Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-01 / 206. szám
NÉPLAP 1954 szeptember 1, szerda Hogyan les* a horgonyából csokoládé? Bernáth Mihály krumplijának kalandos útja i. Bernáth Mihály demecseri portáján egyre sokasodó számmal szaporodnak a burgonyával telt zsákok. — Miholecz Péter, a szomszéd, irigykedő szemmel nézi a fejlett, öklömnyí nagyságú, kupacbahányt gumókat. Azon csodálkozik, hogy egyszerre ültették, egyszerre kapálták, s mégis a szomszédnak termett több. Bernáth Mihály válogat. A rosszát félredobja, a jót pedig a kosárba teszi. Ha egy- egy szebb darabot vesz a kezébe, lemorzsolja róla a megszáradt sarat. Forgatja ujjai között és elégedetten állapítja meg magában, hogy érdemes volt a fiára hallgatni. A műtrágya és a négyszeri kapálás meghozta az eredményt. A szomszédénál holdanként majdnem 10 mázsával termett több. Számolgatni kezdett magában. A beadáson felül marad még 70 mázsa, abból húszat megtart magának és a piacra, a többit pedig beadja. Igaz, a felesleget a Mezőker is átveszi piaci árban! Másnap reggel felesleges burgonyáját átadta a Mezőkernek. Amikor átvette a pénzt, távozóban megkérdezte a telepvezetőt: — Mondja, elvtárs, mit csinálnak ezzel a sok krumplival? A telepvezető mosolyogva válaszolt: „Egy részét fogyasztásra szállítjuk, másik részét pedig feldolgozásra'“. — És mit gyártanak belőle? — érdeklődött tovább Bernáth Mihály. — A maga burgonyáját például a keményítőgyárba szállítjuk. Ezenfelül mi adjuk az alapanyagot a szesz- gyártáshoz is. Bernáth Mihály otthon elgondolkozott a telepvezető szavain. Ö bizony nem tudta eddig, hogy a burgonyát ennyi sokmindenre használják! KÍSÉRJÜK el útján Bernáth Mihály burgonyáját. Milyen utat tesz meg, hány munkás kezén megy keresztül, amíg újra visszatér hozzá. És nézzük meg, milyen fontos a burgonya, mint ipari termék. Belőle számtalan olyan árut gyártanak, amelyek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni életünket. Vegyük hát sorba. A termelők szabad és beadási burgonyáját a Mezőker gyűjti össze és továbbítja fogyasztásra, — vagy feldolgozásra. Megyénkben főleg a keményítő- és szeszgyárakban használják alapanyagként a burgonyát. Ennek is nagyobb részét a Demecseri Ipartelepen dolgozzák fel. * A GYÁRTELEPRE kígyózva vezet be a vasúti sín. A vasút mellett két betonmedence, „úsztató“ tátong. A körülbelül száz vagon burgonyát befogadó úsztató alján vaslemezekkel beborított csatorna van. A víz a csatornában magával viszi a burgonyát az üzembe. A csatorna végén a vizet szűréssel választják el, ami ülepítés után visszakerül az úsztatóba. A burgonyát ezután a „mosóban“ nagy vaslapátok dörzsölik, hogy a sártól és más szeny- nyeződéstől megszabadítsák. Keskeny Lajos művezetőnek sok gondot okoz, ha vasdarab, vagy sok szalma kerül a burgonyával a mosóba, mert ez könnyen eltöri, vagy eldugítja a gépet. A mosóból forgó, dobszerű reszelőlapok közé kerül a burgonya, ahol finom, tej- begrízhez hasonló péppé alakul át. A gép alján lévő lukacsos lemezpn átcsurogva, a gyűjtőaknából a „ki- mosóteknőbe“ kerül. Itt a felülről jövő víz a keményítőt kimossa, ami a finom rostokkal együtt átszűrődik a perforált lemezen. A durva rostokat szárítás után brikettgyártásnál, mint ragasztóanyagot használják fel az értékes kátrány helyett. A keményítő és a finom rostok rázószitákon és a választógépen mennek keresztül. Az önműködő gép először kiválasztja, majd 25 százalékos szárazanyag tartalomra sűríti a keményítővizet. A ülepítőkádakban a keményítő alul, a finomrostok pedig felül válnak ki. Ebben a tejszerű oldatban már negyven százalék keményítő van. A víztelenítő centrifugáiban pedig már hatvan százalékosra sűrítik a keményítőtejet. Innen a burgonya oldat formájában jut el a szárító és a szörp üzemrészbe. A fülledt, melegített levegőjű szárítókban egymás fölé helyezett tárcsákon szárad a vizes homokhoz hasonló keményítő anyag. A gyártási folyamat zavartalanságára és a minőségi követélmények betartására ügyel Szabó András művezető. A szitálás után a puderfinomságú keményítőt ötven kilogrammos papírzsákokba csomagolják és elszállítják a textilgyárakba. A HARMADIK TERMÉK a keményítő-szörp. A vizes keményítőoldatot csővezetéken nyomják át a szörpüzembe, ahol először cukro- sításon megy keresztül. A kénsavas főzés a keményítőtejet cukorrá alakítja át. A kénsav mennyiségétől és a főzés idejétől függ, hogy krumplicukor, keményítőszörp, vagy kristálydeksz- tróz lesz-e belőle. Rékay László, a gyár új fiatal főmérnökének szakszerű szavai nyomán egészében feltárult előttünk a termelés minden titka és csodája. A raktárban hatalmas ládákban csomagolják az előzőleg formába öntött krumplicukrot. Idős Balog János szeme megelégedetten nyugszik meg a hófehér tisztaságú és finomízű krumplicukor-tömbökön. Megkérdeztem Balog Jánost, hogy bár itt is sok krumplicukrot gyártanak, mégis miért csak kevés kerül a fogyasztásra. Balog bácsi a kérdésre elmagyarázta, hogy ezzel a kevéssel, amit gyártunk, nem lehet megoldani a fogyasztási problémákat, viszont a gyógyszer- ellátáshoz szükséges meny- nyiséget fedezi. A krumplicukrot többek között penicillin-gyártásra is használd ják. A keményítőszörpből nyert kristály-deksztrózból is készítenek gyógyszereket. A gyár főtevékenysége emellett a szörptermelés, amely nélkülözhetetlen a cukorka- és csokoládégyártásnál. Rókay elvtárs elmondotta, hogy a gyár termelése pár év alatt a kétszeresére nőtt. Ennek ellenére mégis képtelen a megnövekedett szükségletet kielégíteni. A cukorka- és csokoládégyártást az eddigieknél is tovább kell növelni, hogy elegendő mennyiség álljon rendelkezésre. Ehhez pedig az kell, hogy megyénk dolgozó parasztjai a burgonyát idejében és minél nagyobb mennyiségben adják át a Mezőkernek. így jutott el Bernáth Mihály burgonyája egyrészt a gyógyszergyárakba, egyrészt a textiliparba és egyrészt a fogyasztókhoz. A burgonya másik részének útját, amelyből cukorka és csokoládé lesz, a következő riportunkban mondjuk cl. SALLAI LÁSZLÓ. Költöznek a fecskék Felkészült az őszre az Állami Aruház Ilyenkor, szeptember elején már hidegebbek a reggelek, a természet lassan új színt ölt magára. A fecskék is költözködni kezdenek, csoportokban készülődnek a nagy útra. Ahogy az Állami Áruház előtt állunk, feltűnik, hogy milyen embertömeg fordul meg ebben a hatalmas üzletben. Kívül már rendezik a kirakatokat. A „ragyogó nyári aján- latunk“‘ tábla helyett ez a mondat kerül: „őszi újdonságaink“. S négy-öt ember néhány óra alatt újjávarázsol egy-egy kirakatot, amely előtt aztán sok-sok ember áll meg, s kiválasztja a neki megfelelő ruhát, cipőt. Vájjon milyen árukkal lepik meg a vásárlókat az áruház dolgozói, hogyan készültek fel az őszi nagy forgalomra? Az áruház hátsó bejáratánál szinte ötpercenként váltják egymást a kocsik, egyik áruval megrakodva, a másik éppen most megy azért. S az udvaron mintha hatalmas vásár lenne. Ideérkeznek a gyermek lódenek, öltönyök, gyerekcipők, itt veszik át a bőr- és gumicsizmákat, férfi és női egészcipőket. Nagy halom tenisz- flanell minden színben, fehér és rózsaszín ágyneművászon hívja fel magára a figyelmet. Nagymennyiségű karton is érkezett. Megkérdezzük Steiner Lívia elvtársnőt, az üzlet áruforgalmi osztályvezetőjét: „Mit csinálnak ezzel ősszel?“ Mosolyogva válaszol: „Ez még ebben a hónapban elfogy, de valószínű, elég sem lesz, olyan nagy a kereslet.“ Azután elmondja, hogy soha nem látott bőség van konfekció-áruban s most szükség van a raktáruk bővítésére, hiszen a forgalom az elmúlt év hasonló időszakához képest 50 százalékkal emelkedett. S hogy a megnövekedett forgalmat mégis ki tudják elégíteni, az a gondos, előrelátó munka eredménye. Ha kevés a hely az áruk tárolásához, hát segítenek ezen. A Tex- tilnagykereskedelmi Vállalat adott kölcsön ideiglenesen raktárhelyiséget. Míg az udvaron beszélgetünk Steiner elvtársnővel és Ivanov elvtárssal, az áruház Felsorakozott a rajtkörre a 100-as férfi gyorsúszás döntőjének 8 résztvevője. A legnagyobb esélyesek közül Nyéki 2-es, a szovjet Ba- langyin a 3-as, Kádas pedig a 4-es pályán indult. Európa-bajnok: Nyéki Imre (magyar) 57.8 mp. 2. Balangyin (szovjet) 58.2 igazgatójával arról, menynyire fontos felkészülni az őszre, újabb szállítmány érkezik. A nyíregyházi cipőipari ktsz. szállítja a megrendelt cipőket. Nemcsak innen, hanem az országosan híres rakamazi ktsz.-től is rendelnek árut. Ha már a minőségről van szó, meg kell említeni, hogy az áruház vezetői és legjobb dolgozói két nappal ezelőtt a minőségi áruátvételről beszéltek, s kijelöltek egy függetlenített áruátvevőt, aki majd arra vigyáz, hogy csak jóminőségű cikket vegyen át az áruházban, ne legyen a vásárlónak oka bosszúságra. Egyúttal szóba került az eladás színvonalának javítása is. Hiszen sok a fiatal dolgozó, kevés tapasztalattal rendelkeznek még. A gyakorlottabb, régi eladók tanítják, nevelik ezután a fiatalabbakat, s itt sem lesz baj. * 3 mp. 3. Kádas Géza (magyar) 58.3 mp. A magyar vízilabdaválogatott az osztrákok ellen játszotta első Európa-bajno- ki mérkőzését. A magyar csapat biztosan győzött. Magyarország—Ausztria 8:1 (3:0). Lelkes, együttérző asszonyok as árvízkárosultakért A szabolcs-szalmármegyei MNDSZ-asszonyok az árvíz- károsultak részére való gyűjtésben szinte kivétel nélkül résztvesznek. Munkájuk nyomán sokezer forint, ruhanemű, vagy kenyér- és takarmánygabona, különböző termékek gyűlnek össze. Tu- nyogmatolcson Tóth elvtársnő, az MNDSZ-szervezet elnöke, aki maga is középparaszt asszony, eddig 5 mázsa árpát és 2000 forintot gyűjtött. A porcsalmai asszonyok 25 kendőt és 10 malacot, a nagykállói asszonyok 2000 forintot küldtek el az árvízkárosultaknak. Lelkesen jártak házról-házra a szakolyi asz- szonyok is. Itt is szépen gyűlt a burgonya, kenyér- gabona és pénz. Balkány- ban Kocsis Tivadarné és Bubla Lászlóné 205 forintot adtak a sajátjukból. Karsai Mihályné, Serbán Miklósáé, Nyitrai Györgyné, Trip- sánszki Ferencné MNDSZ- asszonyok 1500 forintot, 12 mázsa burgonyát, 65 kg babot és 40 kiló lisztet gyűjtöttek. A demecseri asszonyok 2800 forintot, a ber- kesziek 400 forintot és még ezenkívül babot, lisztet és terményt gyűjtöttek. Nyírbátorban műsoros estet rendeztek az asszonyok, ennek jövedelmét, 4 ezer j forintot küldtek a dunántúliaknak. NAGY JÖZSEFNÉ MNDSZ megyei szervező titkár. Hyéki Imre a 100 m-es féri gyorsúszásban Európa-bajnok Vita a tanácsokról szóló törvény- tervezet felett öt érre válasszak a tanácstagokat Javaslom, hogy a tanács tagjait ne 4, hanem 5 évre válasszák. Az új népgazdasági terv is 5 évre szól, több okból kívánatos lenne, hogy a két időtartam egyezzen. Véleményem szerint a végrehajtó bizottság üléseiről — könnyebb áttekinthetőség céljából — egy nagy keménykötésű könyvben kellene a jegyzőkönyvet vezetni. ZSOLDOS JÁNOS, a nyíregyházi közgazd. technikum dolgozók isk. tanulója. A kisebb községek állandó bizottságairól A tanácsokról szóló törvénytervezet megállapítja, hogy a tanácsok államhatalmi szervek és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei. Feladatuk működésük területén a lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét vezetni és irányítani. Tanácsaink feladatukat csak úgy láthatják el, ha a tömegkapcsolatok különböző formáin keresztül kikérik a tömegek segítségét. A törvénytervezet 4. fejezetének 22. szakasza foglalkozik az állandó bizottságokkal, mint tömegkapcsolati formával. Az állandó bizottságok működésével kapcsolatban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 1000— 2000-ig terjedő lakosú kisközségekben az állandó bizottságok feladatukat ellátni kellőképpen nem tudták, mert a vb-ok kis létszáma A tanácstag-ok Az új tanácstörvény-tervezetről folyó vita során a tervezet II. részének a „tanácsok feladataidról szóló része ragadta meg a figyelmemet. A 6. §. 8. pontja kimondja: „a tanács feladatait a tanácstagok állandó közreműködésével látja el“. A tanács a maga apparátusával valóban nem képes ellátni a reáháruló feladatokat, szüksége van olyan aktívákra, akik közvetlen kapcsolatban vannak a tömegekkel. Ezt a feladatot látják el a tanácstagok, illetve szakterületen az állandó bizottságok. Azonban az elmúlt 3 év tapasztalatai alapján mondhatom, az állandó bizottságok nem minden esetben töltötték és töltik be szerepüket. A járás területén hat járási és 41 községi állandó bizottság működik, azonban ezeknek csak az 50 százaléka mondható aktívnak, amelyek valóban komoly segítséget nyújtanak a helyi tanácsoknak. Pl. volt egy olyan tanácstagunk, aki pénzügyi áb. tag lévén, 3.000 forint tartozása volt, illetve a tanácstagságból való visz- szahívása után a mai napig nem rendezte adóját. Az ilyen tanácstag természetemiatt az alulról jövő javaslatokat időben nem közölhették a helyi államhatalmi szervekkel. Javaslom azt, hogy az 1000—2000-ig terjedő lakosú községekben csak két állandó bizottság működjék: egy gazdasági és egy kulturális. A gazdasági állandó bizottság mezőgazdasági, pénzügyi, begyűjtési kérdésekkel, míg a kulturális állandó bizottság oktatási, népművelési, egészségügyi, szociálpolitikai kérdésekkel és sporttal foglalkoznak. Ügy gondolom, hogy a kisközségekben az állandó bizottságok ilyen irányban való megszervezése valóban hozzásegíti a tanácsokat a gazdasági és kulturális kérdések megoldásához. SZIKSZAY PÉTER, járási tanács vb. elnök- helyettes, Baktalórántháza. kötelességeiről sen nem kérheti dolgozó paraszt társát, hogy időben teljesítse állammal szembeni kötelezettségét, de az ilyen tanácstag nem szívesen végez népnevelő munkát sem. Nem is lehet vele ilyen munkát végeztetni. Komoly hiba még az is, hogy egyes tanácstagjaink nincsenek tisztában jogaikkal és kötelességeikkel, amit tanácstagságuk von maga után és ezért a helyi tanácsot terheli a felelősség, mert nem foglalkozott kellően tanácstagjaival. Ezért sok esetben előfordult, hogy nem merték felvetni az előfordult hibákat a végrehajtó bizottság munkájában, mert féltek, nem voltak tisztában azzal, hogy ehhez nekik joguk van. Éppen ezért most legfontosabb feladatunk az új tanácsválasztás előtt, hogy olyan munkás és dolgozó' parasztok kerüljenek jelölésre, illetve megválasztásra, akik valóban segítő társai lesznek a tanácsoknak és akik valóban méltóképpen fogják képviselni azok érdekeit, akik őket megválasztották. SZABÓ JULIANNA, elnöki előadó, Nagykálló. Nem becsülik túl a nyíregyházi kutyákat ? Plakátok vannak a nyíregyházi utcákon: „Kutya- kiállítás az Országos Mezőgazdasági Kiállítás keretében. Jelentkezni lehet szóban. írásban, vagy telefonon a Tenyészállatfor- galtni Irodánál augusztus 31-ig.“< Félő, hogy a kiállításon j kevés nyíregyházi kutya vesz majd részt. Ezideig ugyanis még nincs tudomásunk arról, hogy beszélni, írni, sőt telefonálni tudó kutyák laknak városunkban. Nem lehetett volna esetleg értelmesebben megfogalmazni ezt a plakátot?
