsönt! Kapád András felhívása: Dolgozó paraszttársaim l Jegyezzünk valamennyien békekölcsönt! Mi, dolgozó parasztok sem maradhatunk el a kölcsön jegyzésben az ipari dolgozóktól. Mi, a sóstó­hegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai ver­senyben vagyunk a Dózsa tsz-tel. Egymással verse­nyezve harcolunk a nagyobb terméseredményekért, a tsz.-tagok jobblétéért, és versenyben jegyzünk köl­csönt is. Államunk segítségével elértük, hogy egy vi­rágzó tsz.-ben dolgozhatunk. A becsületes munka után minden tsz-tagnak megvan a nyugodt megélhe- tősége. Éppen így minden dolgozó paraszt lemérheti azt a fejlődést, melyet a felszabadulás óta elértünk. Megyéikben számos tanyaközpont épült. Számos falu­ban, tanyában gyulladt ki a villany. Óvodák, napközi­otthonok, iskolák, kultúrházak hirdetik, hogy jó hely­re tettük az elmúlt években is a kölcsönadott forint­jainkat, és jó helyre tesszük most is, amikor békeköl­csönt jegyzünk. Azzal a kéréssel fordulok paraszttár­saimhoz, jegyezzünk mindannyian békekölcsönt, mert azzal, az új kormányprogramm megvalósítását, saját boldogulásunkat segítjük elő. Kapás András, a sóstóhegyi Vörös Csillag tagja. Példamutatás a munkában és a köW-sönjegyzésben Sarkadi János és Lovas Mihály bökönyi egyénileg dolgozó parasztok a mezőgazdasági munkákban min­dig élenjárnak. A beadás teljesítésében sem maradnak le. „Örömmel jegyzünk békekölcsönt — mondották, —! mert tudjuk, hogy az az összeg többszörösen megté-1 rül.“ A békekölcsön-jegyzésben is az elsők között, példamutatóan jegyeztek 100—100 forintot. A kisiparosok közül Hornyák László mutatott pél­dát. 500 forint békekölcsönt jegyzett. Hornyák László egyben népnevelő is. Büszkén hivatkozhat jegyzett összegére népnevelőmunkája közben. Szászi István. A mátészalkai Sütőipari Vállalat egy dolgozóra eső állagjegyzése 350 forint örömmel fogadták a má- így az egy dolgozóra eső tészalkai Sütőipari Válla- átlag ennél a vállalatnál lat dolgozói a kölcsönjegy- 35Q forint zés hírét. Már a jegyzés első óráiban 68 dolgozó jegyzett 24.000 forintot, s Visky István Sütőipari Vállalat; A békéért... A nyíregyházi Kiskeres­kedelmi Vállalatnál Juhász Andrásné, boldog örömmel, karján kis gyermekével írta alá a jegyzést. „Gyermekem jövőjéért, a békéért jegy­zek— mondotta, majd hozzátette: „Az én gyer­mekkoromban nem volt ilyen lehetőség, mint most, hogy bölcsődék, napköziott­honok, óvodák segítik a szülőket a gyermeknevelés­ben. Tudom, jó helyre ad­tam a jegyzett forintokat. Boldog vagyok, hogy nyu­godtan, békében dolgozha­tok és segíthetem családom jobblétét, erősíthetem a békét.“ jobb népnevelő munkál kell végezni íermelöszövelhezeíeínhben Vaja községben is folyik a békekölcsönjegyzss. Sok dolgozó paraszt értette meg eddig, hogy kölcsönadott forintjaival erősíti államun­kat, békésebben dolgozha­tunk mindannyian. Látják a község fejlődéséből, hogy érdemes kölc.önt jegyezni. Koleszár János jegyzőgyíij- tő jó munkát végez. Alig van olyan család, aki te je­gyezne kölcsönt felvilágo­Fényeslitkén már meg is kezdték a jegyzett kölcsön kifizetését Szeptember 26-án hatvan­három népnevelő tett láto­gatást a fényeslitkei dolgozó parasztok családi körében. Minden családhoz ketten mentek el, hogy elbeszél­gessenek a község életéről, fejlődéséről. Sok szó esett valamennyi családi körben a falu „hírnevéről“, a sár­ról. Bizony nagy sár volt ebben a községben akkor is, ha pár szem eső hullott la Fényeslitkére. Az emberek a csizma ráncáig sárosán tudtak csaR feljutni a köz­ség központjára. Most nin­csen ilyen gondjuk. A köz­ségben az állam segítségé­vel 3000 méter járda épült, mellyel megspóroltak már eddig is egy néhány pár lábbelit. Sok mindent ka­pott már eddig Litke. Van mozija, korszerű kultúrhá-! A nyírbogdányi Ásvány- za. Iskolát s napköziotthont olajipari Vállalatnál a párt- is berendeztek, melyet víz- szervezet a népnevelőd -e- vezetékkel is elláttak. Az a gítségével magyarázza meg dolgozó paraszt, aki a por- az üzem elért eredményeit, táján talál magának mun- Varga Gábor és Szabó Ká­kát, vidám zeneszó mellett roly népnevelők arról be­dolgozhat, mert a tanács- czéltck, hogy az üzemük ho- háza hangoshíradója mun- gyan változott meg, milyen kában is szórakoztatja a fejlődésen ment keresztül. dolgozókat. Ez a sok léte­sítmény mind a fényeslit­kei dolgozó parasztok fel- emelkedését mutatja. A lit- keiek ezt azonban gyarapí­tani akarják, úgy, hogy az idén felülmúlják a tavalyi kölcsönjegyzési összeget, melyből már 5 százalékkal marad több a község épít­kezéseire. Erre számítottak is a fényeslitkei kommunis­ták. Elsősorban ők mutat­tak példát a jegyzésben. A lelkes példamuta­tásnak meg is lett az ered- ménye. A Fürst Sándor ter- melőszövekezet 83 tagja a községben elsőnek jegyzett le, melyet követett 54 dol­gozó paraszt jegyzése. A népnevelők még csak a kisebbik felét járták be a községnek s máris 30.000 fo­rint kölcsönt gyűjtöttek. — Ügy számítottak a fényes- litkeiek, hogy az idén visz- szamaradó 25 százalékból pótolnak az új bölcsőde fel­építésébe, meg javíttatják a község útjait, új járdákat építenek, hogy jobbá te­gyék a termelés feltételeit. A népnevelőmunka tovább folyik, hogy a jegyzett ősz- szegből gyarápíthassák köz­ségüket. Látják a dolgozó parasztok, hogy a jegyzett összeg nagyrésze a község­ben marad, s már meg is kezdték a jegyzett kölcsön kifizetését. sító szavai nyomán. Nem­csak az egyénileg dolgozó parasztok sietnek forint­jaikkal az állam segítségé­re, hanem a termelőszövet­kezet tagjai is. A Kuruc tsz. elnöke 300 forintot jegy­zett. Bogdán István 200 fo­rintot és sokan miaoR je­gyeztek már kölcsönt A z' eredmény azonban még elég gyenge. Én magam is nép­nevelő vagyok. Jobb nép-, nevelő munkát kell végezni a termelőszövetkezetben. El kell mondanom, hogy ter- melőszi vetkezetünk segítsé­gére hányszor sietett álla­munk. Nem érhettünk vol­na el olyan szép termés- eredményeket sem, ha nem kapunk elég műtrágyát, gé­peket a földre. A békeköl­csönjegyzéssel pedig előse­gítjük azt, hogy jövőre még több gép lesz segítsé­günkre, könnyebb munká­val, kevesebb fáradsággal még nagyobb termésátlagot érhetünk el, mint ezévbem Ha elmondjuk a tsz. tagok­nak, hogy eddig milyen se­gítséget kaptunk és milyen segítséget várunk a jövő­ben államunktól, nem igen lesz olyan tsz. tag, aki ne jegyezne békekölcsönt. Séra Gergely Vaja. Nyírbogdányban ... Elmondták, hogy új kai túr­ház épült, nemrég avatták fel az új öltözőt, mosdót és orvosi rendelőt, ami az egész gyár munkásainak nagy büszkesége. Elmond­ták, hogy új gőzkazán épült. Igen sok segítséget kaptak szociális és kultu­rális téren, A dolgozók többsége meg is értette és le késén vették k: részüket a kölcsönjegyzés sikeréből. Különösen példamutatóan jegyeztek a pársvezetöség tagjai, a gyár kommun •»- tái és népnevelői. A példa- mutatást követték a i*** ;o- zók. XI. évfolyam, 229. szám

Next

/
Thumbnails
Contents