Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-09 / 161. szám
4 N ft P L A H 1954 JULIUS 9, PÉNTEK Egy régi mesterség NEM KÖNNYŰ a dolga annak az újságírónak, aki egyszer megígér valamit, például, hogy „legközelebb, ha erre járok, benézek-1, — s ezt a fogadalmát nem tartja meg. Ennyi azt hiszem elég is ahhoz, hogy megértsék: miért neheztelt rám Tófalvi Gergely nyírbátori fazekas mester, amikor a múlt héten egy esős napon váratlanul betoppantam hozzá. Már nem azért, hogy mentem, hanem hogy „váratlanul1“ érkeztem. Viszont hamarosan megbocsátotta mulasztásomat. Első kérésemre elkezdett mesélni életéről, munkájáról, amire én nagyon kíváncsi voltam. Mert érdekes ám, egy fazekas mesterrel összetalálkozni! Manapság már ritkaságszámba megy, hogy valaki agyagból készítsen különböző használati tárgyakat, korsókat, köcsögöket, tányérokat vázákat, — de még boros fiaskókat is. Arról is szólni kell még, hogy nem mostanában kezdte meg a korongforgatást tanulni. — Már régóta csinálja, — de ahogy ő mondja, még most sem tudja. Mindennap talál benne valami újat. mindennap tanul mesterségében valamit, amit eddig még nem tudott. SZÖVAL, hogy az elején kezdjem, — Gergely nem akart fazekas lenni. Eszébe sem jutott.' Sokkal jobban érezte magát, ha kora hajnalonként, amikor a nap nyi- togatni kezdte álmos szemét, indulhatott a hegyóriások közé, a fe- nyőrengetegbe. Korond vidékén, a Székelyföldön leginkább szénégetéssel foglalkoztak az emberek. Kicsi Gergő t már 10 éves korában segített a nagyoknak a bogsát összerakni, — -meg vigyázott nappal, hogy tűz ne érjen hozzá. Rendszerint este gyújtottak alá s az égett reggelig. — Csinálta is türelmesen ezt egy darabig — de csak egy darabig, — mert különben most nem lenne fazekas és- - nem beszélgetne velem, A DOLOG egy verőfényes júliusi napon maradt abba. Végezte a szokott munkát. Mikor elkészültek, azt mondták a felnőttek, hogy dolguk van a faluban, hát le- . mennek, vigyázzon a bogsákra, be ne gyulladjanak. Estére visszajönnek, várjon türelmesen, — ne féljen. Ami a várást illeti, várt is ő türelmesen. összehordott három szekérre való fát is, — csak nem .lőttek. Már alkonyodott. Pirosán izzott a szom- . szédos hegy mögött az ég, azután elsápadt, majd mint fekete drága selymen a keleti gyöngyök ragyogtak a csillagok. Gergő még mindig egyedül volt, de már félt, — nagyon félt. Tüzet rakott hát a kalyiba előtt, ahova meghúzódnak éjszakára vagy az eső elől, — s a tűz világánál lefeküdt. Húnyta. húnyta kicsi szemét, de az álom csak nem akart hozzámenni. Egyszercsak kiáltást hall messziről... Juhu- huhuhu„. „Én teremtőm mi lehet az?‘‘ — rémüldözött magában. Felült a füvön, hallgatózott... Semmi nesz, csak a tűz pattogása hallatszott. — Újra lefeküdt. Kis szünet után meg azt kiabálja valaki, hogy „kö- vütty, kövütty1“. — „Hát itt már csak jár valaki — gondolta magában, még azt is tudja, hogy gyerek vagyok.“ De hiába hallgatózott, csak nem közeledett senki. A biztonság kedvéért azért botot ragadott. Nemsokára a harmadik kiáltott „toszítsd, toszítsd'“, — hosszan elnyújtva. — Erre már nem volt rest. „No, hogy engem nem fogsz toszítani1“ — gondolta nagy bátran magában, — azzal usgyi, futás mezítláb az erdőn lefele. Meg sem állt az erdész házáig. — Hiába magyarázta meg aztán az erdész, hogy „bagoly volt az, te gyerek1“ — soha többé nem ment bogsát őrizni az erdőbe. Ezután ácsnak akarta apja, de ott is „szerenuralkodott az Isten a világon és Lucifer volt a főarkangyala és Dururhó a helyettese. Persze volt még 12 „karangyala1“ is... (itt megállítottam az elbeszélést, és megkérdeztem, hát azok meg kicsodák? Kicsit neheztelve nézett rám, hogy lehet ilyet nem tudni, — de azután jóságosán, oktatva így felelt: Azok a fő rosszak, — magyarázta, olyanok, mint, — kihez is hasonlítsam? mint most Eisenhower, meg Adenauer — érti már? Bólintottam, s ő folytatta.) — Egy alkalommal gyűlést tartott az ég, s ezen a gyűlésen bejelentette az Isten, hogy ezentúl nem egyedül uralkodik majd, hanem ketten a fiával, akit éppen úgy kell majd imádniok Luciferéknek, mint őt. — Ezzel a gyűlés véget ért. Az angyalok szétszéledtek, azaz dehogyis! — Ezután Lucifer hívott össze gyűlést, persze titokban, és Durumóval megegyezléfalvi Gergely fazekas munkái a uyiAbúteri kiáll! tá son. (Szalontai Barna fe!v.) csétlenül” járt. 15 éves lehetett, amikor égjük rokonuknak, Biró' Pistának rakták a házat. — Esős idő volt, amikor a szaruzatot tették fel, hát amint a sáros lábbal felment a gyalult deszkára, megcsúszott a lába és a szaruzattal együtt minden felmondás nélkül a földre érkezett. Mikor megérkezett, nagy megszeppenve visszanézett a megtett útra, s komoly elhatározás vette hatalmába, többé nem megy a tetőre. Úgy is lett. — ILYEN kalandok után került aztán ismeretségbe a falu öreg fazekas mesterével, s ott is maradt, míg le nem teltek az inas esztendők. Már a végefelé járt, amikor egy szép napon bátorságot vett s kérdezősködni kezdett az öregtől, hogy került ez a mesterség? Mindig izgatta ez a kérdés, de az inasnak akkor hallgass volt a neve. — nem kérdezősködhetett. Akkor mondta el az öreg a következő történetet, s én azért írom le, hogy sokan tudják meg. — Még akkor történt a dolog, amikor egyedül tek, hogy ők rni^, egy zsarnokot nem turnék meg maguk mellett. — Igenám! De az angyalok között nem volt meg az egyetértés, —\ két részre szakadtak. Harc kezdődött, amely 120 évig tartott. Végül is Luciferéket lehányták egy millió kilométernyi mély ür sötétségbe ... — A harcban Luciferek elfelejtkeztek arról, hogy a lábost meg a bográcsot hozzák magukkal, s így fennmaradt minden a mennyországban. Nem volt hát se bogrács, se lábas, nem tudtak se főzni, se enni. — Kitalálták, hogy: kellene csinálni tányért meg bográcsot, — de hogyan? — Mikor hozzáfogtak a fazék csinálásához. víz nélkül próbálták az agyagot formálni. Se- hogyse sikerült! Mérgi- be az ördög, aki próbálkozott, sírni kezdett keservesen, s hullottak a könnyei. Egyszercsak észreveszi, hogy ragad az agyag. — Ezáltal indult meg a formája, alakítása. Borzasztóan sírhatott az ördög, hogy annyi könny .ráhullott,.. — Hát így került ki a cserépfazék szakma *-> fejezi be a történetet Tófalvi Gergely. Ilyen rege járt szájról- szájra, apáról-fiúra a fazekas mesterség kezdetéről a Székelyföldön, s talán még ma is mondják. — A mi fazekas mesterünk is úgy mondja el mintha hinné, különben mosolyog rajta. AMINT a „műhelyben“ beszélgetünk, újra csak a regére gondolok. A pokolban ugyan még sose jártam, — de ahogy elképzeltem már, ez a kis hely egy cseppet sem hasonlít hozzá. Nincsen benne feneketlen üst és rettentő nagy meleg. Egy nagy kemence húzódik meg az ajtó mellett, de ez azt a célt szolgálja, hogy benne égessék ki az agyagedényeket. — A másik sarokban, szemben a kemencével, hatalmas agyagkockák sorakoznak katonás sorrendben, s ezekkel szemben a fazekasmester asztala, amire a korong van felszerelve, ezen dolgozik. Gyönyörűség elnézni, hogyan formálódik az agyag az ügyes, finom kezek alatt edényekké. Amikor elkészül egy-egy darab, átitatja mázzal, azután száradni hagyja A következő tennivaló az égetés 800 C fokra fűti a kemencét, ami csak annyiban különbözik a kenyérsütő kemencétől, hogy nagyobb, s a teteje deszkával, kóróval van befedve. Ezen keresztül veszik ki az égetett edényeket 8 órai égetés után. Következik a festés. Leginkább piros, zöld vagy fehér alapszínt használ. Azonban nem minden edényt mázolt be, például a korsókat, nem, mert jó hűsítő vizet aratás idején csak olyan korsóból lehet inni, ami nincs bemá- zclva. Ezután rajzolja a szebbnél-szebb virágokat. Élénk színekkel. — Jellemző, hogy a virág a legkedvesebb dísze a magyar népnek. S ezeket a virágokat, növényeket nem szolgaian másolja le a természetből, átkomponálja, stilizálja, de úgy, hogy a természet reális elemei benne felismerhetők. így festi a rózsákat, szekfű- ket, korong és boglárvirágokat. NEMRÉGEN kiállítást rendeztek Nyírbátorban. Ezen Tófalvi Gergely is résztvett egy pár szép darabbal. Örömmel láttuk, hogy munkájával őrzi a nemzeti hagyományokat, — a fazekasmunka remekeit — ezt az ősi magyar foglalkozást. Kifejezést nyer benne a nép lelke, a régi szomorúságok, új örömök. Milyen hosszú volt az út, míg idáig jutottunk! Kevés fazekasmester van hazánkban már, — még kevesebb megyénkben. Pedig nagyon szép és hasznos munkát végeznek. Egyik fontos feladatunk, hogy ne hagyjuk elveszni népi értékeinket. Legyünk tisztában azzal, hogy kincs van birtokunkban, nagyértákű nemzeti ha-gyomány __amit őseink tői, szüléinktől örököltünk. (Sz M.) Járási szpártákiád-döntő Kótajban A nyíregyházi járási TSB Kótajban rendezte meg a falusi szpártákiád döntőjét. A versenyen 12 község 233 sportolója jelent meg. A járási döntőt megelőzték a községi válogató mérkőzések, amelyeken több mint 1400-an vettek részt. Ezeken a versenyeken a legjobban a virányosi DISZ- fiatalok szerepeltek, akiket Da- vida és Durst nevelők készítettek fel a küzdelmekre. Jó volt ez a felkészítés. Nem véletlenül szerepelt Virányos a járási döntőn is a legjobban. Kótaj, Gáva és Ven- csellő előtt 146 ponttal az első helyen végzett. A járási döntőn elég szép eredmények születtek, bár jobbak is lehettek volna, ha Ibrány, Nyírtelek, Balsa, Szabolcs, Paszab, Tímár és Tiszanagyfalu sportolói is felvonulnak. így is kiemelkedő eredmény, hogy négy versenyző futotta le 3 percen belül az 1000 méteres távot. A női 500 méteren két II. osztályú szint született. A 10 kilométeres kerékpározásban Kovács Márgit megelőzte a több éve veretlen Szepesi Júliát. Hen- zsel József pedig súlydobásban új járási csúcsot állított fel. A részletes eredmények a következők: 100' m. férfi síkfutás: 1. Bacsóka (Vencsellő) 13.1, 2. Páricsi Pál (Nagycserkesz), 3. Jónás (Virányos). — Női: 1. Balogh (Ven-t csellő) 15.4, 2. Páter (Gáva), 3. Répási (Gáva). — 500 rh.: 1. Kuk- nyó (Tiszabercel) 2.45, 2. Gráféi (Virányos), 3. Kovács J. (Nagycserkesz). Női: 1. Kiss (Kótaj) 1.27, 2. Barna (Kótaj). 3. Koleszár (Virányos). Távolugrás: 1. Páricsi Pál 5.22 m., 2. Henzsel, 3. Karasz (mindhárom Nagycserkesz). Nők: 1. Balogh 3.83 m, 2. Barna, 3. Szepesi (Búj). Magasugrás: 1. Páricsi Ödön (Nagycserkesz) 1.50 m, 2. Zakuszi 1 (Tiszabercel), 3. Simics (Nyírszőlős). Női: 1. Moldvány (Búj) 1.30, 2. Szepesi, 3. Kukurcz. Súlydobás: 1. Henzsel 9.90 nv. 2. Humzsik (Kótaj), 3. Kovács L. (Kótaj). Női: 1. Répási M. (Gáva) 6.30, 2. Vámosi (Virányos), 3. Villás (Virányos). Gránátdobás: 1. Fintor Sándor (Nyírszőlős) 63 m. Női: 1. Rácz (Nyírszőlős) 37 m. Kerékpár (20 km): 1. Görömbei" (Tiszabercel) 38 p. Női (10 km): ti, Kovács M. (Nyírszőlős) 26 p. A röplapdabajnokságot Kótaj „ férfi és női csapata, a tornabajr{, nokságot Virányos férfi és nőt csapata nyerte. '^T5 km-es gyaloglásban 1. Zakuczfe (Tiszabercel) 29 p. 3 km-es női gyaloglásban 1. Macuri (Nagycserkesz). ,6Az NB li. őszi fordulójáról elkészült a sorsolás. A keleti csoport mérkőzéseinek sorrendjét az alábbiakban közöljük: I. forduló: Salgótarjáni Vasas—Miskolci Lokomotív. Miskolci Honvéd—Bp. Lokomotív. Nagybátonyi Bányász Bp. Postás, ózdi Vasas—Debreceni Honvéd. Perecesi Bányász—Egri Fáklya, Debereceni Lokomotív—Gödöllői Dózsa Kistérén yei Bányász—Sajóként péteri Bányász. Miskolci. Építők —Nyíregyházi Építők. II. forduló; Debreceni Lók.—Miskolci Lok.. Kieteren.ve—Salg. Vasas. Miskolci Építő Ív—Bp. Postás. Miskolci Honvéd—Debreceni Honvéd. Nagybá- ton.v—Eger, Ózd—Gödöllő. Pereces-— Sa.iószentpéter, Bd. Lokomotív—Nyíregyháza. III. forduló: Nyíregyháza.—Salg. Vasas. Miskolci Lók.—Kißterenye. Sa- jőszentpéter—Debrecen: Lók..- Gödöllő __Pereces. Eger—ózd, Debreceni Honvéd—Nagybátony. Bp. Postás—Miskolci Honvéd. Bp. Lokomotív—Miskolci Építők. IV. forduló: Nyíregyháza—Kisterenye. Salg. Vasas—Debreceni Lók., Miskolci Lók.—-Pereces. Sajószentpéter— Ózd. Gödöllő—Nagybátony. Eger_ Miskolci Honvéd Debreceni Honvéd— Miskolci Építők, Bp. Postás—Bp. Lokomotív. V. forduló: Ózd—Miskolci Lók.. Pereces—Salg. Vasas. Debreceni Lók.— Kifiterenye, Bp. Lók.—Debreceni Honvéd. Miskolci Építők—Eger. Miskolci Honvéd—Gödöllő. Nagybátony—Sajó- szentpéter. Bp. Postás—Nyíregyháza. VI. forduló: Nyíregyháza—Debreceni Lók.. Kistérén .ve—Pereces. Salg. Vasas—ózd. Miskolci Lók.—Nagybátony. Sa.i őszen tpéter—Mis kolci Honvéd. Gödöllő—Miskolci Építők. Eger— Bp. Lók., Pebrecni Honvéd __Bp. Postás. VII. forduló: Miskolci Honvéd— Miskolci Lók.. Nagybátony—Salg. Vasas' Ózd—Kisterenye. Pereces—Debreceni Lók.. Bp. Postal—Eger. Bp. Lók.. —Gödöllő. Miskolci Építők—Sajószent- béter. Debreceni Honvéd—Nyíregyháza. VIII. forduló: Nyíregyháza—Pere-: ces. Debreceni Lók.—ózd. ,Kistereny-ö;_ —Nagybátony. Salg. V^sas—Misko;$fc*ú Honvéd. Miskolci Lók.—Miskolci1 Épí-; tők Sa.i óezent péter—Bp. Lók.. Gö-j dől lő—Bp. Postás. Eger—Debreceni Honvéd. . , , IX. forduló: Bp. Lók __Miskolci: Lók.. Miskolci Építők—Salg. Vasas»., Miskolci Honvéd—Kisterenye Nagybátony—Debreceni Lók., ózd—Pereces. Debreceni Honvéd—Gödöllő; Bp. Postáé-—Sa.i őszen tpéter. Eger—Nyíregyháza. X. forduló: Nyíregyháza—.Ózd. Pereces—Nagybátony. Debreceni Lók.— Miskolci Honvéd Kisterenye—Miskolci, Építők. Salg. Vasas—Bp Lók.. Mis-- koici Lók.—Bp. Postás. Sa.i őszentpéten —Debreceni Honvéd, Gödöllő—Eger. XI. forduló: Debreceni Honvéd-J Miskolci Lók.. Bp. Postás—Salg. g»as. Bp. Lók.—Kisterenye Miskolci Építők—Debreceni Lók., Miskolci Hon-; véd—Pereces. Nagybátony—Ózd. Eger. —Sa.ióezent péter. Gödöllő——Nyíregv-' háza. Xi I. forduló: Nyíregyháza—Nagy-’ bátony. ózd—Miskolci Honvéd Pereces-Miskolci Építők. Debreceni Lók. Bp. Lók.. Kisterenye—Bp. Postás.1 Salg. Vasas—Debrecéni Honvéd. Mi$-; •kolei Lók.—Eger. Sa.i őszen tpéter^ Gödöllő. j XIII. forduló: Gödöllő—Miskolci, Lók. Eger—Salg. Vasas. Debreceni Honvéd—Kisterenye, Bp. Postás—Deb„ reccni Lok... Bp. Lók.—Pereece. Miskolci Épíilyk—Ózd. Miskolci Honvéd— Nagybátony. Sa.iószc-ntbéter_Nyíregy- háza. - - ' l.üfo: XIV. forduló: Nagybátonv—Miskolci Építők. Ózd—Bp. lipk.. Pereec?— Bp. Postás. Debreceni Lók.—Debreceni Honvéd. Kisterenye—Eger. Salg. Vasas—Gödöllő. Miskolci Lók.—Sajódén tpéter Miskolci Honvéd—Nyíreev. háza. ‘ . XV. forduló: Nyíregyháza_Miskolci Lók.. Sa.iószentpéter—Salg. Vaeas. Gödöllő—Kisterenye. Eger—Debreceni Lók.. Debreceni Honvéd—Pei-eces. Bp. Postás—Ózd. Bp. Lók.—Nagybátony Miskolci Építők—Miskolci Honvéd. MHK-okudáiypáiyát készítenek Nyírgelsén A magyar sportsikerekről is megemlékeztek a nyírgelsei tanács végrehajtóbizottsági ülésén. Ekkor határozták el, Ignácz Sándor v. b. elnökhelyettes és /Szél Imre v. b. titkár javaslatára a v. b. tagok, hogy a község sportjának továbbfejlesztése érdekében társadalmi munkával felépítik az MHK akadálypályát. Az akadály-" pálya felépítéséhez szükséges faanyagot a községi tanács biztosítja, míg a társadalmi munkát a végrehajtó bizottság tagjai; szervezik. Illés Béla. Apróhirdetések Értesítjük a vállalatokat kt:*z-eket. üzemeket é& intézményeket, hogy a könnyűipari minisztérium ren delete érteimében a jövőben n MÉH Vállalat foglalkozik az elfekvő leltári anvagok értékesítésével. Kéri a MÉH Vállalat az érintetteket hogy az elfekvő leltári anyagokat. valamint" igényüket a MÉH Vállalatnál sürgősen jelentsék be. Postacím: MÉH Vállalat Nyíregyháza. Kállói-út. Telefon 39—69 Autóbuszjárat a Sóstóra isii Autóközlekedési Vállalat értesíti Nyíregyháza dolgozóit hogy mától kezdve minden vasárnap déli 12-től a Sóst ó-gvórv iü rdőre a ütóbitszj áratokat íWaftünk a Beloiannitz-téri autóbusz^ állomásról. __ Viteldíi • Bcloiannisztér—Sőstó.győgyf ürdö 2 forint Sóstóhegyen 8 drb. sertés eladó,. Tenczler Ferenc. Minden vasárnap délelőtt. Engels-u. 32. szám alatt egv 150 kilós sertés eladó. SZ A BOLCS-SZATMARI NÉPLAP Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: MDP Szabolcs-Szatmar. megyei Bizot*sága. Szerkesztőség: Nyireevháza. Dózsa G.v.-u. 5. Tel.: 11-70.11.71,11.76 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. 3«rlánov-utca 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmárme?.yei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa György-út 6. szám Feleiöe vezető: Szilágyi Jőzs«f.
