Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-26 / 201. szám

NÉPLAP

1954 augusztus 26, csütörtök

AZ UJ TANÉV ELŐTT

Már csak egy hét és megnyílnak újra az, iskolák kapui. Tanuló gyermekeink ismét bevonulnak majd a tudomány váraiba. Megyénkben is javában folyik az erre való készülődés. Pártunk és államunk

azt akarja, hogy az 1954— 1955-ös tanévben még kényelmesebb, korszerűbben felszerelt iskolákban tanuljanak gyermekeink, és nem utolsó sorban: még eredményesebben, mint az előző években.

Uj iskolák, szebb tantermek

Megyénk több iskolájában igen nagy volt:; eddig a zsúfoltság. Evről-ávre nő a tanulók száma. Míg például az 1951—1952-es tanévben 4698 fő volt az általános iskolák VIII. osztályos tanulóinak száma, addig az elmúlt oktatási évben ez a szám 6863-ra temelkedett, A zsúfoltságot pedig a tanulócsoportok számának fokozatos növelésével, valamint új iskolák építésével és a meglévők bővítésével lehet csökkenteni. Az elmúlt tanévben megyénk általános iskoláiban 2300 tanulócsoport volt, ezzel szemben a következő tanévben ez a szám 2419-re emelkedik.

Az új tanévben a tantermek száma 37-tel lesz több, mint az elmúlt évben volt. Uj általános iskola épül Ti- srcanagyíaluban, Nyírszőlősön, Nagycserkeszen, Nyírbogáton,

Nyirbogdányban, Ujfehértón és még megyénk több más községében is.

Például Kérsemjénben az új iskola mellé nevelői lakás is épül. Ezekre az építkezésekre államunk több mint 4 és fél milliót fordít. De ugyanakkor a nyári szünetben megyénk iskoláinak tekintélyes részét tatarozták, korszerűbbé tették mintegy 3 millió 750 ezer forint értékben.

Az általánosiskolai napköziotthonok száma az új tanévben 13 új tanulócsoporttal gyarapszik, ami 720 főnek felel meg. Például csak Nyíregyházán 120 fővel nő az új tanévben az általánosiskolai napköziotthonok tanulóinak száma.

Az elmúlt évben 265 általános gimnáziumba járó tanuló kapott elhelyezést diákotthonokban. Az új tanévre ez a szám 568 főre emelkedett.

Uj bútorok, korszerű felszerelések

Megyénk iskoláinak berendezése, felszerelése jelentősen javult. A kérsem- 'jéni egytantermes új iskola 3 falitáblát, 2 asztalt, 24 padot, szekrényt, 4 széket és egy tizenkétméteres hosszú fogast kapott. Ugyanígy Aporliget, Fábiánháza, Gcberjén iskolái is új padokat, asztalokat, székeket, falitáblákat kaptak.

így megyénkben mintegy 100 általános iskola kapott még részbeni ízléses, új berendezést, amire nem kevesebb, mint 500 ezer forintot áldozott népi államunk.

De mindezek mellett 1 millió 309 ezer forint értékben kaptak megyénk iskolái a jó és

alapos tanuláshoz nélkülözhetetlen alapfelszereléseket.

Porcsalma, Turistvándi, Biri és még más 55 község iskolája kapott új fizikai, 38 iskola kémiai, 28

pédig biológiai alapfelszerelést.

Megyénk középiskoláinak könyvtárai 45 ezer forint értékű könyvállománynyal szaporodtak az új tanévre.

Több pedagógus

Az új tanévben új erőkkel gyarapszik megyénkben is a pedagógusok tábora. Az általános iskolák alsó tagozatain 143, a felső tagozatokon 136, a középiskolákban pedig 47 új pedagógus kezdi meg nevelőmunkáját. (De e számok összessége a tanévnyitásig még előreláthatólag 30 fővel emelkedni fog.)

A dolgozók az új tanév sikeréért

Megyénkben nem egy község van olyan, mint Búj, ahol minden felsőbb szerv „noszogatása“ nélkül a tanács végrehajtó bizottsága szorosan együttműködve az oktatási és népművelési állandó bizottsággal, valamint a község dolgozóival, a legjobb munkát igyekszik végezni az új tanév sikerének érdekében.

A bujiak társadalmi munkában meggyalulták az arra rászorult iskolai padokat és szépen befestették.

Az MNDSZ-asszonyok nagy gondot fordítanak arra, hogy a tantermek tiszták, csinosak legyenek, jól érezzék majd magukat tanuló gyermekeik.

A buji községi tanács már gondoskodott arról is, hogy majd a télen jó meleg legyen a tantermekben. Beszerezték iskoláik részére a téli tüzelőt. De ugyanígy tettek már Baktaló- rántházán, Gacsályon, Császlón is a dolgozók.

A. B.

Egy nyugatnémet fiatal sorsa

Egy elkeseredett nyugatnémet fiatal a nürnbergi állatkert szabad oroszlánketrecébc vetette magát. Margarete Storch, az állatgondozónő felismerte a veszélyt és a két oroszlánt megpróbálta visszatartani, azok azonban súlyos sebeket ejtve az öngyilkosjelöltön, a fiatalt pillanatok alatt szétmarcangolták. A kép jobbsarkában lévő fényképen az oroszlánokat és az állata szelídítőnőt láthatjuk.

Kölcsönös segítő takarékpénztárak alakulnak megyénkben

A minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok, üzemek, hivatalok dolgozói önkéntesen megalakítsák a kölcsönös segítő takarékpénztárakat. Ezek a segítő takarékpénztárak kettős feladatot látnak el. Az egyik, hogy az Országos Takarékpénztár felhatalmazása alapján összegyűjtik a munkahelyeken a dolgozók megtakarított pénzeit. A

másik, hogy adott esetben kölcsönöket folyósítanak a betett összegekből, illetve a pénzállományból a dolgozók részére.

Megyénkben elsőnek a megyei tanácsnál alakult meg a KST 79 taggal. A szakszervezeti bizottság — amelynek feladata a KST-ék szervezése — komoly felvilágosító munkát végzett a dolgozók között, megmagyarázta a segítő takarékpénztárak jelentőségét, s így alakult meg, ilyen szép taglétszámmal ez a kifizető hely.

Hasonlóan jól szervezték meg a dohányfermentáló gyár szakszervezeti munká- ! sai is az üzemi kifizető he- llyet. Ennek eredményeként tegnap tartották meg az j alakuló közgyűlést. A KST ' megalakulása közvetlen I érinti a dolgozókat. Ezzel

megnyílt az a lehetőség, hogy a dolgozók havonta rendszeres betét formájában helyezzék el megtakarított összegeiket és a rászoruló tagok kölcsönt kaphassanak. Éppen ezért sokkal komolyabban kell ven- niök a KST-ék szervezését a kisvárdai Vulkán, a tisza- vasvári Alkaloida, a nyíregyházi Lakatosipari Vállalatnál is.

Válaszok két kérdésre az új tanácstörvénytervezettel kapcsolatban

A minap Tiszadadán jártam. A tanácsházán volt némi elintéznivalóm és a tanácselnökkel beszélgettem. Beszélgetés közben az új tanácstörvénytervezetre terelődött a szó. Sajnos, azt kellett tapasztalnom, hogy a tanácselnök elvtárs nem nagyon ismeri még a törvénytervezetet. Egyszer ugyan — miptahogy mondta — átfutott rajta, de még nem volt ideje alaposabban elolvasni.

Ez bizony elég szomorú dolog, hisz az új törvénytervezetet már az egyszerű dolgozók is ismerik — sőt hozzá is szólnak. Hogy így van-e még sok helyen? Kíváncsi voltam rá, ezért kérdeztem meg ezután néhány tanácsfunkcionáriust. Két kérdés volt: mi a véleménye az új törvénytervezetről; van-e valamilyen javaslata a törvénytervezettel kapcsolatban. íme a válaszok.

NYIRMADA

A nyírmadai tanácselnök Szabó Géza elvtárs, alacsony, fiatal ember. Amolyan örökmozgó-féle, akinek ég a kezében a munka, s míg beszélgettünk, közben százféle dolgot elintézett. (Nem intézett — elintézett!) Először a faluról beszélgettünk. Megkérdezte mit szólok a községhez. Nyírmada valóban megszépült a nyáron. Rendezett, tiszta utcák, a főút két oldalán két-két sor fa között szépen parkosított terület.

fehér karókkal övezve. Szavain érződik: szereti a

községét, és szeret is beszélni róla.

Amikor a törvényterve-'

zettel kapcsolatos első kérdésre került a sor, rögtön látszott, alaposan ismeri.

— A törvénytervezetben le lehet mérni azt a fejlődést, amelyet 1950 óta megtettünk. Legjobb példa erre a tanácstagok választásának módosítása. A kerületi választás valóban demokratikus lesz. A választókra lesz bízva, kit választanak meg, ellenőrizni tudják ügyük képviselőjének munkáját. Különben erről már igen sok szó esik kint a faluban is. Tegnap beszélgettem egy öreg bácsikával, aki azzal állt elő, hogy: „ez az új választási módszer nagyon helyes, mert, ha nem jól dolgozik a megválasztott tanácstag, azt a választók is észreveszik, és könnyen visszahívhatják.” Ez így igaz, mert ugyan a visszahívási jog most is megvan, de igen bonyolult. És bizony, sajnos, van egy-két tanácstag, aki nem érdemelte meg a bizalmat, mert nem tesz eleget kötele iségének.

Szabó elvtárs igen helyesnek tartja a törvény- tervezetben az alárendeltség tisztázását. Nem volt az helyes állapot, hogy az államhatalmi szerveket, az államigazgatási szervek irányították. Sok esetben így történt. Remélem megszűnik az is. — mondotta — hogy a különböző vállalatok úgy jöjjenek ki a

községi tanácsra, hogy: „utasítom...”

A második kérdésre a következő a válasz:

— Helyes az, hogy a községi tanácsoknak a törvénytervezet nagyobb önállóságot biztosít a falu gazdasági és kulturális vezetésében. De úgy vélem, hogy maradt még néhány homályos pont ebben a kérdésben. Itt van például nálunk a mozi esete. — A filmszínház épülete annyira megrongálódott, hogy életveszélyessé vált, nem lehet benne játszani. Most az a helyzet, hogy az épület a Moziüzemi Vállalat tulajdona, de nekik nincs pénzük megcsináltatni. Lehet, hogy hosszú hónapokig nem lehet játszani a községben. Mennyivel köny- nyebb lenne, ha az épület a községi tanács tulajdona lenne. Akkor tudnánk biztosítani a karbantartását.

Nehezen lehet eljönni Nyírmádáról. A tervezettel kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. Szabó elvtárs pedig ismeri és szeret róla beszélni. Búcsúzóul invitál: máskor is látogassuk meg, hisz ilyen kérdésekről, — amely pedig különösen érinti a tanácsfunkcionáriusokat — nagyon keveset beszélnek velük.

ÖR

Kiss Pál elvtárs, a tanácselnök, elintéz egy ügyet és beszélgetni kezdünk.

— Mi a véleménye az új

tanácstörvény tervezetről? — kérdezem Kis elvtársat. Bizonyára ismeri,

— Persze, hogy ismerem. Annyi itt a baj, hogy ki sem látszik belőle az ember. Meg kellene már szüntetni a községi tanácsok gúzsbakötését, nagyobb önállóságot kell nekik adni. Most értesített a járási tanács, hogy vásároljuk meg a községi apaállatoknak a takarmányt, mert elvesztjük a keretet. A bank pedig csak kétszáznegyven forintot akar adni égy mázsa árpára, holott ennyiért nem kapjuk meg. — Azt mondják, csak két-három napra vásároljuk meg a takarmányt. Nem érünk mi arra rá, hogy minden nap abrakért szaladgáljunk.

— Igen, igen... és mi a véleménye a, tanácstörvénytervezetről, nincs valami javaslata, amellyel ki kellene egészíteni az elvtárs tapasztalatai alapján.

— Várjon csak egy pillanatra az elvtárs.

Kimégy, rövid idő múlva bejön, kezében egy könyvécske, címe: A propagandisták nyári továbbképzése.

— Ebből tudnék mondani néhány dolgot, vannak benne érdekes részek a tanácsokról.

— De az elnök elvtárs bizonyára olvasta a törvénytervezetet, arról kellene ...

— Olvastam. Egyszer átfutottam rajta. Dehát kinek van ideje erre? Egyik brosúrából ki, a másik brosúrába bele. Meg aztán nincs egyetlen adminiszlá- tor se a tanácsnál, s ha azt

akarjuk, hogy el legyen intézve a munka, nekünk kell leülni és körmölni...

BAKTALÖRÄNTHÄZA

A járási tanácselnök szobája. Elmondom a tanácselnök elvtársnak, mi járatban vagyok.

— Éppen itt van az elnökhelyettes elvtárs — mondja — ő foglalkozik a propagandával, békebizottsággal, sajtóval;;:

— De én a tanácselnök elvtárs véleményét szeretném hallani..,

— Akkor sajnálom, esetleg holnap jöjjön el az elvtárs ... Délután ülünk ösz- sze itt a vezetők és beszéljük meg... Itt is van az újság kikészítve.

— De bizonyára olvasta az elnök elvtárs és van véleménye, néhány gondolata, amit el lehetne mondani.

— Hát igen, olvastam, de mondom, esetleg holnap..,

VAJA

J 1 < ---------' > ... i.

Vaján a tanácselnök nincs otthon, Sztrányityi Károly elvtárssal, a szintén fiatal tanácstitkárral beszélgetek. Amikor elmondom miért jöttem, csodálkozva néz rám. Aztán megmagyarázza: ritkán szokott ilyen előfordulni, hogy egy- egy törvényről beszéljenek velük. Az első kérdésre a válasza erősen hasonlít a nyírmadai tanácselnökéhez. Elmondja, hegy náluk van olyan hely, ahol nyolc családonként van egy tanácstag, de van olyan hely is, ahol hatvan családra jut

egy. Beszédéből sugárzik a szakértelem, a tervezet ismerete. Kiemeli még a tör-1 vénytervezetből, hogy az eddiginél sokkal nagyobb szerepet biztosít a népfrontnak és ez, valamint általában az egész törvény-' tervezet, nagyban erősíti a tanács és a lakosság kapcsolatát.

Javaslata az, hogy pontosabban határozzák meg a tanácstitkárság feladatait. Úgy, mint ahogy megfogalmazták a tanácselnök tennivalóit a mostani terved zetben, vagy úgy, mint; ahogy az 1950-es törvényi ben meghatározták a tanácstitkárok teendőit.

Már vége a beszélgetés-! nek, amikor megérkezik a1 tanácselnök, Ezzel fogad ;j Már megbeszéltük a párttitkár elvtárssal, hogy kül-j dünk be hozzászólást atör-i vénytervezettel kapcsolatban.

Eddig a válaszok, Meg-] győződtem róla: a tanács-1 funkcionáriusok nagyrésze alaposan tanulmányozza a törvénytervezetet, mertj mintahogy a nyírmadai elnök mondotta: ez a mi törvényünk. Persze, minti ahogy látható, vannak még] hibák ezen a téren. Pedig] ha az őri tanácselnök ala-! posan elolvasta volna al törvénytervezetet, sok panaszára kapott volna gyógy-i írt. Nemcsak kötelező a ta-i nácsfunkcionáriusok szá-j mára a törvénytervezet ta-j nulmányozása, hanem „kifizető” dolog is., i

T A. Lj