Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-27 / 202. szám

■...................................I.......................IN I I IMI .............................I I IIIIWÉBB—— Eredmények, amelyek gondolkodóba ejtik,; » embert Uj belépők a liszaeszlári Vörös Csillag termelőszövetkezetben Az augusztusvégi nap úgy sütött, mintha attól tartana, hogy szeptemberben már nem melegítheti a vén föl­det. Harminc foknál is ma­gasabbra szökött a hőmérő higanya. Barnára izzadtak a kaszanyelek fogói a ti- szaeszlári Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai­nak kezében. A tarló-lóhe­rét vágták. Egy darabbal már többfelé osztották a kaszálnivalót, mint jól más­fél hónappal ezelőtt, ami­kor erről a földről az ár­pát aratták. . Hovanyecz Mihály kért magának egy parcellát a vezetőségtől. Nem csak a kaszálásból, három hét óta már minden munkából ki­veszi a részét. Három hét­tél ezelőtt írta alá a belé­pési nyilatkozatot. A tag­ság egyhangúlag a felvé­tele mellett döntött. A na­pokban kértek még belé­pési nyilatkozatot Sándor Lajos 9 holdas középpa­raszt, Binda János és Vaj­da Imre dolgozó parasz­tok is. Hovanyecz Mihályt, ha megkérdezzük: miért lépett a termelőszövetkezet tagjai­nak sorába? — röviden, kurtán csak ilyesmiket mond: „Mert megjavult. Mert rend van. Mert gaz­dagabbak, mint a kívülál­lók.” Férfiak, nők lelkesen dolgoznak Az, hogy megjavult, bő­vebben annyit jelent: nincs már csellengés, ide-oda jár- kálás, csak annak írnak munkaegységet, aki meg is dolgozott érte. Ez nagy­részt annak köszönhető, hogy egyénekre osztották fel a területet. Az évekkel ezelőtti jogtalan követelő­zést ez megszüntette, rend van a munkaegység-nyil­vántartás körül. Míg ban­dában dolgoztak, addig an­nak is egy munkaegység járt, aki reggeltől estig dolgozott és annak is, aki déltájban állt be a sorba. Ha ez így volna az idén is, akkor a járási elsőséget je­lentő versenyzászlók nem sorakoznának az irodában és hét tagját a termelőszö­vetkezetnek nem tüntették volna ki „Kiváló termelő­szövetkezeti tag‘‘-jelvény- nyel augusztus 20-án. A jól szervezett munka eredménye volt az is, hogy már július 28-án befejezték a cséplést és a gabonabe­adásukat is teljesítették. A rendet és a felelősségérze­tet mutatta a minapi kép Amit Hovanyecz Mihály és a többiek csak úgy mon­danak, hogy jobban gaz­dálkodnak, az azt jelenti, hogy a búzájuk másfél má­zsával termett többet hol­danként, mint a községi átlag, hogy tavaszi árpájuk 14.50 kilót adott holdan­ként. A szovjet vetőgumó­ból vetett burgonyájuk hú­sos indája olyan, mint a hagymaszár, már az ifc is, amikor a férfiak mond­hatni valamennyien kaszál­tak, de kettő sem akadt közöttük», aái azt ne mond­hatta.Oyojna: az én felesé­gem g dohányt töri, az enyén^sg, tehenészetben dol­gozik,^ vagy pedig a ken­dert" vágja. És hogy meny­nyire megállják a helyüket az asszonyok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tehenészetben elért fejési átlag. Kis Jánosné és Pente Imréné fejőnők most a 10 literes fejési átlagnál tarta­nak. Nemrég tettek válla­lást, hogy ősszel elérik a 13 literes fejési átlagot. augusztuseleji próbamérés 100 mázsát mutatott hol­danként, ami még Ő3zig csak szaporodik. A nagy­szerűen berakott takar­mánykazlak, az elkészült betonsilók és a most épülő 150 férőhelyes hizlalda, a 30 fiókos fiaztató mind azt mutatják, hogy nem pilla­natnyi eredmények van­nak, hanem a jövő, a hol­nap még gazdagabb lesz. Akinek még tavalyi gabonája is van Azt is látják az egyénileg dolgozó parasztok, hogy nemcsak a közös gazdaság fejlődik, hanem a tagok is évről-évre több jövedelmet érnek el becsületes munká­juk után. Ebben az évben gabonából valamivel keve­sebbet osztanak, mint ta­valy. Most csak két és fél kilót adtak előlegbe. Azon­ban, míg tavaly 23 forintot ért egy munkaegység, az idén 30 forintra rúg eny­hén számolva is egy-egy munkaegység pénzben át­számolt értéke. Eddig öt forintot osztottak már elő­legbe. A 30 forint mellett még ott van az egy hold háztáji föld, aminek a jö­vedelme, a háztáji tehén jövedelme is ugyancsak szép kis összeget jelent a tagoknak. Látják az egyé­nileg dolgozók azt is, hogy a termelőszövetkezeti tagok között egyetlen egy sincs, akinek ne volna tehene. — Akinek nem volt, mint pél­dául Novák Józsefnek, Zsamba Péternek és még néhányuknak. tavaly azok is vettek. Ezek a dolgok amik meg­győzték Hovanyecz Mi­hályt, Sándor Lajost, Bin­da Jánost, Vajda Imrét a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről és már gondol­kodóba ejtették a fél falut. Cs. B. A holnap is gazdag lesz 19M augusztus 21, péntek Vita a tanácsokról szóló törvény- tervezet felett Alkalmas emberek legyenek a tanácstagok Sajtéterjesítési verseny Pártunk III. kongresszusa hosszú időre előre megje­lölte azokat a feladatokat, amelyeknek megoldásával előre visszük országunkban a szocializmus építését. — Ezek a megnövekedett fel­adatok megkövetelik tö­lünk azt, hogy fokozottabb mértékben növeljük dolgo­zóink elméleti képzését és politikai tudását. Az elmé­leti tudás elsajátításához feltétlenül szükséges a mindennapi sajtóolvasás is. Központi lapunk, a Szabad Nép és a megyei pártla­punk, a Néplap nap mint nap nagy segítséget ad dol­gozóinknak elméleti és po­litikai fejlődésükhöz, de ugyanakkor gyakorlati se­gítséget is ad napi munká­jukhoz. A városi párt-végrehajtó bizottsága megállapította, hogy Nyíregyháza város te­rületén a dolgozók olva­sottság! arányszáma elma­radt a lakocclg lélekszá­múhoz viszonyítva. Ezt a hiányosságot sürgősen fel kell számolnunk. Ezért úgy határozott, hogy segíti a nyári hírlapterjesztési ver­senyt. Az a célunk, hogy a központi lap és a megyei pártsajtó előfizetőinek szá­ma 15 százalékkal emelked­jék. A versenyszellem kiépíté­séhez azzal akarunk hozzá­járulni, hogy párosverseny­re hívjuk a nyíregyházi járási párt végrehajtó bi­zottságot a következő ver­senyszempontok szerint: A verseny ideje alatt 12 új sajtóaktivistával erősít­jük meg a sajtófelelős há­lózatunkat és két sajtófele- lős-értekezelet tartunk. 16 sajtófelolvasást szerve­zünk, melyeken ismertetjük a pártsajtóban megjelent fontosabb cikkeket. A két hónap alatt össze­sen 5 levelezési és olvasói ankétot szervezünk. TAKÁCS LÁSZLÓ ágit. prop. titkár. A tanácstörvény terveze­téhez való hozzászólásokat figyelemmel kísérve azt állapíthatjuk meg, hogy a hozzászólásokban nagyon sokan arra igyekeznek rá­mutatni, hogy tanácsaink eddigi nagy eredményei mellett, a tanács és a la­kosság közötti kapcsolatban vannak még leginkább ko­moly hiányosságok. Nagyon érdekes, hogy az államigazgatási jogászokat — köztük dr. Beér János elv­társat, az államjog tanszé­kének vezetőjét is, most is a tanácstörvénynek ez a sarkalatos része foglalkoz­tatja a legjobban. A tervezet 27. §-ának e pontja jogi szempontból biz­tosítékot nyújt arra, hogy e téren nem lesz hiba, mert a tanácstagok kötelességévé teszi, hogy állandó kapcso­latot tartsanak választóik­kal és teljesítsék a válasz­tók által nekik adott köz­érdekű megbízásokat. Sőt, ezenkívül be is kell a ta­nácstagoknak számolni ar­ról, hogy miképpen tettek eleget ezeknek a megbízá­soknak. Ez eddig rendben is vol­na. Úgy érzem azonban, hogy mégis kötelességem rámutatni arra a gyakorlati tapasztalatomra, melyet úgy szereztem, hogy az el­múlt időszakban a járás 20 községében mint járási ki­küldött kb. 100—200 tanács­ülés előkészítésén vettem részt és közvetlenül tapasz­taltam azt, hogy honnan származnak a tanács és la­kosság közötti kapcsolatok terén mutatkozó hiányossá­gok. A legelső lépésnél, a tanácstagok kijelölésénél • volt 1950. évben a legna­gyobb hiba. Sok olyan ta­nácstag lett annak idején jelölve, illetőleg beválaszt­va, aki egyáltalán nem volt arra alkalmas és méltó, hogy a tanácsok munkájá­ban tevékenyen résztvegyen és a reábízott feladatokat el is végezze. Sok esetben személyes példamutatása és az egész magatartása olyan volt, hogy a lakosság bizal­mát nem is bírta s ezáltal egyenesen hátráltatta a köz­érdekű munkát. Nem egy esetben talál­koztam olyan tanácstaggal* aki annyira passzív volt, hogy külön népnevelőmun­kát kellett nála minden­egyes tanácsülés előtt vé­gezni, hogy arra rá tudjam venni: egyáltalán eljöjjön a tanácsülésre. Itt volt a hiba, s különösen az első évek­ben volt ez így, amikor is a tanácstagok visszahívása még nem ment zavartala­nul. A mostani tervezet lehe­tővé teszi, hogy a tanács tagjait a kerület vagy kör­zet lakosai közül válasz­szák. Ez már magábanvéve is igen nagyjelentőségű és helyes, de ez a gyakorlat­ban akkor lesz egészsége*, ha a törvény ezt nem me­reven mondja ki, mert kis községekben nem minden kerületnek van arra alkal­mas tanácstag-jelöltje. Dr. Nánássi István Nyírbátor. A bírálat és az alulról jövő bírálat a pártmunka megjavításának fontos láncszeme A bírálat és az önbírálat a kommunista pártok fej­lődésének törvénye és to­vábbi erősödésének hajtó­ereje. A széleskörben ki­bontakozó bírálat és önbí­rálat lehetővé teszi a párt­káderek, az összes kommu­nisták és a széles dolgozó tömegek helyes nevelését, erősítik a párt és a töme­gek közötti kapcsolatát. — Rákosi elvtárs kongresszu­si beszédében azt mondta: .......ahol a kritika szabadon érvényesül, ahol a párt meghallgatja és orvosolja a dolgozó panaszait, ott erő­södik a pártdemokrácia, ott szorosabbá válik a párt és a széles dolgozó tömegek kapcsolata, és megnövek­szik a pártszervezetek te­kintélye ...” A bírálat és önbírálat jelentősége Ez azt jelenti, hogy az építő bírálatot, különösen az alulról megnyilvánuló bírálatot pártéletünk szer­ves, mindennapi részévé kell tenni. A szocializmus idején, de különösen most, az új szakaszban sok, ne­héz, és hozzá tehetjük — felelősséggel járó feladat vetődik fel. Éppen ezért párt- és gazdasági szer­veink nem hagyhatják fi­gyelmen kívül az alulról megnyilvánuló bírálatot, mert ennek legnagyobb eredménye az, hogy lehető­vé teszi a feladatok elvég­zése közben felmerült hiá­nyosságok idejében való fölfedezését, a nehézségek előrelátását, és a tömegek tapasztalatainak az új sza- kiszban, a szocializmus érvtésében való fölhaszná­lását. Minél szélesebb körben bontakozik ki az önbí­rálat, az alulról jövő bírálat, minél tevéke­nyebben kapcsolódnak be a tömegek a hiá­nyosság ellen indított harcba, annál jobban megnyilvánul a dolgozó tömegek alkotó ereje az új szakaszban. Éppen ezért pártszerveze­teink számára nem lehet közömbös az: mennyire si­kerül a bírálat és önbírá­lat szellemét elmélyíteni párttagjainkban és egész dolgozó népünkben. A módosított Szervezeti Szabályzat Pártunk III. Kongresszu­sa előtt a Szervezeti Sza­bályzat megvitatása széles alapot nyújtott az alulról megnyilvánuló javaslatok és a bírálat fejlődéséhez.— Párttagjaink éltek ezzel a lehetőséggel, nagyon sok jó javaslat és vélemény hangzott el Az elhangzott javaslatokból is kitűnt és a kongresszus is nagy nyo­matékkai hangsúlyozta: mi­lyen nagyjelentőségű az ön­bírálat, az alulról jövő bírálat a pártmunka to­vábbi megjavítása, a gazdasági és kulturális építés újabb sikereinek elérése szempontjából. A kongresszuson módosí­tott és elfogadott Szervezeti Szabályzat erről szóló pont­jának kiegészítése pedig arra irányult, hogy még szélesebb körben kibonta­kozzék a kommunisták po­litikái í.TSis termelési aktivi­tása. Av módosított és elfo­gadott* Szervezeti Szabály­zat hangsúlyozza: a pártta­gok egyik legfontosabb kö­telessége,.^ önbírálat és az alulról megnyilvánuló bírá­lat fejlesztése, a munkában mutatkozó hiányosságok feltárásai és e hibák felszá­molására való törekvés, az önelégült} ég és a sikeres­től való< megrészegülés el­len irány®ló harc. •sfibtc De vájjon hány párt­szervezetünk tanulmá­nyozta és vitatta meg alaposan a bírálat és az alulról megnyilvá­nuló bírálat jelentősé­gét? Hány pártszervezetünl dolgozik a módosított é elfogadott Szervezeti Sza­bályzat e pontja szellemé­ben? Mennyire segítették elő az alulról jövő bírálat kifejlődését, mint tovább­fejlődésünk egyik láncsze­mét? Azt hisszük, hogy e téren még sok a tennivaló párt- és gazdasági szer­veinknél! Teremlsünk megfelelő légkört! pedig azt je­Nagyon sok vezető és pártszervezet azt gondolja, hogy az önbírálat és az alulról megnyilvánuló bírá­lat magától, spontán is ki­fejlődhet. Nem! Az önbírálat és az gondoskodás lenti, hogy olyan feltételeket te­remtünk, amelyek kö­zött minden becsületes dolgozó bátran, félelem nélkül bírálhatja vala­mely szervezet, vagy intézmény munkájának fogyatékosságait, s úgy irányítjuk az ügyeket, hogy mindenki, aki egészséges bírálatot gyakorol, legyen meg­győződve a pártszerve­zetek és állami szer­vek támogatásáról. és az általa föltárt hiá­nyosságok kiküszöböléséről. A székely! Békéért Harcoló tsz-ben alulról kiinduló bírálat növekedéséhez és fej­lesztéséhez meg kell te­remteni a megfelelő feltételeket. Ehhez elsősorban az szűk- séges, hogy a pártélet ele­venen lüktessen, hogy min­den pártszervezet rendsze­resen tartson vezetőségi üléseket, taggyűléseket, ér­tekezleteket, s hogy ezek valóban a hibák, a fogya­tékosságok bátor és éles bí­rálatának legmagasabb szer­vévé váljanak. A pártszer­vezeteknek és a vezetők­nek példát kell mutatniuk a bírálat iránti becsületes és lelkiismeretes magatar­tásra. Gondoskodniuk kell az alulról megnyilvánuló bí­rálat fejlesztéséről. A veze­tők részéről az alulról jövő bírálat fejlesztéséről való Helyesen dolgozik ez irányban a székelyi Bé­kéért Harcoló termelőszö­vetkezet pártszervezete. — Rendszeresen megtartják a taggyűléseket, ahol a párt­vezetőség figyelembeveszi a tagság véleményét, bírála­tát s azt felhasználják a politikai és gazdasági munka megjavítására. Az alulról jövő bírálat kifej­lesztése nyomán ebben a szövetkezetben megszilár­A nyíregyház helytelen i A fogyatékosságokkal szemben tanúsított könyör­telen magatartás a kom­munisták egyik kiváló tu­lajdonsága. Éppen ezért a kommunisták kötelessége és legfontosabb pártfeladata, hogy könyörtelenül harcol­dult a munkafegyelem, a közös vagyon megvédéséért folytatott harc. A pártve­zetőségnek sikerült olyan légkört kialakítani, ahol mindenki bátran és szaba­don elmondhatja vélemé­nyét és bírálatát. Az ilyen légkör kialakításában és megteremtésében csak erő­södhet a pártszervezet és virágozhat a termelőszövet ■ kezet. i postavezető íagatarfása janak az állami, a gazda­sági és egyéb szervekben a hibák és fogyatékosságok ellen. Bírálatukkal segítsék elő e hibák gyors feltárását és azok azonnali kijavítá­sát. Helyesen dolgozik ez­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents