Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-07 / 159. szám

NEPlíf

3

V. M. Molotov fogadta az indiai közéleti személyiségek küldöttségét

Moszkva, (TASZSZ). Július 5-én V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta azokat az indiai közéleti személyiségeket, akik részlvettek a nemzetközi feszültség enyhítését célzó stockholmi nemzetközi értekezleten.

A küldöttség a szovjet békebizottság és a VOKSZ meghívására látogatott el Moszkvába.

Kinevezések — felmentések

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gerő Ernő elvtársat a minisztertanács első elnökhelyettesét — egyéb fontos megbízatása miatt — belügyminiszteri tiszte alól felmentette és Piros László elvtársat belügyminiszterré választotta meg;

Tisza József elvtársat — másirányú megbízatása miatt — begyűjtési miniszteri tiszte alól felmentette, s egyben Szobek András elvtársat — rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti tiszte

alól felmentve — begyűjtési miniszterré választotta meg:

Bognár József elvtársat bel- és külkereskedelmi miniszteri tiszte alól felmentette és belkereskedelmi miniszterré, Háy László elvtársat pedig külkereskdelmi miniszterré választotta meg.

Az Elnöki Tanács Egri Gyula elvtársat a belügyminiszter első helyettesévé, Incze Jenő elvtársat a külkereskedelmi miniszter első helyettesévé és Tausz János elvtársat a belkereskedelmi minisz tér első helyettesévé nevezte ki.

Éles \űú/

A guatemalai kérdésről

New York, (TASZSZ). A „Daily Worker'* közli Gerardo Unzuetá- nak, a „La voz de Mexico1' című mexicói lap egyik vezetőjének cikkét. A cikk beszámol arról, hogy július 4-én Mexico-Cityben 12.000 mexicói munkás és diák tiltakozott az ellen, hogy „Guatemala új fasiszta vezetői agyonlőtték a gua- .temalai banánültetvények munkásai nemrég sikerrel végződött sztrájkjának 45 vezetőjét1*. A latinamerikai dolgozók szakszervezeti szövetsége közölte, hogy Guatemala szakszervezeti vezetőit — közöttük a központi sztrájkbizottság összes tagjait — agyonlőtték Moralez guatemalai városban, amikor Castillo Armas ezredes erői bevonultak.”

Unzueta közli, hogy a Mexico- Cityben megtartott tüntetés résztvevői összegyűltek a nemzeti palota előtt, ahol Ruiz Cortines elnök irodája van és elégettek egy kitömött bábút, amely az amerikai imperializmust jelképezte.

NEMZETKÖZI SZEMLE

Kél tárgyalás

A külföldi sajtó döntőbeli veresége ellenére is szinte osztatlanu’ a magyar labdarúgó válogatottal tarija a világ legjobb együttesének

A külföldi sajtó szinte kivétel nélkül a világbajnokság döntőjéről írott cikkében a mérkőzés elemzése során azt a végső megállapítást vonja le, hogy veresége ellenére is a magyar labdarúgó válogatott a világ legjobb együttese és hogy játéka mindenki számára maradandót nyújtott.

A francia sajtó jóformán pártállásra való különbség nélkül nem tudja, de nem is igyekszik eltitkolni rokonszenvét a labdarúgó világbajnokságtól ilyen tragikus körülmények között elesett magyar csapattól, amelyet a francia lapok egyöntetűen a világbajnokság legjobb csapatának tartanak. A francia lapok kommentárjaiból kitűnik, hogy a sportkörök szak- véleményén is túl, az egész francia közvélemény bosszúsan fogadta a döntő eredményét, mivel

meg voltak győződve a magyar csapat sikeréről.

A „Paris Presse Intransigeant“ berni különtudósítója írja többek között cikkében:

— A nyugatnémetek győzelmével egy teljesen valószínűtlen, rendkívüli és igazságtalan eredményt hozott a világbajnokság. Szinte minden összeesküdött, hogy megakadályozza a magyar labdarúgók, a jobb csapat győzelmét: a világbajnokság ostoba rendszere, a balszerencse, sőt még Ling angol játékvezető bíráskodása is.

Kétségtelen, hogy a magyar csapat a világbajnokságon olyan tökéletes játékművészetet produkált, amelynél jobbat, látványosabbat és átütőbb erejűt még alig látott a Svájcban egybesereglett nemzetközi közönség.

Clay amerikai tábornok néhány éve egy őszinteségi rohamában bevallotta: a nácítlanításí Nyugat-Németországban arra használják fel. hogy „minél több embert helyezzenek vissza régi állásába, nem pedig arra. hogy megtalálják és megbüntessék a bűnösöket'1. Clay nagybölcsen elhallgatta, hogy mindez a nyugati megszálló hatalmak, nevezetesen az amerikaiak vétke, akik az évek teltével egyre inkább támogatják az aktív fasisztákat és militaristákat.

A nácik, amint szilárdnak érezték a talajt lábuk alatt, arcátlanul kijelentették, hogy ők az állítólagos nácítlanítás „áldozatai11 és „ellenszolgáltatást“ követelnek az elszenvedett „károkért11. Legújabban pedig már nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is. A müncheni rádió közölte, hogy Bajorországban (Hegner szociáldemokrata belügyminiszter engedélyével) létrehozták „A nácítlanítás károsultjainak szövetségét“. E „szövetség“ jellegére már abból is következtethetünk, hogy vezetője Kari Ortner, annakidején arany vitéz- ségi éremmel kitüntetett volt SS Obersturmführer. A „szövetség'1 védnöke, Oberlaender, még nem is olyan régen — rohamcsapatvezető volt, most meg „a nácítlanítás“ után — Adenauer minisztere.

„A nácítlanítás bajorországi áldozatainak“ kezdeményezése kétségkívül Hitler e cinkosának jóvoltából talált olyannyira lelkes hívekre Bonnban, hogy nemrég már egy „országos szövetséget11 alakítottak, amelynek hatásköre egész Nyugat-Németország területére kiterjed.

Eszerint a nyugati megszálló hatalmak védőszárnya alatt még egy náci és revansiszta szervezetet hoztak létre, amely a hozzá hasonló többi szervezettel együtt Nyugat-Németország további fa- sizálására törekszik.

Washingtonban kedden befejeződtek Eisenhower, Dulles, Churchill és Eden ötnapos megbeszélései. A vezető angolszász politikusok tanácskozása — amint azt a zárónyilatkozat is bizonyítja, — nem váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket.

A washingtoni megbeszélések bevallott célja az volt, hogy „összehangolja a két ország politikáját”, Gyors létrehozása azokkal a mélyreható ellentétekkel magyarázható, amelyek az Egyesült Államok és Anglia politikájában legalább is jelenleg fenn- állanak.

A hivatalos amerikai politika az egyre nyiltab’o, egyre szemérmetlenebb agresszió politikája. A genfi értekezlet szétrobbantására irányuló mesterkedések, a koreai kérdés békés rendezésének meghiúsítása, az indokínai háború ki- terjesztésére tett erőfeszítések — ezek fémjelzik ezt a politikát. Az agresszió politikája .azonban kudarcot vallott mind a genfi értekezleten, mind pedig a kulisz- szák mögötti tárgyalásokon. Azt még sikerült ugyan elérniök az amerikaiaknak, hogy a koreai fegyverszünet — fegyverszünet maradt, s nem váltotta fel a békés rendezés, az indokínai háború kiterjesztésének tervei azonban fiaskóval jártak. Az indokínai háborúba és az amerikai politika hű kiszolgálásába belebukott Laniel kormánya. Az új francia kormány pedig csak annak köszönhette megszületését, hogy vezetője, Mendes-France ígéretet tett az indokínai tűzszünet gyors elérésére. A genfi értekezleten azóta a két közvetlenül érintett fél katonai és politikai képviselői jelenleg is folytatják tárgyalásaikat a fegyverszünetről.

Hasonló sorsra jutott az úgynevezett délkeletázsiai védelmi szövetség terve is. Amerikát ezúttal is „cserbenhagyták” szövetségesei. A jóval józanabb, megfontoltabb angolok kijelentették, hogy nem mennek abba bele a brit nemzetközösség országainak — köztük a legnagyobbnak, Indiának — támogaNéhány szó a múlt pénteki viharról

A múlt hét végén az időjárás megint felhívta a figyelmet, mint ahogy ez idén már sokszor megtörtént. Egyik szokatlan időjárási jelenség a másikat követi. Nagy hideg után hirtelen felmelegedes, naponként megismétlődő váratlan és heves zivatarok. Nyíregyháza időjárási történetében azonban a múlt hét péntekjének hajnalán kitört viharos zivatar sokáig emlékezetben fog maradni.

Ismét felvetjük a kérdést: Mi

az oka ennek az „abnormis ’ időjárásnak? Hogy erre a kérdésre feleljünk, meg kell ismerkednünk a meteorológia, különösen pedig Európa időjárásának néhány alaptörvényével. Kontinensünk időjárását általábanvéve olyan tényezők irányítják, amelyeknek fészke a kontinensen kívül fekszik. Tudjuk azt, hogy a feltűnőbb időjárási jelenségek ott keletkeznek, ahol különböző hőmérsékletű légtömegek ütköznek össze. Az európai időjárást megszabó legfontosabb légtömegek a következők: 1. A Szibériából származó szárazföldi hideg, 2. az Atlanti-óceán északi részeiről hozzánk jutó hideg vagy hűvös tengeri légtömegek, 3. az Azori-szi- getek táján összegyülemlő meleg tengeri légtömegek, 4. a Földközitenger és Afrika északi pereméről áramló szubtrópusi és 5. a trópusi, vagyis az Egyenlítő vidékéről idetóduló forró szárazföldi légtömegek. Amikor nálunk az időjárás egyenletesen váltakozik, vagyis, amikor hosszabb derült, jó idő után egy-egy áldásos országos eső hull, utána pedig ismét kellemesen és lágyan vesz körül bennünket a melegedő levegő, akkor a fentemlített légtömeg-középpontok váltakozva szállítják hozzánk a különböző hőmérsékletű és nedvességű levegőfajtákat. A múlt év ősze óta ez az egyensúly erősen megbomlott. Ősszel sokszor és tartósan kaptunk szuptrópusi, sőt trópusi légtömegeket, amelyek a bennük lévő nedvességet nem tudták leadni, mert nem került útjukba hűvösebb levegő, amely az előbbieket emelkedésre és kicsapódásra késztette volna. Télen a szibériai levegő volt az uralkodó, és hónapokig hiányzott az Észak- Atlanti-oceánról hozzánk kerülő hűvös tengeri levegő, amely a szibériai rettentő hideg levegő hőmérsékletét enyhítette volna. Ehelyett gyakran déli eredetű meleg levegő kúszott fel a dermesztő hideg légtenger fölé, és így kiadós havazást okoztak. ,Ez a magyarázata annak, hogy hazánk nyugati felében jóval több hó esett, mint nálunk. Júniusban végre erőre kapott az a nyugat-északnyugati légáramlat, amely egész télen hiányzott. A fokozódó napsugárzás melegítő hatása és a hűvös tengeri légtömegek ideáramlása okozta a változékony, igen gyakori záporesőkkel és zivatarokkal bővelkedő időjárást. Június közepe után Magyarország keleti részei fölé szubtrópusi, sőt a múlt hét elején trópusi légtömegek jutottak, amelyek jó időre visszanyomták az atlantioceáni hűvösebb légtömegeket. De ez csak nálunk volt így. Nyugat- és Észak- nyugat-Európában az egész hónap igen zivataros és változékony hőmérsékletű volt. Ennek az állapotnak vetett véget az a harc, amely a Nyírség fölött július 2-án hajnalban tombolta ki magát. Igen éles volt akkor a hőmérsékleti ellentét a Kárpát-medence (30 fok fölött) és Nyugat-Európa (20 fok alatt) között. Nem csoda tehát, hogy a légtömegek összecsapása igen heves volt. Most ismét hűvösebb engeri légtömegek hatáskörébe jutottunk, ami azt jelenti, hogy megint gyakoriak lesznek a zivatarok. Reméljük azonban, hogy végre is helyreáll a légtömeg-centrumok között az egyensúly, s a nyár második fele zavartalanabb és kedvezőbb lesz, mint az eddigi időjárás.

Ambrózy Géza ^TTIT,

tása nélkül. S ezt nem is olyan burkoltan hozták az amerikai vezetők körök tudomására. A távolkeleti politikával kapcsolatban a legsúlyosabbak, legszembeötlőbbek az angol-amerikai ellentétek. Anglia félti ázsiai pozícióit, szeretné megtartani a brit nemzetközösség országaiban meglévő gazdasági és politikai befolyását* amit egy új amerikai háborús kalandban való részvétellel minden bizonnyal elvesztene.

Az angol-amerikai ellentétek azonban korántsem korlátozódnak! kizárólag erre. Ellentét áll fenn a két ország között a kelet-nyu- gáti kereskedelmet, a Kínai Nép- köztársasággal való viszonyt és az európai politikát illetően is. —1 Ezeket az ellentéteket kellett volna felszámolniok a washingtoni megbeszéléseknek^- Az angolamerikai ellentéteket azonban Washingtonban sem sikerült el- simítani. A konzervatív „Daily! Telegraph” Eden és Churchill washingtoni útját kommentálva ezt írta: „Úgy tűnik, hogy az angol és amerikai politika közt kevesebb az összhang, mint a háború óta bármikor.” A másik jobboldali lap, a „Daily Mail” —« amely úgy jellemezte a washingtoni megbeszélést, mint amely „a tizenegyedik órában igyekszik megmenteni az összeomlástól ad angol-amerikai szövetséget” — a( többi között rámutatott;

„Dulles tanúja volt annak, hogy; Eden önálló és független politikát követ, a francia miniszterelnök Csou En-lajjal tárgyal, Nehru, pedig Csou En-lajt látja vendégül, mialatt az angol vendégek! Washingtonban járnak. Ilyen körülmények között nagy teljesítményre van szükség ahhoz, hogy) helyreállítsák Anglia és Amerikai között az együttműködés valamely új formáját,”

Washingtonban tehát — amint arra a homályos és semmitmondó* de komoly nézeteltérésekre valló zárónyilatkozatból következtetni1 lehet, hogy ha talán körülményesen is, de Anglia nemet mon-j dott Amerikának. A brit imperializmus, a jelekből ítélve, meg-, kísérli, hogy az eddiginél sokkal; önállóbb külpolitikát folytasson*!

Új-Delhiben

Csou En-laj és Nehru, Ázsia két legnagyobb országának, a Kínai Népköztársaságnak és Indiának miniszterelnökei találkoztak. A több mint hatszázmilliós népi Kínának a genfi értekezleten egyenrangú nagyhatalomként történt részvétele már önmagában véve is az értekezlet egyik eredményét jelenti, A kínai küldöttség részvétele azonban jelentős mértékben hozzájárult ahhoz is, hogy az értekezleten szereplő két kérdés közül az egyikben, az indokínai kérdésben megvan a lehetőség a megegyezésre.

Az amerikaiak megkísérelték ugyan, hogy Kína jelenlétéről ne vegyenek tudomást, azonban vajmi kevés eredménnyel. — Eden többízben tárgyalt Csou En-lajjal, Mendes-France-nak, az új francia miniszterelnöknek pedig első dolga volt, hogy felkeresse Genfben Csou En-lajt. Közvetlen érintkezés jött létre a kínai küldöttség és az indokínai úgynevezett társállamok képviselői között is. A Kínai Népköztársaság nem elszigetelt állam többé a nemzetközi porondon, hanem a nemzetközi politika küzdőterének aktív tényezője.

Csou En-laj újdelhi-i meghívása és útja is erről tanúskodik. Indái fővárosában két olyan ország vezető államférfiai találkoztak, amelynek belső politikai* gazdasági rendszere ugyan különbözik, de amelyeknek közöá érdekük, hogy Ázsiában béke legyen, s a gyarmatosításnak, a népek leigázásának korszaka egy- szersmindenkorra lezáruljon. Erre mutatott rá Nehru miniszterelnök, amikor a Csou En-laj tiszteletére adott estebéden kijelentette: „Nemcsak mint egyének találkozunk, hanem mint kétnagy- multú ország, India és Kína képviselői. Nemcsak a két ország, hanem egész Ázsia, sőt, a világ számára is nagyjelentőségű, hogy ez a két ország hogyan viselkedik egymással szemben, mennyire tud együttműködni a világ békéje és jóléte érdekében,” Ezt a gondolatot fejezte ki Csou En-laj‘ is válaszában: „A kínai nép —• mondotta — nagyon örül, hogy olyan szomszédja van, mint India, amely híve a béke ügyének.”

Kína és India együttvéve 900 milliós népének barátsága Ázsia és‘ a világ békéjének egyik legfontosabb tényezője. S e két ország lakossága az emberiség csaknem felét jelenti. Ezzel nagyon ic sz^-: molniok kell azoknak, akik egy új háború tűzcsóváját szorongaH ják a kezükben*

1954 JULIUS 7, C-L-ADA