Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-27 / 202. szám
■...................................I.......................IN I I IMI .............................I I IIIIWÉBB—— Eredmények, amelyek gondolkodóba ejtik,; » embert Uj belépők a liszaeszlári Vörös Csillag termelőszövetkezetben Az augusztusvégi nap úgy sütött, mintha attól tartana, hogy szeptemberben már nem melegítheti a vén földet. Harminc foknál is magasabbra szökött a hőmérő higanya. Barnára izzadtak a kaszanyelek fogói a ti- szaeszlári Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjainak kezében. A tarló-lóherét vágták. Egy darabbal már többfelé osztották a kaszálnivalót, mint jól másfél hónappal ezelőtt, amikor erről a földről az árpát aratták. . Hovanyecz Mihály kért magának egy parcellát a vezetőségtől. Nem csak a kaszálásból, három hét óta már minden munkából kiveszi a részét. Három héttél ezelőtt írta alá a belépési nyilatkozatot. A tagság egyhangúlag a felvétele mellett döntött. A napokban kértek még belépési nyilatkozatot Sándor Lajos 9 holdas középparaszt, Binda János és Vajda Imre dolgozó parasztok is. Hovanyecz Mihályt, ha megkérdezzük: miért lépett a termelőszövetkezet tagjainak sorába? — röviden, kurtán csak ilyesmiket mond: „Mert megjavult. Mert rend van. Mert gazdagabbak, mint a kívülállók.” Férfiak, nők lelkesen dolgoznak Az, hogy megjavult, bővebben annyit jelent: nincs már csellengés, ide-oda jár- kálás, csak annak írnak munkaegységet, aki meg is dolgozott érte. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy egyénekre osztották fel a területet. Az évekkel ezelőtti jogtalan követelőzést ez megszüntette, rend van a munkaegység-nyilvántartás körül. Míg bandában dolgoztak, addig annak is egy munkaegység járt, aki reggeltől estig dolgozott és annak is, aki déltájban állt be a sorba. Ha ez így volna az idén is, akkor a járási elsőséget jelentő versenyzászlók nem sorakoznának az irodában és hét tagját a termelőszövetkezetnek nem tüntették volna ki „Kiváló termelőszövetkezeti tag‘‘-jelvény- nyel augusztus 20-án. A jól szervezett munka eredménye volt az is, hogy már július 28-án befejezték a cséplést és a gabonabeadásukat is teljesítették. A rendet és a felelősségérzetet mutatta a minapi kép Amit Hovanyecz Mihály és a többiek csak úgy mondanak, hogy jobban gazdálkodnak, az azt jelenti, hogy a búzájuk másfél mázsával termett többet holdanként, mint a községi átlag, hogy tavaszi árpájuk 14.50 kilót adott holdanként. A szovjet vetőgumóból vetett burgonyájuk húsos indája olyan, mint a hagymaszár, már az ifc is, amikor a férfiak mondhatni valamennyien kaszáltak, de kettő sem akadt közöttük», aái azt ne mondhatta.Oyojna: az én feleségem g dohányt töri, az enyén^sg, tehenészetben dolgozik,^ vagy pedig a kendert" vágja. És hogy menynyire megállják a helyüket az asszonyok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tehenészetben elért fejési átlag. Kis Jánosné és Pente Imréné fejőnők most a 10 literes fejési átlagnál tartanak. Nemrég tettek vállalást, hogy ősszel elérik a 13 literes fejési átlagot. augusztuseleji próbamérés 100 mázsát mutatott holdanként, ami még Ő3zig csak szaporodik. A nagyszerűen berakott takarmánykazlak, az elkészült betonsilók és a most épülő 150 férőhelyes hizlalda, a 30 fiókos fiaztató mind azt mutatják, hogy nem pillanatnyi eredmények vannak, hanem a jövő, a holnap még gazdagabb lesz. Akinek még tavalyi gabonája is van Azt is látják az egyénileg dolgozó parasztok, hogy nemcsak a közös gazdaság fejlődik, hanem a tagok is évről-évre több jövedelmet érnek el becsületes munkájuk után. Ebben az évben gabonából valamivel kevesebbet osztanak, mint tavaly. Most csak két és fél kilót adtak előlegbe. Azonban, míg tavaly 23 forintot ért egy munkaegység, az idén 30 forintra rúg enyhén számolva is egy-egy munkaegység pénzben átszámolt értéke. Eddig öt forintot osztottak már előlegbe. A 30 forint mellett még ott van az egy hold háztáji föld, aminek a jövedelme, a háztáji tehén jövedelme is ugyancsak szép kis összeget jelent a tagoknak. Látják az egyénileg dolgozók azt is, hogy a termelőszövetkezeti tagok között egyetlen egy sincs, akinek ne volna tehene. — Akinek nem volt, mint például Novák Józsefnek, Zsamba Péternek és még néhányuknak. tavaly azok is vettek. Ezek a dolgok amik meggyőzték Hovanyecz Mihályt, Sándor Lajost, Binda Jánost, Vajda Imrét a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről és már gondolkodóba ejtették a fél falut. Cs. B. A holnap is gazdag lesz 19M augusztus 21, péntek Vita a tanácsokról szóló törvény- tervezet felett Alkalmas emberek legyenek a tanácstagok Sajtéterjesítési verseny Pártunk III. kongresszusa hosszú időre előre megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával előre visszük országunkban a szocializmus építését. — Ezek a megnövekedett feladatok megkövetelik tölünk azt, hogy fokozottabb mértékben növeljük dolgozóink elméleti képzését és politikai tudását. Az elméleti tudás elsajátításához feltétlenül szükséges a mindennapi sajtóolvasás is. Központi lapunk, a Szabad Nép és a megyei pártlapunk, a Néplap nap mint nap nagy segítséget ad dolgozóinknak elméleti és politikai fejlődésükhöz, de ugyanakkor gyakorlati segítséget is ad napi munkájukhoz. A városi párt-végrehajtó bizottsága megállapította, hogy Nyíregyháza város területén a dolgozók olvasottság! arányszáma elmaradt a lakocclg lélekszámúhoz viszonyítva. Ezt a hiányosságot sürgősen fel kell számolnunk. Ezért úgy határozott, hogy segíti a nyári hírlapterjesztési versenyt. Az a célunk, hogy a központi lap és a megyei pártsajtó előfizetőinek száma 15 százalékkal emelkedjék. A versenyszellem kiépítéséhez azzal akarunk hozzájárulni, hogy párosversenyre hívjuk a nyíregyházi járási párt végrehajtó bizottságot a következő versenyszempontok szerint: A verseny ideje alatt 12 új sajtóaktivistával erősítjük meg a sajtófelelős hálózatunkat és két sajtófele- lős-értekezelet tartunk. 16 sajtófelolvasást szervezünk, melyeken ismertetjük a pártsajtóban megjelent fontosabb cikkeket. A két hónap alatt összesen 5 levelezési és olvasói ankétot szervezünk. TAKÁCS LÁSZLÓ ágit. prop. titkár. A tanácstörvény tervezetéhez való hozzászólásokat figyelemmel kísérve azt állapíthatjuk meg, hogy a hozzászólásokban nagyon sokan arra igyekeznek rámutatni, hogy tanácsaink eddigi nagy eredményei mellett, a tanács és a lakosság közötti kapcsolatban vannak még leginkább komoly hiányosságok. Nagyon érdekes, hogy az államigazgatási jogászokat — köztük dr. Beér János elvtársat, az államjog tanszékének vezetőjét is, most is a tanácstörvénynek ez a sarkalatos része foglalkoztatja a legjobban. A tervezet 27. §-ának e pontja jogi szempontból biztosítékot nyújt arra, hogy e téren nem lesz hiba, mert a tanácstagok kötelességévé teszi, hogy állandó kapcsolatot tartsanak választóikkal és teljesítsék a választók által nekik adott közérdekű megbízásokat. Sőt, ezenkívül be is kell a tanácstagoknak számolni arról, hogy miképpen tettek eleget ezeknek a megbízásoknak. Ez eddig rendben is volna. Úgy érzem azonban, hogy mégis kötelességem rámutatni arra a gyakorlati tapasztalatomra, melyet úgy szereztem, hogy az elmúlt időszakban a járás 20 községében mint járási kiküldött kb. 100—200 tanácsülés előkészítésén vettem részt és közvetlenül tapasztaltam azt, hogy honnan származnak a tanács és lakosság közötti kapcsolatok terén mutatkozó hiányosságok. A legelső lépésnél, a tanácstagok kijelölésénél • volt 1950. évben a legnagyobb hiba. Sok olyan tanácstag lett annak idején jelölve, illetőleg beválasztva, aki egyáltalán nem volt arra alkalmas és méltó, hogy a tanácsok munkájában tevékenyen résztvegyen és a reábízott feladatokat el is végezze. Sok esetben személyes példamutatása és az egész magatartása olyan volt, hogy a lakosság bizalmát nem is bírta s ezáltal egyenesen hátráltatta a közérdekű munkát. Nem egy esetben találkoztam olyan tanácstaggal* aki annyira passzív volt, hogy külön népnevelőmunkát kellett nála mindenegyes tanácsülés előtt végezni, hogy arra rá tudjam venni: egyáltalán eljöjjön a tanácsülésre. Itt volt a hiba, s különösen az első években volt ez így, amikor is a tanácstagok visszahívása még nem ment zavartalanul. A mostani tervezet lehetővé teszi, hogy a tanács tagjait a kerület vagy körzet lakosai közül válaszszák. Ez már magábanvéve is igen nagyjelentőségű és helyes, de ez a gyakorlatban akkor lesz egészsége*, ha a törvény ezt nem mereven mondja ki, mert kis községekben nem minden kerületnek van arra alkalmas tanácstag-jelöltje. Dr. Nánássi István Nyírbátor. A bírálat és az alulról jövő bírálat a pártmunka megjavításának fontos láncszeme A bírálat és az önbírálat a kommunista pártok fejlődésének törvénye és további erősödésének hajtóereje. A széleskörben kibontakozó bírálat és önbírálat lehetővé teszi a pártkáderek, az összes kommunisták és a széles dolgozó tömegek helyes nevelését, erősítik a párt és a tömegek közötti kapcsolatát. — Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében azt mondta: .......ahol a kritika szabadon érvényesül, ahol a párt meghallgatja és orvosolja a dolgozó panaszait, ott erősödik a pártdemokrácia, ott szorosabbá válik a párt és a széles dolgozó tömegek kapcsolata, és megnövekszik a pártszervezetek tekintélye ...” A bírálat és önbírálat jelentősége Ez azt jelenti, hogy az építő bírálatot, különösen az alulról megnyilvánuló bírálatot pártéletünk szerves, mindennapi részévé kell tenni. A szocializmus idején, de különösen most, az új szakaszban sok, nehéz, és hozzá tehetjük — felelősséggel járó feladat vetődik fel. Éppen ezért párt- és gazdasági szerveink nem hagyhatják figyelmen kívül az alulról megnyilvánuló bírálatot, mert ennek legnagyobb eredménye az, hogy lehetővé teszi a feladatok elvégzése közben felmerült hiányosságok idejében való fölfedezését, a nehézségek előrelátását, és a tömegek tapasztalatainak az új sza- kiszban, a szocializmus érvtésében való fölhasználását. Minél szélesebb körben bontakozik ki az önbírálat, az alulról jövő bírálat, minél tevékenyebben kapcsolódnak be a tömegek a hiányosság ellen indított harcba, annál jobban megnyilvánul a dolgozó tömegek alkotó ereje az új szakaszban. Éppen ezért pártszervezeteink számára nem lehet közömbös az: mennyire sikerül a bírálat és önbírálat szellemét elmélyíteni párttagjainkban és egész dolgozó népünkben. A módosított Szervezeti Szabályzat Pártunk III. Kongresszusa előtt a Szervezeti Szabályzat megvitatása széles alapot nyújtott az alulról megnyilvánuló javaslatok és a bírálat fejlődéséhez.— Párttagjaink éltek ezzel a lehetőséggel, nagyon sok jó javaslat és vélemény hangzott el Az elhangzott javaslatokból is kitűnt és a kongresszus is nagy nyomatékkai hangsúlyozta: milyen nagyjelentőségű az önbírálat, az alulról jövő bírálat a pártmunka további megjavítása, a gazdasági és kulturális építés újabb sikereinek elérése szempontjából. A kongresszuson módosított és elfogadott Szervezeti Szabályzat erről szóló pontjának kiegészítése pedig arra irányult, hogy még szélesebb körben kibontakozzék a kommunisták politikái í.TSis termelési aktivitása. Av módosított és elfogadott* Szervezeti Szabályzat hangsúlyozza: a párttagok egyik legfontosabb kötelessége,.^ önbírálat és az alulról megnyilvánuló bírálat fejlesztése, a munkában mutatkozó hiányosságok feltárásai és e hibák felszámolására való törekvés, az önelégült} ég és a sikerestől való< megrészegülés ellen irány®ló harc. •sfibtc De vájjon hány pártszervezetünk tanulmányozta és vitatta meg alaposan a bírálat és az alulról megnyilvánuló bírálat jelentőségét? Hány pártszervezetünl dolgozik a módosított é elfogadott Szervezeti Szabályzat e pontja szellemében? Mennyire segítették elő az alulról jövő bírálat kifejlődését, mint továbbfejlődésünk egyik láncszemét? Azt hisszük, hogy e téren még sok a tennivaló párt- és gazdasági szerveinknél! Teremlsünk megfelelő légkört! pedig azt jeNagyon sok vezető és pártszervezet azt gondolja, hogy az önbírálat és az alulról megnyilvánuló bírálat magától, spontán is kifejlődhet. Nem! Az önbírálat és az gondoskodás lenti, hogy olyan feltételeket teremtünk, amelyek között minden becsületes dolgozó bátran, félelem nélkül bírálhatja valamely szervezet, vagy intézmény munkájának fogyatékosságait, s úgy irányítjuk az ügyeket, hogy mindenki, aki egészséges bírálatot gyakorol, legyen meggyőződve a pártszervezetek és állami szervek támogatásáról. és az általa föltárt hiányosságok kiküszöböléséről. A székely! Békéért Harcoló tsz-ben alulról kiinduló bírálat növekedéséhez és fejlesztéséhez meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. Ehhez elsősorban az szűk- séges, hogy a pártélet elevenen lüktessen, hogy minden pártszervezet rendszeresen tartson vezetőségi üléseket, taggyűléseket, értekezleteket, s hogy ezek valóban a hibák, a fogyatékosságok bátor és éles bírálatának legmagasabb szervévé váljanak. A pártszervezeteknek és a vezetőknek példát kell mutatniuk a bírálat iránti becsületes és lelkiismeretes magatartásra. Gondoskodniuk kell az alulról megnyilvánuló bírálat fejlesztéséről. A vezetők részéről az alulról jövő bírálat fejlesztéséről való Helyesen dolgozik ez irányban a székelyi Békéért Harcoló termelőszövetkezet pártszervezete. — Rendszeresen megtartják a taggyűléseket, ahol a pártvezetőség figyelembeveszi a tagság véleményét, bírálatát s azt felhasználják a politikai és gazdasági munka megjavítására. Az alulról jövő bírálat kifejlesztése nyomán ebben a szövetkezetben megszilárA nyíregyház helytelen i A fogyatékosságokkal szemben tanúsított könyörtelen magatartás a kommunisták egyik kiváló tulajdonsága. Éppen ezért a kommunisták kötelessége és legfontosabb pártfeladata, hogy könyörtelenül harcoldult a munkafegyelem, a közös vagyon megvédéséért folytatott harc. A pártvezetőségnek sikerült olyan légkört kialakítani, ahol mindenki bátran és szabadon elmondhatja véleményét és bírálatát. Az ilyen légkör kialakításában és megteremtésében csak erősödhet a pártszervezet és virágozhat a termelőszövet ■ kezet. i postavezető íagatarfása janak az állami, a gazdasági és egyéb szervekben a hibák és fogyatékosságok ellen. Bírálatukkal segítsék elő e hibák gyors feltárását és azok azonnali kijavítását. Helyesen dolgozik ez(Folytatás a 3. oldalon.)
