Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-21 / 171. szám
1954 JULIUS 21, SZERDA PÁRTÉPÍTÉS _____________± ' A termelőszövetkezetek megszilárdítása Szabolcs-Szat márkán Pártbizottságaink es pártszervezeteink keményen harcolnak a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításáért. Javult a termelőszövetkezeti tagok fegyelme, jobb lett a munkaszervezés és megszilárdult a szövetkezeti demokrácia. Ezeket az eredményeket úgy értük el, hogy javítottunk a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek politikai felvilágosító munkáján, s javult a szakmai vezetés is. Az eredmények lemérhetek a munkában és a beadásban. Termelőszövetkezeteink a sertésbe- gyyjtés féléves tervét # június 28-ig 11.8 százalékra, vágómarhabeadási kötelezettségüket pedig 91.1 százalékra teljesítették, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüknek is példamutatóan tettek eleget. A kemecsei „Dózsa” a napraforgó és burgonya kivételével mindenből teljesítette egészévi begyűjtési tevét. A növényápolásban is számottevő eredményeket értek el a szövetkezetek. A harmadik kapálást területük mintegy 75 százalékán már elvégezték. Jelentős eredménynek könyvelhetjük el azt is, hogy tavaly november óta mintAz eredmények azonban még nem kielégítőek, még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk ahhoz, hogy szövetkezeteink megszilárduljanak, emelkedjék terméshozamuk és döntő módon hozzájáruljanak népünk életszínvonalának emeléséhez. A megyei pártbizottság munkájában sokszor háttérbe szorult a termelő- szövetkezetek segítése, erősítése, miközben az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok ügyeivel törődtünk. Ennek következtében a termelőszövetkezeti tagok nem egyszer „mostoha gyermekeknek” érezték magukat. Hátrányos, hogy számos termelőszövetkezetben még mindig külterjesen gazdálkodnak. A jó módszereket és termelési eljárásokat még nem tudatosítottuk eléggé és Wcstsik Vilmos évtizedes homokgazdálkodási tapasztalatai sem közismertek. Semmiképpen sem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy némely szövetkezetünk még mindig lebecsüli az állattenyésztést. Alacsony az állatsűrűség: mindössze 5.7 kh-ra jut egy számosállat. A szarvasmarha-, baromfi- és sertéstenyésztés igen elhanyagolt. — Az állatok hozama is alacsony. Ennek legfőb oka a gyenge takarmányozás. Ebben a gazdasági évben különösen elhanyagoltuk az .abraktakarmányok termelését. A megye termelőszövetkezetei szántóterületük 8.4 százalékán termelnek kukoricát, az országos átlag 20 százalék. Van még javítani való a szövetkezeti fegyelem, a mintaalapegy 1400-an kérték felvételükéi. Főíigyelmünket a szövetkezeti pártszervezetek megerősítésére fordítottuk,. és ennek következtében, általában javult a pártélet. Különös gonddal segítettük a gyenge pártszervezeteket és azokat a termelőszövetkezeteket, amelyekben egyáltalán nem volt pártszervezet. Sok ilyen szövetkezetben rendkívüli tagfelvétellel megteremtettük a pártszervezet létrehozásának feltételét. A járási pártbizottságok is több gondot fordítottak a szövetkezetekre: tagjaik, munkatársaik több napot is kint töltöttek a szövetkezetekben. Nagyon hasznosan dolgoznak a járási pártbizottságok instruktorai. A megyei pártbizottság és a járási pártbizottságok tagjai és munkatársai előadásokat tartottak egy-egy termelőszövetkezetben, alaposan megvitatták, a szövetkezeti mozgalom megerősítésének feladatait. Javult az állami szervek, szakemberek munkája is. Jelentős segítséget nyújtott az ipari patro- názsmozgalom; üzemeink és vállalataink védnökséget vállaltak a gyengébb termelőszövetkezetek felett. szabályzat betartása terén is. — Egyes helyeken túlságosan sok a háztáji föld és ez a közös munka rovására megy. A tiszadadai „Béke” termelőszövetkezetben is szabálytalanul jártak el. Azegyik családban, amelynek három tagja dolgozik ai szövetkezetben,,, nemcsak a családfő kapta maeg az egy hold háztáji földelj hanem a két másik családtag is 8,00—800 négyszögölet. , ttov Bár a vezetőség választás-' -elősegítette a pártszervezetek megerősödését, tevékenységük JWg nem kielégítő. A pártsze|££Íjtek inkább a belső pártügjaatrkel foglalkoznak és elhanyagolják a termelőszövetkezeti tagok politikai nevelését. Az éberség JüáTÍi'a és a gyenge politikai munka következtében, a kulákok s»a»áHensé- ges elemek megpróbálták* bomlasztani termelőszövetkezetinket. A megyei pártbizottság, sem Lépett fel időben, s kelío^énínyel az osztályellenség támadását felien. Szólni kell a tanácsok hiányos munkájáról is. A mezőgazdasági osztályok szakemberei még nem nyújtanak elegendő szakmai segítséget a termelőszövetkezeteknek. Kirívóan felületes és gyenge munkát végeztek a tanácsok a tervkészítés idején: jóváhagyták a helytelen terveket, később pedig nem szorgalmazták, hogy a termelőszövetkezetek tervszerűen gazdálkodjanak. Különösképpen elhanyagolják az I-es típusú szövetkezeteket. Ezek a szövetkezetek éppen emiatt a legritkább esetben gazdálkodnak szabályszerűen. jakat, a tehetséges és hűséges szövetkezeti tagokat mezőgazda- sági technikumokra, akadémiákra, egyetemekre, elnöki iskolákra, rövid tanfolyamokra küldjük. Feladatok a púrtmunkáhan Továbbra is gondot okoz a fegyelem meg'Zilárdítása. A megyei pártbizottság elhatározta, hogy a mintaalapszabályzatot előadásokban ismerteti és az előadások alkalmával megvitatásra kerülnek a termelőszövetkezet eredményei és hibái. Ezek az előadások minden bizonnyal nagymértékben hozzájárulnak majd a szövetkezeti demokrácia,, megszilárdításához. Nem szabad lankadnia az ellenség elleni harcnak sem. Állami szerveink ma már erélyesen fellépnek a szövetkezetekre acsarkodó kulákok ellen, a pazarlók, a közös vagyon elherdálói ellen. El kell érnünk, hogy ez adminisztratív intézkedéseket a termelőszövetkezeti pártszervezetek politikai felvilágosító munkája kísérje. Még több önállóságot adunk járási pártbizottságainknak. Nem kerüljük meg a járási pártbizottságokat, hanem segítjük őket, egyes esetekben a helyszínen mutatjuk meg: hogyan kell operatívan, helyesen intézkedni. Az irányításnak ez a módszere növeli a pártbizottságok és pártszervezetek felelősségérzetét, a termelőszövetkezetek iránt. Ha falusi pártszervezeteink és a kommunisták személyszerint is elsőrendű köteleségüknek tartják, hogy törődjenek a termelőszövetkezetekkel, akkor mondhatja el pártbizottságunk, hogy jó munkát végzett. Október 31-ig minden egyes termelőszövetkezetben létrehozzuk a pártszervezetet úgy, hogy tagjelöltség nélkül veszünk fel párttagokat. A megyei pártbizottság arra törekszik, hogy a pártszervezetek vezetőségei rendszeresen ellenőrizzék a teimelést, beszámoltassák a termelőszövetkezetek elnökeit. Különös gondot fordítunk a DISZ-szervezetek megerősítésére azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben még nincs pártszervezet, vagy ha van, gyengén dolgozik. A DISZ- fiatalok védnökséget vállaltak Szabolcs hagyományos termelvé- nye; a burgonya termelése felett. Segítjük fiataljainkat a vállalás teljesítésében és új megbízatásokkal erősítjük az ifjúsági szövetséget. Az aratás és cséplés sikeres és gyors elvégzése érdekében széleskörű versenymozgalom bontakozott ki termelőszövetkezeteink között. A tsz-ek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy rövid idő alatt a városon kívül három járásban is befejeződött az aratás. A termelőszövetkezetek mutatnak jó példát a gabonabeadásban is. Közben arra törekszünk, hogy a betakarítási munkák idején a A tudomány eredményeinek felhasználása A termelőszövetkezeti mozgalom fogyatékosságú i A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa ráirányította figyelmünket a hibákra és megmutatta a kijavítás módját. A pártkongresszus útmutatásai alapján a következőket kívánjuk tenni: Hogy tovább erősödjék a szövetkezeti mozgalom, meg kell javítanunk a termelőszövetkezetek gazdálkodását és fegyelmét. A legalkalmasabb termelési módszerek elterjesztése érdekében mozgósítjuk a legjobb szakembereket és értekezleteket tartunk az élenjáró termelők részére, hogy kicserélhessék gazdag tapasztalataikat. A legképzettebb és legtevékenyebb szakembereket a leggyengébb termelőszövetkezetekbe irányítjuk. Megszervezzük á tudományos kutatás eredményeinek széleskörű alkalmazását. Még ebben az évben bevezetjük az egyszerű vetésforgót azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol megvannak ennek az előfeltételei. A homokos területen pedig a West- sik-féle homoki vetésforgót, a csillagfürtös zöldtrágyázást honosítjuk meg. A Westsik-féle homokkísérleti gazdaságban májusban négyszer tartottunk a szövetkezeti tagoknak tapasztalatcserét mintegy 160 résztvevővel. A jövőben újabb látogatásokat szervezünk. Télen tanfolyamokat taitunk a homokkísérleii gazdaságban. Ezeken a tani' amokon azoknak a szövetkezeteknek a tagsága vesz részt, amelyeknek homokos talajuk van. A kisvár- dai és gyulatanyai kísérleti gazdaságok is védnökséget vállalnak szövetkezeteink felett. A tudományos módszerek elterjesztését, a szakszerű gazdálkodást azzal is elősegítjük, hogy az ifcsaládtagok végezzenek gazoló kapálást. A takarmányhiányt másodvetéssel pótoljuk. Azt tanácsoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy létesítsenek jövedelmező mellék-üzemágakat: halastavat, méhészetet, víziszárnyas- tenyészetet, stb. Mindent összevetve úgy dolgozunk, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak jóléte egyre magasabbra emelkedjék, jövedelmük elérje, sőt túlszárnyalja a középparasztokét. Az önkéntesség elvének legszigorúbb betartásával ősszel újabb tagokkal akarjuk erősíteni a szabolcs-szatmárme- gyei termelőszövetkezeteket. Hajdú Sándor, a megyei párt-végrehajtó bizottság mezőgazd. oszt. vezetője. Háda Dezső, a cséplés mestere Cséplőgépesek tapasztalatcseréje Nem volt könnyű dolog megszerezni az országos második helyezést a cséplőgépvezetők versenyében az elmúlt évben, de elnyertem munkacsapatommal. — Gondos, körültekintő munkát kellett végezni érte. Fáradságos munkánknak meg is lett az cred- ménye. 7860 mázsát csépeltem 1070-es cséplőgéppel. Ezért 18.000 forint jutalmat kapott a két munkacsapatom, mert két műszakban dolgoztunk. Most is hasonlóan szerveztem meg a cséplést, kis eltérés persze van — éppen a tavalyi tapasztalatok miatt. Nem akarok dicsekedni, de elmondom tapasztalataimat és szervező módszereimet, hogy szóljanak majd hozzá felelős csépió- gépvezető társaim és mondják el véleményüket munkamódszeremről, hogy ezzel is segítségére legyünk egymásnak cséplés mielőbbi befejezésében. Mielőtt kihúzattam gépemmel a kisvárdai gépállomásról, már jó- előre beszéltem a cséplő munkacsapat egyes tagjaival, személyesen megismerkedtem azokkal, akik az elmúlt évben nem voltak gépemnél. Ilyen cséplőmunkásunk nem sok van. Többségüket jól ismerem. Ez nagyon fontos, így tudom azt, hogy kinek melyik munkakörben lehet a legjobban értékesíteni munkáját. A CíiAPÁTSZERVEZÉS Aztán megszerveztem az egyik csapatot. Ezen az éven nem 26 ember lesz egy csapatban, hanem néggyel kevesebb. Nem fog a munka rovására menni ez a létszámcsökkentés. A szalma kazla- zásánál tavaly 6, most 5 ember fog dolgozni. Amikor 6 ember volt, egy-két szalmarakó mindig csellengett. Ha 5 ember végzi ezt a munkát, mindenki egyformán fog dolgozni. Ezt a változtatást a munkacsapat tagjai javasolták. A kévéskazalon dolgozók létszámát is csökkentettük. Nem 5, hanem 4 ember lesz azon. így is győzik leadni a kévét. A zsákolásnál is 5 ember volt tavaly, most itt is négyen végzik a munkát. A törekesben is elegendő egy ember a kettő helyett. Mikor megszerveztem a munkacsapatot, mindenkinek megmondtam, hogy milyen munkát fog végezni. Úgy osztottam be az embereket, hogy lehetőleg azt a munkát végezzék, amit az elmúlt évben. Azt már ismeri, jobban megy a munka, így kapott beosztást Tóth András a szalmakazalon, mert jól érti a rakását. Tóth pedig kiválasztotta, akikkel dolgozik. Kovács András,, Tóth Miklós, Hajnal Menyhért és Tutor Kálmán dolgozik majd mellette. A kévéskazalra pedig Szűcs Béla, Csernóczki László, Hegedűs Antal és Szilágyi András kapott beosztást. Ismerik egymás munkáját, nem lesz kévehiány a dobon lévő lányoknak. A törekrakó mester Nagy János az egyik, Simon Pál a másik műszakban. Szóval, előre meghatároztuk, hogy ki hol fog dolgozni. Ennyit a munkacsapat megszervezéséről. A napi 4 vagonos teljesítményhez nagyban hozzájárul az etetők munkája. Ez igen fontos. Nyugodtan merem mondani, hogy az etetőktől függ az egész csapat munkája. Csak ott van eredmény, ahol egyenletesen kerülnek a kévék a cséplőbe. Ahol néha erősebb, majd halkabb a cséplő zúgása, ott baj van az etetéssel. Nagy Dezső etetése alatt soha nem volt ez. Villámgyorsan szedi szét a kévét, úgy ereszti a cséplőbe. Ha egészben kerül a gépbe a kéve, fulladozik, nem veri jól ki a terményt a cséplő, nagy a szemveszteség. Cak Ferencet is erre tanítjuk. Igaz, most három helyett két etető végzi majd a munkát. Tavaly, amikor három etető volt, zsörtölődtek a munkacsapatok. Ezt most elkerüljük. Két- óránként váltják majd egymást az etetők. A cséplés kezdete előtt igen fontos, hogy ismerje előre a felelős vezető a falut, utcát, ahol dolgozni fognak. Én Dombrádon voltam tavaly is, most is ott fogok dolgozni a Kossuth- és Ré- kóczi-utcán. Már a hordás kezdete előtt beszélek a gazdákkal, hogy lehetőleg kalákába hordjanak. Fontos ez, mert így az utcában sorba kerül behordásra a termény lakásonként. így nem kell össze-vissza kalandozni a géppel. A HUZATÁS ÉS AZ ÁLLÍTÁS Amikor megkezdjük a cséplést, már mindenki tudja kötelességét. Legjobban a huzatási és állítási időre vigyázunk. Mindkettőre 5 percet szántunk. A szalmakazalon lévők az elevátort fordítják el helyéről, ök akasztják a gép után, vagy ha lehetséges, a kazal mellől átviszik a szomszédba. A zsákosok a cséplő alól szedik az ékeket, amit a dobról le sem szálló lányoknak adnak fel. Minden éket arra a részére rakunk a cséplőnek, amelyik kerék alá való. Ezzel rövidül az állítási idő. Csercsa Miklós csapatvezető pedig ekkorra már előkészíti a következő rakodót cséplésre. Megnézi, megvan-e a szükséges tűzvédelmi felszerelés, helyet készít a cséplőnek. Az asztaghoz érve azonnal állítjuk a gépet, A négy pár patentékkel gyorsan megy a munka, két húzóvassal állítva. És már csépelünk is. Az elmúlt évben baj volt a világítással. Nem volt kielégítő. — Ezen is változtattam. Nem a traktor adja majd a fényt. A traktoron ugyan megmarad a két darab lámpa — előre és hátra világítva —, de a cséplőt máskép világítom meg. Ehhez 80 méter gumishuzal, egy villásdugó és két darab százas égő szükséges: egy a cséplőre, egy a szalmarakóhoz. Áramot a gazdák vezetéke adja majd. Ahol nincs villany, oda a szomszédból visszük az áramot. EGY KIS VÁLTOZTATÁS A GÉPEN A magas teljesítmény nem csupán a munkaszervezésen múlik, hanem a gépen is. Én például egy rostaszakasszal meghosz- szabbított.am a rázórostát. így hosszabb időn keresztül rázza a töreket és szalmát, kevesebb szem kerül a szalmába, törekbe. Azért kell ezt elvégezni, mert percenként 35—40 kévét eresztünk a cséplőbe és ez a mennyiség túlzottan igénybe veszi a rázórostát. Ha nem lenne meghosszabbítva, sok szem menne kárba. Mivel jobban kihasználjuk a gép kapacitását, így az is szükséges, hogy a szemhordó kanalakat sűrűbbre rakjuk egymáshoz. Az én cséplőmbe 10 centiméter távolságra voltak egymástól a kanalak. Most 6 centiméterre vannak. így gyorsabban végzi a gép a szemhordást, nem fullad el, csökkent a szemveszteség, nem szórja a szemet. A szíjtárcsakere- ket pedig kicseréltem, helyette nagyobbat tettem belülre, amely a szíjra erősített kanalakat hajtja. Gyorsítottam ezáltal a forgási sebességet. Ha még így is lassú a kanáljárat, kívülre kisebb meghajtókereket kell szerelni. Arra pedig különös gonddal kell vigyázni, hogy munka közben egyetlen szalma- és törekrázó szíj se lazuljon meg. Ha meglazul, nincs meg a kellő fordulatszám, nagyobb a szemveszteség. Az erőgépet pedig mindig gondozom, a kenést vasárnaponként végzem. Azt se vegyék felelős cséplőgépvezető társaim dicsekvésnek, hogy 80 vagon termény elcséplé- sét vállaltam. Amíg a cséplés tart, állandóan dolgozunk. A műszak déli 12 órakor váltja majd egymást. Ekkorra már megebédel a munkába álló műszak. Megállás tehát nincs. Bízom benne, hogy a vállalást valóra is váltjuk. Elmondta: Háda Dezső kisvárdai felelős cséplőgépvezető *■>* H t i" r
