Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-22 / 172. szám
NÉPLAP 190* JULIUS 22, CSÜTÖRTÖK TÖBBET, JOBBÍT, OLCiÓBBM ! Egyre nő azoknak a dolgozóknak a száma, akik megértik, hogy életszínvonalunk további növekedése elválaszthatatlan a termelékenység növekedésétől, a .jóminőségű, selejtmentes termeléstől. Üzemeinkben a munkások legjobbjainak vezetésével új termelési csaták folynak a termelékenység növeléséért, az önköltségcsökkentésért, a többért, jobbrt, olcsóbbért. E termelési csatában, az augusztus 20 tiszteletére folyó szocialista munkaversenyben naponta új meg új munkasikerek, munkahősök születnek. Helytállásukkal, példamutatásukkal a dolgozók újabb százait vonják be a munkaversenybe a termelés élharcosai. PAZONYI JÖZSEF sztahanovista asztalos, a „Könnyűipar kiváló dolgozója'* — a Keletma- . gyarországi Faipari Vállalatnál dolgozik, ö az üzemi pártszervezet titkára. Hónapokon át szegező asztalos volt. Abban a reszortban érte el legszebb teljesítményeit és a kitüntetéseit. Most termelési érdekből más munkakört vállalt. A körfűrész mellett is jól megállja a helyét. Az alkotmányunk tiszteletére folyó versenyben a sztahanovista jelvény elnyeréséért harcol. GARAI BÉLA szobafestő, az Épületjavító Ktsz. dolgozója. Rendszeresen 170—180 százalék között teljesít. Havi keresete felül van 1800 forinton. Most az MSZT-székház termeit festi. Nagyon szereti édesanyját. Neki viszi haza szép keresetét. Garai Béla most a 200 százalék eléréséért dolgozik. Fizetéskor szép ruhát akar venni édesnyjának. ŐSZ ANDRÁS sztahanovista művezető a Mezőgazdasági Gépjavítóban. A vállalat dolgozói szeretik a vigkedélyű embert. Megfogadják tanácsait és végrehajtják utasításait. Jól megy a munka a műhelyekben. Mindig idejében ott van, ahol éppen akkor lennie kell, ahol intézkedni, magyarázni vagy segíteni kell a dolgozóknak. Legfőbb gondja, hogy a dolgozóknak legyen mivel és mit dolgoznia. Persze, a munka minőségét is nézi. BALOGH SÁNDOR sztahanovista kocsimester a nyíregyházi vasútállomáson dolgozik. Jó munkája a kongresszusi versenyben is kitűnt. Most az alkotmányunk ünnepének tiszteletére folyó versenyben is élenjár. Munkamódszerét átadja társainak. Saját munkájáról így nyilatkozik: „Sok könyvet és brosúrát olvastam el, amíg megismertem a szovjet vasutasok élenjáró munkamódszereit. A jó munkamódszereket igyekeztem saját munkaterületemre alkalmazni, és csapatommal is megértetni. Uj módszert vezettünk be a sík tolatás terén, valamint a gépek jobb kihasználását illetően is. Sikerült megértetnem dolgozó társaimmal, hogy az önköltségcsökkentés és a balesetmentes szolgálat saját életükön javít, örömmel mondhatom, hogy a szovjet módszerek alkalmazásával érjük el szép teljesítményeinket. Ezért van, hogy élenjárunk a versenyben. Közeledik a Vasutas Nap, s mi a versenyben el akarjuk nyerni a vándorzászlót. Harcolunk érte, hogy a csoport minden tagja megkapja a kitüntető sztahanovista címet“, A falu és a város kosos öröme Teljesítették gabouabeadási kötelezettségüket a sóstóhegyi Kossuth tsz. tagjai Kora reggel már lobogózták a szekereket, zöld gallyakat fűztek a lovak szerszámaihoz — egyszóval nagy ünnepre készülődtek a sóstóhegyi Kossuth termelőszövetkezetben. A cséplőgép mellől egymással versenyben hordták a rozzsal teli zsákokat.— ozekérre került az első, második, majd az ötvenedik kövér rozsszemekkel tele zsák. — S amikor úgy 3 óra tájt elindultak, hogy idejében odaérjenek a gabo- naraklárhoz, boldogan feszített a szövetkezet mind a négy íogatosa. Egész úton daloltak, énekeltek, népi zenekar kísérte őket. Kurcz István, Barna János, Kövér István és Zsiga József fogatosok ma büszkébben ültek a zsákok tetején, mint ezelőtt bármikor. S volt is rá okuk. Hiszen ahogy a városba értek, száz és száz ember áiit meg egy-két percre, rájuk néztek, meg aztán a táblára, amit az asszonyok tartottak magasra: „Első gäbe r.at a hazának!” — ez állt a táD- lán. Nyíregyházin ebben az évben ők voltak az elsők, a sóstóhegyi Kossuth termelőszövetkezet tagjai. Ök arattak, hordtak, csépeltek legelőször. És rögtön arra gondoltak: elviszik a raktárba, s egy-két hét múlva már valamelyik üzemi dolgozó családjának asztalán szelnek friss kenyeret. Jön az új gabona A Szamueily Tibor-téri piacon villámgyorsan terjedt a hír: „Az új gabonát hozzák”. S mindenki ott akart lenni közel hozzájuk, közel az új élethez. A város vezetői, a Terményforgalmi Vállalat 22-es telepének vezetője, munkások álltak a mérlegnél. Mindegyikük mondott néhány kedves szót, mindegyikük arról beszélt, hogy példamutató munkát végeztek a szövetkezetiek. Az üdvözlő szavak után egyenként szorítottak kezet a szövetkezet minden ittlévő tagjával. A munkások kézsxorítása Jó volt látni, amint a munkások kezűket nyújtották a dolgozó parasztoknak. Mintha azt mondták volna: „Köszönjük elvtársak. Eddig ti fáradtatok, küzdöttetek érte, a termésért, mi most átveszük és ígérjük, mi is vigyázunk minden szem gabonára akkor, amikor a malomba, vagy a kenyérgyárba kerül, hogy mihamarabb szép, friss cipó legyen belőle. És az üzemekben mi is megteszünk mindent értetek.” En távolabb álltam, de szerettem volna ke- zetszoritani mindegyikükkel. Jó lett volna megszorítani a kezét Jani Józsefnek, a szövetkezet elnökének, s kezetszorítam a kérgestenyerű íogatosokkal egyenként. Bodnár Józseffel, Gyulai Lászlóval, Hegedűs Jánossal, Papp Jánossal, Pálvól- gyi Györgynével, Veres Miklósnéval, akiknek nem kis részük volt abban, hogy 90 hold gabonát 4 és fél nap alatt arattak le sze.mveszte- ség nélkül. Két nap alatt végeztek a hordással, s néhány óra alatt csépelték el az államnak járó részt. Most itt vannak, elkísérték a szekereket. Mosolygó arccal állnak a fényképezőgép lencséje előtt, azzal az elhatározással, hogy továbbra is így dolgoznak. Mert a csatának még nincs vége. A cséplés nagyrésze még hátra van. Lelkesen dolgoznak, mert bőven jut munkájuk eredményeként az ő asztalukra is kenyér. Jut a szabadpiacra is. Hiszen amint beszélgettem velük, kiderült, hogy jó a termés. Jó bizony. A rozs is, a búza is jól fizet. „Olyan az árpánk eivtárs, hogy a cséplőgép kanala is elfúl vele” — mondja boldogan Kurcz István. S a többiek bólogatnak. A háziasszony nem csalódott A terményt még rakjak a szekérről a mázsára. Ha a mérleget nézzük: nem rossz az eredmény. — Tizenkét zsák 8 mázsa 60 kiló. S erős emberek kellenek ide, hogy a nehez zsákokat a raktárba vigyék. De megy. Mert a sóstóhegyi Ko.sut.h tsz. tagjai ilyen emberek, erősek. Az érdeklődők még mindig ott állnak. — Mintha senkinek nem lenne más dolga, úgy várják, nézik a mérést. „Pedig már régen főzni kellene” — szólal meg mellettem gyerekkel a karján egy fiatalasz- szony. — „De azt még megvárom, milyen lesz a fajsúlya.” Sokan várnak erre. Én is kíváncsi vagyok. 71.4! — állapítják meg a Terményforgalmi Vállalat dolgozói. Tehát jobb, mint a szokványminő- ság. Amellett szép és tiszta a szövetkezet terménye. Az eredményben nem csalódtak a szövetkezetiek. nem csalódtak az átvevőhelyen, nem csalódott a várakozó fiatal háziasszony sem. Kopka János. Ax Országos Béketanács távirata a'Fietnami és a Francia Béketanácshox Az GM;Szagos Béketanács a viet- köszöntötte a Vietnami és Fran* nami '"’fegyverszüneti egyezmény cia Béketanácsot, megkötése alkalmából táviratban Megmozdult a Tlszaviúéh népe, hogy segítse a dunamentiehet Terveik túlteijesítégével is az árvízkárosultak mellé állnak üzemeink munkásai Szívből jövő mozgalom bontakozott ki a napokban a mi me* gyénkben is a dunamenti árvíz károsultak megsegítésére. Nemcsak pénzzel, anyagiakkal segítenek dolgozóink, hanem terveik1 túlteljesítésével is. A leveleki gőzmalom dolgozói kedden reggel; röpgyűlést tartottak és a következő határozatot hozták: „Július havi tervünket 10 százalékkal túlteljesítjük és 1.400 mázsa gabona; helyett 1.510 mázsát őrölünk. Még ezen a héten 3 vagon lisztet küldünk Budapest kenyérellátásának biztosítására. Rendkívüli mu-i szakot tartunk, 8 órás munkaidőnket e rendkívüli műszakok alatti egy órával meghoszabbítjuk és a meghosszabbítás munkadíját azi árvízkárosultak megsegítésére ajánljuk fel. A rendkívüli műsza- kok alatt az adminisztráció dolgozói, az igazgató, a főgépész isi résztvesz a termelő munkában. Ahogyan éjjel-nappal helytállnak! az árvizes területeken azok, akik a mentőmunkálatokat végzik, ugyanúgy helytállunk mi is itt, nyugodt körülmények között a termelés frontján.” A nyíregyházi ruhagyár DISz-brigádjának kezdeményezésére az üzem dolgozói az ezután következő két vasárnap „Segítsük az árvízkárosultakat!”-műszakot tartanak. E műszak alatt elért kere-' setet az árvízkárosultak javára ajánlják fel. A termelómunkábarj résztvesznek a műszaki vezetők is. Több élelmiszert adunk! Megmozdult a falvak népe is. A gu- lácsi Petőfi termelő- szövetkezet tagjai 5 mázsa búzát és egy 120 kilogrammos hízottsertést ajánlottak fel az árvízkárosultak részére. A gulácsi Kossuth termelő- szövetkezet tagjai 10 mázsa búzát és egy 130 kilogrammos sertést ajánlottak fel. A vencsellői dolgozó parasztok meggyorsították a hordás, a cséplés munkáját, s a cséplőmunkások vál-j lalták, hogy két mű- szakban a legrövi-j debb időn belül le-« hetővé teszik, hegyi minél több új ga-J bona jusson a dolgo-I zók asztalára. Egyre nagyobb összeg gyűl össze az árvízkárosultak javára. A Nyíregyháza és vidéke körzeti földművesszövetkezet dolgozói már az első órákban 2.000 forintot adtak össze. Gönczi Vilma könyvelő fizetésének 6 százalékát, Szikszai Miklós, Cserpák Zoltán és Fekete István 4 százalékát ajánlotta fel. Katona András, aki annakidején már a tiszai árvíznél is derekasan kivette részét a mentési munkából, fizetésének 10 százalékát ajánlotta fel. Ezeket mondotta: „fin tudom, hogy mit jelent az árvíz és szívvel-lélekkelj cgyüttérzek az árvízkárosultakkal. Annakidején két karommal1 vettem részt a mentési munkálatokban és sokszáz dolgozót! helyeztem biztonságba. Ha mos# nem Is lehetek ott a Duna mellett, de mégis segíteni akarok.”: A Tiszántúli Áramszolgáltató1 Vállalat dolgozói mintegy 5 és: félezer forintot gyűjtöttek eddig össze. A Török-brigád fizetésének 2 százalékát ajánlotta feL’ Előadásokat rendeznek a kultúrcsoportnk az árvízkárosultak javára Gomoos Miklós kótaji népművelési ügyvezető a következő levelet küldte szerkesztőségünkhöz: „Az ország minden részéből fér-i fiák és nők, fiatalok és idősek sietnek Győr, Budapest és a többi: árvízveszélyeztcíte terület megsegítésére. Mi nem mehettünk ell gátakat építeni, de szívünk egész melegével segíteni akarunk úgy,: ahogy tudunk. Elhatároztuk, hogy községünk kultúrcsoportja vasárnap Ujfehértón bemutatja Kacsóh Pongrác János vitéz című! daljátékát és az egész bevételt az árvízkárosultak megsegítésére1 szánjuk.” Ugyanebben az időben határozta el a nyíregyházi munkás-i stúdió és a megyei szakszervezeti kultúrotthon, hogy szintén elő-! adásokat rendez az árvízkárosultak megsegítésére. A nyíregyházi állami zeneiskola hangversenyeket tart. Ehhez a mozgölomhozl már a mátészalkai Zalka Máté, a nyíregyházi József Attila kuU túrotthon is csatlakozott. / Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság jelentése Az árhullám tetözése a szerda éjszakai órákban elérte Paks környéket. Budapesten a Duna lassan tovább apad. Szerdán reggel hat órakor 783 cm. volt, kedd reggel óta 14 cm-t apadt. A védelmi munkálatokat Albertfalva kivételével befejezték. A készenléti és a figyelő szolgálat működik, Budapesten a helyzet biztosítottnak! mondható. Az árvízvédelmi kormánybiztosság biztonsági rendszabályként elrendelte Györ-Ujváros. Gorkij- város és Győr-sziget kiürítését. A Szigetközbe betört ár levezetésére robbantással több mint négyszáz méteres széles kaput nyitottak a víznek. Ezen keresztül kb, 80 cm-es rétegben ömlik a víz a mosonyi Dunaágba. A Szigetközben a víz emelkedései megállóit, sőt a legutóbbi jelentések szerint a vízmagasság óránként egy centiméterrel csökkent. Esztergom és Komárom árvédelmi helyzete javult. Almásfüzitőnél és Albertfalvánál a helyzet kielégítő. A Szenteiidrc-szigeten lévő! gátszakaszok átázásai ellen kemény küzdelem folyik. A kedd reggeli óri'.ban bekövetkezett töltésmegcsúszást sikerült megállítani. Kedden az esti órákban Tököl község környékén egy töltésszakaszon olyan kisebb «•'.változások' mutatkoztak, amelyek munkaerők és munkagépek azonnali összevonását teltél, szükségessé. Ttí mintegy négyezer köbméter 'óid mozgósításával kopttal építenek. A foidmv.nl agépek felvonulása a hajnali órákban megkezdődött. Bajától az országhatárig tartó gátszakaszon nemcsak szivárgást, hanem folyást észleltek. é>zo- rítógátat építettek s ezzel megakadályozták a vízlefolyást. Szádfalazással folytatják a biztosítási I munkákat. •>
