Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-18 / 169. szám

A 1954 JULIUS 18, VASÁRNAP LAP Vitaindító gondolatok mogyénk z®n©0f-@ről4v ^ z,ol< Mr,e^ Sok szó esik manapság — fő­ként az új kormányprogramra és a III. pártkongresszus óta — zenekultúránk problémáiról. Ez nem véletlen jelenség. Hi­szen hazunkban egyre több és erősebb az a szál, amely összeköti a magyar állampolgárokat, s mindegyre kevesebb a szál, az az ok és jelenség, ami megkülönböz­tető és elválasztó. Az új magyar népfront sokkal szélesebb alapokon nyugszik, s mindinkább nemzetivé szélesedik. Olyan kispolgári, értelmiségi ré­tegekkel is szélesedett, amelyek eddig vagy kívülről, vagy közöm­bösen, vagy szkeptikusan szem­lélték dolgainkat, sorsunk alaku­lását, nemzeti létünk, jövőnk ki­bontakozását. Ez a politikai, gazdasági fejlő­dés kell, hogy tükröződjék kultu­rális életünk problémáiban is. És tükröződik is. Itt is szélesebb a front, gazda­gabb, sokrétűbb a tartalom, az igény, színesebb, változatosabb a forma. Nem is lehet másként. Hiszen a tudomány, az irodalom, a művé­szet, mindig minden rendben szükségszerűen — felépítmény jellegéből adódóan — segíti, erő­síti az alapot, azaz nemcsak tük­röz, hanem annak az alakulását is jelentősen befolyásolja. Ha igaz az, hogy erőteljes lépé­sekben haladunk politikai, gazda­sági téren a szocialista nemzetté- válás felé, akkor igaz az is, hogy kultúránk is szélesebb alapokon nyugszik, és egyre markánsabban tükrözi a nemzeti jelleget. De ez a fejlődés nem összeütközésnélküli — nem harcnélküli. A MUZSIKA MEGÖLŐ ELLENSÉGEI Hogy ez mennyire így van, ta­lán egyetlen egy művészeti ágban sem érzékelhető jobban, mint a zenében. Talán egyetlen művé­szeti ágban sem látszik az ellen­séges eszmeáramlatok oly nyilt ostroma, vagy rejtett beszivár­gása, mint a zenében. Amíg iro­dalmunk mind egységesebben és szilárdabban veszi fel a harcot az ellenséges eszmeáramlatokkal: a burzsoá nacionalizmussal és a burzsoá kozmopolitizmussal szem­ben, addig zenei életünkben külö­nösen a könnyű zenében, elsősor­ban az úgynevezett szórakoztató zenében súlyos rombolásokat vé­gez ez a burzsoá tartalmú kozmo­polita eszmeáramlat. Ezt a jelenséget, sajnos, nap, mint nap látjuk megyénkben is. A kupié, dallamtalan jazz rombol '^Nyíregyházán is, de a falvak- ‘ •> tanyákon is. Hiszen nem * csinálni, csak elmenni az esti mulatókba, szórakozóhe­lyekre, mindezt tapasztalhatjuk. Gyakran azt látjuk a Budapest­ről jött varieté-társulatok műso­rában is, hogy túlságosan sok a „negatív1“ példa, úgy gúnyolják a jazzt és a kozmopolita kultúra más szemetét, hogy másnap vagy harmadnap a fél város utánozza őket, de annyira utánozza, hogy a fiatalok vérébe megy át. Viszony­lag elég gyakran látunk még ilyen varietéműsort. Nem azt mondjuk, hogy a kultúrotthonok- ban csak népköltészetet, Wagner-, Verdi-operákat játsszanak, vagy Palestrina kórusremekeket éne­keljenek, hanem azt, hogy sokkal több népdalt, népballadát, népi táncot, népi játékot, azaz népköl­tészetet és ízléses szórakoztató műsort, muzsikát kérünk.: Sokkal több Erkel, Liszt, Bartók, Ko­dály és Szabó-műveket játsszanak. NE VEGYÜK EL A ZENÉT AZ 1FJUSÄGTÖL Az a kérdés, hogyan lehet meg­akadályozni a kozmopolitizmus- nak, a burzsoá nacionalizmusnak ezt a veszélyes áramlását a zene­front terén?! Elsősorban 'intézményes, az egész országot átfogó szervezett kultúrpolitikai, tömegmozgalmi törekvéssel: neveléssel, tanítás­sal. Az általános iskolai zeneokta­tás színvonala a meglévő óraszá­mok miatt — a jelen körülmé­nyek között alig jelentős, s a kö­zépiskoláktól — (a pedagógiai intézmények kivételével) szám­űzték az énekoktatást, az ének­kart. Pedig esztétikai nevelést, harmonikus arányos emberformá­lást, zenei nevelés, zenei művelő­dés nélkül elképzelni sem lehet. Azt sem mondhatjuk, hogy elég megyénknek egy nagy zeneiskola, mert hiszen sokkal nagyobb a zenei igény, mint amennyire ki tudjuk ezt elégíteni. Mennyire szükséges lenne, hogy új alapfokú és középfokú zeneiskolák nyílja­nak járási székhelyeinken, vagy nagyobb községekben. Mennyire szükséges lenne, hogy bevonuljon erőteljesebben, jelentőséget kap­jon a zeneoktatás alsófokú, felső­fokú oktatásunkban egyaránt. Mennyire szükség lenne még több és több jól képzett zenepedagó­gusra, s a vidéket járó hegedű- művészre, zongoraművészre, vagy bármilyen hangszert kezelő hang­szeres muzsikára, énekesművé­szetre, gördülő operára, filhar­móniára. Mennyire szükség lenne arra, hogy. az országoshírű nagy népiegyüttesek, mint például a SZOT vagy az Állami Népi Együt­tes minél többször látogasson el hozzánk, ne csak Nyíregyházára, hanem Kisvárdára, Mátészalkára, Tiszalökre, . , minden olyí,sname?5,k? es lik, ahol szfe’ ; séges eszmeiaz e^sz.'1 vészi fokú zé’L ma§as mu urat. [Igy>ekkar°k Nemcsak az iskolai intézméí?10 az a kérdése ez a ?tesitesenek az énekkarok, zePa’ hanem sének problémája* letesite- lene és kell kinői , mú vagy többszóia s _ ,a~ nak, a zenekarokig*.1 OK~ nekartól a szimfónc , 3ze" —mint a gomba a jó lenne, ha nemcsa Mllyen vezeteink és más tP1 szer‘ teink tagsága, az ;eryeze" öregek egyaránt többe . ®s az ban is versenyeznének* a?T j tud több népdalt, ball®y . meri jobban Kodály, Bt“ 1®' Händel, Mozart stb. racf*’ Milyen jó lenne, ha ilj3?al' nyék nemcsak az iskolá?l®e' nem az üzemekben, válla*1?' falun is lennének. rla1’ Az a kérdés, van-e ehh tőségünk? Igen, van. Ha akarjuk, mint ahogyan í|F! akarnunk, akkor mindenfé 1 sőbb intézkedés nélkül, int' nyes lehetőség biztosítása r is megtaláljuk a helyes utat., ez mennyire így van, azt 1 nyitja a megyénkben nemrég zajlott széleskörű zenei felmé tehetségkutatás. A megyei tan, népművelési osztálya a béke tarhosi zenegimnázium segítség vei, Gulyás György igazgató vezt tésével felkutatta megyénk mind azon tehetségeit, akik alkalmasak továbbképzésre, másrészt, akik­ben remélni látjuk jövőnk kiváló énekes és hangszeres művészeit, és zenepedagógusait. Meghallgattak több mint 600 fiatalt, nagyrészt általános iskolai tanulókat. A legkiválóbbakat a békéstarhosi zenegimnázium ta­nítja, neveli, s egyben gondosko­dik ingyenes diákotthoni elhe­lyezésükről is. Többen a nyíregy­házi zeneiskolában biztosítják ze­nei továbbképzésüket. Ez is pél­dázza, hogy találunk kiutat a hi­bákból, van kezdeményező képes­ség és készség, ha mélyen azono­sulni tudunk népünk problémái­val, törekvésével kulturális igé­nyének kielégítése tekintetében. De tovább kell menni ebben a kérdésben: biztosítani kell a lehe­tőségeket a személyi és tárgyi feltételeket ahhoz, hogy magas­színvonalú, s a tájkultúra kin­cseit is birtokló népi ‘együttesek, kultúrcsoportok. szakemberek ne­veljék a legszélesebb tömegeket az egészséges zenei ízlésre. Barota Mihály. „A kalandok világában44 * Uj szovjet almanach Május végén a Szovjet írószövetség prózai szakosztálya értekezletre hívta össze a moszkvai írókat. Ezen a Gyermekkönyvkiadó vállalat kép­viselője bejelentette, hogy az olvasók kívánsá­gára illusztrált almanachot adnak ki, amelyben tudományos alapon álló kalandos írásokat kö­zölnek. Az értekezleten sok érdekes és értékes ja­vaslat hangzott el, majd megválasztották az új almanach szerkesztőbizottságát és megegyeztek abban, hogy az első kötet sikere esetén felvetik a kalandos írásokat tartalmazó folyóirat megin­dításának kérdéét. Ibiiteket. A műsor után reeeelic tartó táncmulatsár következett. Ic.v ünne­pelték metr tárásunkban az aratóün- nepet. Ez a nap emlékezetes leaz íio - Hozóink előtt, mert nálunk mée ilyen szép sport-kultúrünnepeétr nem volt megrendezve. Dicséret illeti a JTSB-t. a Traktor-Sportkört a rendezésért. — Hiba. hocy a, tömeeszervezetek nem sokat segítettek n. siker érdekében. Ko. moly anyáéi seíritséeet adott a csen­ned földmüveeszövetkezet a. eseneeri és urai állami nazdaeán. Szeretnénk, ha máskor is lenne járásunkban ha­sonló sport-kultúrünnepeéír. SOÓS ANDRÁS Uj országunk Délnyugat-Kínéban Északnyugat-Kínéban a felszabadulás óta eltelt négy év alatt teljesen helyreállították az országutakat. A forgalomnak átadott országutak hossza az 1950. évt 8.000 kilométerről ma már 22.000 kilométerre emelkedett. Az országutak építésére fordított kiadás 1953-ban 11-szer volt nagyobb, mint 1950-ben és ebben az évben ismét növekedni fog. Számos új országutat építettek. A sikang- tibeti országutat meghos-zabbították nyugat felé Lhassza irányában. A Csengtu-Apha országút, amelynek kétharmadrésze már elkészült, Lan- csou felé kapcsolódik be az úthálózatba. Ez fon­tos közlekedési vonal ma már az északnyugati Szecsuan tartományban élő tibeti nép számára. JltiLy, mcuze oaqy mát.., Mily messze vagy már... Fölkapott a távol Kék kendőjébe s elszaladt veled. Még integetsz irdatlan messzeségből, Jaj annak, aki utánad ered. Kém tudod, hol van a mézízű érzés? Az ujjainkat egymásba fonó? Könyvembe csukva itt maradt belőled Két kék szem és egy szőke hajcsomó. MINIATŰRÖKBŐL L cÁ aczirol Mint áradó, vidám folyó, Ügy gázol gazdag életünkre. Ö szívünk igazmondó tükre, Borillatú, jó csobolyó. Termékeny álmokat fogan. Nem is tudod, hogy ő esözik Minden napodra ősztől-ószig. — Igyál belőle boldogan, VI. cAz élettől Kimondtam ezt a szót: fehér. Leírtam ezt, hogy: álom. És most e tiszta reggelen Az életet csodálom. Az élet, amint ring velem, (Fehér ernyő a bodzán.) Ma mint egy gyöngyöző ital, Olyan az élet hozzám. rílj híd. Szeretlek, hid! Korlátodhoz dűlök, A nyári nap arany rózsája hull rám. Te tudod, mit sikolt a göztülök, S a vén Dunán miről mesél a hullám. Nézd, életem nyugodtan átadom, Már áradattól, már jégtől se félek. Ügy tarts bennünket iveit hátadon, \kár az élet mélységén a lélek. Amíg kiáltom hozzád ezt a verset, l-feldörögnek a roppant traverzek, ng-zeng a vas ujjongó éneke. nem tudom még, holnap élek-e, míg testem szét nem hull barna röggé, ‘d vagyok és dicsérlek örökké. A kievi úttörővasút A kievi úttörővsúton mindent gyermekek vég ' . , uzi zetik a vonatot, ők ányítják a menetrendet, s cllatj teendőket. Az úttörővsút áthalad az erdöparkon is. K P kievi gyermekek legiyiveltebb pihenőhelye. A Képen: A vasút* „Pionye rszkaja” áHomason.^ ozerszkij) Az Országos Béletanács tényképpályázata A pályázaton mindenki rósz Vehet. Olyan ténykéneket kérünk, areiyek művészi formában mutatják be bé­ke szépségeit, népünk békés ai.otó- munká.ját. béketetteit. A pályázóra mindenki korlátlan számú íelate- fehér. legalább 9x12 cm. méretű, re­produkálásra alkalmas fényképet küldhet be. A képek hátlapján fel kell tüntetii a kép címét, a szerző nevét.** lakcí­mét. A pályázat beküldésének határ­ideje: 1954 október 1. A fényképeket a Ma.fe.var Doltrouók Országos Müvéez- iényképező Egyesület«, n Magyar Kép­zőművészek Szövetsége és az Országos Béketanács megbízottaiból alakult Z6üri értékeli. A pályázat eredményé­nek kihirdetés*?: 1954 november 1. A legjobb pályamunkákat az OFOTÉKT- üzletekben kiállítjuk. A díjnyertes képeket a. Béke és Szabadság közli. A pályaműveket a. következőképpen díjazzuk: T. díj 1000 forint II. díj 600 forint III. díj 400 forint Azonkívül 10 értéke» .könyvjutalmat is kiosztunk. A fényképeket az Országos Béketa- náos címére: Budapest. VI. SztáÜn-út Az elmúlt vasárnap i. nés ébresztő köszöntötte1 ze_ gozóit. A tyukodi es a pátycH^,. (\0\. zenekarok járták be a környező geket. majd C'seneerben is az utcakv Azt adták tudtul hogy Csengerben Eport-kultúrünnepséfr lesz megrendez, ve. Gyűlt is a. közönség nagy érdeklik déspel. várták a vendégpportolókat. A sportolókkal együtt a kuitúrcsononok vendégszereplésére is kíváncsiak vol­tak. A labdarúgók Budapestről iöttele barátságos mérkőzést játszani a csen­geti járás válogatottjával de röplab­da villámtorna, is volt amelyet a Traktor Sportkör rendezett az arató- ünnep tiszteletére. Volt még ökölvívó­mérkőzés is. A kultúrműsor azonban egy kié akadályba» ütközött, mert a rendezés hibáikból a 8 órára meghir- detett előadásra csuk 10 órára áiií­Ő tták fel a szabadtéri színpadot, ttek vendégek kerékpáron, szeké- iv g " a iáris minden közéé­5 o -.vűlt oí hárora^er főnyi közön­ül ^ Loboeó-t amikor n Budapesti •epetf iárá«i vLex csaT»»ta pályára kolüJü^tot imttutHy t<?tal- i*. ős B.-l-e» „tán ,bí „a. vendi-cck ~.vözeimet szereztek \ :é'0i aranyban Por nem vette P| a'n*,j§™’ '■ulfűrmü- a mátészalkai kuItúicsoV,kfdvi> mprt las előadással szórakoztatta' I‘zl^'on.a­Kuitúr- és sportünnepség Csengerben

Next

/
Thumbnails
Contents