Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-25 / 200. szám

XI. évfolyam, 200. szám ÁRA 50 FILLÉR 1954 augusztus 25, szerda Dorogi Sándorné és Tóth János a Kőbányai Sör- és Malátagyár nyíregyházi kirendeltségénél sörfejtő. Az alkotmányi versenyben az üvegtörést az 1.3 nor­mával szemben 0.1 százalékra csökkentették. FALUSI HÍRADÓ E hét végéis befejezzük » cséplést és a gabonabegyüjtést a csengeri járásban i a»..-ithbniirhiWi'lO'Tiii irflils itfiáidiifhiAfl'iiinidbTl n lAfrimJtiIfri i^*'ái iitnliin i*l » i ' Mindnyájunk joga és kötelessége József -Attila, a költő a dolgozók mélyrőf, szív- ! , bői fakadó vágyát, követelését öntötte szép vers- . sorokba a legnagyobb elnyomatás idején: bár jönne : a kor, amikor a nép ügyét a dolgozók okos gyüle- í kezete intézné. S eljött a kor! Minden hatalom a ; . dolgozó népé! Mi, munkások, parasztok, dolgozók . , vagyunk az állam, a rend, az igazság ebben az , országban, a Magyar Népköztársaságban. Ezt a megvalósult vágyat, álmot, követelést alkotmá- 1 : nyunk foglalja megsérthetetlen törvénybe. : ; A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bi- ; , zottsága a napokban vitára bocsátotta a tanácsok- , ■ ról szóló törvénytervezetet: szóljon hozzá minden 1 ; dolgozó helyesléssel, vagy módosító javaslattal. Ve- ; gyen részt a törvény kidolgozásában és meghozata- , ' Iában közvetlenül is hazánk minden becsületes , ; állampolgára, dolgozója. Ha a törvénytervezet so- , , rait olvassuk, napnál világosabban láthatjuk: a tér- 1 ' vezet azt a célt szolgálja, hogy még inkább érvé- ! ; nyesüljön alkotmányunk. A vita pedig még nyíl- , vánvalóbbá teszi ezt a széles demokráciát. Az egész '- nép tanácskozik, mint egy óriási országgyűlés ezek- ! ; ben a napokban szóban és a nagy nyilvánosság . előtt, az újságok hasábjain. Valamennyiünknek 1 joga van közvetlenül beleszólni a törvényhozásba, - ; egy alapvető fontosságú törvény megszerkesztésébe. Ilyen, vagy ehhez hasonló soha nem fordult elő az elnyomatás idején, de elő sem fordulhatott. Hogyan • ; *s merte volna megkérdezni a földesurak és gyáro- . sok Magyarországának korbácsos hóhéra, a Horthy- ' ' rendszer a dolgozókat egyik vagy másik népei- ! ; nyomó törvényről? Inkább körmönfont ravaszság- > gal, szövevényes értelemvesztő mondatokkal fogal­mazták meg még a legkisebb jelentőségű rendcle- • ; tet is« hogy meg se értse a nép. Most pedig tör- . vényt alkot a Kossuth-díjas tudós, vagy költő, a ‘ ^ a)USÍ parasztasszony, egyszerű szövetkezeti tag, a ■ ! kőműves, a tanító, a borbély. Minden hatalom a • dolgozó népé! A törvénytervezet minden egyes pontja, para- ■ ! grafusa nagyjelentőségű és sokban újszerű. Méltó - és alkalmas felvértezni tanácsainkat azokra a nagy feladatokra, amelyek az államhatalmi és állam- : : igazgatási szervekre a kormányprogramm megváló- ; , sitása terén várnak. Néhányat kiemelünk a törvény- tervezetből. A törvénytervezet például nagyobb ; ! önállóságot biztosít a tanácsnak, mint államhatalmi ; szervnek. Megszűnik az a visszás helyzet, hogy a tanácsnak, mint államhatalmi szervnek egy állam- • : igazgatási szerv, mondjuk egy minisztérium adjon ; . utasításokat. Az eddigi helyzet sokszor volt szülő- ’ anyja a bürokráciának, pazarlásnak, felelőtlenség- ' ; nek. Ezekután tanácsaink önállóbbak lesznek, saját ; , helyi ismereteik, saját erejük szerint intézhetik ügyeiket s nem kell egy kútjavítási ügyben a mi- ; : rűsztériumhoz, vagy akár a megyei tanácshoz sza- ; ladni, irkálni, kérvényezni. Igen jelentős még a törvénytervezetben a tanácstagokról szóló rész. A ; ; dolgozók személyes küldötteiket választhatják, akik ; • v?lóban választóik ügyeivel fognak törődni. Olyan küldöttet választanak, akiknek törvényelőírta köte- ' lessége, hogy „állandó kapcsolatot tartson válasz- ; , tóival, választóinak közérdekű megbízatásait a dol­gozó nép érdekeinek szem előtt tartásával télje- ; ; sítse es következetesen előmozdítsa, hogy a dolgo- . zók ,jogos panaszai kivizsgálást, orvoslást nyerje- ' nek“. Azt a tanácstagot, aki nem látja el feladatát, : ; a választók visszahívhatják. : N'agy iskola volt egész dolgozó népünk számára , , a tanácsok létrehozása óta eltelt négy esztendő. 1 ‘ Ki kellett járni az államigazgatás, az államhatalom : ; közvetlen gyakorlásának iskoláját. Elmondhatjuk: , tanácsaink derekasan megállták helyüket és össze- 1 • hasonlíthatatlanul többet és jobban tettek, mint a 1 ; régi úri közigazgatás. A négy esztendő azonban . , megmutatta a hibákat is, sok helyi és országos ta­' pasztalatot jelentett a tanácstagok és minden állam- ; polgár számára. Ezeknek a tapasztalatoknak alap- , ján kell megteremtenünk az új tanácstörvényt, to- ’ ‘ vábbi államhatalmi, államigazgatási munkák alap- : ; ját. Az ősszel újonnan választott tanácsainknak , még eredményesebben, még jobban kell dolgozniuk ’ ‘ a nép érdekében, a kormányprogramm szellemében. ' ; Ezért van különösen nagy jelentősége a most folyó . , törvénytervezeti vitának s éppen ezért nemcsak ’ joga résztvenni a vitában minden dolgozónak, ha- ! J nem kötelessége is. Ennek a kötelességnek teljesí- . . tése hozzájárulás ahhoz, hogy még inkább betelje- ' sedjenek jogaink, még sugárzóbb fényben ragyog- ■ ; jón alkotmányunk, még erősebb legyen dolgozó j népünk hatalma! Ismeretes, hogy járásunk az utolsók között van a cséplési és gabonabegyüjtési versenyben. Változtatni akarunk ezen. Úgy mozgósítjuk járásunk dolgozó parasztságát, hogy e hét végéig befejezzük a csépléssel cgyjdöben a gabonabegyüjtest is. Ennek érdekében el­sősorban a behordást gyorsítjuk meg néhány elmaradó községben. Tyúkodon, Urán és Csengcrújfaluban a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok egymást segítve végzik a hordást. A cséplőgépek átcsoportosítását úgy szervezzük meg, hogy amelyik községben, termelőszövetkezetben befejeződik a cséplés, onnan azonnal oda irányítjuk a cséplőgépeket, ahol arra szükség van. így minden gépet ki tudunk használni. A csépléssel cgyidőben a begyűjtésről sem feled­kezünk meg. Amire a cséplést befejezzük, teljesítjük gabonabeadási tervünket is. Ennek érdekében igényel­jük a pártszervezetek munkáját is, hogy agitációjukon keresztül meggyorsuljon a beadás. Természetes, hogy a tanács sem marad ki ebből a munkából. Ahol szük­séges, rendkívüli begyűjtési állandó bizottsági ülést szervezünk, hogy az állandó bizottság tagjai és aktí­vái, valamint az ülésre vendégként meghívott élen­járó dolgozó parasztok felvilágosító munkájukkal is segítsék határozatunk valóraválását. A párt, tanács és egyéb tömegszervezetek segít­sége mellett egy percre sem felejtkezünk meg a tör­vényesség betartásáról. Nem engedjük, hogy járásunk­ban a cséplés befejezésével egyetlen hátralékos is ma­radjon. papp andras járási tanácselnök, Csenger. A gépállomások között folyó cséplési versenyben a vencsellőiek szerezték meg az első helyet 94-8 százalé­kos tervteljesítéssel. Máso­dik a nagyhalászi gépállo­más 89-8, harmadik a kis- várdai 80.4 százalékos terv­teljesítéssel. Utolsó helyen a tyukodi gépállomás szégyenkezik 41.4 százalékkal, utolsó: előtti a jánki gépállomás) 48 százalékos tervteljesítés­sel. Megyénkben legtöbb tar- ióhántást a kislétai gépállo­más dolgozói végeztek. Tar- lóhántási tervüket 97.7 szá­zalékra teljesítették. Máso­dik a csaholci 90.8, harma­dik a nyírtéti gépállomás 85.4 százalékos tervteljesí­téssel. Utolsó helyen a fehér- gyarmati gépállomás van Tovább a boldogulás útján Ezév eleién bizony még sokan nem látták tisztán a tiszadadai Dózsa termelőszövetkezet tagjai közül, hogy milyen az év, eredményesen dolgoztak-e, vagy nem. Sokan voltak ugyan olyanok is, akik biztosan tudták, hogy a párt és a kormány segítségével s az ő becsületes munkájuk után biztosan haladnak tovább a termelőszövetkezeti úton. Mégis mint Bozsvai Dávid, Cs. Nagy Lajos és még néhányan kishitűen nézték a szövetkezet eredményeit. Az utóbbi hónapok eredmé­nyei eldöntötték ezekben a kétkedőkben is, melyik a helyesebb. A több mint 22 tagból álló termelőszövet­kezetnek csak a 25 koca első fialása 60 ezer forint jö­vedelmet hozott. Már eddig 7 forintot osztottak mun­kaegységenként. Kenyérgabonából 3 kilót, tákarmány- gabonából 1 kilót osztottak ki cséplés után. A Dózsa tsz. tagjai most közösen tervezgetik a jövőévi állattenyésztés fejlesztését. Különösen a sok lucerna és lóhere vetése mellett kardoskodnak, hogy legyen mit adni az állatoknak. Látják, hogy az állat- tenyésztés biztosítja igazán a szövetkezet jövedelmét. KÖSZÖNJÜK A VENDÉGSZERETETET... Én is ott voltam alkotmányunk ünnepén a Sóstón a többi egyénileg dolgozó paraszt és termelőszövetke­zeti tag között. Engem is meghívtak a Szabolcs-Szat- mármegyei Népbolt Vállalat dolgozói találkozóra. Itt akarjuk megköszönni nekik, hogy olyan meleg szere­tettel fogadtak és vendégeltek meg bennünket, egyéni­leg gazdálkodó parasztokat. Gyűlölettel emlékszünk vissza azokra az időkre, amikor csak egy majális al­kalmával mehettünk a Sóstóra és a vendéglő terraszán akkor is a kiváltságosoknak szólt a zene. S a paraszt gúnytárgy volt számukra. Amikor most együtt ittunk barátainkkal, a munkásokkal, amikor meglátszott, mennyire összeforrtunk, nagyon nagy volt az örömöm. Varga János, a .tiszavas- vári gépállomás traktoris­tája G—35-ös gépével aug. 20-ig 228 normálholdnak megfelelő talajmunkát tel­jesített, amiben már vető­szántást is végzett. László István demecseri traktoros augusztus 20-ig 295 normálhold talajmun­kát végzett. Ezzel 113 szá­zalékra teljesítette talaj- munkatervét. Ujfehértón Makhándi Fe­renc R—35-ös gépével 264 normálholdat teljesített. Rö­videsen befejezi nyári ter­vét, amit a vetés alá tör­ténő szántással nagyban elősegít. Megyénk minden részében készülnek a mezőgazdasági kiállításra Lázasan készülnek termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok a szeptember 11-én kez­dődő Őszi Mezőgazdasági Kiállításra. A tyukodi Kos­suth tsz. két lóval és két csikóval, az Előre tsz; ugyancsak két lóval és két csikóval vesz részt a kiállí­táson. Moróczki István nyíregyházi 15 holdas közép­paraszt is részt vesz Virág nevű lovával. Bálint Lajos nagyeserkeszl dolgozó paraszt pedig lova mellett csi­kóját is felviszi Pestre. Harsányi András nagyhalászi eprénileg dolgozó paraszt hármas fogatával készül a kiállításra a Sári, Lenke és Csinos nevű lovaival. Nemcsak lovaikat, csikóikat viszik el szövetkeze­teink, egyénileg dolgozó parasztjaink a kiállításra, hanem szarvasmarha- és sertésállományukból is meg­mutatják a legszebbeket. A tiszadobi Táncsics tsz. három fehér hússertés apaállatot, 10 darab fésűs anya­juhot és három pekingi kacsát visz a kiállításra. A nyírmeggyesi Petőfi-beliek és a demecseri Úttörő tsz; tagjai két-két darab magyartarka tehénnel készülnek Pestre. A varjúlaposi Győzelem tsz. tagjai burgonyával vesznek részt a kiállításon. A géberjéni „Kossuth1“ tag­jai pedig salátamagot visznek. Ököritófülpösi Haladás tsz. uborkamaggal készül. Szalóki János egyénileg dol­gozó paraszt dohánytermése legszebbjével megy fel Pestre. Szabó Péter ibrányi egyénileg dolgozó paraszt bors-menta termését viszi a kiállításra. A szamostatár- falvai Ady és kölesei Petőfi tsz. tagjai pedig almater­mésük javát mutatják be. Soltész Lajos kótaji dolgozó paraszt is gyümölccsel készül az őszi kiállításra. Én magam már túl vagyok az 50 éven, de soha azelőtt nem ülhettem így együtt a munkásokkal. Horthy csendőrei a legkisebb összejövetelünket is megtiltották. Azon voltak, hogy meggyűlölje a paraszt a munkást, a munkás a parasztot. Ma már egyenlőek a jogaink. Parasztoknak és munkásoknak egyaránt megszépült az élet. Ezt láttam és éreztem én ezen az ünnepen, s a többiekkel együtt azt ígértem meg, hogy ezek után még többet, jobbat termelek. Csak így tud az ipar több gépet, ruhát adni nekünk, a mezőgazdaság munkásai­nak. SZÖRÉNYI JANOS, egyénileg dolgozó paraszt, tanácstag, Nyíregyháza, ' DfJáq pratefáriai tqipe s tifje tek / A cséplésben a vencsellői, tarlóhántásban a kislétai gépállomás vezet Traktorosok az őszi munka sikeréért 19.1 százalékos tervteljesí­téssel, utolsó előtti pedig a I kisvárdai gépállomás 21-3 I százalékkal,

Next

/
Thumbnails
Contents