Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

SÍPLAP 1954 augusztus 27, péntek Beszélgetés Major József nagyvarsányi dolgozó paraszttal, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács tagjával Szikár, magas barna em­ber ül velem szemben a hús szobában. Major József a neve, — nagyvarsányi 7 holdas egyéni paraszt. Az áruk minőségi átvételéről beszélgetünk. — Igen! Sok szó esett az Országos Földművesszövet­kezeti Tanács legutóbbi ülésén a minőségi áruátvé- te.lről, — mondja nyoma­tékkai Major elvtárs. — Az ott hallottakat szóvátettem a járási földművesszövetke­zetek választmányi ülésén és a szövetkezetünk gyűlé­sein. Boltosaink értettek a szóból, azóta csak minőségi árut vesznek át. Nem úgy a naményiak. . Feltartja az ünneplő ru­hájának balkarját, melyen egy ötcentis festés éktelen­kedik. — Ma volt először rajtam. Holnap vihetem vissza. Fe­lelőtlenségükkel egy félna­pot elvettek tőlem a vásá- rosnaményi boltosok ebben a szorgos időben. A nyitott ablakon keresz­tül gyermekzsivaj hangzik be. — Megjött a fagyialtos! — kiabálják többen. Major elvtárs kisleánya beszalad a szobába. Tenye­rét édesapja elé tartja. Fo­rintos csillog benne. Az édesapa ért a forintosból és a feketeszemű Margitka mosolyából. Egyik kezével simogatja a szőke hajat, má­sikkal a forintos párját adja át. — Nem kellemes dolog,— töröm meg a csendet, — ha az embernek hibás árut ad- nak a -pénzéért. A.z ajtó ismét kinyílik. Most Major elvtárs felesége lép be, kinyújtott kézzel. Tréfának vélem a dolgot, de nem az! — Nézd, apa — szól a felesége. — Jégcsapot árul a vásárosnaményi szövetke­zet cukrászdája. Vagy azt hiszik, a gyerekeknek ez is jó? S kezében két halvány­rózsaszínű jégdarabot tart elénk. Mindkettőnk arcát a szégyen és bosszúság pírja lepi el, A fagylaltot a szö­vetkezet készíti s mégis rossz. Bosszúságunkban és teljes meggyőződésünkre még négy fagylaltot hozat­tunk Margitkával. Azok is jégdarabok voltak. — Ha egy napot kell el- töltenem Naményban, —■ dö­rög az előbbi nyugodt em­ber, — akkor is bemegyek. Ott komoly hibának kell lenni a felügyelő bizottság ellenőrzésében. Máskülön­ben ilyesmi nem fordulhat­na elő. De más községekben is szétnézek. A napokban Lövőpetriből és Aranyos­apátiból kerestek fel. Petri- ben a boltossal van baj, míg Aranyosapátiban már több éve nem fizetik ki az iroda-' helyiségért járó lakbért, j Megnézem mi az igazság.' Azonban a körutat előbb; megbeszélem Nagy clvtárs- sal, a Földművesszövetke­zeti Járási Központ igaz­gatósága elnökével. Major Józsefet, ezt a ha­tározott fellépésű embert nemcsak a községben, ha­nem az egész járásban is- merik. Különösen megisme­rik ezután, mivel most már segítséget ad a járás és a megye többi földművesszö­vetkezeti igazgatósága mun­kájának megjavításához is. S akkor még jobb lesz a járás és a megye földmű­vesszövetkezeteinek áruellá­tása, de a felvásárlási és tömeg szervezeti munkája is. Ebben a tudatban fejezzük be beszélgetésünket, — melyről még igen sokat le­hetne írni, — búcsút ve­szünk egymástól. (VARGA GYULA.) fi Magyar Rádió nyíregyházi Stúdiójának műsora A nyíregyházi stúdió minden este tel hét órai adasaban a 223.8 hullámhosszon közvetíti adását. Mai müsers Ikv is Io­nét gazdálkodni. — Galambos Lajosné riportja. — Hírek. __ Nők negyedórája. — ünnep a mezőgazdasági gépjavítóban. Tóth Árpád riportja. — Kis Pajkos. — szórakoztató zene. Iskolákat építenek a kolhozok .oqiK Az Ashabad-környéki „Kommunyiszt” kolhoz tagjai nemrég egy tízosz­tályos iskola építéséhez kezdtek;. Az épület ez év végére elkészül. A kolhoz könyveket vásárol az is­kolai könyvtár részére, szemléltétek eszközöket sze-' reznék be, berendezik a tanulószobákat. Az iskola melleit kísérleti telepet létesítenek, ahol a tanulók szakemberek vezetésével tanulmányozzák majd a mezőgazdasági gépeket és az agrotechnikát. A ,.Kommunyiszt”-kol- hoz tagjainak kezdemé­nyezése óriási visszhangra talált a köztársaságban: harmincnyolc gyapotter­melő kolhozban kezdték meg új iskolák építését. Legtöbbjük már az új tanév kezdetére elkészül. A nyíregyházi Állami Zeneiskola hírei Tájékozásul közli az is­kola igazgatósága, hogy a beiratkozás a zeneiskolába az 1954—55-ös tanévre szep­tember 1., 2., 3. és 4-én lesz. délelőtt 10 órától 12-ig és délután 3-tól 5 óráig. * A zeneiskola az új tan­évben — az esztétikai ne­velés, a zenei közízlés fej­lesztése érdekében — több nyíregyházi általános isko­lánál és gimnázumnál szak­körvezetést és patronálást vállal. * A t József Attila Kultúr- ház szimfonikus zenekará­nak jelenlegi tagjai és a zenekar munkájában újólag részt venni szándékozók je­lentkezzenek a József Attila Kultúrotthonban. * Megyénk felszabadulásá­nak 10. évfordulója alkal­mából a nyíregyházi Állami Zeneiskola művészei zenei napokat, hangversenyeket tartanak Nyíregyházán. Az őszi idény eddigi tapasztalatairól és kilátásairól Interviú Parii Józseíiel, a nyíregyházi Építők csapatkapitányával Két hete kezdődött meg a bajnoki idény az NB II- ben. Már ez a két forduló is bebizonyította, hogy a bentmaradásért nagy küz­delmet vívnak egymással a csapatok. Biztos mérkőzés nincs. Sokat beszélnek ma­napság a megyei labdarú­gás barátai az Építők csa­patáról. Ha két sportbarát találkozik, feltétlenül szó esik az Építők csapatáról. Mindenkinek egyöntetű a véleménye: nagysikerű győ­zelmeket aratott a csapat. Reményünk van arra, hogy a csapat az első hét között szerepeljen a harmincadik mérkőzés után is, ez pedig azt jelentené, hogy a me­gyének is lenne NB Il-es csapata. Az Építők csapata két hét alatt két győzelmet ara­tott, mindkettőt idegenben. Nem érdektelen beszélgetni az eddigi tapasztalatokról, az őszi idény kilátásairól. Az egyik legilletékesebbet, Parti Józsefet, az Építők csapatkapitányát kértük meg: beszéljen nekünk ezekről. — Hogyan érték el, hogy mindkét idegenbeli mérkő­zést megnyerték? — Azt, hogy a két győ­zelmet idegenben is ki tud­tuk vívni, elsősorban a jó kollektív szellem és az ed­zés módszerbeni változása hozta meg. —A jó csapatszellem ki­alakításához nagyban hoz­zájárult az, hegy együtt nyaraltunk Tiszabercelen és Sóstón. Ez a háromheti pi­henés valósággal eggyé ko­vácsolta a csapatot. Vala­mennyien megértettük, hogy mit jelent a közösség. Az edzések már itt megkez­dődtek. Ezekben az idők­ben Móré edző főleg elmé­Martin Roda Becher — egy 9 éves svájci kisfiú. Égy eléggé felnőtt svájci kiadóvállalat mégis kiadta a 9 éves kisfiú „Das wahre Leben’’ (Az igazi élet) cimü verseskötetét. Három éve, amikor Mar­tin mégcsak hat éves volt, Bécsben már kiadták mű­veit. Alexander Frey fel­nőtt kritikus magasztaló cikkben méltatta ezt az ese­ményt a „National Zeitung” című baseli lapban. Leg­újabban a „Der Spiegel” című nyugatnémet folyóirat figyelmét keltette fel Mar­tin Becher „a múzsák gyermeke"... A folyóirat, nehogy olva­sóit kétségben hagyja afe­löl, mivel gazdagította ez a kilenc esztendős „őstehet­ség” a kapitalista világ ultramodern irodalmát, idéz Martin Becher verseiből és prózai műveiből. „A RENDŐRSÉG FELRE­PÜL AZ ÉGBE” „Remekműként” tálalja például „A rendőrség fel­repül az égbe” című költe­ményt. A versikében a nap ráesik a földre. Az embe­rek jajveszékelnek. „De mire megjelenik a rendőr­ség, régesrég elégett min­den. Csak a rendőrök ma­radtak épségben. Erre fel elindulnak az égbe...” LELEKMERGEZOk versszak emí Az utolsó gyen szól: Mégis azt látták, Hogy a csillagokon újra megjelentek az emberek, Csak ezek mind rendőrök voltak. Higyje el az olvasó, hogy a fordításban nem sikkadt el az eredeti mű „sajátsze­rűsége”. Martin Bacher verseiben ugyanis nincs se rím, se ritmus, se érte­lem. Ez a szóhalmaz min­den nyelven egyformán „sajátszerű”. Martin Becher prózai mű­veiből is adunk egy kis ízelítőt: „Éjjel” című írásá­ban Hans szülei rablójel­mezben álarcos bálba men­nek. Hans otthonmarad. Fél a rablóktól, s amikor szü­lei hajnali négy óra tájt ke­resztülosonnak szobáján, vi­gyázva, hogy fel ne éb­resszék, (persze, félelmében nem alszik), ő abban a hit­ben, hogy rablók, egy üveggel fejbevágja apját. A „mű” tanulsága az utolsó mondatból tűnik ki: „Hansnak nem kell iskolá­ba mennie, mert szülei ágy­nak dőltek és nem tudnak ráparanc rolni”. A „NYUGODT KUTYA” Részlet a „csodagyerek”: „A nyugodt kutya” című írásából, amelv- a ..Der SpiegeV’-ben jelent meg. „A kutya az utcán sétált és túlságosan nyügodt volt ahhoz, hogy akár egy han­got is kiadjon. Néha meg­állt és pukkadásig itta ma­gát. Gazdája el akarta adni 50 schillingért. A kutya is el akarta adni a gazdáját 50 schillingért. De aztán mind a ketten elhatározták, hogy egyik sem adja el a másikat.. .” A beavatatlan olvasó ezekután azt hihetné, hogy a svájci kiadóvállalat és a német „Der Spiegel” --bo­londok háza. Akiknek azonban vala­melyes fogalma van a mai nyugateurópai „művészet- barátok’ erkölcseiről az kitalálja, hogy a kilenc esz­tendős Martin „műveiben” éppen a teljes értelmetlen­ség tetszik a svájci- kiadó­vállalatnak és a nyugatné­met 0 folyóiratnak. 'ÍI6fí ,d$oítflár említett Alexander Ffejt svájci kritikus szerint MMHffr Becher „olyan nyel­vi formákba öltözteti fantá­ziájáéi, amelyeknek „csengé­sét” mi, akiket köt a nyelv­tan éSl az értelem, „nem éftjüÜ''. A kis költő az idők 0 szépséges messzeségébe tá­volodik el. .. Úgynevezett „hlbB” a „terra incognita” birqfiglmában csodálatos felfedezésekre vezetnek rá bennnüket... SPEKULÁCIÓ A GYER- MEKLELKEKKEL Az utóbbi időben rosszul megy Nyugat-Lurópa iro­dalmi szélhámosainak. Szé­les tömegek kezdenek rá­jönni, kinek hasznos az értelemtől, a logikától és a nyelvtantól „mentes” mű­vészet. A mindenható pén­zeszsákok hűséges szolgái a nyugateurópai irodalmi sznobok, ezért mindenféle csalafinla fogáshoz folya­modnak. Ezúttal egy kilenc esztendős gyereket használ­nak fel spekulációikhoz. Az sem egészen mellékes, hogy a „csodagyerek” szü­lőapja, Ulrich Becher, maga is az ultramodern nyugati művészet művelője. Szín­mű- és novellaíró. Ebből következőleg a kis Martin Becher felnőtt módon rossz novellái és versei koránt­sem a gyermeki fantázia, hanem sokkal inkább a ferde nevelés termékei. Victor Hugó „A nevető ember” című regényében egy „comprachicos” - banda kisgyermekeket rabol. Az el­rabolt gyermekekből torzító műtéttel idegborzongató lárvákat csinálnak. Nap­jaink „comprachicosai” épp ilyen könyörtelenek. Csak ők nem a testet, hanem a lelket torzítják el. L. Csornája letileg foglalkozott velünk. Emellett nem hanyagoltuk el az erőnléti edzéseket sem. Edzőnk új edzésmód­szert dolgozott ki, melyben a labdakezelésen kívül a gyorsaságra, az állóképes­ségre is nagy gondot for­dított. Hogy helyes ez az edzésmódszer, ez megmu­tatkozott a két mérkőzésen is. Bírtuk a legnagyobb iramot is, Pesten 10 ember­rel győzni tudtunk. Igen so­kat segített az is, hogy a mérkőzések utáni keddi na­pon megvitatjuk a mérkő­zés tapasztalatait s ennek megfelelően foglalkozik ed­zőnk egyénenként velünk. — Sikerünkhöz azt hi­szem az is hozzájárult, hogy nem beszéltünk annyit a pályán, mint ezt a múlt­ban tettük. — Feleslegesen nem kérjük egymástól a labdát, mert rájöttünk ar­ra, hogy ez zavarja társun­kat a labda átadásában. — Miért van az, hogy itthon gyengébben megy a csapatnak a játék, mint ide­genben? — Ez bizony elég furcsa helyzet, de Így van. Itthon alig egyszer vagy kétszer játszottunk jól, s ebben nagyrésze van szurkolóink­nak is. Közönségünk türel­metlen a csapattal szemben, azt várja, hogy mar az el­ső percekben gólt rúgjunk. Mi is ezt szeretnénk, azon- ban sokszor nem sikerül el­érni. Előfordul az is, hogy rosszak a leadások és gól­helyzeteket hagyunk ki, — Különösen ilyen helyzetben, amikor a csapat nem tud magáratalálni, ilyenkor len­ne nagy szükség a bizta­tásra. A biztatás helyett azonban szidást kapunk. Ez éppen az ellenkező hatást váltja ki a csapatban, nem merünk vállalkozni, szinte félünk a labda átvételétől, lövésektől, mert azt gon­doljuk, hátha nem tudjuk úgy megjátszani a labdát, mint ahogy kellene és újabb szidásözönt kapunk. Ritkán lehet hallani ilyet labdarúgócsapat játékosai­tól, de mi úgy vagyunk ve­le, hogy szívesebben ját­szunk idegenben. A buda­pesti mérkőzésünket 20—30, volt nyíregyházi lakos néz­te végig. Bizony a második félidő végefelé többen már fáradtak voltunk. Lendvai Bandi azzal jött hozzám: „már nem bírom, cseréljünk helyet”, in sem voltam kü­lönb helyzetben, s ezekben a kritikus percekben har­minc torokból egyszerre csendült fel a biztatás: „Hajrá Építők! Mindent bele! 10 perc van hátra!” Mindketten szótlanul meg-' fordultunk, Lendvai a jobb- öszekötő helyén én a jobb- szélső helyén vetettük be magunkat a küzdelembe. Sikerült. Sikerült a hátra­lévő 10 percben is megvé­deni hálónkat a góltól. Itt mondok köszönetét a volt nyíregyháziaknak, akik' hozzásegítették a csapatot a győzelemhez. — Az idegenben kivívott két győzelem nem teszi-e elbizakodottá a csapatot? — Erre semmi okunk nincs. Elbizakodottságról a csapatban szó sincs. Tuda­tában vagyunk annak, hogy a mostani mérkőzéseket csak teljes erőbedobással nyerhetjük meg. Elbizako- dottak nem vagyunk, de .abjban biztosak vagyunk, hogy az első hét között ott leszünk! Szégyelnénk ma­gunkat a megye fiataljai előtt, akik jogosan elmond­hatnák, azért nem tudunk fejlődni, mert ti kiestetek a minőségi csapatok sorából. Ez nagy felelősség, s ez a tudat még nagyobb erőt, harckészséget ad a csapat­nak. Nem lehetünk elbiza- kodottak, hiszen a nagybá- tonyi csapat csak egy pont­tal van mögöttünk, a Deb­receni Honvéd hárommal. Tavaly a debreceniek 8 pontot dolgoztak le ősszel. Ez is nagy figyelmeztetés számunkra. — Mit üzen, mint csa­patkapitány a szurkolók­nak? — Kedves szabolcsi sporttársak! Azt kérem mindenkitől, felejtsék el, hogy a múltban bosszúsán got okoztunk, mi is elfelejt-* jük a sok szidást. Biztassa-* nak bennünket vasárnap első itthoni mérkőzésün­kön szívvel-lélekkel, mint-* ahogy mi is szíwel-lélekj kel azon leszünk, hogy újabb győzelmet arassunk. Legyenek türelmesek, se­gítsenek a győzelmet ki­vívni azzal, hogy zúgjon a: „Hajrá Építők!” Hosszabb beszélgetés már nem telt az időből, Parti József edzésre sietett. Úgy érezzük, sok figye­lemreméltó dolgot mon­dott el. Szokolai Sándor. Tunkönyvkölést Tállal a Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza, Dózsa György-u. 5. sz. — Telefon: 32-23. Apróhirdetések 106.(100 forint jutott a Totó e heti nyereményeire. Közel 15.000 drb nyertes szelvény akadt. 12 találat 1332 forint 11 találat 72 forint 10 találat 15 forint A Sportfogadási Osztály ki- rendeltségei ezen a héten a megszokott időben állanak a fogadók rendelkezésére. Az e heti szelvényen már 6 NB I-es mérkőzés is szerepel. Antal János nyírbogdányi la­kos tulajdonát képező veres, forks tehenének tárlat leve lét meckörözöm és mécsre mmisítém. Kész ajtók és ablakok kaphatók a Tüzép V összes telepein, valamint a földmű­vesszövetkezeti fatelepeken. Kapható még előregyártóit fődémgerenda, hozzávaló béléstesttel. Szegfű-utca 51. ez. ház edadó. Azonnal beköltözhető. Egv diófa hálószoba bútor őladó. Árpád-u. 79. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents