Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-24 / 199. szám

AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSACANAK LAPJA XI. évfolyam, 199. szám ARA 50 FILLER 1954 augusztus 24, kedd A begyűjtés tapasztalatai Kántorjánosiban — Ki látott még ilyet?! Elviszik a gépet az utcánk­ról! — Tönkremegy a csil iagíürt, felveti a víz az ud­varon! — Ez mégis sok, mikor már a szíjakat is elvittem az udvarra. Már két napja várjuk a gépet. Az egész utca otthon várja,* s mégis elviszik. Tegyen igazságot az élvtárs! — hangzanak a szavak többféléi is. Kun Lajos elvtárs türel­mesen végighallgatja a pa­naszokat. Amikor elhall­gatnak, előhívja az agronó- must, s határozottan mond­ja: irányítsák vissza a gé­pet Oda, ahol abbahagyta a cséplést, s figyelmeztetem, tartsák be a menetirány­tervet! Kun elvtárs nem ismer fáradságot, ha a dolgozók ügyes-bajos dolgait kell in­tézni. így van ez rendjén. Bizalommal fordulnak a tanácshoz a dolgozók. So­kat fejlődött néhány év alatt Kántorjánosiban a ta­nács munkája. Mégsem mehetünk él szó nélkül néhány hiányosság mellett. Habár az aratást, hehordást időben elvégez­ték, a csépléssel sem késle­kedtek, a beadási köteles­ségek teljesítésével mégis ‘hiba van De vájjon miért? A BEGYŰJTÉSI AIXANDÖ BIZOTTSÁG tagjai hónapok óta nem üléseznek, nem járnak a dolgozók között, hogy ja­vaslataikkal segitséget nyújtsanak a kötelezettsé­gek teljesítéséhez. Nem ör­ködnek a. törvények felett. Kiss János termelő még augusztus 10-én elcsépelt, 17-én sem rendezte az el­múlt évben vetőmagköl- csön címen kapott termény­tartozását. 13 paraszt ma­radt adós a beadással. Az lett volna a helyes eljárás, ha felhívják a gazdák fi­gyelmét, amennyiben pedig így sem teljesítik kötele- zéttségüket, úgy helyszíni behajtást kell végezni a hanyag termelőknél. — 18 mázsa terméséből könnyen teljesíthetné kötelezettsé­gét Kiss János. Kun elv­társ azzal könnyíti fele­lősségét: sokfelé kell menni, nem ér rá mindennel fog­lalkozni. Ugyan mi más fontosabb a gabonabegyüj- tés idején, ha nem a ter- ménybegyüjtés? Itt kell még szólni az egyéb cikkféleségek teljesí­téséről is. Különösen elma­radtak a hízottsertésbeadá- si kötelezettségük teljesíté­sével. Még negyedrészét sem adták be háromnegyedévi tervüknek. Gál Károlyné kulákaszony két darab ser­téssel tartozik a nép álla­mának a tojás és baromfi­beadásán kívül. Miért nem járnak el vele a törvények szerint? Miért tűrik, hogy kijátssza a nép államát? így aztán a dolgozó pa­rasztok közül is sokan kés­iéin. *>qfrb_Í£Ötglejséguk teli jesítésével. Kun elvtársnak helytelen nézete van a hát­ralékosokkal kapcsolatban. Azt mondja: „nem akarunk „keményen” fellépni elle­nük”. Szerintünk — és a becsületesen teljesítő dol­gozó parasztok szerint is — az nem a „kemény” fel­lépéshez tartozik, ha be­tartják a törvényeket. A PARTSZERVEZET FELELŐSSÉGE A tanács és a begyüj- tőszervek nem végezhetik kellő eredménnyel munká­jukat, ha pártszervezeteink nem állnak mögöttük teljes erejükkel. Az nem mond­ható, hogy Mándi Gábor elvtárs, az alapszervezet titkára nem segít a ta­nácsnak. Azonban egyedül nem végezheti el egy egész pártszervezet munkáját. Az egész gabonabegyíijtési idő alatt egyetlen megbeszé­lést sem tartottak a párt népnevelői részére. Igaz, mielőtt a pártszer­vezet munkához látna, so­rai között kell rendet te­remteni. Soós Andrásné 8 holdas dolgozó parasztasz- szony, a pártszervezet tag­ja szintén hátralékos. Ez- évben semmit sem adott be 8 holdja után. A BEGYŰJTÉSI HIVA­TAL MUNKÁJÁRÓL A begyűjtési tervek tel­jesítéséért egyaránt felelős­ség terheli a tanács és be­gyűjtési szerveket. A kán- tórjánosi begyűjtési hivatal ennek a felelősségnek szel­lemében dolgozik. Hiába hozta meg a végrehajtó bi­zottság a határozatot a hátralékos termelők elszá­moltatására, mind a mai napig nem hajtották ezt végre. Szováti Miklós elv­társ, a begyűjtési hivatal vezetője sokkal nagyobb felelősséggel végezze mun­káját, s a tanács által ho­zott határozatokat minden­kor hajtsa végre. Ehhez sokkal nagyobb segítséget kell adniuk a járási be­gyűjtési hivatal dolgozói­nak is. „Kifutómunkával” nem lehet nevelni, segítsé­get adni a községek dolgo­zóinak. A mátészalkai já­rási begyűjtési hivatal dol­gozói pedig úgy segítik a kántorjánosiakat, hogy el­lenőrzik a nyilvántartást, megállapítják a hátraléko­sokat és ezzel továbbállnak. Ez történt augusztus 13-án. Kintjárt Kántorjánosiban Sárkány Győző és Ruszin László a járástól. De csak egy-két órát töltöttek el, s mentek körbe a járás köz­ségein. Ilyen módszerrel nem lehet jó eredménye­ket elérni. Meg kell taní­tani a községi szerveket jó munkát végezni. így aztán eredményesebb lesz nem­csak a községi begyűjtési hivatal munkája, hanem a tanácsok is gondosabb mun­- kát végeznek a begyűjtés- terén,- i > * ■ « N, T. * < k kaiLÍÍfc A mai számban: Tanuljunk az SZKP-tól (2. oldal.) Helyzetjelentés a Vulkánból (3. oldal.) Szívet cserél az, aki hazát cserél (3. old., Kölcsönsorsolás (4. oldal.) A kolhozok a gépállomások segítségével gyűjtik be a takarmányt. A szénakaszálást különféle gépek vég­zik. A képen: A Krasznodar-határvidéki medvezsjei gépállomás traktorosbrigádja boglyába rakja a szénát a „Vorosilov‘‘-kolhozban. (Foto J. Sulekov.) falesi híradó 330 holdon végeznek talajjavítást ebben az évben a csengeri járás termelőszövetkezetei A szakoly! Vörös Sugár tagjai el heszí telték a vetésforgó tervet Az elmúlt évek során a gacsályi Dózsa és a csász- lói Petőfi termelőszövetke­zetek elhatározták, hogy megjavítják az úgynevezett savanyú, szikes földterüle­teiket. Egy-két éve ennek, s máris kézzelfogható ered­mények mutatkoznak. A gacsályi Dózsa tsz. 35 hol­das, a császlói Petőfi 40 holdas javított tábláján 1— 1.5 mázsával emelkedett az átlagtermés holdanként. — Gyorsan híre ment a járás­ban a két termelőszövetke­zet eredményének. Példá­juk nyomán 9 termelőszö­vetkezet kötött már szerző­dést a Debreceni Talajja­vító Vállalattal. A szamos- tatárfalvai Ady, a csenger- simai Petőfi, a komlódtót- falusi Két Vadas testvér, a garbolci Dózsa termelő­szövetkezetek 20—20 hold­ján már el is végezték a talajjavítás munkáit. A talajjavítást a követ­kezőképpen végzik: a szi­kes talajba istállótrágyát szántanak be, holdanként 250—300 mázsát a talajmi­nőségtől függően. Ezután cukorgyári mész-iszapot szórnak el a földön hol­danként 150—200 mázsát, amit boronával egyenget­nek szét A járás ezévi talajjaví­tási terve 330 hold. Ebből már 80 holdon befejezték a talajjavítást. Nemsokára megkezdik az urai Sztálin, a méhteleki Petőfi, a kis- hodosi Uj Élet, a tiszta- bereki Kossuth és a pá- tyodi Vörös Nyíl termelő- szövetkezetekben is a ta­lajjavítást. A talajjavítás munkála­tai mellett 1100 holdon vizsgálják meg a földet a Talajjavító Vállalat és a cséhgeri járás szakemberei. Ezen az 1100 holdon a ta­lajjavítást jövőre végzikel. A szakolyi Vörös Sugár termelőszövetkezet tagjai nem késlekedtek az aratás­sal, idejében végeztek a csépléssel is. A nagy mun­A termelési bizottságok segítik az őszi munkák előkészítését a nagykállói Járásunk területén augusztus 19-én befejező­dött a kenyérgabona csép- lése. Termelőszövetkeze­teink és az egyénileg dol­gozó parasztok máris hoz­záláttak az őszi -munkák előkészületeihez. Első és legfontosabb tennivaló, hogy minél nagyobb terü­leten végezzük el az is­tállótrágyázást. Eddig már 5910 holdon végeztünk is­tállótrágyázást, de ez a munka gyors ütemben to­vábbhalad. A nagykállói termelőszövetkezetek 391 holdon, az egyénileg dolgo­zó parasztok pedig 1141- holdon végeztek eddig trá­gyázást. Még ezen a héten vala­mennyi termelőszövetke­zetben megkezdődik az őszi vetések alá történő szántás. Hogy az őszi veté­sek és a betakarítási mun­kák időben nyerjenek meg­kezdést, minden községben termelési bizottsági ülést szervezünk, ahol az őszi munkákra való felkészü­lést beszéljük meg. Ezeken az üléseken lesz majd szó . a vetőmagelőkészítés mi­nél előbbi befejezéséről, ami gyors ütemben folyik járásunkban. A nagykállói Rákosi termelőszövetkezet már elkészítette a kalászos vetőmagot. Kállósemjén községben most folyik a vetőmagvak tisztítása. A napokban megkezdik a ve­tőszántást a biri Táncsics, a balkányi Kossuth és a kál- lósemjéni Petőfi termelőszö­vetkezetekben. Forró Sándor mezőgazdasági osztályvezető Nagykálló, Majoros András 5620 mázsát csépelt Végefelé járunk a cséplésnek. Azonban a verseny­láz nem csökken felelős cséplőgép vezetőink között. Különösen nagy lendülettel végzi munkáját Majoros András, akit már megyénk határain túl is ismernek a cséplésben elért eredményéről. Megszerezte az orszá­gos harmadik helyet. Tegnapi lapunkban hírt adtunk arról, hogy már 4920 mázsát csépelt. Ezt azonban az utóbbi két nap alatt jóval túlszárnyalta. Legutóbbbi jelentés szerint 5620 mázsás eredményt ért el, amivel most már biztosan tartja megyénkben az első helyet. Második helyen továbbra is Potor Mihály nagyha­lászi, harmadik helyen Háda Dezső kisvárdai, negye­dik helyen Németh János ugyancsak kisvárdai, ötödik helyen pedig Szőke László nagyvarsányi traktoros van. kák idején nem felejtkez­tek meg a tarlószántásról sem, már ezt a munkát is befejezték. És, hogy több legyen a takarmányuk, 10 holdon vetettek másodnö­vényt. De nemcsak a nyári mun­kák idején végeztek jó munkát, napjainkban sem ülnek karbatett kezekkel, hanem serényen dolgoznak. Megkezdték a trágyakihor­dást és az erjesztett szalma­trágya készítését péti- és szuperfoszfát . műtrágyával keverve. A termelőszövetkezet tag­jai elkészítették a vetés­forgó tervét is. A külön­böző agrotechnikai eljárá­sok alkalmazásának jelen­tőségéről a gyakorlatban győződtek meg. Ezért vé­gezték el most is 20 hold kukorica pótbeporzását. A szövetkezet tagjai 50 négyszögölnyi kísérleti par­cellájukon a fészek- és fej­trágyázás, valamint a négy­szeri kapálás eredménye­ként 140 kiló napraforgót termelnek. így holdanként 20—25 mázsás termést is el' lehet érni forgóból: A 12 négyszögöl dohánykísérleti parcellán 165 kiló zölddo­hányt termeltek. A dohányt négyzetesen ültették, káli- és pétisóval trágyázták és ötször kapálták. Hatvan négyszögöl terü­leten burgonyaparcellát lé­tesítettek, amelyből 4 négy­szögöl földön mélyültetés­sel tették földbe a burgo­nyát. Erről a 4 ölről 50 kiló termés várható, tehát hol­danként ezzel a módszerrel 180—200 mázsa burgonya is termelhető, Szászi István Neveljünk minél több őszi csibét A baromfiállományunk számszerű növelése, vala­mint dolgozó népünknek bőséges és jó minőségű hússal való ellátása érdeké- ban szükséges, hogy necsak tavasszal, hanem nyár vé­gén és az ősz elején is fog­lalkozzunk cslbencveléssel. Az eredményes csibene­velésnek jelenleg minden feltétele megvan. Hisz az ilyenkor kikeltetett csibék is éppolyan könnyen nevel­hetők, ugyanolyan gyorsan fejlődnek, mint a tavasziak. Az aratás-cséplés után sok­kal könnyebb a csibék ta­karmánnyal való ellátása. A rendelkezésre álló sze­mes takarmányokon kívül, a leszántott tarlókon is bőségesen találnak csirázó magvakat, az osztagok he­lyén pedig hozzájuthatnak az elhullott szemeseleség- hez, amelyek máskülönben úgy is kárbavesznének. Miért ne értékesítsük eze­ket a húsadó csirkéken keresztül. A helybeli keltető állo­más mindent megtesz an­nak érdekében, hogy úgy az egyéni, mint a tsz- igényiéseket maradéktala­nul kielégítse. Eddig több, mint 400.000 naposcsibét osztott már szét megyénk területén. A tkeltető állo­más magyarfajta csibék keltetésével foglalkozik és éfajta igen alkalmas a megfelelő elhelyezés és gondozás esetében, az őszi nevelésre. Gyorsan fejlőd­nek és tollasodnak. 10—12 hetes korban már jó áron értékesíthetők, a jobban fejlődő egyedek pedig meg­tarthatók tevábbtenyész- tésre. Láthatjuk tehát, hogy a megfelelő feltételek bizto­sítása mellett a jelenlegi időszakban is lehet ered­ményesen csibeneveléssel foglalkozni, A termelőszö­vetkezetek, mint a terme- lőszöjvetkcaeti tagok, vala­mint az egyéni termelők keltessenek és neveljenek minél több őszi csibét. Az olyan termelőszövetkeze­tek, ahol megfelelő nevelő­ház és azokban a fekvő- kéményes fűtőtest megvan, rendeljenek minél előbb naposcsibéket, hogy ezzel is szaporítsák a közös ba­romfiállományt. A baromi fitenyésztésből gazdag be­vétele lesz a termelőszö­vetkezeteknek, dolgozó pa­rasztoknak. KISS DEZSŐ baromfi tény. ' ' íőáUattgffl^­tVLLábQ p*&letá*+cu eyjjjeJMlj-etek. /

Next

/
Thumbnails
Contents