Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-05 / 184. szám

-T)iLá.g prafetárjai exjjpe iMsetek / AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM AR.4 50 F1LLEK 1954 AUGUSZTUS 5,C3UTÚHi'ÖK A termelőszövetkezetek megszilárdításáért Kommunista agronómusok megyei nagy-aktívája (Augusztus 1-i számunkban hírt adtunk a kommunista agronómusok nagy aktívájának értekezletéről. Augusztus 4-én közöltük Vincze József, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjének előadásából azt a részt, amelyben az agro- nómusi kar első félévi eredményeit, hiányosságait és az ag­ronómusok általános feladatait ismertette. Mai számunkban Vincze elvtárs beszédének második részét közöljük, amely­ben az agronómusok legközvetlenebb napi feladatait állapí­totta meg.) Az aratási, behordási és csép- lési munkák előreláthatólag augusztus közepére valamennyi termelőszövetkezetnél befejeződ­nek. Az aratáskor megkezdett tarlóhántástól kezdve az agronó- mus már a következő gazdasági évre készül elő. A gabonafélék gondos betakarítása, cséplése mel­lett legfontosabb teendők: a tar­lóhántás mielőbbi befejezése, a másodvetési terv. 50-^100 százalé­kos túlteljesítése, cséplésnél a ve­tőmag külön kezelése és tisztítá­sa, csávázása, a nyárvégi trágyá­zás végrehajtása, gazolókapálás stb. Minden olyan helyen, ahoi esetleg a tavaszi kalászos után őszi kalászost vetnek, a nyári mélyszántás haladéktalan el­végzése sürgető feladat. — Az őszi vetések talajelőkészítésénél már most jelölje ki azokat a táblákat, amelyeken jövőre gép­pel történik az aratás. Ezeken a táblákon végzendő minden mun­kát személyesen irányítson. Gon­doskodjék arról, hogy az őszi ve­tések idejében és jó magágyba kerüljenek. fi vetésforgó kötelező bevezetéséről Az őszi szántást-vetést úgy kell előkészíteni, hogy az a vetésfor­gónak megfelelően történjék. — Ezért még az őszi betakarítás és vetés előtt az agronómus legfon­tosabb kötelessége: a vetésforgó .megtervezése és a helyszínen való kijelölése. A vetésforgó megtervezése gon­dos sémaszerkesztést és szakisme­retet kíván. A legelső lépés azon­ban még a szerkesztési munka előtt a terület alapos és részlete­kig menő megismerése, a gazda­ság talaj- és éghajlati viszonyai­nak tanulmányozása, az eddigi gazdálkodási rendszer, talajműve­lés, elővetemény, trágyázás, ned- vességi viszonyok figyelembevé­tele. Feltétlenül számolni kell a népgazdasági tervből az illető üzemre eső tervfeladat megváló sításával és nem utolsó sorban a gazdaság profiljának, jövőbeni termelési irányai nák kialakításá­val és egyéb körülményekkel. — Ezt a hosszú évekre szóló, nagy­fontosságú és széleskörű munkát az agronómus egymaga képtelen lenne megoldani. Munkája csakis akkor lehet sikeres, ha összefog a tsz. és a falu legtapasztaltabb, a területet legjobban ismerő dol­gozóival, ha a területet előzetesen velük együtt bejárja és tanulmá­nyozza. Csakis ezek után gondol­hat arra, hogy milyen vetésforgókat tervezzen. Megyénkben nemcsak a járá­sok között van különbség a ta­laj minőségében, hanem egyes községen, sőt gazdaságon. belül is. De a vetésforgót kialakító többi tényező sem egyforma. Általában a legfejlettebb és legnagyobb szö­vetkezeteinkben a hosszabb, 8—10 szakaszos herefüves vetésforgók a legváltozatosabb növénytermesz­tést is lehetővé teszik. Megyénk igen jelentős terjedelmű és kü­lönböző minőségű homokterüle­tein a Westsik-féle homoki ve­tésforgók valamelyike a legcél­szerűbb. A csengeri, fehérgyar­mati, tiszalöki és vásárosnamé- nyi járások kötöttebb talajain a 4—8 szakaszos vetésforgók a megfelelőbbek. Mindazokban a szövetkezetekben, ahol a terület állandósult és legalább 6—800 hold, a legmegfelelőbb vetésfor­gót kell bevezetni már ebben az évben. Egyes üzemekben a terü­let adottságai, vagy a termelési cél esetleg 2 vetésforgót is szük­ségessé tehet.. A vetésforgó helyszíni kijelölése A vetésforgó szakaszainak ki­alakítása elsősorban a gépi mun­ka szempontjából fontos. A gé­pek leggazdaságosabb kihasználá­sát a 150—200 holdas szakaszok biztosítják. A mi viszonyaink mel­lett azonban — tervfeladataink aránylag sok növényt igénylő szükségletei miatt — gyakran meg kell elégednünk 40—50 hol­das szakaszokkal is. A szakaszo­kat szemmel jól látható módon kell kijelölni. Bevált módszer a szakasz határain végigfutó árok, vagy fasor, esetleg természetes határ, út. Legegyszerűbb jelzése a karó. Mindenképpen célszerű a szakaszhatár több pontján is táb­lát elhelyezni, amelyre időtállóan felírjuk a vetésforgó szakaszának sorszámát. A következő évre szóló őszi munkák már e megje­lölt szakaszhatárokon belül tör­ténjenek. A vetésforgó szerkesztésének alapja a szántó. Tehát a gyü­mölcsös, szőlő, öntözött terület, stb. a vetésforgón kívül marad­jon. Agronómusok feladata az állastenyésztésben. Termelőszövetkezeteinknél az állatlétszám több helyen csq^ken. Legnagyobb a csökkenés a szarvas­marhaállományon belül a tehén- állománynál, sertéseken belül az anyakocáknál. Ezek a jelenségek szabják meg az agronómusok ál­lattenyésztési feladatait: az állat- állomány mennyiségi és minőségi fejlesztését. E feladatokból követ­kezik, hogy tsz-einknél egyetlen anyaállat se maradjon fedezetle­nül, illetve üresen. Sok helyen azért rossz az állatállomány és gyenge a hozam, mert az elhe­lyezés, etetés, itatás és ápolás nem megfelelő, az állomány csö- kött és kevert, a takarmányozás rendszertelen, a takarmányter­mesztéssel, főleg a másodvetéssel és silózással nem törődnek kel­lően. A kisállattenyésztés lehetősé­geit nem aknázzák ki megfele­lően. E hiányosságok megszünte­tése érdekében az agronómusok minden igyekezetüket és szaktu­dásukat vessék latba — mondotta Vincze elvtárs. A mai számban : Egy főmérnöki leváltás tanul­ságos története (2. oldal.) Látogatás a pedagógusok hajdúzoboszlói üdülőjében (2. oldal.) Id. Újvári Imre két leányával, Erzsébettel és Juliannával doU gozik a varjúlaposi Győzelem tsz-ben. Nem a legtöbb a teljesít­ményük, mégis 463 munkaegységet szereztek eddig, amelyre elő­legként több mint 18 mázsa búzát és 9 mázsa árpát vittek haza. Van öröm a családban. Nem ok nélkül. Két megrakott szekereit viszik haza az előleget. Messze van még az év vége. Addig sokat szaporodik a dolgos napok száma a munkaegységkönyvben, még nagyobb lesz örömük a zárszámadáskor. (Hammel József felvétele.) Az üzemek dolgozói baráti találkozóra hívják a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat Alkotmányunk ünnepére készül a falu és a város. Munkások, parasztok, dolgozó értelmisé­giek az alkotmány ünnepére tett felajánlásuk tel­jesítésével, munkasikereikkel akarják ünne­pelni augusztus 20-át. Üzemeinkben a termelés növeléséért folyó harcban szép eredményeket érnek el a dolgozók. A mezőgazdaságban a hor­dás, cséplés és begyűjtés teljesítésében mutatnak példát a tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok, ügy a munkások, mint a dolgozó parasztok egy célért, növekvő életszínvonalunk továbbemeléséért dol­goznak. Az elmúlt napokban több vállalat dolgozói határozták el, hogy a város területén lévő ter­melőszövetkezetek legjobbjait és a termelésben élenjáró egyéni dolgozó parasztokat meghívják az augusztus 20-án megtartandó műsoros ankét- ra. ahol megvendégelik a munkások a dolgozó parasztokat A Húsipari Vállalat dolgozói a felsősimái Béke termelőszövetkezet tagjait hívták meg, hogy baráti beszélgetés során kicseréljék tapasz­talataikat. Többek között ezeket írták a termelő­szövetkezet dolgozóinak: „Kérjük a szövetkezet valamennyi tagját, fogadják el meghívásunkat, és a nemzeti ünnepnapig is harcoljanak velünk együtt érte, hogy a jó munka végzésének örö­mével tölthessük ezt a vidám találkozót.“ A dohányfermentálógyár dolgozói a sóstó-, hegyi „Kossuth“ tsz. tagjait hívták meg. Szo- boszlai Istvánná és Karasz Jánosné okleveles sztahanovisták Bodnár Sándort és Tóth Andrást, a tsz. büszkeségeit névszerint is meghívták a találkozóra. Ocsenás Ilona, Fekete Júlia és Győrfi Árpádné DISZ-tagok a tsz. két kiváló ifi dolgo­zójához: Gyulai Lászlóhoz és Kresz Máriához írtak meleghangú baráti levelet. Értesülésünk szerint ezenkívül a 61/2. sz,' Építőipari Vállalat ae Úttörő tsz-t és egyénileg dolgozó parasztokat hívott meg. Üzemeink dolgozói a termelésben helytállás­sal, a kultúrcsportok vidám műsorszámokkal, az üzemi konyhák pedig finom harapnivalók készí­tésével készülődnek a baráti találkozóra. Megyénkben eddig 82 ifi cséplöcsapat nevezett be a versenybe Az ifjúsági munka­csapatok csatlakozása a tyukodi, nagykállói és a tiszavasvári gépállomá­sokon ér el legjobb eredményt. Itt a párt- szervezetek is törődnek az ifjúsággal. Egyálta­lán nem neveztek még be a versenybe a nagy- ecsedi, mátészalkai, köl­esei és a mándoki gép­állomásról. A cséplőgépesek ver­senyében továbbra is a nagykállói gépállomás dolgozója, Majoros And­rás az első 2526 mázsa termény elcséplésévcl. Megközelítő eredményt ért el a nyírmadai gép­állomás dolgozója. Pó­lyák László. A gépállomások kö­zött folyó versenyben a nagyvarsányi tört az él­re 36.2 százalékos telje­sítéssel. Csupán 3 tized százalékkal van mögötte a demecseri gépállomás. A harmadik a nagykál­lói gépállomás 25.5 szá­zalékkal. A föld nem tiint el Megyénkben sok helyen a tartalékföldek hasznosításánál nem jártak el kellő körültekin­téssel. Voltak helyek, ahol adták fűnek-fának a földet, de még a legegyszerűbb feljegyzést sem készítették el, hogy ki hol és mennyi földet ka­pott. Vannak olyan esetek is, ahol erről nem is szívesen beszélnek, mert maguk a község vezetői a „bérlők“, akik a bér és a beadás fizetése alól törvényellenesen meg akartak szabadulni. Szatmárcsekén, amikor az illetékes szervek keresték az „eltűnt“ földeket, azt a választ kap­ták, hogy az vízmosás és erdő. Rövid körültekin­tés után rájöttek, hogy valójában erdő van azon a területen, csak nem tölgy és nem is akác, hanem embert ellepő kukorica erdő. Hatvan hold Ilyen „erdő“ van Szatmárcsekén, amit a község vezetői mentesítettek a beadás alól, mert maguk használják. Kislétán kétszáz hold föld került meg, amit a tanács drága pénzen megszántatott, de már be nem vettetett. Szabolcsbákán 150 hold olyan föld van. amit nem megfelelő módon hasznosítottak. Ezek a földek mindig haszonbérben voltak és most a tanács néhány tojásért dinnyeföldnek adogatja ki. A földek nem tűntek el. Az utóbbi hetekben sok olyan . föld megkerült, amire nem volt be­adás tervezve. Jogtalan hasznot nem húzhat senki mások rovására. Minden dolgozónak ér­deke, hogy a közellátásunk biztosításából min­denki igazságosan vegye ki a részét. A hiányzó földek felkutatásában a hatóságoknak adjanak segítséget a dolgozó parasztok is. A császlóiak versenyfelhívása Császió község dolgo­zói augusztus 20 tisztele-' téré versenyre hívták a járás községeit. A termelőszövetkezeti) tagok és az egyénileg dolgozó parasztok vál­lalták, hogy a cséplést! augusztus 10-re befeje­zik és a cséplőgép alól) teljesítik beadási köte­lezettségüket. Egészévi vágómarha^ beadásukat augusztus 10-ig teljesítik, egészévé hízottsertésbeadási köte­lezettségük 75 százalé-i kát augusztus 20-ra tcH jesítik. Háromnegyedévi ba-i romíi- és tojásbeadásu-1 kát augusztus 20-ra, a! tejbeadást pedig folya­matosan 100 százalékra teljesítik. A községi tanács vál­lalja, hogy a begyűjtési előadónak minden seJ gítséget megadnak, felá világosító munkával és adminisztratív intézke­désekkel is. A község dolgozói ar­ra kérik a járási taná­csot és a begyűjtési hi-; vatalt, hogy a községek; közötti versenyt rend-' szeresen értékelje. Ayírpazonyi példa Nyírpazonyban kedden estig 102 termelő romfi- és tojásbeadással sem hátralékos. Az árvíz­fejezte be a cséplést. Minden termelő a cséplő- károsultak részére is elsőnek adott 27 kiló ke- gép alól eleget tett beadási kötelezettségének. A nyérgabonát. N. Gál István, Farkas Jánosné, kötelezettségek teljesítésében mindig élenjár Asztalos József, Tóth Gábor, Pirnyik József és Vigh András dolgozó paraszt, aki nemcsak a sokan mások követték példáját az árvízkárosul- gibonabeadást teljesítette, hanem a sertés-, ba- tak támogatásában.

Next

/
Thumbnails
Contents