Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

4 i\ E f L A P 1954 AUGUSZTUS 1, VASÁRNAP HÓFEHÉR BÚZAKENYÉR 1951 decemberétől jegy nélkül vesszük meg mindennapi kenyerünket, 3 éve magunk mögött hagy­tuk a fasiszta háború egy keserves, sok gondot és nél­külözést jelentő emlékét. Hosszú háborús éveken ke­resztül ettük a kimért, porciózott kenyeret, abból sem akármilyet. Fehér és bőséges kenyér csak a kiváltsá­gosaknak jutott. A szovjet emberek győzelme nyomán, a kommunisták vezetésével aztán lépésről-lépésre ha­ladunk a felemelkedés útján. Munkások és dolgozó parasztok, mint mór annyi­szor a felszabadulás óta, most is bizonyságot tesznek arról, hogy magukénak tekintik ezt az országot és hazájukkal szemben felelősséget is éreznek. A gazdag termés elsősorban a földművelő emberek lelkiismere­tes, jó munkáját dicséri. Sok múlik rajta, hogy a dol­dozó parasztok mit tesznek annak érdekében, hogy az elvetett „egy szem“ kenyérmag sokszorozódva kerüljön a magtárba. Ehhez nemcsak a jó talajmun­ka, hanem a szemveszteségnélküli aratás is hozzá­járult. Megyénkben már közel két hete nincsen lábon­álló búza. Javában folyik a cséplés és begyűjtés. Az új gabona elindul útjára. Felkészült A termelőszövetkezeti tagok, egyéni gazdálkodók igaz hazafi- ságukat bizonyítják be, amikor már a cséplőgép mellől eleget tesz­nek beadási kötelezettségüknek: az első búzát a hazának adják. Ezzel is bebizonyítják, hogy hűséges szövetségesei a munkásosz­tálynak. A beszolgáltatás mell-tt szabadpiaci áron adják el ter­ményfeleslegüket a begyüj tőhelyen. A képen: az ófehértói termelőszövetkezet teljesíti kötelezett­ségét. A Terményforgalmi Vállalat begyüjtőhelyeiről a magtárakba és a malmokba szállítják a búzát, rc-c-t. Képünk a Terményfor­galmi Vállalat nyírbátori I. számú begyüjtőhelyén a begyűjtött termény zsákbaszedését mutatja be. Szöllősi Jenő harmadmagával naponta 800 mázsa terményt szed fel és rak zsákba. az ú j gabona őrlésére a nyírbátori malom A begyűjtött gabonát és búzát a szükségletnek megfelelően malmokba szállítják. A nyírbá­tori villanymalomban is felké- | szültek a kenyérgabona őrlésére. ' 21 nap helyett 15 nap alatt vé­gezték el a gépkarbantartásokat. ' Egy héttel előbb kezdhettek hoz­zá az őrléshez, ami kb. 20 vagon terménytöbblet őrlését, mintegy 30.000 forint terven felüli mun­kavégzést jelent. A malom dolgo­zói a maguk területén harcolnak az életszínvonaluk további növe­kedését elősegítő önköltség csök­kentéséért. Például: a gépkar­bantartások idején az eddiginél észszerűbb termelési eljárást dol­goztak ki, s eszerint átcsoporto­sították a gépeket. A szitáló rendszerben feleslegessé tettek egyes gépeket. Ezzel métermó- zsánként 1.2 kilowatt áramot ta­karítanak meg, ami napi 500—000 kilowattóra árammegtakarítást jelent. Az újítás eredményekép­pen a liszt minősége is javult. A mátészalkai vasutasok munkasikerekktl készülnek a vasuíasnapra A 4. magyar vasutasnap meg- ünnelésére készülnek hazánk vasutas dolgozói. A kedvezőtlen időjárás miatt eltolódott és rö- videbb időre korlátozódott a me­zőgazdasági termények őszi szál- : litása. Feladataik nagyságával I tisztában vannak a mátészalkai I vasutas dolgozók is. Ezért fogad- j ták meg, hogy az augusztus 20-1 I versenyt összekapcsolják a vas- ! utasnapra való készülődéssel. Ed­digi munkájuk során is szép eredményeket értek el már. A ‘ lakatosok közül Sallai Gusztáv | 115, Nánási Ferenc 159 és Kerek István 115 százalékos teljesítmé­nyükkel érdemlik meg a jó mun­káért járó dicséretet. Jó példát mutatnak dolgozótár­saiknak Nagy Sándor mozdony- vezető és Deák Béla fűtő, akik 159 százalékos szénmegtakarítást értek el. Vállalásukat mindig be­csülettel teljesítik Béres Imre és Balog László mozdonyvezetők is. Fűtőikkel a vasutasnap tiszte­letére az előirányzottnál máris 50 A kenyérmagot gépi rostálás, tisztítás és nedvesítés után 6—8 órát pihentetik, s csak azulán őrölik meg. Kovács Albert és Bala­ton Sándor nyírbátori molnárok vigyáznak rá, hogy minden má­zsa őrleményből meglegyen a 34 százalék finomliszt, 42 százalék fehérliszt, és hogy a takarmány-lisztféleség ne legyen több a megengedettnél. Ennek érdekében naponta gyakran ellenőrzik a gépek munkáját és vizsgálják a liszt minőségét. százalékkal több szenet takarí­tottak meg. A karbantartó bri­gád nem marad el a többi brigád mögött. A villamosított üzemré­szekben a hibákat azonnal kija­vítják, hogy fennakadás ne le­gyen. Blága László villamos-fel­vigyázó is sokat segít a szerelő­brigád tagjainak, Helyes Mihály és Menyhért János szerelőknek. Erdélyi István Mátészalka. Haldsnként M mázsa búza iermeit a tiszavasvári Dózsa lermelőszövetkezelben A tiszavasvári Dózsa termelő- szövetkezetnek 92 hold búzave­tése volt. Gondosan ápolták ka­lászosukat, idejében végezték el az aratást és nyomban megkezd­ték az aratás után a behordást. A cséplési eredmények szerint 14—15 mázsa búza termett hol­danként földjükön, de a végle­ges eredményt a cséplés befejez­tével tudják meg pontosan. özv. Vadon Albertné polcokra rakja a kemencékből kikerült kenyeret, s innen szállítják tovább a járás és környéke 35 közsé­gébe. Eljutottunk a magvetéstől a kenyérvetésig. Az ügyes háziasz- szonyok is tudnak ízletes, jó kenyeret sütni, de tudnak ám a pé- kék is! A nyírbátori 1. számú péküzemben naponta 110 mázsa ke­nyeret- és 8 fajta péksüteményt sütnek. Ducsai László vidáman veti a kenyeret. Nem csoda, ha a ke­nyér fogyasztói is vidámak lesznek a piroshéjú, ízletes búzake­nyértől. Ezen a képen az látható, amint Hornyák Józsejné nyírbátori édesanya boldogan vág és ad a hófehér búzakenyérből 3 gyerme­kének: Jóskának, Lacinak és Bandinak. Gyermekek, felnőttek és öregek egyformán szeretik az ízletes kenyeret. Egyformán becsü­lik a mindennapi kenyeret és azokat a dolgozókat, akiknek keze- munkája nyomán asztalukra jut a kenyér. Nem adják jegyre, sorba se kell állni érte. Jó étvágyat kívánunk az új kenyérhez mindenkinek. OROSZ ANDRÁS. (Hammel József felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents