Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-04 / 157. szám

iJÖ4 JULIUS 4. VASÁRNAP Tanuljunk a% SzKP. tapasztalataiból Beszélgetés egy népnevelővel Irta: SZ. KUKANOV. A moszkvai gumiabroncsgyár kollektívája lelkesen harcol az ál­lami tervek határidőelőttí teljesí­téséért, kiváló minőségű gyártmá­nyok termeléséért. Az üzem ha­táridő előtt teljesítette első, má­sodik negyedévi tervét, ezernyi gépkocsiabroncsra való kaucsukot és textiliát takarított meg. A gyár dolgozói most a har­madik negyedévi terv határ- időelötti teljesítéséért harcol­nak. :A termelőmunka sikereiben jelen­tős szerep jut a népnevelőknek, a .szocialista verseny tevékeny szer­vezőinek. ök maguk is élenjárnak a munkában, s újabb munkagyő­zelmekre serkentik a dolgozókat. Találkoztunk a gumiabroncs- gyár egyik legjobb népnévelőjé­vel, Fjedor Szeleznyev elvtárssal. Megkértük, mondja el, hÖ©í . ké­szül népnevelő beszélgetéséi#*. Olvasom a szükséges könyveket, jegyzeteket készítek és az általá­nos helyzetet jól jellemző példá­kat keresek a műhely életéből. — Miről beszélgetett legutóbb hallgatóival és hogyan folyt le a beszélgetés? — Legutóbbi beszélgetésünk té­mája a munkatermelékenység nö­velése volt. Alaposan felkészültem a be­szélgetésre, elolvastam a marxizmus-leninizmus klasszi­kusainak idevágó írásait, új­ból áttanulmányoztam a XIX. pártkongresszus megfelelő anyagát. A bevezető után konkrét példákat ,idéztem az egész üzem és a vul­kanizáló műhely munkájából. Be­számoltam arról, hogy vállalatunk határidő előtt teljesíti az állami terveket. A munkások túlnyomó része jó gazda módjára használja ki a gépek és gépcsoportok kapa­citását és takarékoskodik az idő­vel. Megemlítettem Georgij Ki- szeljov, Vlagyimir Harin és Nyi- kola.i Rumjancev gumiabroncs- szérélőket, akik két hónap alatt teljesítették negyedévi előirányza­tukat; Anna Asztahova gumiab­roncsösszeállítót, aki műszakon­ként 230 helyett, 250—300 gumi­abroncsot állít össze. — Csak pozitív példákkal fog­lalkozott a beszélgetés során? — Nem. Elhatároztam, hogy fel­hívom hallgatóim figyelmét a hiá­nyosságokra, a termelés kihasz­nálatlan tartalékaira is. Rámutat­tam arra, hogy e téren még igen sok lehetőséget kell és lehet ki­aknázni. Több számadatot idéz­tem, beszéltem az indokolatlan gépállásról és megneveztem azokat, akik eltűrték, hogy gépük álljon. Hallgatóimmal együtt kiszámítot­tuk, mennyit lehetne termelni az elvesztegetett időben. A beszélge­tés jelentős részét gyártmányaink minőségének szenteltem. Megbí­ráltam a selejtgyártókat, akik akadályozzák a. műhely kollektí­váját szocialista versenykötele­zettségeik teljesítésében. Befeje­zésül felhívtam a munkásokat, hogy erősítsék a munkafegyelmet, szigorúan tartsák be a technoló­giai előírásokat és széleskörűen fejlesszék tovább a termelékeny­ség további növeléséért folyó ver­senyt. ' — A hallgatók is hozzászólnak a kérdésekhez? — Igen, méghozzá élénken. Rö­vid előadásaim után rendszerint élénk beszélgetés kezdődik. A munkások közllk elképzelé­seiket, bírálják a fogyatékos­ságokat és gyakran már a beszélgetés fo­lyamán újabb kötelezettségeket vállalnak. így volt ez legutóbb is. Anatolj Bjelov, a vulkánozóbri- gád vezetője rámutatott a gépállás egyik okára. Nem ritkaság, hogy a műszakját befejező részleg nem hagy tartalék abroncsformákat a váltóműszaknak. Ilyenkor megáll­nak a gépek. Alekszandr Gmizov vulkanizáló javasolta, hogy foglalkozzunk töb­bet az ifjúmunkásokkal. Vaszilij Grisanov, a műhely egyik legjobb dolgozója el­mondta, hogyan segíti váltó­társát, Alekszandr Boriszov ifjúmunkást. A beszélgetésben résztvett a mű­helyfőnök is, aki figyelmesen vé­gighallgatta a munkások meg­jegyzéseit, majd ígéretet tett a hi­bák kiküszöbölésére. — És valóban intézkedett? — Hát hogyne1 Éppen ebben rejlik az ilyenfajta beszélgetések értéke. Most már nem fordul elő, hogy a műszakváltásnál nem tar­talékolnak abroncsformákat. A gépállás így a minimumra csök­kent. — Milyen témáról tart legköze­lebb előadást? — A munkafegyelemről. Remé­lem, hogy ez a beszélgetés is ér­dekes és hasznos lesz. Nyírszőlősön az idén közös szérűre hordanak A sóstóhegyi fiatalok válasza a DISZ megyebizottság felhívására Tavaly ilyenkor nem a legjobb kedve volt Tóth Istvánnak, a nyírteleki gépállo­más csépiőgépveze- tőjének. Az a gondo­lat motoszkált fejé­ben, hogy a nyírsző­lős! cséplés nem sok babért fog teremni nékik. Homokos * a falu, nehéz a huza­tás és a házak na­gyon távol vannak egymástól. — Mikor fogja elcsépelni a falu gabonáját? Ez a rossz hangu­lata aztán nem so­káig tartott. Ugyan­is, mikor átment Nyírtelekről Nyírsző­lősre, Vass János újságolta neki, hogy a legtöbb gazda kö­zös szérűbe hord. — Egy kicsit csodálko­zott is Tóth István, hogy ilyen jól for­dult a dolog, hiszen éppen ilyen szándék­kal ment át Nyírsző­lősre: beszél a falu vezetőivel, nem le­hetne-e közös szérű­ket tervezni? De ebben a falu előrelátó gondolkodó gazdái megelőzték. Persze ekkor már örült Tóth István. De még jobban örült a cséplőgépve­zető, amikor Hrinkó Lajos udvarára be- huzátott. Hat asztag már készen várta, már csak csépelni kellett. De mire a hat asztagot elverte e gép, ott volt a többi. Ezen az egy udvaron 30 gazda terményét csépelte el Tóti István cséplő­csapata. De így is folytatódott. Bodák Józsefnél 12 gazda töltögette tele zsák­jait élettel, Meggyesi Józsefnél is 17-en hordtak össze. Nem csoda, hogy Nyírszőlősön 28 nap alatt befejeződött az aratás, hordás, csép^ lés az összefogás, a közös szérű segítsé­gével. Arról sokat lehet­ne beszélni, hogy milyen haszna volt ebből a falunak, az államnak, Már haszon az is, hogy hamarabb zsák­ba került minden családnál a termény. De kézzel markolha­tó haszon volt az a tízszázalékos cséplési kedvezmény is, amit mifeden közös szérű­re ' pakoló gazda megkapott. Sok pety- tyes:vkendő ára ke­rült belőle, mikor eladták a szabad pia­con a kedvezmény- ként.jnaradt búzát. Nem ^beszélve ar­ról, ■ hogy kevesebb munkaerőt kőt le így a hordás, a-csép­lés. A férfiak közösen elvégezték minden családnál ezt a mun­kát. az asszonyok, a fiatalok pedig mehet­tek kapálni ez idő alatt. Ez pedig különö­sen jó ez évben. — Igaz, Nyírszőlősön majd minden darab krumpli, kukorica megkapta a három­szori kapálást, de nem árt, ha még egyszer megtisztítja a kapa a gyomtól a hatért. A nyírszőlősiek te­hát már tapasztalták a közös szérűre való hordás előnyét. így nem is csoda, hogy ez évben is ugyan­ezt teszik. Vas Já­nos tanácselnök no­teszében már fel van jegyezve az a 22 hely, ahol a közös szérűk lesznek. De eltérő lesz a tavalyitól mégis az idei cséplés. Amíg tavaly csak egy mű­szakban ment Tóth István gépe, addig most két műszakban dolgoznak a nyírsző- lősi cséplőmunkások. Kell is, hiszen na­gyobb a termés. — Szára is, kalásza is. Úgy számolják, meg lesz búzából a 10—11, rozsból a 8—9 mázsás termés­átlag. Szóval az idén még több hasznot je­lent minden család­nál a 10 százalékos kedvezmény is. Vass Ottó. Mi, a sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezet DlSZ-fiataljai csatlakozunk a DISZ megyebizott­ság felhívásához, a hét nap alatti szemveszteségnélküli aratási moz­galomhoz. A tsz. pártszervezetével és ve­zetőségével megbeszéltük, hogy egy külön munkacsapatot állí­tunk ki. Taggyűlésünkön elhatá­roztuk, hogy hét kaszásból álló DISZ-munkacsapat vesz részt az aratásban és külön területet ké­rünk a vezetőségtől. Ezen a terü­leten — nem kisebb területen, mint amekkora más munkacsapa­tokra jut — hét nap helyett 5 nap alatt végezzük el az aratást. Azon iparkodunk, hogy példánkat követve, a többi munkacsapatok is ekkorra végezzenek. A sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. DISZ-fiataljal. Kedvezmények a kisiparosoknak Az egészségügyi miniszter ren­deleté szerint államunk gondos­kodik a kisiparosok betegellátásá­ról. Havi 30—50 forint befizetés ellenében ingyenes orvosi, kórházi ápolás, mentési szolgálat, orvosi segélynyújtás, gyógyszerellátás, kedvezményes útiköltségmegtérí­tés jár a biztosítottnak. A biztosí­tás kiterjed a kisiparos házastár­sára, kiskorú gyermekére és bizo­nyos feltételek mellett szüleire és nagyszüleire. Azok a kisiparosok, akik július 15-ig belépési nyilakozatukat nem küldik be, később az önkéntes biz­tosításban résztvehetnek ugyan, de azzal a korlátozással, hogy a biztosítás kezdetétől számított hat hónapon át csak gyógykezelésre és gyógyszerellátásra jogosultak. Ezeknek a kisiparosoknak tehát hat hónapon át sem kórházi ápo­lás, anyasági segély, temetkezési segély, sem pedig gyógyászati se­gédeszköz és útiköltség nem jár. Medgyesi János KlOSZ-titkár. 5 noseJi i Harminc esztendőn keresztül harcolt már Jósa András, a nagyhírű főorvos Szabolcsban a halállal, amíkar rázúdult a megyére az ázsiai kolera. 1892-ben. Embertelan küzdel­met folytatott a járvánnyal minden ielsőbb**j»miniszteri segítség nélkül. A küzdelemben Jósa aratattJÖNgyőzelmet. Híre még magasabbra szárnyalt s azok, akik vszándékosan nem akartak tudomást venni a kuruc-orvosról, végülis kénytelenek voltak tenni valamit. A király, kitüntette, magához rendelte. „Végre valahára, amint afféle huszadrangú kolera­vitézre énrám is sor került” — írja sajátkezű feljegyzései­ben Jósa a kihallgatásról. Aztán a király, Ferenc József megkérdezte: „ön doktor Jósa? Szabolcsmegye főorvosa? Én mindig örülök, ha érdemet elismerhetek. Hogy áll az egész:égügy Szabolcsban?” — Úgy, felséges uram, ahogy vesszük... — Hogy értsem ezt? — Úgy felséges uram, hogy a tavalyi, 1892. évi ven­dégünk — a kolera— az idén nem ismételte meg látoga­tását, de van annál egy veszedelmesebb vendégünk: a diftéria. A kolerában egy év alatt 230 ember halt meg, a diftériában pedig 1200 gyerek! A király morgott valamit, aztán intett, hogy vége a kihallgatásnak. Jósa azonban még maradt és a sürgetően szükséges szérumokról beszélt. Ferenc József mérgesen röffent fel: — De nagyon sok pénzbe kerül ám ez! Jósa nem késett a válasszal; — Felséges uram, kegyeskedjék megfontolni, hogyha az oltás hatása folytán 600 gyermek életben maradt volna, nem ért volna fel ez az eredmény annak a néhány lónak a gyengélkedésével, amibe a szérum előállítása kerül? Úgy csattant ez a kérdés, mint a súlyos vád. A király összeráncolta homlokát, talán kiáltani akart, kikergetni ezt az embert a szobából, mert a szegény emberek gyerekeiről, mert beszélni, de aztán meggondolta magát. Szó nélkül sarkonfordult és otthagyta Jósát. Dr. Jósa András soha többé nem vette fel a király; Kitüntetését. Ez a történet jutott eszembe, amikor az újságban arról olvastam, hogy . sck derék orvostársa között Szepsi László buji orvos kitüntetést, jutalmat kapott a nép államától. Szepsi László 1945-ben várakozóan tekintett az új világ : elé s az első élménye az volt, hogy a kormány rendeletet adott ki: az anyatej nélkül maradt csecsemők számára ingyen kell az anyatejet biztosítani. Milyen állam, kor­mány, ország ez, ami most van születőben, növőben s ilyen nagy szeretettel gondol a falvak, munkásházak aprósá­gaira a sok-sok más államgond mellett?! Munkához látott s így alakult körzetében a csecsemő- halandóság százaléka: 1943: 18.6 százalék, 1952: 2.8 száza­lék. Nincs olyan csecsemő körzetében, akire ne gondolna, akit ne ismerne. Egyszer hírül hozták azt, hogy a Tisza- parton egy cigánypásztor hétgyermekes feleségét kórházba vitték s egy csecsemő maradt a viskóban gondozatlanul,. Szepsi az öthónapos feketeszemű apróságot hazavitte és fe­lesége gondozására bízta ... Szepsi László kitüntetést és jutalmat ka­pott s teljesítették azt a vágyát, álmát, amire Jósa András soha-soha nem gondolhatott, amiről nem álmodhatott az országoshírű tudósorvos: Szepsi csecsemőgondozási módsze- . rét egy minisztériumi brigád a helyszínen értékelte s a tapasztalatok alapján bevezetik az egész megyében s orszá­gosan is hasznosítják a buji orvos eredményeit. Ferenc József nem akarta, hogy a kótaji, buji, nyír­egyházi és tiszaiöki szegénygyerekek életben maradjanak, Jósa András soha nem viselte a király kitüntetését. A nép állama pontosan ugyanazt akarja, amit Szepsi László: nőjjenek és viruljanak az élet virágai, a piciny apróságok. Szepsi László büszkén, nagyon büszkén viseli a nép államának kitüntetését! S. I. A járványos gyermekbénulás általában 4—5 évenként, főleg a nyári hónapokban siokott jelent­kezni s ilyenkor az európai és ten­gerentúli országokat is érinti. Je­lenleg, néhány hét óta az ország egyes területein, megyénkben, a kisvárdai járásban néhány meg­betegedés fordult elő. A megyei tanács egészségügyi Osztálya a lakosság, elsősorban a szülők tá­jékoztatására és megnyugtatására az alábbiakat közli: A gyermekbénulás-járvány nem szokott' olyan nagymértékű jár­ványformában fellépni, mint egyik­másik fertőző gyermekbetegség, mint a kanyaró, skarlát. — A gyermekbénulás iránt a gyerme­keknek csak kis százaléka fogé­kony. Mindenesetre mindent el kell követnünk a fertőzés to­vábbterjedése ellen s ezért a következőket ajánljuk a szülők figyelmébe. A járvány terjedésének meg­akadályozása céljából a gyer­mekek közti érintkezést csök­kenteni kell. A játszótereket, uszodákat, strandfürdőket a gyer­mekek ne látogassák, mert eze­ken a helyeken a fertőzésnek szá­mos lehetősége van. Az uszodák, fürdők vize is fertőzhet. A járva-* nyok idején kerülni kell a túl­zott testi megerőltetést, mert ez csökkenti az ellenállóképességéti Lehetőleg ne végeztessünk a gyér-* mek száj- és orrüregében műtétet. Fokozottabb gondot kell fordítani a legyek és légytenyésztő helyek pusztítására. DDT-porok, perme-* tezőszerek, légyfogók használata-* ra, a szemét eltakarítására, a csatornák, az ólak, az istállók tisztántartására, a szennyvizek fertőtlenítésére, az árnyékszék fér-*; tőtlenítésére oltott mésszel. Külö­nösen ügyelni kell a személyi tisztaságra. Gyakran mossunk; kezet, étkezés előtt, vagy WC-* használat után alaposan. Minden lázas, vagy más beteges tünetet mutató gyermeket külö-* nítsünk el a kivizsgálásig. Kerül­jük a gyermekek utaztatását, kü-*' lönösen a kisvárdai járásban. Az utazás nagyobb fertőzési lehető­séget ad és felnőtt embert is érinthet. .• sasod A fentiek figyelembevételével és betartásával csökkenteni tud­juk a betegség toy átterjedését. Kwleráy a gyermekbénalásos megbetegedésekről

Next

/
Thumbnails
Contents