Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-15 / 166. szám

3

Száz kilométer út megjavításáért

A fejérmegyei tanács város- és községgazdálkodási osztálya a dolgozók kezdeményezésére támaszkodva, felszólította az ország valamennyi megyei tanácsának város- és községgazdálkodási osztályát, csatlakozzék a „száz kilométeres mozgalonr'-hoz. A fejérmegyeiek ennek keretében vállalták,

Az ausztriai árvízhelyzetről

Hírügynökségi jelentések beszámolnak arról, hogy a Duna vízállása Bécsnél már kedden rekordmagasságot ért el és továbbra is emelkedik, szerdára a vízállás S.25 méter volt. Ugyanakkor Ausztria egyes részein már csökken a vízállás és az emberek kezdenek visszaköltözni átázott, sáros házaikba.

Bécs külvárosainak jelentős része víz alá került — jelenti a Reuter. — Becstől Nyugatra és Északra több falu is súlyos helyzetbe került. E falvak lakosságát csónakokon látják el élelmiszerrel.

Kedden Párizsban Dulles, Men- des-France és Eden háromoldalú tanácskozásokat kezdtek.

Az „AFP‘‘ hírügynökség beszámol arról, hogy először Dulles amerikai külügyminiszter négy- szemközt tárgyalt Mendes-France francia miniszterelnökkel, majd a késő esti órákban került sor a hármas tanácskozásra, amelyen kizárólag az indokínai kérdéssel foglalkoztak.

Mendes-France a keddi hármas megbeszélés után nyilatkozatot adott a sajtónak. Bejelentete, hogy a szerdai tanácskozások után közleményt adnak ki.

Figyelemreméltó Harold King ..Reuter‘‘-kommentátor írása, aki a párizsi hangulatot jellemezve, a többi között a következőket írja a hármas találkozó visszhangjáról:

„Párizsban úgy vélekednek, a

hogy társadalmi munkával száz í kilométer utat javítanak, ötven I kishidat rendbehoznak, pótolják az átereszeken az esetleges hiányokat és 15 kilométer hosszan, mintegy 22.500 négyzetméter alapterületen községi járdákat építenek.

Ausztriában különösen nagyméretű az árvíz Krems és Melk városokban.

Az árvíz következtében Ausztria nyugati részén teljesén megbénult a vasúti forgalom.

Ausztria déli körzeteiben igen nagy segítséget nyújtanak, a mentési munkálatoknál a ' ^Szovjet Hadsereg csapatai.

Július 13-án reggel Bécsben megkezdték azoknak a Városrészeknek a kiürítését, amelyeket árvíz fenyeget. A Duna "melletti utcákat és tereket már elöntötte a víz.

találkozó legfőbb célja: erőfeszítéseket tenni a genfi értekezlettel kapcsolatban tanúsított és a csaknem bojkottal felérő amerikai magatartás megszüntetésére, továbbá az amerikai külügyminiszter azon vonakodásának megszüntetésére, hogy nem kívánná jóváhagyni a franciák által az indokínai béke kérdésében elérhető megegyezést.”

Harold King hangsúlyozza, hogy míg Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésében az Egyesült Államok és Nagy-Britannia együttesen néz szembe egy elszigetelt és habozó Franciaországgal, „az indokínai kérdésben“* Duíles- nek egyedül kell szembenéznie egy olyan helyzettel, hegy Nagy- Britannia és Franciaország látszólag egyazon úton halad és ez az út az amerikai politikától való nagyobmérvű függetlenség útja‘‘.

líiil/öldi hírek

Benevento megye három választókerületében községi pótválasztásokat tartottak. A baloldali pártok 5637 szavazatot kaptak a legutóbbi választáson szerzett 5173-mal szemben.

*

Rómában kedden egyórás sztrájk volt a létfenntartási költségek állandó növekedése miatt. Tíz percig a villamosforgalom is szünetelt. Az utóbbi napokban ugyanis ismét emelkedett a kenyér, a tej és más fontos élelmiszerek ára, s ugyanakkor bejelentették a villamos-viteldíjak jelentős növelését.

*

A Németországot és Ausztriát sújtó rossz időjárás már Olaszországra is kiterjedt. Észak-Olasz- országban napok óta szüntelenül zuhog az eső. Szardíniában a keddre virradó éjszaka heves vízár tombolt. Ugyanezen az éjszakán Rómára is íelhőszakadássze- rű eső zúdult. Egy ház villám- csapás következtében kigyulladt. A víz mintegy 800 ház pincéjét elöntötte.

•

A szabad német szakszervezeti szövetség vezetőségének titkársága az árvízkárosultak számára elsősegélyként, valamint a keletkezett károk helyreállítására hárommillió német márkát bocsátott rendelkezésre.

*

Casablancában a marokkói negyedben hétfőn délután bomba robbant. Egy ember meghalt, nyolc megsebesült. Mekneszben négy marokkóit letartóztattak. | Azzal vádolják őket, hogy a marokkói kommunista párt tagjai.

A munkáspárti képviselők az angol alsóházban hétfőn bírálták az angol kormánynak azt a döntését, hogy elismerte a guatemalai katonai juntát.

*

Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnöksége ratifikálta a háború áldozatainak védelméről szóló genfi konvenciókat, amelyeket az 1949. évi genfi értekezleten dolgoztak ki és amelyeket az USZSZK képviselője 1949 december 12-én írt alá.

VÉLIEMÉMY

Nem történik semmi

Fiatal házaspár járja az utcákat. Sorra nézik azokat a lakásokat, ahonnan a vállalatok az irodaházba költöztek. A fiatalok közel másfél éve házasok. A férj Nyíregyházán dolgozik, az asszony falujában van. Amióta egybekeltek, csak hetenkint találkoznak. Nincs lakásuk. Amikor hosszú huzavona után felépült az irodaház, újra reménykedni kezdtek: a felszabadult lakásokból talán jut nekik is. Ezért várják, figyelik: mi lesz e lakások sorsa ...

E lakások sorsa pedig a következő:

Egy kicsit messzebbről kell kezdeni. Onnan kell kezdeni — s ezért ne haragudjanak meg az építőipari vállalatok dolgozói, mert kevés múlik rajtuk, inkább a vezetőkön —, hogy a nyíregyházi építőipari vállalatok építkezései már szinte teljesen nevetségessé válnak. Azon az alapon, hogy „azért nevetek, mert, ha nem nevetnék, sírnom kellene'*. Elszomorító dolog, de meg kell mondani, sok igazság van benne. Elég talán, ha az irodaház készülésére utalunk, vagy arra, hogy a Zrínyi Ilona-utcai tatarozáson már egy éve dolgoznak. Ennyi idő alatt talán már egyetlen ember is elvégezte volna, negyedannyi összegért. Ilyen esetek után kevés bizalommal vannak az építőipari vállalatok munkája iránt. *

Es most beigazolódott, hogy e kevés bizalom is sok volt.

A nyíregyházi lakásnélküliek azt MWélt; hogy — ha részben is —, de az irodaház felépítésével megoldódik a lakásprobléma. — Ehelyett mi történik?

Amikor a kijelölt vállalatok beköltöztek az irodaházba, a Beruházási Igazgatóság, mint építtető, azonnal kapcsolatba lépett a Tatarozó Vállalattal a kijavítandó házak ügyében. Meg is kötötték a szerződést. Eszerint négy házhak már szeptember folyamán kész kellene lenni. A szerződés megkötése után egykét ház javításához hozzá is kezdtek. Aztán abbahagyták. Mégpedig egy minisztériumi utasításra

hivatkozva, amely szerint Sza-; bölcs megyében elsődleges fontosságú építkezés a baktalóránt- házi szolgálati lakás építése, másodlagos a nyírbátori csecsemő- otthon, harmadlagos a nyíregyházi állami lakások tatarozása. Ezekután jöhet a volt vállalati lakások rendbehozása.

Ezután nem történt semmi.

Nem történt semmi, ha csak1 azt nem számoljuk, hogy a Moziüzemi Vállalat helyére, a' Dózsa György-útra beköltözött al Kéményseprő Vállalat, holott a! minisztertanácsi határozat értelmében szigorúan tilos lakást hi-i vatal céljára igénybevenni.

Szóval, nem történt semmi.! Várhatunk télig, mert a Tatarozó ekkorra vállalta a munkaiatok megkezdését.

Nem mondhatunk ezzel semmi! újat, e tényeket ismeri minden illetékes, minden vezető.

És mégsem történik semmi.

Nem történik sémi annak eile-, nére, hogy Nyíregyházán jópár életveszélyes ház van, amelyben már nem szabadna lakni. (Ezekből a házakból egy tegnapelőtt összedőlt.)

A városi tanács hivatkozik az. építőipari vállalatokra és kijelenti. hogy tehetetlen, az építőipari' vállalat hivatkozik a minisztériumra, és hogy ő tehetetlen, ő nem hibás. A minisztérium mire hivatkozik? Valószínű visszafelé jön a sor.

Nem történik semmi, mert nem látják, hogy mit lehetne csinál-; ni, közben jópár család életveszélyes házban lakik, amelynek vizes, penészes falai között él és virul a tüdőbaj.

Nem történik semmi és a fiatal házaspár tovább róhatja az utcákat és azon ábrándozhat, hogy hátha csoda történik: az: illetékes, de intézkedni nem tudó vezetők átadják saját lakásukat ..,

Afra István,

Az új Anschluss régi politikája

Irta: M. SZTURUA

Az -osztrák kormánypártok — a néppárt és a szocialista párt — befolyásos szervezetei nemrégen hadjáratot indítottak annak érdekében, hogy Schuschnigg volt kancellár visszatérjen az emigrációból az országba. Mint ismeretes, Schuschnigg egyike azoknak az osztrák államférfiaknak, akik elsősorban felelősek az Anschluss előkészítéséért. 1936 július 11-én éppen Schusnigg és von Papén háborús főbűnös, az akkori német nagykövet írta alá Bécsben azt az egyezményt, amelyben leszögezték. „Ausztria elismeri, hogy német állam’. Ez volt a döntő lépés Ausztria függetlenségének felszámolása felé. Hitler erre az egyezményre, hivatkozva csatolta Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz.

Miért tartják szükségesnek Ausztria vezető körei, hogy gondoskodjanak az osztrák állam legádázabb ellenségének visszatéréséről? Azért, mert az a politika, amelyet ők ma folytatnak, semmiben sem különbözik attól a politikától, amelyet annakidején Schuschnigg folytatott. Ez az új Anschluss régi politikája. — Azért követelik, hogy Schuschnigg visszatérhessen Ausztriába, mert hasznosítani szándékoznak a nemzeti függetlenség árubabocsá- tásában és az Anschluss előkészítésében szerzett nagy gyakorlatát.

Az osztrák uralkodó körök a bonni revansisztákkal karöltve

nemzetellenes politikát folytatnak, amely az országot az új Anschluss felé sodorja. Mennél bőségesebben hull az . amerikai dolláreső, annál arcátlanabb agresszív igényekkel lépnek fel a bonni militaristák, annál gátlástalanabb és korlátlanabb az Anschluss-propaganda magában Ausztriában.

Különösen az újfasiszta osztják párt, a „Függetlenek Szövetsége” terjeszti buzgón az Anschluss eszméjét. E párt vezető lapja,. a „Die Neue Front” ezt írja: „A Függetlenek Szövetsége nyiltán elismeri, hogy Ausztria német ál- lam, ahol németül gondolkodnak és éreznek”. A párt vezetője, Stendebach volt hitlerista e?re- des, a parlamentben kijelentette, hogy üdvözli az Anschulusst és hogy Nyugat-Németország ' és Ausztria között csupán láthátat- lan határnak szabad lennie.

A militarista és Anschluss-propaganda, a háborús bűnösök ma- gasztalása és a háborús uszítás az ilyen szellemű irodalom terjesztése útján is folyik. Az utóbbi időben valósággal elárasztották Ausztriát effajta irodalommal. Elég mutatóba néhány könyveim, hogy képet nyerjünk tartalmáról. íme például: „Hitler Adolf — ifjúságom barátja”, „Akcióban az SS-csapatok”, „Katona volt az utolsó napig”, „Beszélgetés Hitlerrel”, Emmi Göring, Magda Göbbels, Papén, továbbá Kesselring, Rommel és más volt

hitlerista tábornokok „emlékiratai”. Figyelemreméltó, hogy ezt az „irodalmat” Nyugatnémetországból hozzák Ausztriába. — A nyugatnémet könyvterjesztők autóbuszokon járják az országot, s mindenfelé árusítják a háborút és a fasizmust magasztaló, Anschlussra felhívó könyveket és brosúrákat.

Az Anschlu.'S-propaganda legveszélyesebb frontja, mint azt Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke az Osztrák Kommunista Párt XVI. kongresszusán kijelentette, a sok „bajtársi találkozó”, amelyet a kormány és a vidéki kormányszervek védelme alatt tartanak.

Ezeket a „bajtársi találkozókat” különböző „katona”- és „bajtársi” szövetségek szervezik, amelyek nem a volt osztrák katonákat, hanem a hitlerista Wehrmacht volt katonáit egyesítik. Ausztriában — hiányos adatok szerint — összesen több mint 60 ilyen szervezetet tartanak számon. Mindezek a szervezetek a 250.000-es taglétszámú úgynevezett „Osztrák Bajtársi Szövetségben” egyesülnek.

E hírhedt hitlerista banditák nyugatnémet „vendégek” részvételével tartják „találkozóikat”. — Gyakori vendégeik a hitleri Wehrmacht volt tábornokai, pl. Kesselring, Rudel, és Ringel. — Ezeken a találkozókon állandóan terjesztik az Abschluss kárhoza- tos eszméjét, s az új agresszió

és a háború jelszavát hirdetik. A habersdoríi „bajtársi találkozón” pl. a jobboldali szocialista Edlin- ger, aki..tagja a stájerországi tartományi, kormánynak, az egybegyűlteket felhívta, hogy „emeljék magasra a zászlókat és vigyék Kelet felé”.

Az osztrák kormány kötelességét megszegve nemcsak, hogy nem tiltja be, hanem egyenesen előmozdítja a hasonló „találkozókat”, a „bajtársi találkozók”' hivatalos személyek, pl. Klaus, Krainer, Mapkhold támogatását élvezik. E „találkozók” egyik fő szervezője és előharcosa Helmer szocialista osztrák belügyminiszter,- az Anschluss híve.

Az Ausztriában alakuló különféle bajtársi szervezetek távolról sem korlátozzák tevékenységüket a militarizmus és az Anschluss eszméinek terjesztésére. Az óceá- nontúli háborús gyújtogatok szemében ezek a szervezetek a mag- vát alkotják a leendő osztrák hadseregnek, amely az amerikai tábornokok vezetése alatt az Északatlanti Tömb keretében szolgálna. Mint az „Avanti” című olasz lap közölte, éppen ennek a kérdésnek szentelték az 1953 szeptemberében Salzburgban tartott titkos értekezletet, amelyen Kyes, az USA volt hadügyminiszterhelyettese, Thompson, az USA ausztriai főbiztosa és nagykövete, Nickson ezredes, az amerikai megszálló csapatok parancsnokhelyettese, Helmer osztrák belügyminiszter és Graf belügyi államtitkár vett részt. A tárgyalások 1954 elején Graf és

Arnold tábornok, az amerikai megszálló csapatok parancsnoka között folytatódtak. Arnold ismertette Graf-fal az amerikai tervet, amelynek értelmében az újonnan felállítandó osztrák hadsereg beolvadna az „európai hadseregébe, vezetését pedig volt hitlerista tisztekre bíznák.

Távolról sem véletlen az „európai hadsereg” említése. — az osztrák nép túlnyomó többsége előtt gyűlöletes az Anschluss eszméje. Az Anschlusst hívei az „európai védelmi közösség” cégére alatt szeretnék megvalósítani.

A bonni vezetőkörük tevékenyen dolgoznak az Anschluss előkészítésén. Adenauer kancellár egyenesen arról beszél, hogy „Ausztria gazdasági, politikai és katonai egyesítése” Nyugat-Nc- metorczággal „reális eshetőség”, s külön kihangsúlyozza, hegy „az Egyesült Államok segít majd a szövetségi köztársaságnak”» — Kaiser és See’oonm, az ismert bonni miniszterek szintén az Anschlussra hívják fel az osztrák népet. Gazdasági téren már meg-t valósuló ban van az Anschluss. Az osztrák kormány elhatározta, hogy kielégíti a német hadigazdaság vezetőinek arcátlan követeléseit és Nyugat-Ausztriában a döntő fontosságú nehézipari ágakat ellenőrzésük alá rendeli. —* Politikailag is előkészítik az Anschluss megvalósítását.

Mindezek a tények azt mutatják, hogy Ausztria felett az új Anschluss felhői tornyosulnak.

Hivatalos közleményt adnak ki a három nyugati nagyhatalom min-sziereinek párizsi tárgyalásairól

1954 JULIUS 15, CSÜTÖRTÖK

NÉPLAP