Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-25 / 175. szám

,oi JULIUS 25, VASÁRNAP A PARTEI, KT HIB EI * Egy termelőszövetkezet pártszervezete az árvízkárosultakért Az egész ország dolgozó népe, közöttük mi, az ököritófülpösi Haladás termelőszövetkezet tag­jai is feszülten és aggódva figyel­jük a Duna áradása következté­ben lezajló eseményeket. Mély­ségesen együttérzőnk azokkal a dolgozókkal, termelőszövetkeze­tekkel, akik e természeti csapás­tól súlyos károkat szenvedtek. Együttérzünk azokkal a dolgo­zókkal is, akik éjjel-nappal hő­siesen harcolnak a veszély elhá­rításáért. Mint sokfelé az országban, a mi pártszervezetünk is elhatá­rozta, hogy segíteni fogjuk az árvízkárosultakat. Röpgyűlést tartottunk, ahol az egész szövet­kezeti tagság részt vett és egy­hangúlag elfogadta azt a javas­latot, hogy 20 mázsa búzát és egy kövér sertést juttatunk el az ár­vízkárosultak megsegítésére. Ugyancsak ismertettük azt a javaslatunkat is, hogy az árvíz- sujtotta területen lakó családok gyerekeiből magunkhoz veszünk, hogy ezzel is enyhítsünk nehéz sorsukon. Ezt a javaslatunkat is számos tett követte. Szövetkeze­tünk tagsága egymás után ment el a tanácsházára s kérték: te­gyék lehetővé a gyerekek idejö-j vételét. Meghatóan szép jelenet' volt Tordai Bálint példája, aki öt­éves kisleányával ment el a ta­nácsházához. Elmondta: „Kis­leányom mellé boldogan vállalok egy gyereket, s úgy fogom gon­dozni, mint saját gyerekemet.“ Jó példáját még számosán kö­vették. Többek között Szécsi Bernát, B. Tordai Zsigmondné, aki két gyermek eltartását vál­lalta. Elhatároztuk, hogy jobb mun­kával is kifejezésre juttatjuk együttérzésünket az árvízkárosul­takkal. Helyettük is dolgozunk. Gyorsan elvégezzük a behordást, hogy ezt a még gyorsabb cséplés kövesse. Pártszervezetünk arra j törekszik: még jobban eggyé ko-' vácsolja dolgozóinkat, hogy pél- j damutatásukkal élenjárjanak a közös cél mielőbbi sikeres meg­valósításában. Úgy fogunk dol­gozni, hogy községünkben egyet­len dolgozó se legyen, aki ne venné ki részét ebből az orszá­got átfogó mozgalomból. Mi bí­zunk a további sikerekben, dol­gozóink együttérzésében. If j. Nemes József tsz. párttitkór. Eredményes agitáció a begyűjtés sikeréért Egész megyénk dolgozói a ked­vező időjárást kihasználva, nagy [lendülettel kezdték meg a hor­dást és a cséplést, hogy mielőbb biztonságos helyen legyen a ter­mény. Vencsellőn is befejezéshez közeledik a hordás, a cséplést pedig már megkezdték. A párt- 'szervezet vezetősége a gyors be­gyűjtés biztosítása érdekében népnevelőértekezletet hívott ösz- isze, hogy kiválassza a legjobb népnevelőket és a cséplőgépek­hez irányítsa őket. A népnevelőértekezleten agitá- ciós érvekkel látták el a népne­velőket. Célul tűzték ki a köz­vetlen, személyhez szóló agitá- ciót. A pártvezetőség többek kö­zött elmondotta, hogy a párt és a kormány határozatai hogyan segítik kisgépekkel, mezőgazda­sági szerszámokkal parasztságun­kat. Mennyivel több fogyasztási cikk, ruha éli most a dolgozók rendelkezésére. Hogyan változott meg a falu arca. Csak ki kell menni egy vasárnap az utcára és megnézni, milyen finom fényes csizmában és a legfinomabb szö­vetekben járnak a fiatalok. Ezt mind a munkásosztálynak kö­szönhetjük. S ezt viszonozni is kell dolgozó paraszti Rióknak. Éppen ezért érvényesülni kell annak a jelszónak: „cséplőgéptől a begyűjtő helyre'*. A' jó agitáció kezdeti eredmé­nyei máris megmutatkoznak. Ats Mihály, Csorpák Imre és még többen közvetlenül a cséplőgép­től teljesítették állampolgári kö­telezettségüket. Vencsellő községben a gyors munkát akadályozza az, hogy a gépállomás nem készült fel ide­jében és megfelelően a cséplésre. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a cséplőgépek nem érkeztek meg a községbe határidőre. Több csé­pelni való volna már, de gép hiá­nyában várni kell. Felületes munkájukat mutatja az is, hogy jelenleg a Petőfi-utcában cséplő géphez nem megfelelő erőgépet biztosítottak, ami nem bírja haj­tani a dobot. Ez nagy munkaki­esést jelent. Helyes volna, ha a gépállomás vezetősége idejében gondoskodna a cséplőgépek bizto­sításáról, mert jó és tervszerű munkájukkal nagyban elősegít­hetnék a cséplés gyors befejezé­sét. A dombrádi tudós parasztok között Darvas László TTIT.-tag dombrádi tapasztalatai Nemrégen Dombrádon jártam az almatermés megtekintésére. — Beszéltem Dalia Sándorral, aki már hosszú évek óta egy holdnál nagyobb gyümölcsös boldog tu­lajdonosa, aki az elmúlt évben 67 gyümölcsfájáról 170 mázsa ter­mést szedett le, és ebben az esz­tendőben is, akkor, amikor sza­bolcsi viszonylatban gyengébb termésről beszélhetünk, ő átlag fáiról ma is leszedi a 160—170 kilót, ha valami rendellenes idő­járás nem lesz. Mikor bementem, meglehetősen bizonytalanul fogadott. A gyü­mölcsösében találtam, hetedszer permetezett. Mikor megmondtam, hogy a gyümölcsösét akarom meg­nézni, mind lelkesebben és lelke­sebben magyarázott és mutogatott mindent. Látszott rajta, hogy együtt él fáival. Minden két esztendőben, — mondja Bállá Sándor, — bősége­sen megtrágyázom istállótrágyá­val, és ha azt látom, hogy vala­melyik nem fejlődik úgy, mint kellene, akkor megfelelő mennyi­ségű műtrágyát is adok a fának. Évenként rendszeresen metszem, megtisztogatom, lekaparom, kefé­lem a törzsét és a vastagabb ága­kat. Mélyen felszántom és fel­ásom a fák alját. Alatta nem ter­melek semmit, mert az megnehe­zíti a gyümölcsfák munkáit és nedvességet szív el a talajból. A gyümölcsöket megritkítom, ahol szükséges, hogy a fán maradtak szebben fejlődjenek. Minden év­ben rendszeresen permetezek. Most is hetedszer permetezem a iákat. Nem is lehet a fáin sem paizs- tetűt, sem levéltetűt találni. El­vétve akad pár almamolyos fertő­zés, kis lísztharmat. A fuzik- ládiüm most kezd fellépni, és ez ellen Védekezett mostan. — Hegy tett szert a szaktudá­sára? — Kezdetben a sajátTkáromon tanultam, majd szakkönyvekből, mástól lestem el, hogy mit csinál. Most pedig hozzám njönnek ta­nácsért. utal Dombrádon van Balta Sándoron kívül egy kis kilenctagú szakcso­port, amelyik egészen úttörő mun­kát végez. A csoport tagjai, egy kivételével, egyéni gazdálkodók, 300—1600 négyszögöl gyümölcsös, vagy szőlő-területtel rendelkez­nek. Név szerint ezek a követke­zők: Pellei Sándor, a társaság ve­zetője, Bereczki Zsigmond, Veress Péter, Uzvölgyi János, Bütykös Bertalan, özv. Veress Imréné, ifj. Asztalos Balázs, Szántó Béla és a helybeli termelőszövetkezét. Pellei Sándor így beszél a szak­csoportjukról: gon' — Idén tavasszal a Növénykí­sérleti Intézettel szerződést kö­töttünk, hogy különböző műtrá- gyázási, trágyázási, permetezési kísérleteket végzünk gyümölcsö­sünkben, a szerződésben előírt módon. Ezért az anyagot közpon­tilag kiutalják és a napi árból 20 százalék engedményt kapunk. Panaszkodik, hogy a Kísérleti Intézettől még ezideig ígéreten kí­vül mást n- . kaptak. Pedig sok esetben tanácsra lett volna szük­ségük. Még ezideig senki munká­jukat meg nem nézte, jóllehet le­vélben már többízben jelezték jö­vetelüket. Ö is boldogan mutogatta gyü­mölcsösét. A fiatal, 8 éves gyü­mölcsfáin átlagosan 60—80 kg. gyümölcs lesz. Azokon, melyeken kísérletezik, a termés most már nagyobb és több, mint a kontroli­fákon. — Azok, akik nincsenek a kí­sérleti szakcsoportban, hogyan nézik a társaság működését? — kérdeztem. — Nem gúnyolódnak, — mond­ja Bereczki Zsigmond, — hanem érdeklődnek, figyelik munkánkat, mondván: majd m-glátjuk, hogy mi lesz az eredmény, akkor mi is így csináljuk. — Mennyi munkájuk volt vele? — Bizony, sok és nehéz mun­kánk volt, különösen a mély trá­gyázás alkalmával, mikor termő- faegységenként a két mázsa istál­lótrágyát a földbe juttattuk. De megérte a fáradságot, mert igen szépen fejlődnek a fák. — Használtak az istállótrágyán kívül mást is? — Igen. Termőfaegységenként 2 kg. szuperfoszfátot, 4 kg. 40 szá­zalékos kálisót, és 6 kg. pétisót. Ezt három részben adagoltuk az előírás szerint. — Mi a célja az egész kísérlet­nek? — A cél az, hogy a szerződés szerint megállapítsuk: hogyan jut­tathatjuk célszerűbben a talajba a műtrágyákat. A szőlőben pedig a granuált és a síma szuperfosz­fát hatáskülönbségét állapítjuk meg. — Mennyi termésük volt az el­múlt esztendőben? — Kilenc fáról 17 mázsa almát szedtünk le, az idén is 80—100 kilót szedünk le egy-egy fáról, ha valami közbe nem jön. — Kár, — mondja Bereczki Zsigmond, — hogy a permetlé egyes helyeken perzselést okozott, ennek azonban az az oka, hogy nem lehet megfelelő jó lakmusz- papirost kapni. Aztán arról beszélgettünk, hogy az idei termés megvédése érdeké­ben elengedhetetlenül szükséges a fusikládium elleni bordóileves permetezés. Szükséges továbbá az almamoly második rajzása kárté­telének megakadályozása hernyó- övek felrakásával, arzénes perme­tezéssel. A dombrádi dolgozó parasztok Micsurin nyomdokain járva, nem könyörögnek a természetnek, ha­nem elveszik tőle, amit lehet. Vidám hetek Hajdúszoboszlón Ecsedi László, a nyíregyházi Útfenntartó Vállalat dől- gozó ja Hajdúszoboszlón üdült kislányával, Sárikával. — A kellemesen eltöltött két hét boldog eseményeinek néhány moz­zanatát örökítettük meg ezeken a képeken. Széli a hinta Sárikával a hajduszoboszlói gyógyüdülő játszod parkjában. Édesapja hintáztatja 12 éves kislányát. A „HARGITA” üdülő nagy pingpongcsaták színhelye. Ecsedi j László kedves ismerősével, Kalmár Lászlóval, a szombathelyi Te-! tőfedő Vállalat dolgozójával játszik egy partit, „Apu, 3 kilót híztam!” — mondja boldogan Sárika. „Apu” is megméri magát a strandfürdőzés után. A mérleg 84 kilót mutat: „Lehagytalak — kislányom! Én négy kiló 70 dekát híztam!” Még egy búcsú-sakkparti az üdülő udvarán Kalmár László­val, aztán ki merre, haza a családhoz. Vissza az üzembe, jókedv­vel, friss erővel dolgozni tovább. fHammel József felvételei) ; ata

Next

/
Thumbnails
Contents