Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-18 / 169. szám

AtiriAP PÁRTÉPÍTÉS Látogatás a tiszavasvári pártszervezetben az aratás után HÍREK a megyéből Tiszavasvári. Ez a község örök­re beírta nevét a magyar törté­nelembe. Itt született Vasvári Pál, a 48-as szabadságharc, a márciusi ifjak egyik kimagasló egyénisége. A fiatal író álmát, szabadságharcát ugyan nem ko­ronázta siker, bár életét áldozta a hazáért, a szabadságért, — de mindez nem volt hiábavaló. Meg­kezdett harca egy lépés volt előre azon az úton, amelyen a magyar dolgozó nép a Szovjetunió segít­ségével, pártunk vezetésével ma halad... Megkapóan szép most a tisza­vasvári határ. A dolgozó parasz­tok olyan féltő gonddal és szor­galommal ápolják növényeiket, mint a kertész a legszebb virágo­kat. Háromszor kapálták meg a kapásnövényeket, s el akarják végezni a gazolókapálást is. Mun­kájuk után szép termés várható. Joggal büszkék erre az eredmény­re a tiszavasvári dolgozók. Szép, zöldlombozatú fasor kö­zött ér ki az ember a tiszavasvári határba. Félig learatott búzatáb­lánál állunk meg. Az ott dolgozó aratómunkások éles kaszájának gyors járását, a marokszedő leá­nyok ügyes mozgását figyeljük. A napot sűrű, haragos szürke fel­hő borítja. E kis csoport ember gondterhes arcát látjuk, amikor íel-feltekir.tenek az égre és für­készve vizsgálják: vájjon lesz-e eső, újból abba kell-e hagyni az aratást? Mi lesz a terménnyel? Ez a néhány arc az egész falu arca. Híven tükrözi az egész köz­ség féltő és aggódó harcát a ke­nyérért. És hozzátehetjük: nem alaptalanul. Ma a tiszavasvári dolgozók saját maguknak arat­nak, minden késedelem, minden búzaszem veszteség a gazdának, az országnak a veszteségét je­lenti. A tiszavasvári határban még elég sok az aratnivaló. A 6000 hold kalászos levágását kb. 55— 60 százalékban végezték el. A kedvezőtlen időjárás, a gépek las­sú munkája, nem egy esetben azok kiesése, komoly erőfeszítést kíván a tiszavasvári dolgozóktól. ■He komoly feladat hárul a párt- g^’ezetre is, hogy az agitáció muM szinvonalának megjavítá- A tisi.Sy°rsílsa az aratási kz volt a jv. . tfeladatok eh&. Pártszervezetre meg a népnevefőJ10®5; a ,n6h6Z előadók segítségévei0? • olt?°!ta áll most az agitáció? — Bizony, most gyenge, — mondja Révész elvtárs, az alap­szervezet titkára, majd így foly­tatja: — A pártvezetőség még június­ban határozatot hozott az egyik vezetőségi ülésen a népnevelő­munka újjászervezésére és a nép­nevelőhálózat megszilárdítására. Ezt a határozatot csak az elmúlt héten tudtuk megvalósítani, mert nem jöttek össze a népnevelők. Most 76 népnevelőnk van, beosz­tásuk megtörtént. Az újjászerve­zésnél 15 dolgozó parasztot is be­vontunk. Munkájukat most kezd­ték meg,_ bővebb tapasztalatom még nincs. Nagyon helyes, hogy a pártve­zetőség a népnevelőhálózat meg­szilárdításával kezdte, csak az a hiba, hogy ezt nem most kellett volna. Az aratás előtt néhány héttel már kész agitációs érvekkel kellett volna felkészíteni a népne­velőket. A pártvezetőség népnevelőérte­kezleten beszélt az aratás, csép- lés és a begyűjtés fontosságáról, az öregségi kedvezményről stb., ami mind nagyon helyes. De úgy lett volna helyesebb, ha csak az aratással foglalkoztak volna és azt alaposan elemezték volna. Egy héttel később a cséplést és a beadást beszélték volna meg. Világos, meggyőző érvelés szükséges A népnevelők panaszkodnak, hogy nincsenek helyi érvek. Pe­dig vannak! A község határának jórészét jégkár érte. A jég még- jobban meglazította az érett kalá­szokban a szemet. Nos, hacsak egy-két napot késnek az aratás­sal, ez községi viszonylatban 60 vagon szemveszteséget jelent. Ez a 60 vagon gabona a büdi-résznek majdnem egészévi kenyérszükség­letét fedezné. Menjünk csak tovább. Az esős időjárás nemcsak a lábonálló, ha­nem a keresztberakott gabonát is veszélyezteti. Féltő, hogy kicsiráz­nak a szemek. Ez pedig újabb veszteséget jelentene. Mi a fel­adata a pártszervezetnek? A nép­nevelők segítségével mozgósítani a dolgozókat napos időben a ke­resztek szétrakására, a gyors be- hordásra. A népnevelők magya­rázzák meg a dolgozóknak, hogy egyén egyénnek, az egész utca egymásnak segítsen a behordás- ban. Ez két szempor^jpól előnyös. Először biztosítva van a gyors be­hordás, másodszor az utcákban gyorsabb lesz a cséplés. Az is nagyon helyes, hogy a pártszervezet a népnevelőértekez­leten ismertette a gyorsbeadási prémiumot, a mázsánkénti 5 és 3 forintos jutalmat, s kiadta a jel­szót: „cséplőgéptől a begyűjtő helyre'“. Azonban ez agitációs érv­ként mind kevés. A pártszervezet­nek agitációjában most kell meg­mutatni a munkás-paraszt szövet­ség jelentőségét, hogy a dolgozó parasztok a beadásban ne kény­szert, hanem népi államunk, hős munkásosztályunk segítő kezének viszonzását lássák. Erre is van példa, csak egy kicsit nézzünk szét a községben. Itt van a Keleti Főcsatorna, melynek kezdeti hasz­nát már a rizstermelők érzik is. Jövőre pedig az egész község. — Vagy itt vannak az új áruházak tele áruval. Régen, ha egy ko­molyabb ruhát akartak vásárolni, Nyíregyházára kellett bejönni. Le­het beszélni az árleszállításról, amit munkásosztályunknak kö­szönhetünk. Ha egy kicsit számo­lunk, élénkbe tárul, hogy Nagy Gábor dolgozó paraszt 4 tagú csa­ládja számára az árleszállítás évente több, mint 1000 forint megtakarítást jelent. Mit jelent ez akkor az egész községnek, az or­szágnak. Ugyancsak sok segítsé­get kaptak munkásosztályunktól akkor is, amikor üzemeink egy­más után határozták el a mező- gazdasági kisgépek és szerszá­mok gyártását és gyorsan szállí­tották a dolgozó parasztok ren­delkezésére. Hány gazdát lehetne felsorolni, aki már ez évben ezzel a szerszámmal művelte meg föld­jét és aratja a bőséges gyümöl­csöt? Nos, így és ehhez hasonló, személyhez szóló agitációval kell előkészíteni a begyűjtés sikerét. E munkának nem kis részét a cséplőgépeknél dolgozó népneve­lőknek kell elvégezni. Ezért nem lehet közömbös a pártszervezet­nek: kik lesznek ezek a népneve­lők és hogyan készítik fel őket. A cséplőgépekhez a népnevelők ki­válogatása még nem történt meg. Igaz, ez még nem sokat késett, ha a pártvezetőség most sürgősen hozzáfog. De azt sem szabad el­felejtenie: pillanatnyilag az ara­tási munkát kell meggyorsítaniok. Nem kétséges, ha a pártvezetőség kezébe veszi az aratási munka irányítását, nem figyelmeztető, hanem meggyőző agitációs njun- kát fog végezni, munkáját siker fogja koronázni. BÁLINT LAJOS. Helmut Krause 18 éves volt, amiké ködös éjszakán az NDK-ban lévő Mügelntj'őlv ovezethatar felé lopózott. Három társával Nyu­gat neme tországba igyekezett, ahol — mint ecve­mpí, me*éltek ~ az utcán hever a Chesterfield meg a Camel-cigaretta. Kezdetben katonai építkezéseken dolgozott- kaszárnyákon meg repülőtéren. Éppen csak anv- nyit keresett, amiből szűkén megélt. De ezf sem sokáig; száz meg százezer német fiatal sorsára jutott, munka nélkül maradt. Helyzete már-már kibíihatatlanná vált, ami­hfn Sím ldegen. munkát kínált Franciaország­ban. Boldogan irta alá a szerződést. Az NDK-ba szegyeit visszamenni — és utóvégre: Franciaor- szágot megismerni, dolgozni és keresni, nem utolso dolog. - Csak akkor jött rá, tulajdoni képpen mit is irt ala, amikor francia földön ka- tonaruhaba bujtatták és csendőrkí mérettel ha­jóra szállították. káh^lé^SZb?n’ egy Északalgériai város­kában képeztek ki okét. Az 50 fokos hőségben mar úgy éreztek: teljesen kiszáradt az agyvele- ^k raadasul még félholtra verték őket. Aztán Oránban újra hajóra kerültek. ’ Ne harcoljatok a vietnami hazafiak el- en' kiáltották feléjük a kikötőben a rakodó­munkasok. Helmut fásultan hallgatta. _ Ami- \or vietnami földre léptek, sűrű nyíizápor zú­dult rajuk a sűrűségből. Ezek az átkozott partizánok! — De sok­szor hallotta ezt a következő hónapokban. Bár- merre fordultak, mindenütt partizánokba ütköz­tek. Helmut hamarosan rájött, hogv ebben az orsza ban minden bennszülött partizán, akik igazságos ügyért, a hazájuk védelméért har­colnak. Amikor az első foglyot szökni hagyta, az gfczatért és meleg ételt hozott neki, Elbeszél- sert^c. Ezentúl mindig a levegőbe lőtt és soha- pjett többé foglyot. küldtéktesei valamit megneszelhettek: oda lyosan rríi01 a leghevesebb volt a harc. Sú- szági kórhgÉbesült- fgy került egy franciaor- tudott állni* j onnan pedig — alig hogy lábra ságos szökés Jöbbheti bujdosás és viszontag- Ez év január haza az NDK-ba. házának ablakán1311 kopogtatott be édesanyja azóta, hogy elindultVImdössze négy év telt el tendő alatt évtizedekeügelnbo1’ de a négy esz‘ szem is csak nehezeniregedett' Még az anyai beesettszemű látogatóban'1161'16 fel .a takóarcü- Helmut ágynak esett. bazatero fl,at- javult. Ezekben a napokban lfpot,a csak lassan arról beszélni, amit átélt. Erretelfn ,VOlt ™l?d" rult sor, amikor már beilleszkedet ke.sob,b ke* amikor újra megtanult nevetni aZ UJ eletbe’ Mert megtanult. Eleinte elké^ u „ gáttá, milyen nagyot fordult itthon a’0?.6« tt," hallott először termelőszövetkezetekről ag' M?St állomásokról. Édesanyja és 16 éves öccst ^77 légi barátja az oschatzi termelőszövetke«,hPr, htft ' tmI\k0r meggyógyult> első útja a sza- bad Nemet Ifjúság helyi szervezetébe vezet?« 77 beszelt eioszor arról, amit átélt. Ezután ma' ^y01 san követtek egymást az események- terme- ^szövetkezeti tag lett. anyjának, öccsének és r! LéÜáZat utaltak kl> aztán traktort bíztak ia, később meg egy egész ifjúsági csoportot. Néhány nap múlva Békéscsa­bára indul a szabolcsmegyei dol­gozók küldöttsége, hogy megnézze azabolcs-Szatmármegyc párosver- senytársának, a békésmegyei dol­gozó parasztoknak eredményeit. * A MEZÖKER. Vállalat pén­teken 40 vagon burgonyát, 120 mázsa uborkát, 80 mázsa zöldba­bot, 30 mázsa meggyet és 200 mázsa fejeskáposztát szállított a budapesti dolgozók ellátására. — Szombaton 45 vagon burgonya és 100 mázsa uborka ment megyénk­ből Budapestre. * Szombaton Nyíregyháza város mellett befejezték az aratást a nagykállói járás dolgozó paraszt­jai is. A baktalórántházi, kisvár- dai és nyíregyházi járások dol­gozó parasztjai hétfőn fejezik be az aratást. Mindenütt ünnepélye­sen végezték be a kenyércsata első szakaszát. * E hónap 30-án este fél nyolc órai kezdettel szabadtéri hang­versenyt rendez a SZOT kultúr- otthona. A tanítónőképző intézet udvarán rendezik meg ezt a hang­versenyt, ahol közreműködik a debreceni MÁV. igazgatóság 60 tagú énekkara és a SZOT szim- fónikus zenekara. Tőrös Mária és Lothár Miklós operaénekesek szólószámait is hallhatja a kö­zönség. * A tiszavasvári állami gazdaság tiszadadai üzemegységéből egyre több zöldségfélét szállítanak el a környező ipari városok piacaira és köztük Nyíregyházára is. Ed­dig a Tisza és a Keleti Főcsa­torna partjáról 1450 q káposztát, 270 q uborkát, több mázsa étke­zési tököt és cseresznyét szállítot­tak el. A nagycserkeszi dolgozó pa­rasztok kérésére a községi tanács 6 mént hozatott a, debreceni ál­lami méntelepről. Á dolgozó pa­rasztok társadalmi munkával építik fel részükre az istállót, így akarják fellendíteni az or­szágoshírű nyíregyházakörnyékí lótenyésztést. ♦ Negyvenvagonos irányvonat in­dult a dunai árvíznél dolgozók és károsultak élelmezésére me­gyénk burgonyatermő vidékéről. Vencsellő, Kakamaz, Gégény és Kállósemjén dolgozó parasztjai éjjel is szedték a burgonyát, hogy segítsenek az árvizes részeken dolgozók és lakók ellátásán. Ma és holnap újabb szállítmány in­dul a dunai vízveszély színhe­lyére. * A megyei községészségügyi es járványügyi állomás, amely mint ilyen, első az országban, eredmé­nyesen végzi kutatómunkáját. — Nyíregyházán a Jókai-utcán kor­szerű átalakított épületben kezd­ték meg munkájukat az orvosok. Kísérleteik a járványok megelő­zését szolgálják. * A Szabolcs-Szatmármegyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói elsők akarnak lenni a gépjavító vállalatok országos versenyében. Második negyedévi tervüket 108 százalékra teljesítet­ték. Most újra az élüzem-jelvá- nyért indultak harcba. * Molnár József, a tiszavasvári gépállomás kombájnvezetője ed­dig több mint 100 holdon takarí­totta be a gabonát. Minőségi munkát végez gépével. A tisza­vasvári Munka termelőszövetke­zet pénzjutalomban részesítette. Hol a nyár — milyen lesz az ősz ? ,Júli U8 20-a körül jobbra íordul az idő Július közepét mutatja a naptár. Aratják a búzát. De hol a nyár? Az emberek kabátjukba burkolóznak, üresek a strandok, alig vannak a kerthelyiségekben. Sokan kérdezhetik: hol a nyár? A Meteorológiai Intézet szerint ugyanaz, ami télen és tavasz- szal: a nyugati szél az Óceánról állandóan hideget hoz Európába és az egész kontinenst elárasztja a monszun-szél. Már május végén megkezdődtek az esőzések, és a gyakori viharok arra mutatnak, hogy igen erős a tengeri légtömegek beáramlása. Sajnos, ennek a légáramlásnak mi még tovább isszuk a levét. A száraz időjárás, a nyárias jellegű idő nehezen fog kialakulni. Remény van azonban, mert időközben a tenger is felmelegszik, ugyanakkor a szárazföld lehűl és kiegyenlítődik némikép a hő­mérséklet. Július 20-a körül már jobbra fordul az idő, és elérthetjük a 30 fokos meleget. Hogy az augusztus milyen lesz, azt még egyelőre a Meteorológiai Intézet sem tudja. Messzi van. A statisztikai való­szerűség azonban azt mutatja, hogy szép derűs és hosszú őszünk lesz. Ránk is fér egy kis kárpótlás! Orvoslást várunk! Nem a legjobb hangulatban írt leve­let szerkesztőségünk­be Hudák József méhtelki párttitkár elvtárs. Egyetértünk levelével. Arról érte­sít bennünket, hogy a csahold gépállomás nem sok segítséget ad termelőszövetke­zetüknek. „A gép­állomás főagronómu- sa Koncz István csak ígérget a tsz-nek, de nem’ nagyon igyek­szik szavát megtar­tani. Megígérte a fű­kaszát lóherét ka­szálni, — de azt nem küldte el — 30 hold lóhere majdnem vá- gatlan maradt. Ha­sonlóan tette az ara­tógéppel és kom­bájnnal is. Nemrégen a gépállomás igazga­tója a járási pártbi­zottság munkatársá­val látogatott el Méh­telekre és megígérte, hogy az árpa levágá­sához kombájnt és aratógépet adnak. A gépekkel el is indul­tak Tyúkodról, azon­ban Gacsálynál to­vább nem jutottak. A Dózsa termelőszö­vetkezetnél maradt mind a két gép, ám­bár ők géppel ren­delkeznek. Azonban az ő gépük elromlott, nem tudták üzemel­tetni, — s most azt küldték át Méhte­lekre. Nagyon szeretnénk, ha a csaholci gépál­lomás igazgatósága részéről megszűnne már az ígérgetés! — Tagságunk már azt javasolja, hogy jövő­re ilyen gépállomás­sal ne kössünk szer­ződést!” Fehérgyarmatról hiányolják a dolgo­zók, hogy az Ady Endre-utcában . nincs vízlevezető csatorna. (Dunnái Zoltán) * A kisvárdai fém­ipari ktsz. sem vég­zi úgy munkáját, ahogyan azt elvárjuk tőle. Jó pár napja múlt el már, hogy a Művészotthon vízve­zetékeit kijavították és 1500 forintot vet­tek fel ezért a mun­káért. Ám víz még így sincs. (Hován József) Levelezőaniozgalmnak Az elmúlt héten — július 12-től 17-ig — 165 levél érkezett szerkesztőségünk címére. Ezidő alatt 75 levelet közöltünk la­punkban. Különböző szervektől 14 olyan választ kaptunk, amely­ben a dolgozók bejelentései nyomán tett intézkedéseiket közük. ügy ner 7 7 7 7 7~7 . 't idegeiilégiomsta útja a eiv '‘lőszövetkezetig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents