Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-04 / 157. szám
NÉPLAP 1954 JULIUS 4, VASÁRNAP Gyor^ tarlóhántást és minél több másodvetést ! Beszámoló a Néplap csütörtöki ankétjárói Június 1-én számos kiváló szövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt gyűlt össze szerkesztőségünkben a már hagyományossá vált csütörtöki ankétunkra, ahol a küszöbönálló tarlóhántás és másödvetés jelentőségéről tanácskoztak. Pallagi János — a megyei tanács agronómusa — vezette a tanácskozást. Bevezető előadásában röviden vázolta a tarlóhántás és tnásodvetés gyors elvégzésének szükségességét. Hangsúlyozta, hogy a tarlóhántásnak az aratással egyidőben való elvégzésével jövő évi bővebb termésünkhöz t-sszük meg az első lépést. Ahol elegendő igaerő nem áll rendelkezésre az egyéb fontos munkák miatt, ott is biztosította államunk a gyors és jó munka lehetőségét: hallatlanul olcsó áron, szövetkezeteknek 24, egyénieknek pedig 32 forintért végez el a gépállomás 1 hold tarlóhántást tárcsával, MIÉRT SÜRGŐS A TARLÓHANTÁS? A talaj az árnyékot nyújtó kalászosok betakarítása után rohamosan kiszárad és összetömődik. Eleinte csak- felszíni cserepesedés, később tátongó repedések a talaj mélyebb rétegeit is kőkeménnyé szárítják. Az ilyen talajt nyár végén, vagy ősszel már igen nehéz megművelni. Szerkezete leromlik, a talajélet a minimumra csökken és mindez kevesebb termésre vezet. Az aratáskor azonnal és sekélyen elvégzett tarlóhántással viszont a talaj legfelső B—6 cm-es rétegét porhanyítjuk meg, amely elzárja és megőrzi a talaj vízkészletét. A felhántott föld jobban befogadja a csapadékot, viszont nem engedi olyan könnyen elpárologni. A harmat lecsapódása is nagyobb, mint a hántatlan részeken. A vízkészlet megőrzésén kívül ínásik nagyon fontos célja a gyors tarlóhántásnak: a gyomosodás elleni harc. A 2—3 cm-re lefordított gyommagvak gyorsan kicsiráznak. Módunkban áll tehát b gyors fejlődésnek indított gyomokat újabb műveléssel .még a virágzásuk előtt elpusztítani. így e következő növények ápolása könnyebb lesz és a gyommentes földön nagyobb termés, több jövedelem érhető el. A tarlóhántés a rovarokat is irtja. A MÁSÖDVETÉS A TALAJJAVÍTÁS ÉS AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FELLENDÍTÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE! Pallagi elvtárs ezután a másodvetés célját, jelentőségét világította meg. Rámutatott az elmúlt évek nagy takarmányhiányára, állattenyésztésünk nehézségeire es kormányprogrammunknak az állattenyésztés fejlesztését, hozamainak növelését szolgáló célkitűzéseire. Hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból is igén nagy- jelentőségű a tarlóba vetett takarmány, Az eddig szokásos muhar, köles, csalamádé, silókukorica, tarlórépa stb. mellett javasolta a pillangósoknak, mint a borsó, lednek, bükköny, csillagfürt stb. fokozottabb tarlóvetését. Ezeknek a növényeknek drágább ugyan a vetőmagja, de a többletköltség bőven megtérül a pillangósok talajjavító hasznában és a jobb takarmányozás — főleg a fehérje- tartalom — biztosításában. Pallagi elvtárs felhívta a figyelmet a tarlócsillagfürt termesztésére. E növény különféle változatai takarmánynak, magnak és zöldtrágyának egyaránt alkalmas. Megyénkben legnagyobb jelentőségű a keserűcsillagfürt zöldtrá- gyénak, magnak és homokfogónak való termesztése. Westsik Vilmos kiváló kutatónk sok évtizedes tapasztalatai bizonyítják, hogy a legsivérabb futóhomokon, trágyaszegény gazdaságokban és távoli parcellákon igen jó terméseket lehet elérni a zöldtrágyás vetésforgóval, istállótrágya nélkül is. A csillagfürt-zöldtrágya legfőképpen a talaj nitrogénkészletét növeli, de minden más tápanyagát és egész szervesanyagát gazdagítja. Az istállótrágyával szemben, amely többé-kevésbbé hevíti, a csillagfürt valósággal felüdíti a talajt. •A VITA Pallagi elvtárs szavait élénk vita követte. A tarlóhántással kapcsolatban a hozzászólók mindegyike megegyezett abban, hogy aratás után, legkésőbb 48 órán belül feltétlenül el kell végezni a tarlóhántást a szárazság és a gyomok elleni védekezéscéljából. Erről beszélt többek között Palkó József, a kótaji Vörös Október tsz. tagja is. Amellett kardoskodott, hogy a tarlóhántás többet ér egy jó kapálásnál is. Kifogásolta, hogy — bár az árpa aratását már a legtöbb helyen megkezdték, sőt nem egy helyen el is végezték, de tarlóhántást még keveset látott. Pedig az árpa tarlóját különösen fontos mielőbb meghántani, mert leginkább búzát vetnek utána. Mivel ez egyik legkorábbi őszi vetemény, iparkodni kell a tarlóhántással, és a talajelőkészítéssel. Fekete Gábor, a bedőbokori Szabad Nép tsz. tagja, tapasztalataival igazolta a gyors, tárcsával végzett tarlóhántás előnyeit. 1952-ben 20 hold tarlót nem hántottak meg, csak őszi szántást végeztek rajta. Ebbe a földbe került kukoricából holdanként 5, cukorrépából 50 mázsával termett kevesebb, ami 8—9 mázsa hízott disznó elvesztését jelenti. A TARLÓHÁNTÁS LEGKORSZERŰBB ESZKÖZE A TÁRCSA Egyik legjobban vitatott kérdés volt a tanácskozáson, hogy milyen mélységben és milyen eszközökkel célszerűbb végezni a tarlóhántást. — Bodnár József (Nagykálló, Vörös Csillag tsz.) és ifj. Tomasovszki András (Nagy- cserkesz, Űj Elet tsz.) kifejtették, hogy mivel a tarlóhántás célja védőtakarót készíteni a kiszáradás ellen és elősegíteni a gyommagvak gyors kikeltetését — ezért 3 —6 cm. mélyen végezzük. Fekete István (Nyírtelek, egyéni gazda) és Orosz Gusztáv (Sóstóhegy, egyéni gazda) azonban arra is rávilágítottak, hogy kivételek is vannak a szabály alól. Homokon, kotus lápon, mélyfekvésű és vizes területeken, sziken és másodvetés esetében mélyebb is lehet. Nekik például akkor sikerült jól a másodvetésük, — még szárazabb időben is, — amikor a kukorica alá 12—15, a csillagfürt alá 10—12 cm. mélyen szántották meg a tarlót. A tanácskozáson résztvevők zöme a tárcsát tartja a tarlóhántás legjobb eszközének, de jól elvégezhető kultivátorral is. Ekével csak akkor célszerű végezni, ha mélyebben kell a tarlót leszántani. Greksza János (Nagycserkesz), Fekete István (Nyírtelek) és mások azt tették szóvá, hogy sokan elhanyagolják a tarlóhántás elmunkálását, ami nagyon helytelen. így nem éri el a célját. Mindig ki kell egészíteni nyomban a tarlóhántás után fogasolással és szükség szerint hengerezéssel. A LEGJOBB EREJŰ TARLÓKBA VESSÜK A MÁSODNÖVÉNYT! A másodvetés fontosságát több felszólaló is igazolta saját tapasztalataival. Fekete Gábor különösen ajánlotta a pillangós tarlónövényt, mert 1952-ben a borsó után került búza 14 mázsát fizetett, egyébként pedig 10 mázsa termett. Javasolta, hogy mindenki nézze meg a Westsik-telepet, ahol meggyőződhetik róla, hogy a csil- lagfürt-zöldtrágyás gazdálkodási rendszerben holdanként 18—24 mázsa rozs terem a homokon. Elmondotta, hogy tavaly 40 holdon termeltek tarlótakarmányt. 800 köbmétert silóztak be. Az áttelel- tetés nem okozott gondot. Az idén 80 holdra emelik a másodtermesztés területét. Horváth Mihály (Sóstóhegy) és Bán János (Raka- maz) azt javasolják, hogy másodtermesztésre a legjobb erejű tarlókat szemeljük ki és adjuk meg a módját is a földnek, hogy kétszeres termést adjon. Kovács János (Rakamaz) holdanként 60 kiló pétisót javasolt a másodnövény megsegítésére és a pentozánhatás ellensúlyozására, még a zöldtrágyának termesztendő csillagfürt esetében is. Fekete István szerint a vetés előtt adagolt apró érett istállótrágya is jóhatású szokott lenni. Bán János (Rakamaz) és Lakatos András (Nagycserkesz) arról számoltak be, sokan idegenkednek a pillangósok másodtermesztésétől, mert ritkán sikerülnek. Tapasztalatuk szerint a sikertelenség leggyakoribb oka nem a szárazság volt, hanem sokkal inkább a gyenge csiraképességű vetőmag, a felületes talajelőkészítés, a késői és a sovány földbe való vetés. ÜGYELJÜNK A VETÖMÉLYSÉG BETARTÁSÁRA IS! Horváth Mihály (Sóstóhegy) a másodvetés sikertelenségének okai között a vetés mélységét is megemlítette. A mostani talaj- nedvesség bőségesen elegendő a másodnövényeknek. Ezt figyelembe véve, legjobb vetési mélységnek tartja a kukoricánál a 6—8, napraforgónál 3—5, csillagfürtnél 3—4, és a kölesnél a 2—3 cm-t. A hozzászólók legtöbbje elmondotta azt is, hogy sokkal helyesebb a műtrágyát a maggal együtt elvetni kombinált vetőgéppel. — Azonban ilyen gép kevés van a falvakban. Nagyon fontos ezért, hogy jól szervezzék meg a kombinált vetőgépek kölcsönzését és használatát. Lehetőleg szomszédtól szomszédhoz kerüljön, hogy időt nyerjenek és ne rongálódjék úgy a gép. Ugyancsak felmerült az is, hogy egyes községekben nincsen elegendő vetőmag, mint például Nagycserkeszen. A termelési bizottság azonban már javaslatot tett a tanácsnak és intézkedtek is a szükséges vetőmag beszerzéséről. Fekete Gábor javasolta a nyári burgonya termesztését a vetőgumó leromlásának meggátlása céljából. Az ankétot Pallagi elvtárs a következő szavakkal zárta be: „A tarlóhántás és másodvetés rohammunka — a sikere elsősorban a munka gyors elvégzésétől függ.“ cA JJiínpuu' föádiá nyíregyházi Stúdióiénak műsora gyan lett első a finommechanikai vállalat hűtőjavító részlege. Közli Nyulassi Imréné Édes anyanyelvűnk című írását. „Kis Pajkos'*. Végül közli a legfrisebb híreket és a vasárnapi sporteredményeA nyíregyházi sertésvásár betiltása A városi tanács vb. mezőgazdasági osztálya értesíti a közönséget. hogy a nyíregyházi sertés vásár. r a er adós ser- tésbeteg=*ég miatt, szünetel. Ezért tilos mi:: ' .honnan a vásárra sertést í'ol- hu.Uaui. A vásár megnyitását a »városi tanács a lakoeaggal kózólfti. fosja*. . Ami igaz, az igaz, nem gyenge szellő simogatta végig a nyíregyházi határt péntek virradóra. Vihar száguldott végig a földeken, a városon. A gabonatáblák megdőltek, a kukoricaszárak is lefeküdtek a vihar hatására. A vihar után azonban a szemerkés eső, mintha csak helyre akarná hozni a pusztítást, szombaton egésznap permetezte a határt. A dőlt gabona kalászait már nem nagyon zavarja, hogy fekszenek-e, vagy állnak, beérlelik szépen fejlett szemeiket. A kukoricák már az égfelé kapaszkodnak és mintha semmisem történt volna, csövet hoznak majd és bőtermést adnak, néhány szál kivételével, melyeket eltört a vihar. Nem így van ez azonban a sóstói erdő több 100 éves fáival, melyeket derékon kapott a nagy forgatag és a kisvasúti sínekre fektetett. Azok már nem egyenesednek ' ki többé. Elzárták á vasúti forgalmat, megrongálták a villamoshálózatot. A vihar még alig csendesedett, amikor a kisvasúti fűtőházban yags József felügyelő hírül adta a dolgozóknak, hogy sürgős munkára van szükség a sóstói vasút villamoshálózatának rendel behozásához. Pár perc alatt öszJ szeszedték szerszámaikat az emberek és útnak indultak. Közben a nyíregyház zi fűtőházat is értesítették, adjanak segítséget. A segítség nem késett. A sóstói erdő elején kezdődött el a nehéz munka. Fél hét kö-j rül járt az óramutató, amikor az erdei kitérőig haladt a lelkes csoport. Közben a Sóstón álldogáló öt vonat személyzete a Sóstó felől kezdte meg a takarítási munkákat. Sikerült délelőtt] fél 10 órára szabgd-j dá tenni a vonatoki előtt az utat, A béke és barátság- hídja A Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a Duna képezi az államhatárt. A Duna hosszú időkig szétválaszd tóttá a két ország népeit, megnehezítette köztük a gazdasági ésl kulturális kapcsolatokat. A bolgárok és románok már régóta álmo- doztak róla, hogy hidat építenek a Dunán, amely örökre összekötii a két partot. A népellenes burzsoá kormányok azonban a népeid közti ellenségeskedés és vtezálykodás politikájával megakadályoz-* ták az álom megvalósítását. ( Az álom csak a népi demokratikus rendszerben teljesedett be, A híd elkészült és összekapcsolja Russze bolgár és Giurgiu román kikötőt. A kb. 3.500 m. hosszú híd szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek vezetésével rekorderedménynek számító rövid idő — 2 év és 3 hónap alatt épült fel. Románián és Bulgárián kívül az építésben résztvett Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia, 4 _ Egyénileg termelők új szakcsoportjai alakulnak A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló part- és kormányhatározat előírja, hogy az önkéntesség betartása mellett — a földművesszövetkezeteken belül különböző szakcsoportokat kell szervezni. A szakcsoportok szervezésének jelentősége elsősorban abban mutatkozik, hogy a dolgozó parasztság az alacsonyabb szövetkezeti formák útján megismerkedik a szövetkezés előnyével és rálép egy fejlettebb nagyüzemi gazdálkodás útjára. A szakcsoportok szervezésében, továbbvitelében a földművesszövetkezeti mozgalomra, — mint a szövetkezés előis- kolájára — igen nagy és felelősségteljes feladat hárul. Az elmúlt évben megyénk területén 115 különöböző szakcsoport működött, melyek megszervezése, irányítása és szaktanácsokkal való ellátása a földműves- szövetkezeteken keresztül történt. A korábbi években létrehozott és működő szakcsoportok egyrésze tovább fejlődött termelőszövetkezetekké, míg egy kisebb része egyes termeltetési vállalatokhoz kapcsolódott, egynéhány pedig megszűnt. Azok a szakcsoportok, melyek munkáját a szövetkezetek nem segítették, fokozatosan megszűntek, de elősegítette megszűnésüket az a téves felfogás is, mikor egyesek azt magyarázták, hogy az egyénileg termelő szakcsoportokra — mint olyanokra — már nincs szükség, mert a fő cél a fejlettebb szövetkezés formája. Megyénk területén jelenleg 1 szakcsoport működik, mely gyümölcstermeléssel foglalkozik Vaj a. községben. Látvá 'a va- jaiak jó munkáját a környező közéegek dolgozó parasztjai, — Öfehértón és* Ramo- csaházán — kérték a szakcsoport fjVegaia- kítását, méHéázetre és gyümölcs terme-4 lésre, A szakcsoportok működéséhez minden segítséget és támo- gatást időben megkapnak. Különböző hiteleket biztosítanak számukra, kisgép-akcióban részesülnek, vetőmagot, valamint a dohány termesztéséhez szükséges faanyagot kapnak. A gyümölcstermelők részére a permetezőszereket, védőszereket idejében eljuttatják. A méhészcsoportok minden 100 kg. leszerződött méz után 8 kg. mülépet kapnak, 1!) százalékos árengedménnyel. A leszerződött méz után 5.—* forint kamatmentes előleget kapnak a vándorlás elősegítésére. Minden eladott méhraj és méhcsalád után 10 százalé-t kos felár fizetendő. A szakcsoportok termelvényeit a földművesszövetkezetek vásárolják fel helyben ős azok is értékesítik. Dorogi Mihály! MÉSZÖV, Játékvezetők továbbképzése A játékvezető kérésére a. labdarúgó JT. 5 napos edzőtábort indított be. amelyen 52 játékvezető vett réezt. — Edzőtábor 1949 óta nem volt a megyében, így a mopt beindított tanfolyam igen nagy hiányt pótól. Hogy ezt meg lehetett rendezni, elsősorban a játékvezetőknek lehet köszönni, akik ismerve az edzőtábor jelentőségét játékvezetői díjukból felajánlottak bizonyos összeget, hogy az edzőtábor költségeit fedezni tudják. Érdeme azoknak a sportköröknek i« akik a gyakorlati oktatáshoz szüksége* mérkőzésekre játékosaikat költségtérítés nélkül hozzák be Nyíregyházára. Tisza. vasvári. íTj fehértó éa a Mátészalkai Voroö Meteor csapatai játszották-' a®-, od.'iő’mérkőzéseken. Elítélendő azoö-j b^n a Balkánvi Traktor és a Deme-| cs'én Szikra. SIC. magatartása, akik) voltak hajlandók csatoajtaBfeal}; rendelkezésre boceátaaii. * Az oktató* elméleti és gyakorlatit részből állt különösen a,z«kkat aj kérdésekkel foglalkoztak, amelyek Tftgj gyakrabban fordulnak elő egy-egV mérkőzés során és amelyek nem min-á den játékvezető előtt világosak. A Játékvezetők Tanácsa bízik atM ban. hogy a® edzőtábor meghozza eredményét, és a. játékvezetők tudású-j kát bővítve, még Jobban fogták byfl fojtani a mérkőzések tökéletes íeverWj téiéU* »ST Küzdelem az erdőben (Jüliíís 5, hétfő.) g A nyíregyházi, stúdió hétfő este v féi hétkor- .kezdődő adásában Vass T Ottó rípofj$á|,U közvetíti, a pátro- \ (iái dolgozó parasztok munkájáról. 1 Rítt*: IsU^.'j&szélgetését Balcsik é ““■os -ésálégvezetővel __arról, ho- [ 1
