Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-18 / 169. szám

A

1954 JULIUS 18, VASÁRNAP

LAP

Vitaindító gondolatok mogyénk z®n©0f-@ről4v ^ z,ol< Mr,e^

Sok szó esik manapság — főként az új kormányprogramra és a III. pártkongresszus óta — zenekultúránk problémáiról.

Ez nem véletlen jelenség. Hiszen hazunkban egyre több és erősebb az a szál, amely összeköti a magyar állampolgárokat, s mindegyre kevesebb a szál, az az ok és jelenség, ami megkülönböztető és elválasztó.

Az új magyar népfront sokkal szélesebb alapokon nyugszik, s mindinkább nemzetivé szélesedik. Olyan kispolgári, értelmiségi rétegekkel is szélesedett, amelyek eddig vagy kívülről, vagy közömbösen, vagy szkeptikusan szemlélték dolgainkat, sorsunk alakulását, nemzeti létünk, jövőnk kibontakozását.

Ez a politikai, gazdasági fejlődés kell, hogy tükröződjék kulturális életünk problémáiban is. És tükröződik is.

Itt is szélesebb a front, gazdagabb, sokrétűbb a tartalom, az igény, színesebb, változatosabb a forma.

Nem is lehet másként. Hiszen a tudomány, az irodalom, a művészet, mindig minden rendben szükségszerűen — felépítmény jellegéből adódóan — segíti, erősíti az alapot, azaz nemcsak tükröz, hanem annak az alakulását is jelentősen befolyásolja.

Ha igaz az, hogy erőteljes lépésekben haladunk politikai, gazdasági téren a szocialista nemzetté- válás felé, akkor igaz az is, hogy kultúránk is szélesebb alapokon nyugszik, és egyre markánsabban tükrözi a nemzeti jelleget. De ez a fejlődés nem összeütközésnélküli — nem harcnélküli.

A MUZSIKA MEGÖLŐ ELLENSÉGEI

Hogy ez mennyire így van, talán egyetlen egy művészeti ágban sem érzékelhető jobban, mint a zenében. Talán egyetlen művészeti ágban sem látszik az ellenséges eszmeáramlatok oly nyilt ostroma, vagy rejtett beszivárgása, mint a zenében. Amíg irodalmunk mind egységesebben és szilárdabban veszi fel a harcot az ellenséges eszmeáramlatokkal: a burzsoá nacionalizmussal és a burzsoá kozmopolitizmussal szemben, addig zenei életünkben különösen a könnyű zenében, elsősorban az úgynevezett szórakoztató zenében súlyos rombolásokat végez ez a burzsoá tartalmú kozmopolita eszmeáramlat.

Ezt a jelenséget, sajnos, nap, mint nap látjuk megyénkben is. A kupié, dallamtalan jazz rombol

'^Nyíregyházán is, de a falvak- ‘ •> tanyákon is. Hiszen nem * csinálni, csak elmenni

az esti mulatókba, szórakozóhelyekre, mindezt tapasztalhatjuk.

Gyakran azt látjuk a Budapestről jött varieté-társulatok műsorában is, hogy túlságosan sok a „negatív1“ példa, úgy gúnyolják a jazzt és a kozmopolita kultúra más szemetét, hogy másnap vagy harmadnap a fél város utánozza őket, de annyira utánozza, hogy a fiatalok vérébe megy át. Viszonylag elég gyakran látunk még ilyen varietéműsort. Nem azt mondjuk, hogy a kultúrotthonok- ban csak népköltészetet, Wagner-, Verdi-operákat játsszanak, vagy Palestrina kórusremekeket énekeljenek, hanem azt, hogy sokkal több népdalt, népballadát, népi táncot, népi játékot, azaz népköltészetet és ízléses szórakoztató műsort, muzsikát kérünk.: Sokkal több Erkel, Liszt, Bartók, Kodály és Szabó-műveket játsszanak.

NE VEGYÜK EL A ZENÉT

AZ 1FJUSÄGTÖL

Az a kérdés, hogyan lehet megakadályozni a kozmopolitizmus- nak, a burzsoá nacionalizmusnak ezt a veszélyes áramlását a zenefront terén?!

Elsősorban 'intézményes, az egész országot átfogó szervezett kultúrpolitikai, tömegmozgalmi törekvéssel: neveléssel, tanítással.

Az általános iskolai zeneoktatás színvonala a meglévő óraszámok miatt — a jelen körülmények között alig jelentős, s a középiskoláktól — (a pedagógiai intézmények kivételével) száműzték az énekoktatást, az énekkart. Pedig esztétikai nevelést, harmonikus arányos emberformálást, zenei nevelés, zenei művelődés nélkül elképzelni sem lehet. Azt sem mondhatjuk, hogy elég megyénknek egy nagy zeneiskola, mert hiszen sokkal nagyobb a zenei igény, mint amennyire ki tudjuk ezt elégíteni. Mennyire szükséges lenne, hogy új alapfokú és középfokú zeneiskolák nyíljanak járási székhelyeinken, vagy nagyobb községekben. Mennyire szükséges lenne, hogy bevonuljon erőteljesebben, jelentőséget kapjon a zeneoktatás alsófokú, felsőfokú oktatásunkban egyaránt. Mennyire szükség lenne még több és több jól képzett zenepedagógusra, s a vidéket járó hegedű- művészre, zongoraművészre, vagy bármilyen hangszert kezelő hangszeres muzsikára, énekesművészetre, gördülő operára, filharmóniára. Mennyire szükség lenne arra, hogy. az országoshírű nagy népiegyüttesek, mint például a SZOT vagy az Állami Népi Együttes minél többször látogasson el hozzánk, ne csak Nyíregyházára, hanem Kisvárdára, Mátészalkára,

Tiszalökre, . ,

minden olyí,sname?5,k? es lik, ahol szfe’ ;

séges eszmeiaz e^sz.'1 vészi fokú zé’L ma§as mu urat.

[Igy>ekkar°k

Nemcsak az

iskolai intézméí?10 az a kérdése ez a ?tesitesenek az énekkarok, zePa’ hanem sének problémája* letesite- lene és kell kinői ,

mú vagy többszóia s _ ,a~ nak, a zenekarokig*.1 OK~ nekartól a szimfónc , 3ze" —mint a gomba a jó lenne, ha nemcsa Mllyen vezeteink és más tP1 szer‘ teink tagsága, az ;eryeze" öregek egyaránt többe . ®s az ban is versenyeznének* a?T j tud több népdalt, ball®y . meri jobban Kodály, Bt“ 1®' Händel, Mozart stb. racf*’ Milyen jó lenne, ha ilj3?al' nyék nemcsak az iskolá?l®e' nem az üzemekben, válla*1?' falun is lennének. rla1’

Az a kérdés, van-e ehh tőségünk? Igen, van. Ha akarjuk, mint ahogyan í|F! akarnunk, akkor mindenfé 1 sőbb intézkedés nélkül, int' nyes lehetőség biztosítása r is megtaláljuk a helyes utat., ez mennyire így van, azt 1 nyitja a megyénkben nemrég zajlott széleskörű zenei felmé tehetségkutatás. A megyei tan, népművelési osztálya a béke tarhosi zenegimnázium segítség vei, Gulyás György igazgató vezt tésével felkutatta megyénk mind azon tehetségeit, akik alkalmasak továbbképzésre, másrészt, akikben remélni látjuk jövőnk kiváló énekes és hangszeres művészeit, és zenepedagógusait.

Meghallgattak több mint 600 fiatalt, nagyrészt általános iskolai tanulókat. A legkiválóbbakat a békéstarhosi zenegimnázium tanítja, neveli, s egyben gondoskodik ingyenes diákotthoni elhelyezésükről is. Többen a nyíregyházi zeneiskolában biztosítják zenei továbbképzésüket. Ez is példázza, hogy találunk kiutat a hibákból, van kezdeményező képesség és készség, ha mélyen azonosulni tudunk népünk problémáival, törekvésével kulturális igényének kielégítése tekintetében.

De tovább kell menni ebben a kérdésben: biztosítani kell a lehetőségeket a személyi és tárgyi feltételeket ahhoz, hogy magasszínvonalú, s a tájkultúra kincseit is birtokló népi ‘együttesek, kultúrcsoportok. szakemberek neveljék a legszélesebb tömegeket az egészséges zenei ízlésre.

Barota Mihály.

„A kalandok világában44

*

Uj szovjet almanach

Május végén a Szovjet írószövetség prózai szakosztálya értekezletre hívta össze a moszkvai írókat. Ezen a Gyermekkönyvkiadó vállalat képviselője bejelentette, hogy az olvasók kívánságára illusztrált almanachot adnak ki, amelyben

tudományos alapon álló kalandos írásokat közölnek.

Az értekezleten sok érdekes és értékes javaslat hangzott el, majd megválasztották az új almanach szerkesztőbizottságát és megegyeztek abban, hogy az első kötet sikere esetén felvetik a kalandos írásokat tartalmazó folyóirat megindításának kérdéét.

Ibiiteket. A műsor után reeeelic tartó táncmulatsár következett. Ic.v ünnepelték metr tárásunkban az aratóün- nepet. Ez a nap emlékezetes leaz íio - Hozóink előtt, mert nálunk mée ilyen szép sport-kultúrünnepeétr nem volt megrendezve. Dicséret illeti a JTSB-t. a Traktor-Sportkört a rendezésért. — Hiba. hocy a, tömeeszervezetek nem sokat segítettek n. siker érdekében. Ko. moly anyáéi seíritséeet adott a csenned földmüveeszövetkezet a. eseneeri és urai állami nazdaeán. Szeretnénk, ha máskor is lenne járásunkban hasonló sport-kultúrünnepeéír.

SOÓS ANDRÁS

Uj országunk Délnyugat-Kínéban

Északnyugat-Kínéban a felszabadulás óta eltelt négy év alatt teljesen helyreállították az országutakat. A forgalomnak átadott országutak hossza az 1950. évt 8.000 kilométerről ma már 22.000 kilométerre emelkedett. Az országutak építésére fordított kiadás 1953-ban 11-szer volt nagyobb, mint 1950-ben és ebben az évben ismét növekedni fog.

Számos új országutat építettek. A sikang- tibeti országutat meghos-zabbították nyugat felé Lhassza irányában. A Csengtu-Apha országút, amelynek kétharmadrésze már elkészült, Lan- csou felé kapcsolódik be az úthálózatba. Ez fontos közlekedési vonal ma már az északnyugati Szecsuan tartományban élő tibeti nép számára.

JltiLy, mcuze oaqy mát..,

Mily messze vagy már... Fölkapott a távol Kék kendőjébe s elszaladt veled.

Még integetsz irdatlan messzeségből,

Jaj annak, aki utánad ered.

Kém tudod, hol van a mézízű érzés?

Az ujjainkat egymásba fonó?

Könyvembe csukva itt maradt belőled Két kék szem és egy szőke hajcsomó.

MINIATŰRÖKBŐL

L

cÁ aczirol

Mint áradó, vidám folyó,

Ügy gázol gazdag életünkre.

Ö szívünk igazmondó tükre,

Borillatú, jó csobolyó.

Termékeny álmokat fogan.

Nem is tudod, hogy ő esözik Minden napodra ősztől-ószig.

— Igyál belőle boldogan,

VI.

cAz élettől

Kimondtam ezt a szót: fehér.

Leírtam ezt, hogy: álom.

És most e tiszta reggelen Az életet csodálom.

Az élet, amint ring velem,

(Fehér ernyő a bodzán.)

Ma mint egy gyöngyöző ital,

Olyan az élet hozzám.

rílj híd.

Szeretlek, hid! Korlátodhoz dűlök,

A nyári nap arany rózsája hull rám.

Te tudod, mit sikolt a göztülök,

S a vén Dunán miről mesél a hullám.

Nézd, életem nyugodtan átadom,

Már áradattól, már jégtől se félek.

Ügy tarts bennünket iveit hátadon,

\kár az élet mélységén a lélek.

Amíg kiáltom hozzád ezt a verset, l-feldörögnek a roppant traverzek, ng-zeng a vas ujjongó éneke.

nem tudom még, holnap élek-e, míg testem szét nem hull barna röggé, ‘d vagyok és dicsérlek örökké.

A kievi úttörővasút

A kievi úttörővsúton mindent gyermekek vég ' . , uzi zetik a vonatot, ők ányítják a menetrendet, s cllatj teendőket. Az úttörővsút áthalad az erdöparkon is. K P kievi gyermekek legiyiveltebb pihenőhelye.

A Képen: A vasút* „Pionye rszkaja” áHomason.^ ozerszkij)

Az Országos Béletanács tényképpályázata

A pályázaton mindenki rósz Vehet. Olyan ténykéneket kérünk, areiyek művészi formában mutatják be béke szépségeit, népünk békés ai.otó- munká.ját. béketetteit. A pályázóra mindenki korlátlan számú íelate- fehér. legalább 9x12 cm. méretű, reprodukálásra alkalmas fényképet küldhet be.

A képek hátlapján fel kell tüntetii a kép címét, a szerző nevét.** lakcímét. A pályázat beküldésének határideje: 1954 október 1. A fényképeket a Ma.fe.var Doltrouók Országos Müvéez- iényképező Egyesület«, n Magyar Képzőművészek Szövetsége és az Országos

Béketanács megbízottaiból alakult Z6üri értékeli. A pályázat eredményének kihirdetés*?: 1954 november 1. A legjobb pályamunkákat az OFOTÉKT- üzletekben kiállítjuk. A díjnyertes

képeket a. Béke és Szabadság közli.

A pályaműveket a. következőképpen díjazzuk:

T. díj 1000 forint

II. díj 600 forint

III. díj 400 forint

Azonkívül 10 értéke» .könyvjutalmat is kiosztunk.

A fényképeket az Országos Béketa- náos címére: Budapest. VI. SztáÜn-út

Az elmúlt vasárnap i. nés ébresztő köszöntötte1 ze_

gozóit. A tyukodi es a pátycH^,. (\0\. zenekarok járták be a környező geket. majd C'seneerben is az utcakv Azt adták tudtul hogy Csengerben Eport-kultúrünnepséfr lesz megrendez, ve. Gyűlt is a. közönség nagy érdeklik déspel. várták a vendégpportolókat. A sportolókkal együtt a kuitúrcsononok vendégszereplésére is kíváncsiak voltak. A labdarúgók Budapestről iöttele barátságos mérkőzést játszani a csengeti járás válogatottjával de röplabda villámtorna, is volt amelyet a Traktor Sportkör rendezett az arató- ünnep tiszteletére. Volt még ökölvívómérkőzés is. A kultúrműsor azonban egy kié akadályba» ütközött, mert a rendezés hibáikból a 8 órára meghir- detett előadásra csuk 10 órára áiiíŐ

tták fel a szabadtéri színpadot, ttek vendégek kerékpáron, szeké- iv g " a iáris minden közéé5 o -.vűlt oí hárora^er főnyi közönül ^ Loboeó-t amikor n Budapesti •epetf iárá«i vLex csaT»»ta pályára kolüJü^tot imttutHy t<?tal- i*.

ős B.-l-e» „tán ,bí „a. vendi-cck

~.vözeimet szereztek \ :é'0i aranyban Por nem vette P| a'n*,j§™’ '■ulfűrmü- a mátészalkai kuItúicsoV,kfdvi> mprt las előadással szórakoztatta' I‘zl^'on.aKuitúr- és sportünnepség Csengerben