Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-04 / 157. szám
iJÖ4 JULIUS 4. VASÁRNAP Tanuljunk a% SzKP. tapasztalataiból Beszélgetés egy népnevelővel Irta: SZ. KUKANOV. A moszkvai gumiabroncsgyár kollektívája lelkesen harcol az állami tervek határidőelőttí teljesítéséért, kiváló minőségű gyártmányok termeléséért. Az üzem határidő előtt teljesítette első, második negyedévi tervét, ezernyi gépkocsiabroncsra való kaucsukot és textiliát takarított meg. A gyár dolgozói most a harmadik negyedévi terv határ- időelötti teljesítéséért harcolnak. :A termelőmunka sikereiben jelentős szerep jut a népnevelőknek, a .szocialista verseny tevékeny szervezőinek. ök maguk is élenjárnak a munkában, s újabb munkagyőzelmekre serkentik a dolgozókat. Találkoztunk a gumiabroncs- gyár egyik legjobb népnévelőjével, Fjedor Szeleznyev elvtárssal. Megkértük, mondja el, hÖ©í . készül népnevelő beszélgetéséi#*. Olvasom a szükséges könyveket, jegyzeteket készítek és az általános helyzetet jól jellemző példákat keresek a műhely életéből. — Miről beszélgetett legutóbb hallgatóival és hogyan folyt le a beszélgetés? — Legutóbbi beszélgetésünk témája a munkatermelékenység növelése volt. Alaposan felkészültem a beszélgetésre, elolvastam a marxizmus-leninizmus klasszikusainak idevágó írásait, újból áttanulmányoztam a XIX. pártkongresszus megfelelő anyagát. A bevezető után konkrét példákat ,idéztem az egész üzem és a vulkanizáló műhely munkájából. Beszámoltam arról, hogy vállalatunk határidő előtt teljesíti az állami terveket. A munkások túlnyomó része jó gazda módjára használja ki a gépek és gépcsoportok kapacitását és takarékoskodik az idővel. Megemlítettem Georgij Ki- szeljov, Vlagyimir Harin és Nyi- kola.i Rumjancev gumiabroncs- szérélőket, akik két hónap alatt teljesítették negyedévi előirányzatukat; Anna Asztahova gumiabroncsösszeállítót, aki műszakonként 230 helyett, 250—300 gumiabroncsot állít össze. — Csak pozitív példákkal foglalkozott a beszélgetés során? — Nem. Elhatároztam, hogy felhívom hallgatóim figyelmét a hiányosságokra, a termelés kihasználatlan tartalékaira is. Rámutattam arra, hogy e téren még igen sok lehetőséget kell és lehet kiaknázni. Több számadatot idéztem, beszéltem az indokolatlan gépállásról és megneveztem azokat, akik eltűrték, hogy gépük álljon. Hallgatóimmal együtt kiszámítottuk, mennyit lehetne termelni az elvesztegetett időben. A beszélgetés jelentős részét gyártmányaink minőségének szenteltem. Megbíráltam a selejtgyártókat, akik akadályozzák a. műhely kollektíváját szocialista versenykötelezettségeik teljesítésében. Befejezésül felhívtam a munkásokat, hogy erősítsék a munkafegyelmet, szigorúan tartsák be a technológiai előírásokat és széleskörűen fejlesszék tovább a termelékenység további növeléséért folyó versenyt. ' — A hallgatók is hozzászólnak a kérdésekhez? — Igen, méghozzá élénken. Rövid előadásaim után rendszerint élénk beszélgetés kezdődik. A munkások közllk elképzeléseiket, bírálják a fogyatékosságokat és gyakran már a beszélgetés folyamán újabb kötelezettségeket vállalnak. így volt ez legutóbb is. Anatolj Bjelov, a vulkánozóbri- gád vezetője rámutatott a gépállás egyik okára. Nem ritkaság, hogy a műszakját befejező részleg nem hagy tartalék abroncsformákat a váltóműszaknak. Ilyenkor megállnak a gépek. Alekszandr Gmizov vulkanizáló javasolta, hogy foglalkozzunk többet az ifjúmunkásokkal. Vaszilij Grisanov, a műhely egyik legjobb dolgozója elmondta, hogyan segíti váltótársát, Alekszandr Boriszov ifjúmunkást. A beszélgetésben résztvett a műhelyfőnök is, aki figyelmesen végighallgatta a munkások megjegyzéseit, majd ígéretet tett a hibák kiküszöbölésére. — És valóban intézkedett? — Hát hogyne1 Éppen ebben rejlik az ilyenfajta beszélgetések értéke. Most már nem fordul elő, hogy a műszakváltásnál nem tartalékolnak abroncsformákat. A gépállás így a minimumra csökkent. — Milyen témáról tart legközelebb előadást? — A munkafegyelemről. Remélem, hogy ez a beszélgetés is érdekes és hasznos lesz. Nyírszőlősön az idén közös szérűre hordanak A sóstóhegyi fiatalok válasza a DISZ megyebizottság felhívására Tavaly ilyenkor nem a legjobb kedve volt Tóth Istvánnak, a nyírteleki gépállomás csépiőgépveze- tőjének. Az a gondolat motoszkált fejében, hogy a nyírszőlős! cséplés nem sok babért fog teremni nékik. Homokos * a falu, nehéz a huzatás és a házak nagyon távol vannak egymástól. — Mikor fogja elcsépelni a falu gabonáját? Ez a rossz hangulata aztán nem sokáig tartott. Ugyanis, mikor átment Nyírtelekről Nyírszőlősre, Vass János újságolta neki, hogy a legtöbb gazda közös szérűbe hord. — Egy kicsit csodálkozott is Tóth István, hogy ilyen jól fordult a dolog, hiszen éppen ilyen szándékkal ment át Nyírszőlősre: beszél a falu vezetőivel, nem lehetne-e közös szérűket tervezni? De ebben a falu előrelátó gondolkodó gazdái megelőzték. Persze ekkor már örült Tóth István. De még jobban örült a cséplőgépvezető, amikor Hrinkó Lajos udvarára be- huzátott. Hat asztag már készen várta, már csak csépelni kellett. De mire a hat asztagot elverte e gép, ott volt a többi. Ezen az egy udvaron 30 gazda terményét csépelte el Tóti István cséplőcsapata. De így is folytatódott. Bodák Józsefnél 12 gazda töltögette tele zsákjait élettel, Meggyesi Józsefnél is 17-en hordtak össze. Nem csoda, hogy Nyírszőlősön 28 nap alatt befejeződött az aratás, hordás, csép^ lés az összefogás, a közös szérű segítségével. Arról sokat lehetne beszélni, hogy milyen haszna volt ebből a falunak, az államnak, Már haszon az is, hogy hamarabb zsákba került minden családnál a termény. De kézzel markolható haszon volt az a tízszázalékos cséplési kedvezmény is, amit mifeden közös szérűre ' pakoló gazda megkapott. Sok pety- tyes:vkendő ára került belőle, mikor eladták a szabad piacon a kedvezmény- ként.jnaradt búzát. Nem ^beszélve arról, ■ hogy kevesebb munkaerőt kőt le így a hordás, a-cséplés. A férfiak közösen elvégezték minden családnál ezt a munkát. az asszonyok, a fiatalok pedig mehettek kapálni ez idő alatt. Ez pedig különösen jó ez évben. — Igaz, Nyírszőlősön majd minden darab krumpli, kukorica megkapta a háromszori kapálást, de nem árt, ha még egyszer megtisztítja a kapa a gyomtól a hatért. A nyírszőlősiek tehát már tapasztalták a közös szérűre való hordás előnyét. így nem is csoda, hogy ez évben is ugyanezt teszik. Vas János tanácselnök noteszében már fel van jegyezve az a 22 hely, ahol a közös szérűk lesznek. De eltérő lesz a tavalyitól mégis az idei cséplés. Amíg tavaly csak egy műszakban ment Tóth István gépe, addig most két műszakban dolgoznak a nyírsző- lősi cséplőmunkások. Kell is, hiszen nagyobb a termés. — Szára is, kalásza is. Úgy számolják, meg lesz búzából a 10—11, rozsból a 8—9 mázsás termésátlag. Szóval az idén még több hasznot jelent minden családnál a 10 százalékos kedvezmény is. Vass Ottó. Mi, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet DlSZ-fiataljai csatlakozunk a DISZ megyebizottság felhívásához, a hét nap alatti szemveszteségnélküli aratási mozgalomhoz. A tsz. pártszervezetével és vezetőségével megbeszéltük, hogy egy külön munkacsapatot állítunk ki. Taggyűlésünkön elhatároztuk, hogy hét kaszásból álló DISZ-munkacsapat vesz részt az aratásban és külön területet kérünk a vezetőségtől. Ezen a területen — nem kisebb területen, mint amekkora más munkacsapatokra jut — hét nap helyett 5 nap alatt végezzük el az aratást. Azon iparkodunk, hogy példánkat követve, a többi munkacsapatok is ekkorra végezzenek. A sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. DISZ-fiataljal. Kedvezmények a kisiparosoknak Az egészségügyi miniszter rendeleté szerint államunk gondoskodik a kisiparosok betegellátásáról. Havi 30—50 forint befizetés ellenében ingyenes orvosi, kórházi ápolás, mentési szolgálat, orvosi segélynyújtás, gyógyszerellátás, kedvezményes útiköltségmegtérítés jár a biztosítottnak. A biztosítás kiterjed a kisiparos házastársára, kiskorú gyermekére és bizonyos feltételek mellett szüleire és nagyszüleire. Azok a kisiparosok, akik július 15-ig belépési nyilakozatukat nem küldik be, később az önkéntes biztosításban résztvehetnek ugyan, de azzal a korlátozással, hogy a biztosítás kezdetétől számított hat hónapon át csak gyógykezelésre és gyógyszerellátásra jogosultak. Ezeknek a kisiparosoknak tehát hat hónapon át sem kórházi ápolás, anyasági segély, temetkezési segély, sem pedig gyógyászati segédeszköz és útiköltség nem jár. Medgyesi János KlOSZ-titkár. 5 noseJi i Harminc esztendőn keresztül harcolt már Jósa András, a nagyhírű főorvos Szabolcsban a halállal, amíkar rázúdult a megyére az ázsiai kolera. 1892-ben. Embertelan küzdelmet folytatott a járvánnyal minden ielsőbb**j»miniszteri segítség nélkül. A küzdelemben Jósa aratattJÖNgyőzelmet. Híre még magasabbra szárnyalt s azok, akik vszándékosan nem akartak tudomást venni a kuruc-orvosról, végülis kénytelenek voltak tenni valamit. A király, kitüntette, magához rendelte. „Végre valahára, amint afféle huszadrangú koleravitézre énrám is sor került” — írja sajátkezű feljegyzéseiben Jósa a kihallgatásról. Aztán a király, Ferenc József megkérdezte: „ön doktor Jósa? Szabolcsmegye főorvosa? Én mindig örülök, ha érdemet elismerhetek. Hogy áll az egész:égügy Szabolcsban?” — Úgy, felséges uram, ahogy vesszük... — Hogy értsem ezt? — Úgy felséges uram, hogy a tavalyi, 1892. évi vendégünk — a kolera— az idén nem ismételte meg látogatását, de van annál egy veszedelmesebb vendégünk: a diftéria. A kolerában egy év alatt 230 ember halt meg, a diftériában pedig 1200 gyerek! A király morgott valamit, aztán intett, hogy vége a kihallgatásnak. Jósa azonban még maradt és a sürgetően szükséges szérumokról beszélt. Ferenc József mérgesen röffent fel: — De nagyon sok pénzbe kerül ám ez! Jósa nem késett a válasszal; — Felséges uram, kegyeskedjék megfontolni, hogyha az oltás hatása folytán 600 gyermek életben maradt volna, nem ért volna fel ez az eredmény annak a néhány lónak a gyengélkedésével, amibe a szérum előállítása kerül? Úgy csattant ez a kérdés, mint a súlyos vád. A király összeráncolta homlokát, talán kiáltani akart, kikergetni ezt az embert a szobából, mert a szegény emberek gyerekeiről, mert beszélni, de aztán meggondolta magát. Szó nélkül sarkonfordult és otthagyta Jósát. Dr. Jósa András soha többé nem vette fel a király; Kitüntetését. Ez a történet jutott eszembe, amikor az újságban arról olvastam, hogy . sck derék orvostársa között Szepsi László buji orvos kitüntetést, jutalmat kapott a nép államától. Szepsi László 1945-ben várakozóan tekintett az új világ : elé s az első élménye az volt, hogy a kormány rendeletet adott ki: az anyatej nélkül maradt csecsemők számára ingyen kell az anyatejet biztosítani. Milyen állam, kormány, ország ez, ami most van születőben, növőben s ilyen nagy szeretettel gondol a falvak, munkásházak apróságaira a sok-sok más államgond mellett?! Munkához látott s így alakult körzetében a csecsemő- halandóság százaléka: 1943: 18.6 százalék, 1952: 2.8 százalék. Nincs olyan csecsemő körzetében, akire ne gondolna, akit ne ismerne. Egyszer hírül hozták azt, hogy a Tisza- parton egy cigánypásztor hétgyermekes feleségét kórházba vitték s egy csecsemő maradt a viskóban gondozatlanul,. Szepsi az öthónapos feketeszemű apróságot hazavitte és felesége gondozására bízta ... Szepsi László kitüntetést és jutalmat kapott s teljesítették azt a vágyát, álmát, amire Jósa András soha-soha nem gondolhatott, amiről nem álmodhatott az országoshírű tudósorvos: Szepsi csecsemőgondozási módsze- . rét egy minisztériumi brigád a helyszínen értékelte s a tapasztalatok alapján bevezetik az egész megyében s országosan is hasznosítják a buji orvos eredményeit. Ferenc József nem akarta, hogy a kótaji, buji, nyíregyházi és tiszaiöki szegénygyerekek életben maradjanak, Jósa András soha nem viselte a király kitüntetését. A nép állama pontosan ugyanazt akarja, amit Szepsi László: nőjjenek és viruljanak az élet virágai, a piciny apróságok. Szepsi László büszkén, nagyon büszkén viseli a nép államának kitüntetését! S. I. A járványos gyermekbénulás általában 4—5 évenként, főleg a nyári hónapokban siokott jelentkezni s ilyenkor az európai és tengerentúli országokat is érinti. Jelenleg, néhány hét óta az ország egyes területein, megyénkben, a kisvárdai járásban néhány megbetegedés fordult elő. A megyei tanács egészségügyi Osztálya a lakosság, elsősorban a szülők tájékoztatására és megnyugtatására az alábbiakat közli: A gyermekbénulás-járvány nem szokott' olyan nagymértékű járványformában fellépni, mint egyikmásik fertőző gyermekbetegség, mint a kanyaró, skarlát. — A gyermekbénulás iránt a gyermekeknek csak kis százaléka fogékony. Mindenesetre mindent el kell követnünk a fertőzés továbbterjedése ellen s ezért a következőket ajánljuk a szülők figyelmébe. A járvány terjedésének megakadályozása céljából a gyermekek közti érintkezést csökkenteni kell. A játszótereket, uszodákat, strandfürdőket a gyermekek ne látogassák, mert ezeken a helyeken a fertőzésnek számos lehetősége van. Az uszodák, fürdők vize is fertőzhet. A járva-* nyok idején kerülni kell a túlzott testi megerőltetést, mert ez csökkenti az ellenállóképességéti Lehetőleg ne végeztessünk a gyér-* mek száj- és orrüregében műtétet. Fokozottabb gondot kell fordítani a legyek és légytenyésztő helyek pusztítására. DDT-porok, perme-* tezőszerek, légyfogók használata-* ra, a szemét eltakarítására, a csatornák, az ólak, az istállók tisztántartására, a szennyvizek fertőtlenítésére, az árnyékszék fér-*; tőtlenítésére oltott mésszel. Különösen ügyelni kell a személyi tisztaságra. Gyakran mossunk; kezet, étkezés előtt, vagy WC-* használat után alaposan. Minden lázas, vagy más beteges tünetet mutató gyermeket külö-* nítsünk el a kivizsgálásig. Kerüljük a gyermekek utaztatását, kü-*' lönösen a kisvárdai járásban. Az utazás nagyobb fertőzési lehetőséget ad és felnőtt embert is érinthet. .• sasod A fentiek figyelembevételével és betartásával csökkenteni tudjuk a betegség toy átterjedését. Kwleráy a gyermekbénalásos megbetegedésekről
