Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-14 / 165. szám
ÜLLáxj proletárjai Hlyetek / Képek Nyírcsászáriból Helytállnak a Gépjavító Vállalat dolgozói A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói kötelességtudó, lelkes emberek. A jó vezetés, a jól megszervezett munka és nem utolsó sorban a munkaverseny eredménye, hogy tervük rendszeres teljesítésével kitűnnek a többi vállalatok között. Már a kongresszusra teljesítették első félévi tervüket. Nemcsak a mezőgazda- sági gépek időben elvégzett kijavításában, hanem sok más intézkedéssel is segítik a dolgozó parasztságot. Többek között mozgószerelőműhelyt állítottak üzembe, amellyel kis hiba esetén azonnal a helyszínre mennek és gyorsan üzemképessé teszik az elromlott gépeket. A gépállomásoktól és állami gazdaságoktól behozott javítási munkákat az aratásra és cséplésre való tekintettel soronkí- vül elvégzik. Állandó őrséget, készenlétet tartanak, hogy ha telefonon segítséget kérnek valahová, motorkerékpáron, vagy szerelőkocsival azonnal kimehessenek az elromlott géphez. Hornyák Károly és Dan- kó János elektromos szerelők, a kombájnok orvosai jól értik mesterségüket, gyorsan kijavítják a hibát. Vasárnap is munkában voltak. Dankó János például a de- mecseri gépállomáson, majd a nagyhalászi gépállomáson segített a gépjavításban. Ősz András, a vállalat előrelátó j művezetője tapasztalatból tudja, hogy cséplésnél sok baj van a j cséplőgép dobtengelyével és szalmarázó tengelyével. Gyakori a törés. Erre számítva, a művezető már biztosított 20 mázsa gömbvasat, hogy adott esetben ne legyen fennakadás miatta. Fekete István, Kohut Mihály, Kovács József és Sárréti János cséplőgépvezetők már készül .inek, hogy megmutassák: nemcsak az üzemben, de a cséplésnél is helytállnak. VAX MIVEL ARAT»! A munkásosztály örömmel segíti szövetségesét, a dolgozó parasztságot. Ez a segítség többek között abban is megmutatkozik, hogy gondoskodás történt arról: bőven legyen mivel learatni az érett dús kalászokat. A szerszámgyárak biztosították, hogy az aratóknak legyen kaszájuk az „élet” levágására, és hogy jusson sarló a marokszedőknek. Ha eltompul a kasza éle, van fenőkő és kasza megfenésére. A Vas- nagykereskedelmi Vállalat gondoskodott róla, hogy a vasüzletekbe és földművesszövetkezeti boltokba idejében eljussanak a kaszák és kaszatartozékok. Naponta 3—4 gépkocsi szerszám megy ki falura a Vasnagykereskedelmi Vállalattól. Jónis János, a vállalat árudiszpécsere hétfőn pédául 1375 kaszát, 300 sarlót és több mint 10 ezer fenőkövet, kaszaüllőt, kalapácsot és egyéb szerszámot utalványozott a vaskereskedelmi és szövetkezeti boltoknak. Mozgó sé^Lolí a dolgozókért Három, árukkal telepakolt teherautó járja a falvakat. A Nép-1 bolt mozgó árudái ezek. Helybe viszik az árut a falu népének. Nem kell beutazni a járási székhelyre, vagy éppen a városba, ott is megvehetik, amit szeretnének. Bőven van különféle méteres és kész textiláru. Van cipő, aratási munkákhoz szükséges aratóruha, szandál, vannak kartonruhák, kendők, háztartási cikkek és még ki tudja mi minden. A Népbolt 15 vásározó dolgozója most az aratásban résztvevő dolgozó pa- ' rasztok igényeinek kielégítéséért és kényelméért harcol. Gerda, Ma- tolcsi és Kárpáti elvtársak udvariasan szolgálják ki a vásárlókat, \ nap-nap után más, más faluban; ütik fel tanyájukat. Baranyai Frigyes elvfárs, a válla-1 lat központi dolgozója újítást dolgo- j zott ki. Az újítás abban áll, hogy egy olyan autóbuszt állítanak forgalomba, amely körülbelül egy 10 méteres áruháznak felel meg. Az autóbusz leereszthető oldalai képezik a pultot, a motorház feletti rész a csomagolót, az autóvezetőfülke a pénztárt stb. Bárhol, ahol az autóbusz megáll és felüti táborát, a falu dolgozói mintha áruházban vásárolnának, úgy juthatnak majd hozzá az áruféleségekhez. Az Ikarusz-gyárban már dolgoznak az autóbuszon. Valószínű, még a cséplési időszakban megjelenik megyénkben ez az autóbusz, melynek oldalán ezt a feliratot olvashatjuk: „Mozgó népbolt a dolgozókért“. Nagy Mária és Molnár Mihály, a gebei gépállomás traktorosai jó munkát végeznek a nyírcsászári Haladás termelőszövetkezetben aratógépükkel. Minden nap túlteljesítik műszaknormájukat. így segítik a szövetkezetiek szem veszteségnélküli aratását. Az aratógép után a szövetkezetiek nyomban keresztbe rakják a terményt, hogy dolgozhasson a traktor az ekével a tarlón. Képünkön Antalóczi László igazítja a kévéket a keresztbe. Tarlőliántás követi az aratást Komlódtótfalun Aratnak a munkások és értelmiségiek Erdő szélén nagy a zsivaj, lárma ... — csakhogy nem a nótában szereplő cigányvajda iánya esküszik, hanem a villanytelep dolgozói nótázva aratják a Sóstóhegyi Kossuth tsz. gabonáját. A tsz. erdőszéli földjén 35 holdon megérett a gabona, ezért is siettek a munkások a tsz.-tagság segítségére. Nagy a terület és kicsi a csoport, felfér a segítség az aratásban. A tsz-tagek három, csoportban aratnak, a negyedik tagon a városiak vágják a rendet. 8 kaszás kezében lendül a kasza. Olyanok kaszálnak, mint Le- viczki Pál, Bankó Mihály és Fényes János, akik kezében nem most van először kasza. Fényes János után két fiatal lány szedte a markot. Kotricz elvtárs, az agronómus elégedetten nyilatkozott a 30 munkás munkájáról. 8 holdat arattak le. Este, amikor bevégezték az. aratást, a tsz- tagok barátságosan pa- roláztak a hazafelé tartó munkásokkal. „A búza aratásánál is jó lesz a . segítség!” — mondogatták a tsz-ta- gok a városiaknak és a villanytelep dolgozói meg is ígérték, hogy akor is kimennek majd aratni, segíteni a tsz- tagoknak. * A Húisipari Vállalat 36 dolgozója szombaton sötétedésig aratott a sóstóhegyi „Rákóczi” tsz-ben. Másnap, vasárnap is arattak. Az aratás végeztével jó baráti körben hajnalig mulattak a munkások a tsz. tagságával. * Vasárnap korán reggel hangom nótaszó verte fel a várost. Teherautók vitték aratni a munkásokat. A Szélsőbokori Szabadság tsz- ben az Állami Áruház, a Füszért és a Belsped dolgozói mentek, — a Mandai Kossuth tsz-be a Kisker. Vállalat, — - nyíregyházi Dózsa tsz- be a Mokép és az Erdőgazdaság, — a sóstóhegyi Vörös Csillagba a Kenyérgyár, — a nyíregyházi Úttörő tsz-be a Vendéglátó, — a felsősimái Béke tsz-be pedig a Kertészeti Vállalat, a városi tanács, a megyei tanács és a városi .párt- bizottság dolgozói mentek segíteni. Még harmatos volt a fű, amikor Felsősimán 17 kaszás hozzáfogott a 45 holdon ringó búza learatásához. — Na, Bán elvtárs, itt mutasd meg, milyen legény vagy! — hangzott innen is, onnan is a biztatás. Bán György a tanács tsz. csoportvezetője meg is mutatta, mit tud. Bebizonyította, volt már kasza a kezében. Nyújtott karral vágta a széles rendet. Takács elvtárs, a városi pártbizottság ágit. prop. titkára és Bötrágyi elvtárs, a pártbizottság szervező titkára állt Bán elvtárs nyomába, ők szedték utána a markot. Később a két marokszedő kevésnek bizonyult, így Palás elvtársnő, Czédli Klári, és Kovács elvtársnő, a városi tanács három dolgozója csatlakozott a marokszedőkhöz, öten szedték a markot Bán elvtárs után. Kovács Gábor, a megyei tanács földbirtokrendező osztályának csoportvezetője kötötte a kévéket Bán elvtárs mikor levágott egy kosszú «őrt, visszanézett: . — Hahó! hol vagytok elvtársak. n^m látlak benneteket! — A maga után hagyott hosszú rendben bizony le-lemaradoztak a marokszedők. Czine elvtárs, a városi tanács mezőgazda- sági osztályvezetője is kaszát ragadott. Beállt a sorba, ö is jó kaszásnak bizonyult. Odébb a nagy tábla búzában Pető elvtársnő egyedül szedte a markot Farkas elvtárs után, Szepesvári József nyomában pedig Bálint János, a Textil- nagykereskedelmi Vállalat dolgozója szaporán dobta ki a kévéket. Fazekas László mérnök és Sarudi István, a városi tanács jogügyi előadója keresztbe hordta a kévéket. A Kertészeti Vállalat 7 ka zása is szaporán dolgozott. Persze olyanok is akadtak, akik az első három óra után „abbahagyták a gyakorlatot”. Bán elvtárs és társai viszont kitartóan dolgoztak végig. A párt- és tanácsfunk- cionáriusok, az értelmiségiek és üzemi dolgozók nem csak az irodai asztal és a munkapad mellett, hanem az aratásban is bebizonyították: igaz segítői, vezetői és szövetségesei a dolgozó parasztságnak. O. A. A komlódtótfalusi Két Vadas testvér termelőszövetkezet tagjai minden napos figyelés után nyomban az aratáshoz láttak, amint az első tábla kasza alá érett. Minden épkézláb ember kaszát fogott, a lányok, asszonyok sarlót ragadtak, az egész „család” együtt volt. Kora reggeltől késő estig dolgoztak, nehogy per- gésnek induljon a szem. Nem is kellett félniük. A szorgos munka, a minden szem gabonért való harcuk azt eredményezte, hogy tegnap befejezték az aratást. Most pedig folyik a tarlóhántás, hogy megőrizzék a talaj nedvességét. A Terményforgalmi Vállalat felkészült a terménybegyüjtésre Ebben az évben a földműves- szövetkezetek helyett is (tehát az egész megye területén) a Ter- ményforgalmi Vállalat végzi a termény begyűjtését, tárolását és forgalmazását. Erre a munkára jól felkészült a Terményforgalmi Vállalat. Előkészítették a terményraktárakat, elvégezték azok javítási, takarítási és fertőtlení- tési munkáit. Zsizsikmentes, tiszta raktárakban várják tehát a gabonát. Háromnapos munkaértekezleten tanulták meg nemrég a vállalat dolgozói a begyűjtés gyakorlati lebonyolítását és annak adminisztrációs rendszerét. A terményt fajtánként megkülönböztetve, beadási címenként -elhatárolva, hektoliter és súly szerint számolva, Keszpenzoen Kinzetve Kell adminisztrálni,. összesíteni. A vállalat gondoskodót róla, .hogy a termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok részére megfelelő mennyiségű és minőségű kölcsön- zsák álljon rendelkezésre a csép- lés idejére, a terménybeszállításra. A szükséges zsákmennyiséget a vállalat telepein azonnal megkaphatják a termelők. Valameny- nyi községben átvevőhelyet létesítettek, hogy a dolgozó parasztságnak ne kelljen más községbe szállítani a terményt. A termelő- szövetkezetek is általában a helyi begyüjtőhelyen adhatják át terményeiket. Ahol pedig a szűk raktári helyiség erre lehetőséget nem ad, ott a teleppel együttesen szervezik meg a termény nagyobb raktárba váló szállítását. A terménybegyüjtésben részt-i vevő dolgozók felkészültek, hogy kifogástalanul megállják helyüket a kijavított és hitelesített mérlegek meliett. A terménybegyüjtésben a termelőknek felvilágosítással szolgálnak. Az idén már nem kell a termelőknek ./^‘-utalvánnyal- a postára, menni,, hanem az átadás helyén, vagyis a terményraktárban megkapják vételi- jegyüket és készpénzzel fizetik ki a termény ellenértékét. A terményátvevők nagy gondot fordi-; tanak a beszállított termény minősítésére és a minőségi felárak kifizetésére. Ezzel is ösztönözni akarják a termelőket a kellő tisztaságú, gyommentes, jó sikértartalmú és magasabb hektoliter- súlyú termények termelésére, i többtermelésre. XI. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ÁRA 50 FITXfclR 1954 JULIUS 14> SZERDA Testvéri segítség a föld népének
